HÍREK
A Rovatból

Itt a nagy bejelentés: Orbánék új európai pártszövetséget hoznak létre

Herbert Kickl-lel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével és Andrej Babis korábbi cseh kormányfővel, az ANO párt elnökével. Más pártokat is várnak, hogy közösen, egyesült erővel biztosítsák Európa jövőjét.


Új korszak kezdődik - jelentette ki a Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnap Bécsben, ahol új európai politikai együttműködést jelentettek be Herbert Kickl-lel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével, valamint Andrej Babis korábbi cseh kormányfővel, az ANO párt elnökével – számolt be róla az MTI.

Orbán Viktor a Bécsben tartott sajtókonferencián azt mondta: 1989-ben elkezdődött az európai politikának egy korszaka, amikor leomlott a berlini fal, és ez a korszak a mostani európai parlamenti döntéssel lezárult.Az új korszak első, döntő jelentőségű pillanata az új európai politikai frakció létrejötte, amely meg fogja változtatni az európai politikát – tette hozzá a kormányfő.

Kickl azt mondta, más pártokat is várnak, hogy közösen, egyesült erővel biztosítsák Európa jövőjét.

„Az Európai Parlament július 16-i strasbourgi alakuló ülésén bemutatjuk a csoportot, amely három pártból és azok képviselőiből áll, és amely politikai korszakváltást kíván indítani Európában”.

Babis arról beszélt, hogy az európai jobboldali pártok újonnan alakuló frakciójában olyan programot kell létrehozni, amilyet választóiknak megígértek. A cseh politikus szerint a céljuk egy olyan Európa, amely tiszteletben tartja tagállamai szuverenitását, szigorúan védi a külső határokat és támogatja a fenntartható és igazságos környezetvédelmi politikát.

A három politikus emellett egy Patrióta kiáltványt is elfogadott, amelynek szövege szerint Európa nemzetei történelmi fordulóponthoz érkeztek.

„Az Európai Unió, ami egykor a megbékélés vágyában gyökerező álomprojekt volt a két világháború és több évtizednyi megosztottság által okozott pusztítást követően – az európaiak ellen fordult, és most olyan érdekeket képvisel, amelyek ellentétesek a nemzetek, a térségek és az európai hazánkat alkotó kis közösségek akaratával.”

„Az európai polgárok számára ismeretlen és tőlük távol álló intézmények - olyan erős globalista erőkkel, senki által meg nem választott bürokratákkal, lobbi- és érdekcsoportokkal együtt, akik és amelyek semmibe veszik a többség hangját és a szélesebb népi demokráciát – terveznek a nemzetek helyébe lépni. És mi ehhez az eszközük? Egy európai központi állam – olvasható a kiálltványban.

A legutóbbi júniusi európai parlamenti választásoknak ezért egyszerre volt generációs és egzisztenciális jelentősége – folytatódik a manifesztum.

A politikai törésvonal immár nem konzervatívok és liberálisok vagy a jobboldal és a baloldal között húzódik meg, hanem a centristák – akik egy új európai „szuperállam” hírnökei - és a patrióták, illetve szuverenisták között, „akik az általunk nagy becsben tartott európai nemzetek megőrzéséért és megerősítéséért harcolnak.

Csak a kontinens patrióta és szuverenista pártjainak győzelme és együttműködése révén garantálhatjuk a gyermekeink örökségét” – fogalmaz a dokumentum, amely ezek után rátér arra, milyen Európában hisznek az aláírói.

Azt írják: egy olyan Európában hisznek, ami erős, büszke és független nemzetekből áll; olyan nemzetekből, amelyek szabadon dönthetnek az egymással egyetértésben való együttélésről és együttműködésről; olyan Európában hisznek, amely a nemzetekben gyökerező intézmények révén működik együtt; olyan intézmények révén, amelyek Európa népei megbízásából tevékenykednek és feléjük felelősséggel tartoznak. Olyan Európában, ami szuverén, és eltántoríthatatlanul képviseli érdekeit minden olyan függőségtől mentesen, amely akadályozza a nemzeti közösségei akaratának végrehajtását - akár belföldön, akár külföldön.

Elkötelezett a béke és a párbeszéd mellett, de ugyanakkor készen áll, hogy megvédje magát minden veszéllyel szemben; megvédi és ünnepli európai identitását, hagyományait és szokásait, a görög-római és zsidó-keresztény örökség gyümölcsét.

Nagy becsben tartja a nemzeteiben rejlő sokszínűséget, azok történelmét és életformáját, és egyben ellenáll az olyan ultimátumoknak, amelyek célja annak az éppen divatos trendek szerinti megváltoztatása.

A manifesztum megalkotói szerint Európa a valódi szabadságjogok, alapvető jogok és az emberi méltóság védelmezője, és ugyanakkor erőteljesen ellenáll minden olyan kísérletnek, amelynek célja ezeknek a szabadságjogoknak a korlátozása vagy átértelmezése; versenyképes, produktív, hatékony és büszke szellemi, tudományos és gazdasági eredményeire az innováció, a kiválóság és a haladás kontinenseként. Hitük szerint Európa elszánt a határai megvédése, az illegális migráció megállítása és kulturális identitása megőrzése mellett, követve az európai polgárok túlnyomó többségének az akaratát; olyan nemzetekből áll, amelyek készek megvédeni népeiket bármely és minden potenciális veszéllyel szemben, legyen az politikai, gazdasági, vallási vagy kulturális természetű.

Európa tiszteletben tartja saját megbízatását és szabályait, nem lép túl kompetenciáin, betartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét, illetve a továbbiakban nem igazolja a nemzeti szuverenitás elleni támadásait az európai költségvetésen keresztüli nyomásgyakorlással - írják, hozzátéve:

Európa olyan nemzetek tömörülése, amely elutasítja a nemzeti szuverenitásnak az európai intézmények felé való minden további feladását és tiszteletben tartja a nemzetek vétójogát.

Az aláírók hite szerinti Európa a diplomáciát a tagállamok szuverenitása alapvető elemeként ismeri el, illetve olyan kérdésként, amelyről minden nemzet szabadon dönthet anélkül, hogy a többieket ugyanarra a döntésre kényszerítené.

Végezetül az európai patrióta erők a dokumentumban azt ígérik, hogy a kontinens jövőjét visszaadják az európai embereknek.

„Visszavesszük intézményeinket és olyan irányba tereljük az európai politikát, amely a nemzeteinket és népeinket szolgálja. Előtérbe helyezzük a szuverenitást a föderalizmussal szemben, a szabadságot a diktátumokkal szemben, és a békét: ez az Európát szolgáló patrióták kiáltványa”

– zárul a Bécsben vasárnap elfogadott dokumentum.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Önmagában ez a lopás is elég lenne minimum Rogán Antal és Jászai Gellért leültetéséhez
Hadházy Ákos a közösségi oldalán írt egy állami szoftverlicenc-ügyről, amelyben Rogán Antal és Jászai Gellért felelősségét veti fel. A politikus szerint az állam millió számra vett olyan adattörlő kódokat, amelyeket a legtöbb esetben fel sem használtak.
F. O. - szmo.hu
2026. július 17.



Hadházy Ákos a Facebookon írt a 32 milliárdos szoftverlicenc-ügyről. „Örülök, hogy ez a huncut, agyafúrt ‘kis’ 32 milliárdos lopás az új kormánynak is feltűnt” – kezdte bejegyzését. Azt írta, ő már körülbelül egy éve foglalkozott az esettel.

A politikus szerint „önmagában ez a lopás is elég lenne minimum Rogán és Jászai Gellért leültetéséhez, remélem, ez így is lesz.”

A poszt egy Telex-cikkre hivatkozva foglalja össze az ügy lényegét: „a kormány akkor is megvett milliószámra kétezer forintos programlicencet, ha azt senki nem használta (vagy mert nem volt rá szüksége, vagy mert nem is tudott róla, hogy van ilyen).”

A bejegyzésben említett ügy hátterében egy állami adattörlési program áll, amelynek keretében 2021 decembere és 2026 júniusa között több mint 15 millió darab, egyenként 1990 forintba kerülő adattörlő kódot bocsátottak ki. A kifizetés megközelítette a nettó 31,2 milliárd forintot.

A szolgáltatást a Certus Software Zrt. nyújtotta, a véglegestorles.hu oldalt pedig az Antenna Hungária üzemeltette, a konstrukcióban pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is részt vett. A Certust kormányrendeleti kivétel alapján, közbeszerzés nélkül választották ki.

A probléma forrása, hogy az állam nem a ténylegesen felhasznált, hanem a kibocsátott kódok után fizetett, miközben az érintett szervezetek nem vezettek nyilvántartást a felhasználás mértékéről.

Az ügy azért is aktuális, mert 2026 elejétől a kormány a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) felügyeletével új, központosított szoftverlicenc-gazdálkodási rendszert vezetett be. Ennek célja éppen az átláthatóság növelése és a túlvásárlások visszaszorítása, vagyis az olyan gyakorlatok megszüntetése, ahol a tényleges igénybevételtől függetlenül történnek nagy értékű kifizetések. A kormány július 9-én bejelentette, hogy több, a korábbi időszakhoz köthető gyanús szerződés ügyében feljelentést tettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
RTL: Már nem csökkentené az üzemanyagok ÁFÁ-ját Magyar Péter, pedig a kampányban még ezt követelte
A miniszterelnök most uniós szabályokra hivatkozva zárta ki az üzemanyagok áfájának csökkentését. A kormányfő korábban még az adók mérséklésével tartotta elérhetőnek a 480 forintos literenkénti árat.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. július 17.



Alig három héttel az árstop eltörlése után péntek reggelre az üzemanyagok átlagára ismét átlépte a korábbi hatósági szintet, miközben Magyar Péter miniszterelnök, aki kampányában még adócsökkentést követelt, most arról beszél, hogy uniós szabályok miatt nincs mozgástér. A kiskutasok szerint viszont egyszerűen ki kellene vezetni a különadókat, és máris 20-22 forinttal olcsóbb lehetne a tankolás.

Péntek reggel a benzin literenkénti átlagára 60 fillérrel haladta meg az 595 forintot, a gázolajé pedig 70 fillérrel a 615 forintot, vagyis a korábbi védett árak szintjét.

A drágulást az iráni háború miatti piaci helyzettel magyarázzák a kutasok. Bár délelőttre az árak kevesebb mint egy forinttal ismét a régi sapka alá csúsztak, a helyzet feszült – számolt be róla az RTL Híradó.

A piaci szereplők szerint a Mol árazási gyakorlata kulcsfontosságú. „A Mol nem érvényesíti a kiskereskedelmi árakban azt a nagykereskedelmi árváltozást, amit mindig előző nap bejelent. A többi szereplő valamilyen úton-módon kénytelen követni ezt az árazást, hogy ne veszítsen piacot vagy vevőket” – magyarázta Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője.

A Mol ezzel szemben azt közölte, hogy „árazási politikájában a szomszédos országok árszintjét veszi alapul, és ennek megfelelően a magyarországi üzemanyagárak nem haladják meg a régiós átlagot”.

A Magyar Ásványolaj Szövetség szerint azonban a drágulás elkerülhetetlen. „Egy biztos: ilyen mértékű nagykereskedelmi árváltozás biztosan meg fog jelenni a kiskereskedelmi árakban” – vetítette előre Grád Ottó főtitkár.

A kormányfő csütörtökön már arról beszélt, hogy az adócsökkentés nem járható út.

„A jövedéki adó szinte már az Unió által minimálisan előírt szinten van, tehát ott túl nagy mozgástér nincsen. Az áfatartalma nagyon magas a benzinnek és a gázolajnak, de uniós előírások miatt nem alakítható ki külön, újabb áfasáv, úgyhogy ott nem tudunk csökkenteni” – mondta Magyar Péter.

A miniszterelnök hozzátette, hogy jelentős drágulás esetén újra maximálhatják az árakat. Ez éles váltás a kampányban hangoztatott véleményéhez képest, amikor még azt állította, hogy „ha kismértékben csökkentik az áfát, a jövedéki adót és a kis adókat, akkor minden további nélkül elérhető a jelenlegi világpiaci árak mellett is a 480 forintos ár a kutakon”.

A Független Benzinkutak Szövetsége szerint viszont van megoldás. Gépész László elnök szerint az extraprofitadót, a Robin Hood-adót és a kiskereskedelmi különadót is meg lehetne szüntetni.

„Vezessék ki a különadókat. Az bőven elég lenne: körülbelül 20–22 forinttal csökkentené az árakat, ha legalább azokat a különadókat kivezetik, amelyekre semmiféle európai uniós kötelezettség nincs, és nem gátolja senki a kivezetésüket” – nyilatkozta.

A probléma egyik gyökere, hogy a benzinkutakon az adót is adóztatják, a legmagasabb tételre, a jövedéki adóra is áfát vetnek ki. Így a tankolásért fizetett összeg nagyjából fele az államkasszában landol.

A drágulást az autósok a saját bőrükön érzik. „Nem tudunk mit tenni: az autót használni kell, munkaeszköz. Majd lemondunk az élvezeti cikkekről meg ilyesmiről” – mondta az egyik sofőr, Nagy Zoltán. Egy másik autós, Kovalcsik László pedig arról beszélt, hogy „nem bírom már fizetni. Ez az autó a városban megeszi a 10 litert, és ezt sajnos az élelemből, a jólétből kell megvonni”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Órákon belül nagyot fordul az időjárás, délután viharos széllel csap le a zivatar
A szombati napsütéses, 36 fokos csúcsokat is hozó időjárás délutántól instabillá válik, és helyenként heves zivatarok törnek ki. A hétvége további részében egy északnyugat felől érkező front hoz majd kiterjedtebb csapadékot.


Bár a nap nagy részében sok napsütésre lehet számítani, ma délutántól fordulat jön: a zivatarok súlypontja a délnyugati, majd az ország déli részére helyeződik át. A HungaroMet előrejelzése szerint a viharokat viharos, 60–75 km/órás széllökések, lokálisan 20–30 milliméter csapadék és legfeljebb 2 centiméteres jégeső is kísérheti. A hétvége további részében is változékony időre kell készülni, vasárnap késő délután ugyanis északnyugat felől egy front éri el az országot, ami több felhőt és egy csapadékzónát hoz magával.

A viharokat viharos, 60–75 km/órás széllökések, lokálisan 20–30 milliméter csapadék és legfeljebb 2 centiméteres jégeső is kísérheti.

Ma napközben még sok napsütés várható gomolyfelhőkkel, zápor, zivatar pedig csak kevés helyen, főként nyugaton és északkeleten fordulhat elő. Az északnyugati, nyugati szél többfelé megélénkül.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 30 és 36 fok között alakul, de a nyugati, délnyugati határ mentén több fokkal hűvösebb lehet. Késő estére 20 és 30 fok közé hűl le a levegő.

Szombat estétől vasárnap reggelig erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, amiből elszórtan alakulhat ki zápor, zivatar. Az északi, északnyugati szél időnként megélénkül, zivatarok környezetében erős, viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 22 fok között alakul.

Vasárnap késő délután ugyanis északnyugat felől egy front éri el az országot, ami több felhőt és egy csapadékzónát hoz magával.

Vasárnap napközben jellemzően napos, gomolyfelhős időre számíthatunk, néhol záporral, zivatarral. A változás késő délután kezdődik, amikor északnyugat felől megérkezik a már említett front.

Ezzel együtt a szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul és megerősödik. A hőmérséklet délután 28 és 34 fok között valószínű.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Teljesen lecserélik a rendőrök egyenruháját, már a pontos dátumokat is közölték
A Belügyminisztérium bejelentette a rendőrség köznapi szolgálati egyenruházatának teljes megújítását. A beszerzés nyílt közbeszerzési eljárásban zajlik majd, kiemelt szempont lesz az ergonómia.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. július 17.



Teljes ruházati reform jön a magyar rendőrségnél: 2027 telétől új téli, 2028 nyarától pedig új nyári köznapi egyenruha érkezik, a beszerzés pedig szakít a régi gyakorlattal, és nyílt közbeszerzésben valósul meg.

A Belügyminisztérium vezetése a rendvédelmi szervek megbecsültségének helyreállítása és a munkatársak szolgálati körülményeinek javítása érdekében döntött a teljes megújításról, olvasható a tárca honlapján. A minisztérium közleménye szerint

az új egyenruházati termékek beszerzésekor szakítanak az elmúlt évtizedek rendszerével, és piaci alapon, nyílt eljárásban szerzik be az új darabokat,

figyelembe véve az állomány igényeit és mindennapi tapasztalatait.

Kiemelt szempont lesz az ergonómia, a komfort, az esztétikum, a tartósság, a széles méretskála, az időtálló anyagok használata, valamint a jó tisztíthatóság és karbantarthatóság.

A tervek szerint a rendőri egységek 2027 decemberétől több ütemben vehetik át az új téli ruházatot. 2028 júniusától pedig megkezdődik az új típusú nyári ruházat folyamatos kiosztása is.

A bejelentés egy olyan rendszerbe hozhat változást, amely régóta ad témát az állományon belül. Rendőrségi érdekképviseletek évek óta jelzik, hogy egyes ruházati cikkek, különösen a bakancsok minősége és ár-érték aránya problémás, és a ruhapénz mértéke sem mindig fedezi a valós igényeket.

A mostani bejelentésben hangsúlyozott ergonómia és tartósság szempontjai éppen ezekre a belső kritikákra reflektálnak.

A „nyílt közbeszerzés” ígérete szintén jelentős váltást jelez, hiszen az egyenruha-ellátás eddig szigorúan szabályozott, központosított rendszerben zajlott. Az állami szervek öltözködési előírásai más területeken is láthatók: a kormányhivatalok dolgozóinak például korábban kötelező öltözködési szabályt (dress code) írtak elő, amihez évi nettó 150 ezer forintos keretet is biztosítottak.

Az egyenruha-beszerzések a nyilvánosság előtt is érzékeny témának számítanak, főként a költségek miatt. Korábban az Országgyűlési Őrség ruházati kiadásai kaptak nagy sajtóvisszhangot a magas darabárak miatt, ami jól mutatja, hogy a közvélemény kiemelten figyeli az ilyen jellegű állami költéseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk