prcikk: Izraelben már azon vitatkoznak a szakértők, hogy elérték-e a nyájimmunitást | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Izraelben már azon vitatkoznak a szakértők, hogy elérték-e a nyájimmunitást

A közel-keleti országban már a lakosság 55 százaléka védett a koronavírussal szemben. Már ez a részleges országos védettség is megakadályozhatja a járvány újabb hullámát.


A koronavírussal szembeni közösségi immunitás elérésének lehetőségéről tartottak szakértői vitát Izraelben a lakosság több mint a felének, legalább egyszeri átoltottsága után - jelentette a helyi média hétfőn az MTI tudósítása szerint. Az átoltottság arányát tekintve Izarel világelsőnek számít.

Izraelben jelenleg az egészségügyi minisztérium jelentése szerint a lakosság 55 százaléka oltással, vagy a fertőzöttség nyomán termelődött ellenanyag révén védett a koronavírussal szemben.

"Amikor az egész gazdaság korlátozások nélkül nyitva van, a vírus természetes fertőzési reprodukciós rátája eléri a 3-at, ami azt jelenti, hogy minden fertőzés további három újabb esethez vezet. A brit változattal együtt ez a reprodukciós ráta elérheti a 4-et is"- nyilatkozta Janív Erlich professzor, a Herzliai Interdiszciplináris Központ (IDC) professzora a 12-es kereskedelmi TV-nek.

Szerinte ilyen magas reprodukciós ráta mellett a közösségi immunitáshoz legalább 80 százalékos védettséget kell elérni, de ez a gyerekek beoltása nélkül Izraelben nem lehetséges. Ugyanakkor már vannak teljesen védett lakossági csoportok, például az idős otthonok, és már ez a részleges országos védettség is megakadályozhatja a járvány újabb kitörését, hullámát noha folyamatosan lehetnek megbetegedések.

Hagit Szerbegil Maman, az asdódi kórház igazgatóhelyettese szerint viszont csak 90 százalékos átoltottságnál ér véget teljes egészében a koronavírus fenyegetése, noha már a jelenlegi oltottságnál is csökkent a fertőzöttek számának jelentősége, mert sokkal csekélyebb részük szorul kórházi kezelésre.

Nachman As professzor, a koronavírus járvány ügyeivel foglalkozó kormánybiztos azt mondta a Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek, hogy csakis legalább még kétmillió ember beoltása után lehet elérni a közösségi immunitást Izraelben.

A nyitás lépései nyomán szerinte emelkedni fog a súlyos esetek – jelenleg 700 körül járó – száma, és amennyiben a kórházak már nem lesznek képesek ellátni őket, akkor ismét le kell majd állítani a gazdaság bizonyos részeit.

Továbbra is be kell tartani minden óvatossági rendszabályt, és szerinte a magas oltási szint ellenére kitörhet a járvány negyedik hulláma is, sőt a koronabiztos nem tartja kizártnak a negyedik országos zárlat lehetőségét sem Izraelben.

Zeév Rothstein professzor, a jeruzsálemi Hadassza kórház igazgatója szerint viszont Izrael már elérte a közösségi immunitást, már 50 százalékos átoltottság esetén jelentősen csökken a vírus fertőzési képessége.

A professzor szerint teljes egészében helyre kell állítani a gazdaságot, legalábbis a lakosság már beoltott része számára, s a fertőzési ráta ezen a ponton már csak a még nem immunizált csoportokra leselkedő veszélyt jelzi.

Az egészségügyi minisztérium továbbra is korlátozásokat javasol, ami Rothstein professzor szerint egyenesen az oltottak kollektív büntetését jelenti, felháborodáshoz és a közbizalom elvesztéséhez vezet.

A Hadassza kórház igazgatója szerint a kormánynak már most el kellene kezdenie a 12 évnél idősebb gyerekek oltását is, nem kellene ezzel megvárni a Pfizer gyógyszergyártó vállalat gyerekekre vonatkozó tesztjeit.

Izraelben vasárnap, két héttel a március 23-ra kiírt parlamenti választások előtt az éjszakai szórakozóhelyek és bárok kivételével megnyitották a vendéglátóipart, és a teljes oktatási rendszer is visszatérhetett a távoktatástól az osztálytermekbe. Azonban továbbra is érvényesek a járványügyi előírások, mindenekelőtt a maszk viselése, a két méteres távolságtartás, valamint a gyülekezési korlátozások.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Dobrev Klára: Minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát
A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Magyar Péterék pártja elidegeníti a szavazókat. Úgy véli, a DK-s és Kutyapártos szavazók otthon maradhatnak, ha nincs saját jelöltjük.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 04.



Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombaton a Facebookon arról írt, hogy szerinte minden egyes baloldali vagy Kutyapártos visszalépés ma már nem növeli, hanem csökkenti az összellenzéki szavazatok számát. A politikus állítása szerint azok a DK-s és Kutyapárti szavazók, akik az elmúlt két évben sem lettek Tisza-szavazók, nem véletlenül döntöttek így, és a Tisza Párt arrogáns, elutasító válaszai csak tovább növelik azok számát, akik inkább otthon maradnak, ha nincs kire szavazniuk.

Dobrev szerint

„ez a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének felelőssége, mert nem növeli ezekben az emberekben a bizalmat az, ha fideszes erőpolitikával találkoznak a Tisza párt részéről.”

A DK elnöke úgy látja, ezek az emberek nem bíznak Magyar Péterben és a Tiszában, aminek sokféle oka van.

„A NER-ben vállalt szerep, az erőpolitika hangja, a stílus, a személyiség. Lehet nem szeretni ezt hallani — de attól még igaz” – fogalmazott. Dobrev Klára hangsúlyozta, hogy ezekre a szavazókra is szükség van a kormányváltáshoz.

Szerinte ők azok az emberek, „akik nem hajlandók »befogni az orrukat«. Akiknek garancia kell arra, hogy az Orbán-rendszer egyetlen eleme sem tér vissza más néven. Akik nem kérnek ugyanabból más csomagolásban. Az ő szavazatuk is számít.”

A politikus úgy véli, ha valódi változást akarnak, akkor ezeket a szavazókat nem lehet lenézni, elhallgattatni vagy kirekeszteni, hanem meg kell érteni és garanciát kell adni nekik, különben veszélybe kerül a kormányváltás. Posztját azzal zárta, hogy ez a garancia a DK, és április 12-én minden a pártjára leadott szavazat kormányváltó szavazat.

A mostani üzenet egy március végi pengeváltás folytatása, amelyben a DK elnöke nyílt levélben vádolta meg a Tisza Pártot, hogy zsarolással próbálja visszalépésre bírni a jelöltjeiket. A Tisza erre úgy reagált, nem tárgyalnak a DK-val, és további visszalépéseket várnak az ellenzéki oldalon. A vita a kecskeméti körzetben csúcsosodott ki, amikor a DK kizárta Kopping Ritát, miután a jelölt bejelentette visszalépését a legerősebb ellenzéki jelölt javára. Kopping tagadta, hogy zsarolás érte volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Kovács Gabriella János” – Ezért vesznek fel sokan utónevet második családnévnek
Egy jogi kiskapu miatt lehetséges utónevet felvenni második családnévként, amit az ELTE nyelvészei problémásnak tartanak. A Budapest Főváros Kormányhivatala évente több ezer névváltoztatást engedélyez.


Új javaslatot dolgoz ki az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Névbizottsága a családnév-változtatásokra, ugyanis a kettős családneveknél egyre gyakrabban találkoznak azzal, hogy egy jogi kiskapun keresztül kijátsszák a szabályokat – írja a 24.hu. A kérelmek minden esetben Budapest Főváros Kormányhivatalához érkeznek be, a tavalyi visszaeséstől eltekintve nagyjából évi ötezres nagyságrendben. A kormányhivatal közlése szerint 2018 és 2025 között összesen több mint 39 ezer kérelmet bíráltak el, idén január 1-től február 28-ig pedig további 608-at.

A hivatal tájékoztatása szerint

„a 41 823 születési névváltoztatási kérelemből a kormányhivatal 38 677-et engedélyezett és 1586-ot utasított el.

1560 esetben a hatóság nem tudott érdemi döntést hozni, mert például az ügyfél nem megfelelően nyújtotta be a kérelmet, vagy az elmaradt hiánypótlás miatt megszakadt az eljárás.”

A kérelmek hátterében leggyakrabban megromlott családi kapcsolatok állnak, illetve az, hogy a kérelmező neve miatt hátrányos megkülönböztetést érez.

A nyelvészek két javaslatot fogalmaztak meg a probléma megoldására. Az egyik szerint a kettős családnév kizárólag kötőjellel összekapcsolt elemekkel lenne felvehető, ahogyan az a házassági névnél ma is kötelező. A másik opció, hogy ha a kettős családnév egyik eleme személynévi eredetű és képző nélkül áll, akkor kötelezővé tennék a kötőjelet.

A cél az, hogy a személynévszerkezet egyértelműen tagolható legyen, elkerülve a közigazgatási és kommunikációs problémákat.

Bár a kérelmeket alapvetően a kormányhivatal bírálja el, havonta átlagosan 5-10 esetben kérnek szakvéleményt az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközponttól. A bejegyezhetőségnek szigorú feltételei vannak: a névnek követnie kell a magyar családnevek morfológiai szabályait, így például a Falvi forma elfogadható, de a Falvai nem.

Új alkotású név esetében az alapjául szolgáló szónak már a 14. és 18. század között is léteznie kellett a magyar nyelvben.

Nem támogatják a mesterségesen módosított neveket, mint például a Jakubicsekből képzett Jakut, vagy a Hajdu és a Sárvári összekapcsolásából született Hárvárit.

A probléma abból adódik, hogy a jogszabály lehetőséget ad két születési családnév viselésére kötőjel nélkül is.

Ezt a kiskaput kihasználva próbálják meg egyesek felvenni a születési nemüktől eltérő utónevet második családnévként.

Hauber Kitti nyelvész szerint ez egyrészt a transznemű közösségben jellemző, másrészt többen az ellentétes nemű elhunyt hozzátartozóik keresztnevét vennék fel így tiszteletből. Példaként említette, hogy valaki így lehetne Kovács Jánosból Kovács Gabriella János vagy Kovács Zsanettből Kovács Alex Zsanett. A kötőjel hiánya miatt azonban nem egyértelmű, hogy a név melyik tagja funkcionál családnévként és melyik utónévként.

Via ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fekete-Győr András: Itt a fideszes szégyenlista, Orbánék vágóhídra küldték volna a hazájuk fiait Csádba
A Momentum volt elnöke Facebook-posztban bírálta a kormányt a tervezett afrikai katonai akció miatt. Szerinte a döntés Orbán Gáspár megalomániáját szolgálta, miközben a Fidesz másokat háborúpártisággal vádolt.


Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke egy szombati Facebook-posztban írt a magyar katonai misszió Csádba küldéséről szóló parlamenti szavazásról. A politikus szerint Pálinkás Szilveszter százados interjúja óta méltatlanul kevés szó esik arról, hogy

„2023 őszén a parlament nagy többsége készséggel asszisztált ahhoz, hogy az Orbán-dinasztia magyar apákat és fiatalokat vezényeljen a miniszterelnök fiának sötét és átláthatatlan afrikai kalandjába.”

Fekete-Győr felidézte, hogy a Momentum képviselőivel együtt ő is nemmel szavazott a javaslatra, amikor az Országgyűlés 143 igen, 30 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta azt. Mint írja:

„Képzelhetitek az arcunkat, amikor azt láttuk: pontosan azok a fideszes képviselők nyomják most az igent, akik évek óta háborúpártinak bélyegeznek mindenkit, aki nem ért egyet velük.

Azok, akik éppen azokban a hónapokban plakátolták tele az országot – többek között az én arcommal – egy hatalmas »háborúpártiak« felirat alatt, most minden további nélkül, rezzenéstelen arccal szavaznak arra, hogy a magyar fiataljainkat golyófogónak küldjék egy távoli, értelmetlen afrikai polgárháborúba.”

A volt pártelnök szerint

aki képes arra, hogy a hazája katonáit beáldozza egy olyan vérontásban, amihez Magyarországnak semmi köze, pusztán azért, hogy kiszolgálja a miniszterelnök fiának megalomániáját, az minden morális alapját elveszíti ahhoz, hogy bárkit kioktasson hazaszeretetből.

Azt üzente a missziót támogató kormánypárti képviselőknek: „soha többé ne merjék a szájukra venni a béke szót, és ne merészeljenek többé senkit háborúpártisággal vádolni!”

A politikus ezután név szerint felsorolta azokat a kormánypárti képviselőket, akik szerinte „szavazatukkal támogatták, hogy Orbán Viktor és a fiacskája vágóhídra küldje a hazájuk fiait!” Fekete-Győr hozzátette, csalódás számára, hogy az ellenzéki padsorokból is akadtak támogatói a döntésnek, majd név szerint említette az LMP és a Jobbik frakciójának igennel szavazó képviselőit. Posztját azzal a kérdéssel zárta a kormánypárti képviselők felé, hogy egyetértenek-e abban, hogy „abbahagyják végre a honfitársaink gyalázatos háborúpártizását”, miután szerinte nem rajtuk múlt, hogy a csádi misszióból végül nem lett semmi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: Ezekből a körzetekből látszik, hol támad a Tisza a hajrában
A politológus szerint a Tisza Párt olyan Pest megyei és vidéki körzetekre fókuszál, ahol a Fidesz 2022-ben még nyert.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 04.



Török Gábor politológus a Facebookon elemezte Magyar Péter utolsó heti országjáró programját. Szerinte a helyszínekből kiolvasható, hogy a Tisza Párt mely egyéni választókerületekre koncentrál a kampány legvégén, bár úgy véli, az egész országjárást egyben lesz majd érdemes ebből a szempontból vizsgálni.

A politológus szerint a keddi nap különösen árulkodó:

„Kedden Pest megyét járja végig, ahol 2022-ben az összes körzetet (12) a Fidesz nyerte meg, most viszont a már (megemelt számú) 14 körzetből a Nézőpont is csak 6-ot jósol a kormányoldalnak. Magyar Péter is ezekbe látogat. Három körzet különösen izgalmas: a Ráckeve (9), Dabas (13) és Cegléd (14) központú körzeteket a Nézőpont mind a Fidesznek adja, de a 21K felmérése szerint az első kettőben egyértelműen a Tisza vezet (47-39 és 47-38), míg utóbbiban nagyon szoros a verseny.”

Török Gábor a szerdai napról azt írta, olyan körzeteket választottak, ahol a 2022-ben és korábban is győztes fideszes jelöltek indulnak újra.

Példaként említi, hogy „Kalocsán Font Sándor 60, Baján Zsigó Róbert 57 (mindketten 1998 óta hétszer nyertek sororzatban egyéniben), Szekszárdon Horváth István 56, Kaposváron Gelecsér Attila 48, Nagykanizsán Cseresznyés Péter 53 százalékkal szerzett mandátumot négy évvel ezelőtt.” Az elemző szerint a bajai körzetről van 21K-s felmérés is, ami meglepetésre szoros, 49-45-ös ellenzéki vezetést mutat. Hozzáteszi, hogy

Nagykanizsa kivételével ezek olyan körzetek, amelyek megnyerése papírforma alapján nem lenne szükséges a Tiszának egy sima többséghez.

A politológus elemzése a hét további napjaival folytatódik: „Csütörtökön két veszprémi körzetben kezd, mindkettőben 51 százalékot kapott a kormánypárti győztes négy éve. Utána pedig a Tisza számára két nehéznek ígérkező (Sopron és Mosonmagyaróvár) és egy kifejezetten esélyes (Győr) körzet következik. Pénteken újra Pest megyében indít, majd Heves mindhárom körzetébe elmegy (itt Eger tűnik valamivel könnyebbnek, a másik kettő nehezebbnek - a Nézőpont mindhármat a Fidesznek adja), végül pedig Miskolcon zár.

A szombatot pedig teljes mértékben Hajdú-Bihar megyében kampányolja végig, ahol a 6 körzetből az első két debrecenit a sima többséghez is nyernie kellene a Tiszának,

a többi 4 azonban olyan, ahol négy évvel ezelőtt a fideszes jelöltek 60 százalék körüli eredménnyel győztek.” Török Gábor végül megjegyzi, hogy Orbán Viktor kedden az amerikai alelnökkel tárgyal, de szerdától vélhetően ő is folytatja országjárását, amire szintén érdemes lesz odafigyelni. Az utolsó heti kampány fókuszában a billegő körzetek állnak, különösen Pest vármegyében, ahol a 2024 végi körzethatár-módosítások nyomán a korábbi 12 helyett már 14 egyéni választókerület (OEVK) lett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: