HÍREK
A Rovatból

Jakab Péter: Felajánlottam az összefogást, Magyar Pétertől egy röhögő emojit kaptam

A Jobbik volt elnöke revansot venne a 127 szavazatos vereségért, ezért szövetkezett a DK-val. Azt állítja, a helyi tiszások is inkább rá szavaznának, nem a saját jelöltjükre.


Jakab Péter szerint azért lett a Demokratikus Koalíció választókerületi jelöltje Miskolcon, mert míg Magyar Péter nemet mondott az összefogásra, addig Dobrev Klára igent. A Telexnek adott interjúban kifejtette, hogy a DK-val lényegében 2019 óta folyamatosan kapcsolatban állnak, és a 2018-as Fidesz-győzelem utáni társadalmi igény vezetett az ellenzéki pártok közeledéséhez, ami szerinte természetes folyamatként torkollott a mostani együttműködésbe. Jakab elmondta, hogy az általa ideálisnak tartott összefogás a Tiszától a DK-ig terjedne, mert véleménye szerint az nem rendszerváltás, ha a kétharmados többséget csak átadják egy másik pártnak. „Azt rezsimváltásnak hívják” – fogalmazott.

Úgy véli, a valódi rendszerváltás az, amikor a pártok együtt biztosítják a kétharmadot és közben egymást is ellenőrzik. „Magyar Péter egyelőre nemet mondott az összefogásra, Dobrev Klára meg igent. Innentől kezdve teljesen világos volt, hogy a Nép Pártján és a Demokratikus Koalíció együtt indul” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a lehetőséget a Tisza felé is nyitva hagynák.

A politikus szerint a DK-val kötött megállapodás után teljesen természetes volt, hogy Miskolcon ő indul, mivel van egy „adóssága” a fideszes Csöbör Katalinnal szemben, akitől 2018-ban 127 szavazattal kapott ki. Állítása szerint a DK is világosan látja, hogy összefogással megfordítható az eredmény. Ennek érdekében felszólította a Tisza Pártot a visszalépésre.

„Várjuk a Tisza Párt és az ismeretlen tiszás katona bejelentését is, hogy visszalép, és nem osztja meg az ellenzéki szavazatokat”

– mondta. Állítása szerint még a helyi Tisza-szimpatizánsok sem értik, miért indítanak rá jelöltet egy szerinte simán nyerhető körzetben.

Arra a felvetésre, hogy miért egy országosan vezető párt jelöltjének kellene visszalépnie egy 0 százalékos párt jelöltje javára, Jakab Karácsony Gergely példáját hozta fel. „Ilyen értelemben Karácsony Gergely se lehetne Budapest főpolgármestere, hiszen nem nagyon mérhető a pártja” – érvelt. Szerinte itt nem a párt támogatottsága a lényeg, hanem az, hogy neki van esélye legyőzni Csöbör Katalint, amihez az kell, hogy mindenki felsorakozzon mögé. A Tisza jelöltjét ismeretlennek nevezte, akiről nem tudni, mit gondol a helyi ügyekről. „Nagyon nehéz arra biztatni az embereket, hogy szavazzanak valakire, akiről nem tudunk semmit” – fogalmazott. Ezzel szemben Magyar Péterről azt mondta, ő nem ellenzékiekkel, hanem „Orbán államtitkáraival és utazó nagyköveteivel” fog össze, ami Jakab szerint inkább a „rezsim átmentésére hajaz, mintsem a rendszerváltásra”.

Jakab Péter elutasította, hogy a küzdelem a pártlogók versenyévé silányuljon, és úgy vélte, a választóknak nem logókra, hanem személyekre kellene szavazniuk. A 2018-as választási eredményével kapcsolatban azt állította, hogy a Jobbik logója inkább nehézséget jelentett számára. „Nekem a pártlogó inkább nehézséget jelentett, hiszen a Jobbik 20 százalékot ért el, én meg 38 százalékot. Lehet, hogy ha logó nélkül, csak egyszerű miskolciként indulok el, akkor győzni tudok” – mondta. Ezt Vona Gábor akkori pártelnök „pökhendiségével” magyarázta, ami szerinte hatott a választókra. „Ugyanazt a pökhendiséget mutatta a Jobbik elnöke 2018-ban, mint most Magyar Péter” – húzott párhuzamot. Jakab szerint a választók nem szeretik ezt a hozzáállást, és úgy érezte, emiatt büntették meg őt Miskolcon. „Örülnék, ha Magyar Péter nem követné el a '18-as Vona Gábor hibáját, és nem mondaná azt pökhendi módon, hogy csak ő, csak egyedül, és senki más nem jöhet szóba” – mondta Jakab, majd hozzátette:

„Felajánlottam az összefogást, Magyar Pétertől egy röhögő emojit kaptam. Nem túl államférfiúi viselkedés, de az nevet, aki utoljára nevet”

- mondta Jakab Péter.

A felelősség kérdését firtató kérdésre, miszerint mi lesz, ha miatta veszít a Tisza Párt jelöltje, a politikus a felelősséget Magyar Péterre hárította.

„Ezt a kérdést Magyar Péternek kell feltenni. Vállalja-e azt a kockázatot, hogy ráindulnak Jakab Péterre, Varju Lászlóra, Hadházy Ákosra és más beágyazott ellenzéki jelöltekre?”

– kérdezett vissza. Szerinte egy esetleges vereség után Magyar Péternek kellene megmagyaráznia, miért állította, hogy egyedül is nyerni tud. „Innentől kezdve nem én leszek a felelős, hanem az, aki felelőtlen módon senkivel nem működik együtt” – jelentette ki.

A Nép Pártján elnöke reagált arra az elemzői véleményre is, hogy Magyar Péter sikere éppen a régi ellenzéki pártoktól való elzárkózásnak köszönhető. Jakab szerint ő mást hall az elemzőktől: „Magyar Péter sikerének titka, hogy beházasodott a Fideszbe, és az emberek bennfentesnek tartják”. Kritizálta a Tisza Párthoz csatlakozó, korábban a NER-ben szerepet vállaló politikusokat, Kapitány Istvánt és Orbán Anitát. „Nekem az a benyomásom, hogy egy Fidesz-mentőcsónak épül Kapitány urakkal, ahova majd szépen át lehet szállni” – fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy ha ő nem indulna, a választói otthon maradnának. „Higgye el, ha én nem indulok el, a választóim otthon maradnak, és nem fognak Magyar Péterre szavazni. Megengedhetjük ezt a luxust?” – tette fel a kérdést.

Saját politikai pálfordulásával kapcsolatban, miszerint korábbi jobbikosként most a DK-val kampányol, azt mondta, két oka is van a gördülékeny együttműködésnek. Egyrészt szerinte annak idején ő tette „együttműködés-kompatibilissé” a Jobbikot, másrészt ma már a Nép Pártján elnökeként egy nem ideológia-, hanem emberközpontú pártot vezet. Önmagát „közös nevezőként” és „kéksapkásként” jellemezte, aki a DK-sokkal és a tiszásokkal is szót érthetne.

Jakab Péter bízik a győzelmében, és állítása szerint sok miskolci Tisza-szavazó is jelzi neki, hogy bár országosan Magyar Péter pártját támogatják, helyben rá fognak szavazni.

„Olyan helyi képviselőt szeretnének, aki nyersen, őszintén, kíméletlenül képviseli a várost a parlamentben akkor is, ha a Tisza kormányoz és akkor is, ha marad a Fidesz”

– idézte őket. Elmondta, hogy hamarosan nyilvánosságra hoznak egy Miskolcon készülő felmérést.

A DK-Nép Pártján szövetség részleteiről elárulta, hogy minden DK-s jelöltet támogatnak, de pártjának logója csak az ő miskolci kampányanyagain szerepel majd. Közös listát azért nem állítanak, mert akkor 10 százalékos lenne a bejutási küszöb. „Nem szeretnénk egy esetleges 9 százalékos DK-Nép Pártján-eredményt kidobni a kukába” – indokolt.

Arra a kérdésre, hogy szerepel-e majd a DK országos listáján, kitérő választ adott, de azt egyértelműsítette, hogy ha bejut a parlamentbe, a DK frakciójába ülne be.

„Szerintem nem kérdés. Miután a DK és a Nép Pártján szövetséget kötött, egyértelmű, hogy nem a Tisza frakciójába fogok ülni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor fenyegetést jelent a saját népére az ukrán külügyminiszter szerint, Szijjártó Péter visszavágott
Andrij Szibiha azt is kijelentette, hogy Magyarország jelenti az egyetlen akadályt Ukrajna európai uniós csatlakozása előtt, és Orbán Viktor politikája az Ukrajnában élő magyarokat is hátrányosan érinti. Szijjártó Péter szerint egy dologban igaza van az ukrán külügyminiszternek.


„Úgy vélem, Magyarország miniszterelnöke fenyegetést jelent a saját népére” – ezzel a diplomáciában ritkán hallott keménységű mondattal bírálta Orbán Viktort Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a European Pravda ukrán hírportálnak adott interjújában.

A tárcavezető szerint Magyarország jelenti az egyetlen akadályt Ukrajna európai uniós csatlakozása előtt, és Orbán Viktor politikája az Ukrajnában élő magyarokat is hátrányosan érinti, mert „blokkolja, hogy a magyar nép egy része csatlakozzon a közös európai térhez”.

Szibiha hozzátette, Kijev több forgatókönyvvel is készül a magyarországi parlamenti választásokat követő időszakra, remélve, hogy a magyar vétó oldhatóvá válik.

A külügyminiszter az interjúban kitért arra is, hogy

szerinte a magyar kormány a kárpátaljai kisebbség védelmét csupán „cinikus ürügyként” használja a politikai zsaroláshoz,

miközben Kijev már minden releváns uniós ajánlást beépített a jogrendszerébe. Szibiha úgy fogalmazott:

Budapest magatartásával nemcsak a jószomszédi viszonyt ássa alá, hanem „túszul ejti” az egész európai biztonsági architektúrát, amivel végső soron Oroszország geopolitikai érdekeit szolgálja ki.

A tárcavezető egyúttal abszurdnak nevezte és határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, melyek szerint Ukrajna bármilyen módon beavatkozna a magyar belpolitikába.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán reagált az elhangzottakra, megjegyezve: bár az ellenséges hangnem nem újdonság, abban az egyben egyetért kollégájával, hogy Magyarország az akadálya Ukrajna EU-tagságának.

A miniszter leszögezte: amíg ők vannak kormányon, Ukrajna nem lesz az unió tagja, mert „az ukránok behoznák a háborút az EU-ba”.

Szijjártó szerint a csatlakozás elvinné a magyar emberek pénzét, a „silány gabonájukkal” tönkretennék a magyar gazdákat, az ukrán maffia pedig átjáróházként használná az országot. A tárcavezető a választási kampányra utalva hozzátette: az ukránok azért érdekeltek a Tisza Párt győzelmében, mert ők azonnal zöld utat adnának a csatlakozásnak, amivel „belevinnének minket az ukránok háborújába”. Szijjártó a reakcióját azzal a kérdéssel zárta: „Béke vagy háború? Magyarország vagy Ukrajna?”

A Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ezt Orbán Viktor már hétfőn elrendelte. A lépést azzal indokolta, hogy a nemzetbiztonsági szervezetek „összehangolt beavatkozási kísérletet” állapítottak meg Ukrajna részéről a közeledő, április 12-i magyarországi választásokba. Szijjártóék Péterék kedden közölték az ukrán nagykövettel, nem tűrik, hogy „a baloldal oldalán beavatkozzanak a választásokba”.

A magyar-ukrán viszony az elmúlt napokban vált különösen élessé, miután Orbán Viktor kijelentette: „A következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazzon, hogy beüljenek az Európai Unióba.” Erre Szibiha a közösségi médiában egy személyeskedő üzenettel vágott vissza, amelyben azt írta a magyar kormányfőnek: „A moszkvai ura nem fogja megélni a 100 évet… És aznap, amikor Ukrajna csatlakozik az EU-hoz, az Ön mondatát bekeretezzük, hogy az elkövetkező 100 évben emlékezzünk a hazugságára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Migránsnak nem adunk gyereket” – pokollá tették egy örökbefogadó család életét, majd elvették tőlük a kislányt
A gyámhivatal vezetője az anya afgán származása miatt akarta megakadályozni a koraszülött csecsemő örökbeadását. A családot ezután zaklatták és feljelentették, a szülők pedig hiába nyertek több bírósági eljárásban is, végül nem maradhatott náluk a kislány.


Egy hideg januári estén, 2023-ban egy brit házaspár visszaadott egy csecsemőt a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében. A kislányt hónapokig nevelték, a sajátjuknak tekintették, de egy hatósági döntés elszakította őket egymástól. Két nappal korábban a Belügyminisztériumban egy magas szintű egyeztetésen Sára Botond főispán szájából hangzott el a mondat, amely megpecsételte a sorsukat:

„ne kerülhessen külföldi állampolgárságú személyekhez magyar gyerek”.

A megrázó történetet a Válasz Online tárta fel: egy Budapesten élő brit házaspár 2022 októberében kapta a hírt, hogy örökbe fogadhatnak egy koraszülött roma kislányt.

A feleség afgán menekült szülők gyermekeként nőtt fel Angliában, de férjével együtt évek óta Magyarországon éltek és dolgoztak, korábban már örökbe fogadtak egy roma kisfiút.

A szakmai protokoll szerint lezajlott a „barátkozás” szakasza, a kötődés kialakult, a gyám pedig a jogszabályoknak megfelelően, a végleges határozat előtt átmenetileg a családnál helyezte el a csecsemőt. Az örökbefogadást véglegesítő jegyzőkönyv felvételét azonban a Budapest Főváros Kormányhivatalának Gyámügyi Főosztálya az utolsó pillanatban lemondta.

„Az örökbefogadási tanácsadónk hívott fel minket a jegyzőkönyvfelvétel lemondásának hírével a fővárosi Tegyesztől. Azt mondta, nem tudja, mi lehet az időpont lemondásának oka, de maradjunk nyugodtak, ők intézkednek”

– emlékezett vissza az édesanya. A háttérben azonban Lengyel Judit, a Tegyesz akkori osztályvezetője szerint a gyámhivatal vezetője, Kálmándy-Pap Ágnes akadt ki teljesen, mondván, „nem akarja engedélyezni, hogy egy migránsnak adjunk gyereket”.

A hatóságok ezután azonnal léptek: a kislány eredeti gyámját, Szarvas Erikát elmozdították, az ügyet a fővárosi Tegyesztől a Nógrád megyeihez helyezték át, és új gyámot jelöltek ki, aki a Nógrád megyei szakszolgálattal együtt már nem javasolta az örökbefogadást.

Az események néhány nappal karácsony előtt eszkalálódtak, amikor a család épp vidéken volt. Az új gyám, Kárpáti László telefonon közölte velük:

„Az örökbefogadást megszüntették, másfél óra múlva megyek önökhöz, hogy elvigyem a gyereket. Kérem, készítsék össze a holmiját.”

Mivel a család nem volt otthon, a gyám másnap feljelentést tett a rendőrségen, azt állítva, hogy a szülők veszélyeztetik a gyereket, és körözést adtak ki ellenük. A gyámhivatal vezetője felhívta a pár idősebb, örökbefogadott fiának óvodáját is, és azt állította az igazgatónak, hogy a szülők bűnözők, akik elraboltak egy magyar kislányt. Az ügyvéd tanácsára a család végül visszaadta a gyermeket, hogy a bíróságon folytassák a harcot.

Több bírósági eljárás indult, amelyeket a szülők sorra megnyertek. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a kormányhivatal diszkriminatívan járt el és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bírósági ítéletek ellenére a hatóságok nem engedtek. A Kulturális és Innovációs Minisztérium nem zárta ki az eljárásból az elfogultnak minősített gyámhivatalt, azzal érvelve, hogy a hivatalvezető időközben nyugdíjba ment. A Helsinki Bizottság által képviselt család ügyvédje, Győző Gábor szerint „Sára Botond a főosztályvezető nyugdíjazása után is kiállt amellett, amit az addig képviselt”.

A kormányhivatal hivatalos közleményében azzal védekezett, hogy minden esetben a gyermekek érdekét szem előtt tartva jár el. „A gyermek örökbe adását bírósági eljárások akadályozták, amelyek 2025 decemberében – önkéntes elállás következtében – lezárultak. Az örökbeadás jogi akadálya ezzel elhárult. Az örökbefogadási eljárás jelenleg folyamatban van” – írták. A hatóságok a családot is folyamatosan zaklatták.

„A gyámhivatal arra kért minket, hogy a főbérlő által aláírt írásos meghatalmazást nyújtsunk be annak igazolására, hogy törvényes joga van a lakás bérbeadására. Azt mondták, minderre azért van szükség, mert a Tegyesz csecsemőket árul a feketepiacon. Ez is hazugság volt. Folyamatosan hazudtak”

– mondta az apa.

A hároméves küzdelem után, 2025 végén a pár feladta a harcot, hogy a kislánynak esélye legyen egy másik családnál új életet kezdeni. A kislány addigra betöltötte a harmadik életévét, amivel az örökbefogadási esélyei jelentősen csökkentek. A család elhagyta Magyarországot, a Tegyesz több, az ügyben érintett szakembere pedig felmondott.

„Olyan volt, mintha egy feneketlen üvegben lebegnénk” – foglalta össze az átélteket az édesanya, aki a történtek után feltette a kérdést:

„Miben reménykedhet a közember Magyarországon, ha a bíróságok döntéseit minden következmény nélkül figyelmen kívül hagyhatja a kormány?”

A család megőrizte a kislány személyes tárgyait arra az esetre, ha a gyermek egyszer felkutatná őket, mert ahogy mondják: „ő mindig a családunk része marad”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vádat emeltek Karácsony Gergely ellen a betiltott Pride miatt
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése miatt emelt vádat. A bíróság tárgyalás nélkül, büntetővégzésben dönthet a főpolgármesterre kiszabandó pénzbüntetésről.


Vádat emelt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a főpolgármester ellen, amiért a rendőrségi tiltás ellenére szervezett és vezetett nyilvános gyűlést.

A kerületi ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben szabjon ki pénzbüntetést a vádlottra – írja az ügyészség.

A vádirat szerint a főpolgármester 2025. június 16-án videóüzenetben jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat június 28-án Budapest Büszkeség Menet (Budapest Pride) néven rendezvényt szervez.A Budapesti Rendőr-főkapitányság három nappal később, június 19-én megtiltotta a gyűlést, hivatkozva a módosított gyermekvédelmi törvényre, valamint arra, hogy a helyszínre és időpontra már bejelentettek egy másik eseményt.

Az ügyészség szerint a főpolgármester a tiltó határozatról még aznap tudomást szerzett, de nem élt jogorvoslattal, így az véglegessé vált. A vád szerint ennek ellenére ismételten nyilvános felhívásokat tett közzé, majd június 28-án vezette is az V. kerület Városháza Parkból induló és a XI. kerület Műegyetem rakparton befejezett gyűlést.

Az ügyészség az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétségével vádolja a főpolgármestert. A tavalyi esemény előtt Tuzson Bence igazságügyi miniszter is figyelmeztetett a jogi következményekre. „Aki a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtiltott gyűlést szervez, vagy arra másokat felhív, az bűncselekményt követ el, és

egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető” – közölte a miniszter, aki a tiltásról a budapesti nagykövetségeket is értesítette.

A főpolgármester korábban abszurdnak nevezte a gyanúsítást, és azzal érvelt, hogy az önkormányzat a saját közterületén nem gyűlést, hanem rendezvényt tartott, ami nem esik a gyülekezési törvény hatálya alá.

A 2025. június 28-i felvonulás végül a tiltás ellenére, rendőri biztosítás mellett, békésen és óriási részvétellel zajlott le. A rendőrség később közölte, hogy a résztvevőkkel szemben a jogi bizonytalanság miatt nem indít eljárást.

A vádemelésre Karácsony Gergely a Facebookon reagált:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor Petőfit idézve üzent Kijevnek: Az ukrán vezetés átlépett egy határt
A miniszterelnök az Ukrajnából érkező kritikákra reagálva azt üzente, sem az ukrán vezetés, sem a szélsőséges katonai csoportok fenyegetései nem térítik el a céljaitól. Egyértelművé tette, hogy nem engedik, hogy „Ukrajnát az uniós jogot megerőszakolva, két év alatt beleszuszakolják az Európai Unióba”.


Orbán Viktor szerda reggel a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben úgy fogalmazott, az ukrán vezetés átlépett egy határt.

A miniszterelnök szerint, bár Magyarország nem kereste a konfliktust, napok óta mégis céltáblává vált. Azt írta, őket sem az elnök, sem a külügyminiszter, sem a szélsőséges katonai csoportok fenyegetései nem térítik el attól, hogy érvényt szerezzenek a magyarok érdekeinek.

A kormányfő kijelentette, hogy a kormány több dologhoz sem járul hozzá. Állítása szerint: „Nem küldünk pénzt Ukrajnába, mert jobb helyen van a magyar családoknál, mint egy ukrán oligarcha mosdójában. Nem engedjük, hogy betiltsák az orosz olaj és gáz behozatalát, mert nélküle nincs rezsicsökkentés és nincs megfizethető energia a magyar családoknak.

És azt sem engedjük, hogy Ukrajnát az uniós jogot megerőszakolva, két év alatt beleszuszakolják az Európai Unióba, mert ezzel a háborút is importálnánk.”

Orbán Viktor szerint ameddig nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig ezekről a kérdésekről nem Kijevben és nem is Brüsszelben fognak dönteni. Úgy véli, ezt Ukrajnában is tudják, és ezért akarnak egy új, ukrán-barát kormányt Budapesten, továbbá ezért „fenyegetnek lépten-nyomon”.

A miniszterelnök azzal zárta mondadóját, hogy „a válasz Petőfinél” – utalva a poszt elején a költőtől idézett mondatra: „De nem ám a mi hazánkat!”

A kormány napok óta hangoztatja, hogy szerintük Ukrajna bele akar avatkozni az áprilisi országgyűlési választásokba. Orbán Viktor a hét elején azt közölte, hogy a nemzetbiztonsági szervezetek „összehangolt beavatkozási kísérletet” állapítottak meg a szomszédos ország részéről. Ezért hétfőn arra utasította a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy kéresse be Ukrajna budapesti nagykövetét. Szijjártóék Péterék kedden közölték az ukrán nagykövettel, hogy nem tűrik, hogy „a baloldal oldalán beavatkozzanak a választásokba”.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter egy interjúban azt mondta, szerinte Orbán Viktor fenyegetést jelent a saját népére. Kijelentette, hogy Magyarország jelenti az egyetlen akadályt Ukrajna európai uniós csatlakozása előtt, és Orbán politikája az Ukrajnában élő magyarokat is hátrányosan érinti, mert „blokkolja, hogy a magyar nép egy része csatlakozzon a közös európai térhez”. A nyilatkozatra Szijjártó Péter úgy reagált, abban az egyben egyetért kollégájával, hogy Magyarország az akadálya Ukrajna EU-tagságának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk