Itt van az ősz: esővel és hideggel érkezik

Halálos fenyegetéseket kap Rónai Egon az Orbán Viktorral készített interjúja miatt, így a csatorna közölte: a fenyegetések miatt feljelentést tesznek - írja a Blikk. Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója szerint a műsorvezető nemcsak a közösségi oldalán kapott fenyegetéseket, hanem nyilvánosan is megfenyegették, a csatorna ezért döntött úgy, hogy jogi lépéseket tesznek.

– tudatta a vezérigazgató, aki a Blikknek azt is elmondta, több olyan folyamatban lévő ügyük is van, amelyben a csatorna valamelyik munkatársa bűncselekmény áldozata lett.

A feljelentést a büntető törvénykönyv idén január elsején hatályba lépett 332/A paragrafusára alapozzák. Ez azokat bünteti akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel, akik az interneten, nagy nyilvánosság előtt erőszakos cselekményre uszítanak, vagy ilyen szándékot fejeznek ki.

A csatorna munkatársait különösen elszomorította, hogy más médiumoknál dolgozó kollégáktól is érkeztek olyan kijelentések, amelyek az ATV vezetése szerint kimerítik a bűncselekmény fogalmát. Ezek közé tartozik Bruck András, az Élet és Irodalom publicistájának múlt szombati Facebook-posztja is, amelyben azt írta:

Rónai Egon még a múlt héten, a helyzet elfajulása előtt így nyilatkozott a reakciókról:

A november 11-én közzétett, több mint egymillió megtekintést elért interjú komoly politikai vitákat is generált. A beszélgetés után Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó és több kormánypárti médium is álhírnek nevezte az interjúban elhangzott, a gyermekszegénységre vonatkozó adatot. Rónai Egon később nyilvánosan pontosított, és elismerte, hogy a helyes EU-s mutató 22,9 százalék, nem pedig 20,9.

De az alatt az interjú alatt készítette a híres rajzát a miniszterelnök, amelyet azóta pólóra és pulcsira is nyomtattak. Orbán Viktor egyébként később azt mondta, ezek nem firkák, hanem „rejtjeles” jegyzetek voltak.

Miközben az európai uniós külügyminiszterek csütörtökön még arról tanácskoztak Brüsszelben, hogy Ukrajna és Európa nélkül nem születhet béke,

A dokumentumot pénteken az Axios amerikai hírportál hozta nyilvánosságra, miután Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere átadta azt az ukrán elnöknek.

A terv, amely egy augusztusi alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó óta formálódik, súlyos engedményeket kér Ukrajnától. Ezek között szerepel a Donbasz (Luhanszk és Donyeck) teljes orosz ellenőrzésének de facto elismerése, a Krím orosz státuszának rögzítése, valamint a frontvonalak befagyasztása Herszon és Zaporizzsja megyékben.

Ukrajnának alkotmányban kellene rögzítenie, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz, hadseregének létszámát pedig 600 ezer főben maximalizálnák.

Cserébe az Egyesült Államok és Európa egy NATO-cikkelyhez hasonló biztonsági garanciát adna, amely egy újabb orosz támadás esetén közös katonai választ helyezne kilátásba. A csomag része egy átfogó gazdasági fejezet is: 100 milliárd dollárnyi (körülbelül 33,2 billió forint) befagyasztott orosz vagyont fordítanának Ukrajna újjáépítésére, amit Európa további 100 milliárd dollárral egészítene ki.

A terv a zaporizzsjai atomerőmű újraindítását is tartalmazza, a megtermelt áram 50-50 százalékos megosztásával. Emellett fokozatosan feloldanák az Oroszország elleni szankciókat, és visszavennék az országot a G8-ak közé. A humanitárius pontok között szerepel a „mindenki a mindenkiért” elvű hadifogolycsere és egy általános amnesztia is.

A tervet Európában hűvösen fogadták. „Békét nem lehet kapitulációként értelmezni” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter. Az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas pedig hangsúlyozta, hogy bármely terv csak akkor működhet, ha abban az ukránok és az európaiak is részt vesznek.

Eközben a Kreml azt közölte, hogy egy tartós rendezésnek a konfliktus kiváltó okait kell felszámolnia. „A rendezésnek a konfliktus kiváltó okainak felszámolásához kell vezetnie” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Reuters szerint.

Az ukrán oldalon is vegyes a fogadtatás. Míg Zelenszkij a diplomáciai nyitottságot hangsúlyozta, Roman Kostenko ukrán parancsnok és képviselő szerint a javaslat elfogadhatatlan. „Ez kapitulációt jelent – Ukrajnának, Európának és Amerikának” – mondta a Guardiannek.

Míg októberben valamelyest csökkenteni tudta a Fidesz a hátrányát a Tiszával szemben, novemberre újra nőtt a különbség a két párt között – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb felméréséből, amely a Népszava megbízásából készült.

A felmérés szerint a Tisza Párt a teljes népességben 7, a biztos szavazóknál 5, a biztos pártválasztóknál pedig 9 százalékponttal vezet.

A kutatás szerint

A Mi Hazánk 4 százalékon áll a biztos pártválasztók között, így a felmérés szerint nem jutna be a parlamentbe, a DK viszont 6 százalékos támogatottságával éppen csak átlépné a küszöböt.

A Tisza előnyének növekedése annak tudható be, hogy a Fidesz egy százalékpontot vesztett valamennyi választói csoportban, a Tisza pedig 1-2 százalékponttal erősödött.

A friss felmérés szerint a parlamenti választáson rekordot dönthet a részvétel:

A bizonytalanok tábora 31 százalékot tesz ki. Azok között, akik biztosan részt vesznek a választáson, szintén van 20 százaléknyi, pártválasztásában ingadozó szavazó.

A relatív többség, az összes megkérdezett 46 százaléka annak örülne, ha a Fidesz elveszítené a választást. A kormány maradását csak 33 százalék szeretné (21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni). A bizonytalanok között több mint kétszer annyian akarnak kormányváltást, mint ahányan továbbra is hatalomban tartanák a Fideszt (38 százalék a 15 százalékkal szemben). A bizonytalanok 47 százaléka ugyanakkor nem válaszolt.

Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy amikor Jánoshalmán és Kalocsán járt pártja országjárása során, adományokat adott át helyi intézményeknek.

A politikus bejegyzése szerint a két település polgármesterével is egyeztetett a találkozás során: „Lengyel Endre és Bagó Zoltán polgármesterekkel egyeztettem a települések előtt álló kihívásokról és ismertettem velük a leendő TISZA-kormány önkormányzatokkal kapcsolatos terveit” – fogalmazott. Érdemes megjegyezni, hogy Kalocsa polgármestere, Bagó Zoltán korábban a Fidesz európai parlamenti képviselője volt 2014-ig. 2024 nyarán a megismételt polgármester-választáson a Kalo Lokálpatrióta Egyesület jelöltjeként győzte le fideszes ellenfelét, Filvig Gézát.

A megbeszélés eredményéről Magyar Péter azt írta: „Egyetértettünk abban, hogy vissza kell adni az önkormányzatok hatásköreit és forrásait.” Posztját azzal zárta, hogy „hajrá, Kalocsa! Hajrá, Jánoshalma!”.

Az adományok átadásáról fotókat is posztolt Facebook-oldalára:

Magyar Péter csütörtökön Kalocsán tartott országjáró fórumot, ahol három helyi tiszás jelöltet is bemutatott. Ott arról beszélt, hogy a kormányzás „kétharmados felhatalmazással sokkal könnyebb” lenne. A TISZA Párt jelöltkiválasztásának menetrendjét is ismertették, eszerint november végén, kétkörös szavazás után mutatják be a 106 egyéni jelöltet a 2026-os választásra.