Az oltási hajlandóság és az oltott személyek számának növekedésével tudjuk csak visszaszorítani a járványügyi intézkedéseket - mondta el az ATV Heti Napló című műsorának Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetője. Mint kifejtette, ha tudományos tények és publikációk támasztják alá egy vakcina hatásosságát, akkor nincs olyan, amivel ne olthatnánk be magunkat.

Elmondta, hogy a Koronavírus-kutatási Akciócsoport, amelynek ő a vezetője, tavaly március óta főként gyógyszerkísérleteket végez, céljuk, hogy hatásos terápiát találjanak a kór ellen.

A kínai vakcinákkal kapcsolatban a virológus kifejtette, hogy az ázsiai országban rengeteg vakcinafejlesztési projekt fut. A Sinopharm két vakcinafejlesztési programot futtatott, az egyik nagyon nem vált be, a mostani viszont elérte a 75-80 százalékos hatásosságot.

Az oltóanyagokról szólva elmagyarázta: az elsőgenerációs vakcinák elsősorban vírust tartalmaznak, de inaktivált vírust, ezekben van hordozóanyag, sok vakcinánk jelenleg is ilyen. A második generációs vakcináknál vírus már nincsen, csak a vírusnak egy darab fehérjéje, ezek ugyanúgy tartalmaznak hordozóanyagot.

A koronavírus brit mutációjával kapcsolatban azt mondta: eddigi tudások szerint nem okoz jelentősebb klinikai változást, viszont 60-70 százalékkal gyorsabban, agresszívabban terjed.

Felhívta a figyelmet, hogy az oltás elindulásával nem dobhatjuk el a maszkot és nem áll minden vissza a régi rendbe. „Ahogy az oltás erősödése felfelé megy, szépen vissza lehet szorítani a járványügyi intézkedéseket, de ez még idő” – szögezte le.

A virológus arról is szólt, hogy ha valaki az oltás után elkapja a vírust, nagy esélye van arra, hogy enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és nagy az esély arra is, hogy nem adja tovább.

A pécsi-bécsi vakcinafejlesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy jól haladnak a munkával. A laboratóriumi kísérletek jelentős részét elvégezték, valószínűleg január végén, február elején kezdhetik az állatkísérleteket.

– fogalmazott.

A Fidesz szerdán elhagyja az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióját – értesült a Magyar Nemzet.

A lap szerint

Orbán Viktor vasárnap levélben közölte az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjével, Manfred Weberrel, hogy "amennyiben az elnökség és a nemzeti delegációvezetők február 26-i találkozóján elfogadott rendelkezéseket szavazásra bocsátják, és meg is szavazzák, úgy a Fidesz elhagyja a képviselőcsoportot". Ezzel a miniszterelnök jelezte, hogy a kormánypárt elfogadhatatlannak tartja az alapszabályzat módosítását.

A Magyar Nemzet forrásai szerint a múlt pénteki néppárti értekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy sem a teljes delegációk felfüggesztéséhez és kizárásához, sem pedig az egyszerű többségről szóló szabályhoz nincs meg a kétharmados támogatottság, tehát azokat a néppárt nem tudná alapszabályzatában rögzíteni.

A módosítás értelmében ugyanis az ernyőpártban felfüggesztett pártok esetében kötelező lenne a frakcióbeli tagság ügyét is megszavaztatni a képviselőkkel.

Az Európai Bizottság már javában dolgozik egy közös európai digitális vakcinaútlevélen, amely a magyarral ellentétben azt is tartalmazza majd, hogy ki melyik gyártó vakcináját kapta meg.

- válaszolta az Európai Bizottság sajtóosztálya a Blikknek. Hozzátették: a közösen elfogadott döntéssel a tagállamok - így Magyarország is - vállalta, hogy eszerint szervezi meg a saját országában az ezzel kapcsolatos feladatokat.

- közölték.

A magyar kormány ugyanakkor nemrég módosította a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló kormányrendeletet. Ennek értelmében pedig - az eddigi tervekkel ellentétben - az oltási igazolás nem fogja tartalmazni a vakcina típusát. Illetve az egészségügyi szolgáltatónak sem kell továbbítania a jövőben az EESZT rendszerben az igazolványt kiállító kormányhivatal felé a vakcina típusát.

Ez azt jelentheti, hogy a magyar állampolgárok egy esetleges külföldi utazás előtt nem fogják tudni igazolni, hogy milyen típusú vakcinával oltották be őket: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által is engedélyezett oltóanyagokkal, vagy olyan vakcinával (mint például a kínai vagy az orosz), amelyet viszont nem.

Magyarország megelőzte az Egyesült Államokat a lakosságarányosan vett halálozási adatok terén a koronavírus-járványban - írja a 444.hu.

A globális koronavírus-adatokat összesítő Our World in Data oldalán van egy grafikon arról, hogy egymillió lakosra vetítve nézve mely országokban haltak meg a legtöbben a járvány során.

Már 273 óvodában és 536 iskolában kellett rendkívüli szünetet, illetve részleges vagy teljes digitális oktatást elrendelni a járvány miatt a március 2-ai adatközlés szerint - írja a Népszava. Február 11-én még 107 óvoda és 208 iskola volt érintett.

A lapnak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta:

De tudnak olyan debreceni iskoláról is, ahol 240 diákból mindössze 50 volt bent az elmúlt napokban, a többiek vagy betegek vagy karanténban voltak. Egy fővárosi intézményben pedig 748 tanulóból 573-an voltak otthon nemrég, többségük hatósági házi karanténban, egy részük viszont azért, mert szüleik nem engedték őket iskolába, félve a fertőzéstől.

– fogalmazott Szabó Zsuzsa. A PSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet: sok iskolában már elhasználták azt az időkeretet, amit a hiányzó pedagógusok eseti helyettesítésére ki lehetett írni.

A PSZ hétfőn levélben fordult a köznevelési államtitkársághoz, azt kérve, hogy az egyre súlyosbodó járványhelyzet miatt mihamarabb hozzanak döntést az iskolák ügyében. A szakszervezet két megoldást javasolt, az egyik, hogy a középiskolákhoz hasonlóan minden általános iskola térjen át digitális oktatásra, a szülőknek pedig biztosítsák a 100 százalékos táppénzt, hogy otthon tudjanak maradni a gyerekekkel. A másik, hogy csak a felső tagozatos diákoknak rendeljenek el tantermen kívüli munkarendet, az alsóbb évfolyamokon pedig vezessenek be „hibrid” (online és tantermi) oktatást.

Az óvodák sincsenek könnyebb helyzetben - írja a Népszava. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke, Fábián Katalin a lapnak azt mondta: kollégáitól egyre többször hallja, hogy a szülők, ha meg tudják tenni, inkább otthon tarják gyermekeiket.