Október elsejétől Budapesten is életbe lép az a sokak által már vidéken megismert új ügyeleti rendszer, aminek az a lényege, hogy hétköznap délután 4 után, egészen másnap reggel 8-ig csak néhány kijelölt helyen lehet orvoshoz fordulni.
A fővárosban eddig az volt a szokás, hogy az orvosok váltott műszakban fogadták a betegeket, így munka után is simán be lehetett esni egy rendelésre. Ez most úgy tűnik, hogy a múlté lehet - írta meg a 444.hu.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által kiadott tájékoztató plakát szerint receptért, vagy ha három napnál tovább nem múló légúti vagy emésztési panaszok gyötörnek, rendelési időben kell a háziorvoshoz menni. Ügyeleti időben csak akkor kereshetik fel az orvost, ha riasztó tünetek vannak, vagy egy krónikus betegség akut panaszokkal jelentkezik.
Az ügyeleti helyszínek száma is korlátozott lesz (a 15 helyszínen 28 felnőtt- és három gyerekellátóhely lesz). Erről is közzétették már a pontos listát. A táblázatban sárgával jelölt helyek a gyerekorvosi ügyeletet jelzik.
Fotó: OMSZ
Hétköznap délután 4 után, illetve hétvégén és ünnepnapokkor ide lehet menni, bár két telephelyen szükség esetén "törzsidőn kívül is" lesz ellátás. Azt, hogy melyik ez a kettő, nem derült ki.
Október elsejétől Budapesten is életbe lép az a sokak által már vidéken megismert új ügyeleti rendszer, aminek az a lényege, hogy hétköznap délután 4 után, egészen másnap reggel 8-ig csak néhány kijelölt helyen lehet orvoshoz fordulni.
A fővárosban eddig az volt a szokás, hogy az orvosok váltott műszakban fogadták a betegeket, így munka után is simán be lehetett esni egy rendelésre. Ez most úgy tűnik, hogy a múlté lehet - írta meg a 444.hu.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által kiadott tájékoztató plakát szerint receptért, vagy ha három napnál tovább nem múló légúti vagy emésztési panaszok gyötörnek, rendelési időben kell a háziorvoshoz menni. Ügyeleti időben csak akkor kereshetik fel az orvost, ha riasztó tünetek vannak, vagy egy krónikus betegség akut panaszokkal jelentkezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő összeget kereshet Szijjártó Péter havi szinten is a BYD új vezetőjeként
A volt külügyminiszter a kínai BYD Global nemzetközi vezetőjeként folytatja, miután lemondott parlamenti mandátumáról. A pozícióval járó alapfizetés havi 20-30 millió forint lehet, amihez jelentős éves bónusz is társul.
„Magyarországhoz, sőt Európához már nem lesz köze Péternek” – tudta meg egy, a vállalathoz közel álló informátortól a Blikk Szijjártó Péter új, a kínai BYD-nél betöltött pozíciójáról. Bár a volt külügyminiszter valószínűleg Budapesten marad, feladatai globálisak lesznek: a cégcsoport kínai központjával, a BYD Globallal szerződött. A hírek szerint többek közt a latin-amerikai és a közép-ázsiai piacokért, az energiatárolással kapcsolatos fejlesztésekért és a teherautó-üzletág bizonyos területeiért felel majd.
Az új munkakörrel várhatóan még az eddiginél is több utazás jár, pedig Szijjártó miniszterként is sokat repült: 2024-ben 587 205 kilométert tett meg, tavaly pedig 389 308-at.
Ez a terhelés jelentős kompenzációval jár:
egy, a BYD-hez hasonló nagyvállalatnál a nemzetközi vezetői szinteken átlagosan havi 20-30 millió forintnak megfelelő fizetésre lehet számítani, amihez éves szinten akár ugyanennyi bónusz is társulhat
– írta a Blikk. Ez az összeg sokszorosa annak a bruttó 4,5-5 millió forintnak, amit egy magyar tárcavezető keresett a képviselői díjazással együtt. Szijjártó miniszterként régóta támogatta a kínai autógyártó magyarországi jelenlétét: a BYD komáromi buszgyárát több mint 900 millió forinttal, a fóti akkumulátorgyárát egymilliárd forinttal támogatta az állam, a szegedi autógyár 1,4 ezer milliárdos beruházásához pedig 46 milliárd forintnyi infrastrukturális fejlesztéssel járult hozzá az ország.
Szijjártó Péter szerdán jelentette be, hogy visszaadja parlamenti mandátumát.
„A mai naptól a vállalatcsoport külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozom tovább” – közölte a volt tárcavezető. Orbán Viktor a bejelentésre úgy reagált: „A nyár csúcsigazolása a BYD-é. Hajrá, Péter!” Az ellenzék és a civil szféra azonban élesen bírálta a lépést.
Magyar Péter miniszterelnök szerint a lépés „egyet jelent a Kínai Kommunista Párt szolgálatába állással”, és a korrupció legvérlázítóbb fajtájának nevezte.
A Transparency International jogi igazgatója a „forgóajtó-jelenségről” beszélt, ami azt jelenti, hogy egy politikus a hatalomból távozva azonnal egy olyan cégnél helyezkedik el, amelynek korábban közpénzből juttatott előnyöket.
„Magyarországhoz, sőt Európához már nem lesz köze Péternek” – tudta meg egy, a vállalathoz közel álló informátortól a Blikk Szijjártó Péter új, a kínai BYD-nél betöltött pozíciójáról. Bár a volt külügyminiszter valószínűleg Budapesten marad, feladatai globálisak lesznek: a cégcsoport kínai központjával, a BYD Globallal szerződött. A hírek szerint többek közt a latin-amerikai és a közép-ázsiai piacokért, az energiatárolással kapcsolatos fejlesztésekért és a teherautó-üzletág bizonyos területeiért felel majd.
Az új munkakörrel várhatóan még az eddiginél is több utazás jár, pedig Szijjártó miniszterként is sokat repült: 2024-ben 587 205 kilométert tett meg, tavaly pedig 389 308-at.
Ez a terhelés jelentős kompenzációval jár:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szigorú korhatárt vezethetnek be az elektromos rollerekre, a sisak is kötelező lehet - közlekedési kérdőívet indított Vitézy
Kérdőívet indított a kormány néhány tervezett közlekedési szabályozásról, például az e-rollereket érintőkről. A tervek szerint 12, 14, 16 vagy akár 18 éves korhatárt is bevezethetnek a használatukra.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az Árpád híd pesti hídfőjénél, ahol bemutatta az országos közlekedésbiztonsági kérdőívet. A kormány szeptember elejéig várja az emberek véleményét, és Vitézy azt ígérte, a beérkező válaszok alapján véglegesítik majd a kapcsolódó jogszabályokat.
A kérdőív egyik legfontosabb eleme az elektromos rollerek szabályozása. A kérdőív felveti a fejvédő kötelezővé tételét, valamint az életkori korlát bevezetését is. Utóbbinál konkrétan rákérdeznek, hogy 12, 14, 16 vagy 18 éves kortól engedélyezzék-e a használatukat
A javaslatcsomag kitér az illegális utcai versenyzés és a kirívó gyorshajtás büntetőjogi szankcióira is. Felmerült a szabadságvesztés, a járműelkobzás és a forgalomból való kivonás lehetősége.
A bírságolási rendszer teljes reformja is napirenden van, kikérik az emberek véleményét az átlagsebesség-mérésen alapuló bírságolásról és a befolyó összegek célhoz kötéséről is.
A kérdőívben szerepel a progresszív bírság ötlete is, amelynek mértéke az elkövető jövedelmével vagy a jármű értékével lenne arányos.
A célról így beszélt a miniszter:
„Nem az a célunk ezzel az egész javaslatcsomaggal, hogy növeljük az állam bevételeit. Nem azt javasoljuk, hogy bírságolás révén több legyen a költségvetés bevétele. Nem ez a cél. Az a cél, hogy életeket mentsünk meg.”
Vitézy hozzátette, hogy tavaly 456 ember halt meg közúti balesetben.
A sajtótájékoztató helyszínválasztása is szimbolikus volt: 2023 júliusában az Árpád hídon történt az a halálos kimenetelű baleset, amelynek hátterében a rendőrség szerint spontán kialakult verseny állt.
Az e-rollerek szabályozatlanságával kapcsolatban Vitézy már június elején belengette egy gyorsított eljárásban meghozott, külön szabályozás lehetőségét, és a Fővárosi Közgyűlés is kormányzati egyeztetéseket sürgetett az ügyben.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az Árpád híd pesti hídfőjénél, ahol bemutatta az országos közlekedésbiztonsági kérdőívet. A kormány szeptember elejéig várja az emberek véleményét, és Vitézy azt ígérte, a beérkező válaszok alapján véglegesítik majd a kapcsolódó jogszabályokat.
A kérdőív egyik legfontosabb eleme az elektromos rollerek szabályozása. A kérdőív felveti a fejvédő kötelezővé tételét, valamint az életkori korlát bevezetését is. Utóbbinál konkrétan rákérdeznek, hogy 12, 14, 16 vagy 18 éves kortól engedélyezzék-e a használatukat
Ókovács Szilveszter: Librettókért nemhogy százmilliókat, de tízmilliót elkérni is képtelenség
A Magyar Állami Operaház főigazgatója egy posztban reagált az Operettszínházat érintő botrányra. Szerinte az ő intézményében egy új mű szövegkönyvéért ennek az összegnek csupán a töredékét fizetik ki.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója egy csütörtöki Facebook-posztban reagált az Operettszínház és Orbán János Dénes körül kirobbant botrányra. Szerinte képtelenség, hogy librettókért tíz- vagy százmilliós összegeket fizessenek.
„Librettókért nemhogy százmilliókat, de tízmilliót elkérni is képtelenség.”
Úgy fogalmazott, az általa vezetett intézményben ez elképzelhetetlen. „Nálunk, az Operában egész biztosan. De szerintem más magyar színházakban is. Teljes nonszensz. Remélem.” A bejegyzésben felhívta a figyelmet arra, hogy a két intézmény neve könnyen összekeverhető. „Viszont a mi köznapi nevünk ugyanazon négy betűvel indul, mint egy utcával arrébb a másik zenés színházé: „Oper”.” Ezt követően a sajtóban megjelent, ellentmondásos összegekre utalt. „Bízom benne, hogy túljutnak a válságon, elvégre annyi számot olvasni, és egészen más eset 90 milliót, 129 milliót, 420 milliót vagy mindezt plusz 1,3 milliárdot érvekkel alátámasztani. Vajon melyik az igaz és miként az?”
Ókovács kifejezte reményét, hogy az ügy egyedi eset, és jogilag is tisztázható lesz.
„Szeretném hinni, hogy mindez egyetlen ember féktelen pénzéhsége, egy félrecsúszott tehetséggondozó program egyedi torzulása és számos sajtóbéli félreértés csak.
És/vagy jogerősen cáfolható.”
„Különben tartok tőle, hogy a velünk, az Operával eddig szerződő alkotók még lúzernek hiszik majd magukat, az általánosítani hajlamos közvélemény pedig esetleg ellenkezőleg tesz: ránk is pénzszóróként gondol.”
A főigazgató szerint náluk egy új mű partitúrájának ára „alig nyolc számjegyű”, a librettóért pedig ennek tizedét–nyolcadát tudták fizetni az elmúlt 15 évben. Posztját így zárta: „Ha a védhetetlen a hátunkban, az elfogadhatatlan pedig előttünk, akkor könnyen lehet, hogy megint azon (is) dolgozhatunk majd, nehogy összemossanak minket másokkal. Méltatlan és dühítő – írom az Andrássy útról.”
A botrány azzal robbant ki, hogy kiderült, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) 422,9 millió forintot fizetett ki saját szakmai vezetőjének, Orbán János Dénesnek több művének felhasználási jogaiért. Ezt követően derült fény arra, hogy a Budapesti Operettszínház is szerződött a szerzővel, a színház közlése szerint 2023 óta több mint 90,3 millió forint értékben, bár a sajtóban korábban 129 milliós összeg is megjelent. Az ügyet tovább bonyolította, hogy a KMTG és az Operettszínház ügyvezetője ugyanaz a személy. Ókovács Szilveszter posztjában ezekre a számokra utal, amikor a különböző összegek alátámasztásának nehézségéről ír.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója egy csütörtöki Facebook-posztban reagált az Operettszínház és Orbán János Dénes körül kirobbant botrányra. Szerinte képtelenség, hogy librettókért tíz- vagy százmilliós összegeket fizessenek.
„Librettókért nemhogy százmilliókat, de tízmilliót elkérni is képtelenség.”
Úgy fogalmazott, az általa vezetett intézményben ez elképzelhetetlen. „Nálunk, az Operában egész biztosan. De szerintem más magyar színházakban is. Teljes nonszensz. Remélem.” A bejegyzésben felhívta a figyelmet arra, hogy a két intézmény neve könnyen összekeverhető. „Viszont a mi köznapi nevünk ugyanazon négy betűvel indul, mint egy utcával arrébb a másik zenés színházé: „Oper”.” Ezt követően a sajtóban megjelent, ellentmondásos összegekre utalt. „Bízom benne, hogy túljutnak a válságon, elvégre annyi számot olvasni, és egészen más eset 90 milliót, 129 milliót, 420 milliót vagy mindezt plusz 1,3 milliárdot érvekkel alátámasztani. Vajon melyik az igaz és miként az?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A dolgozók nagy részét elküldték a Digitális Polgári Köröket és a Nemzeti Ellenállás Mozgalmat működtető cégeknél a választások után. A két szervezet tavaly összesen több mint 8 milliárd forintnyi, jórészt ismeretlen eredetű bevételből gazdálkodott.
A választási kampány után leépítési hullám söpör végig a Fidesz-közeli háttérszervezeteken: a Digitális Polgári Köröket működtető cégtől a dolgozók több mint kétharmadát, 120-ból 86 embert küldtek el – derítette ki az RTL Híradó. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség 2025-ben még 5,6 milliárd forintos bevételből gazdálkodott, és több mint száz alkalmazottja volt.
A társaság a történtekre reagálva a folytatásról beszélt.
„Minden eddiginél több taggal folytatják a polgári közösségek megerősítését – ehhez közel 5 ezer önkéntes jelentkezett, és közel 30 helyszínen szerveztek személyes találkozókat” – közölték.
Még drasztikusabb a leépítés a lejárató plakátkampányt is bonyolító Nemzeti Ellenállás Mozgalom mögött álló cégnél, ahol a korábbi több tucat alkalmazottból mára mindössze ketten maradtak.
Az új kormány korábban ígéretet tett a szervezetek gazdálkodásának kivizsgálására a vélhetően szabálytalan kampányfinanszírozás miatt, de egyelőre nem tudni, hogy ez a vizsgálat elindult-e.
A most leépített szervezetek Orbán Viktor tavalyi tusványosi beszédében meghirdetett „digitális honfoglalás” programjának részeként jöttek létre. majd
A cél az volt, hogy a Fidesz a közösségi médiában is felvegye a versenyt a Tisza Párttal, ezért országszerte tartottak „háborúellenesnek” nevezett, valójában a kormánypárt mellett kampányoló rendezvényeket, például a címlapképen látható nyíregyházi eseményt.
A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség állt az ukrán zászló kifeszítése mögött a Tisza Párt Nemzeti Menetén.
A választási kampány után leépítési hullám söpör végig a Fidesz-közeli háttérszervezeteken: a Digitális Polgári Köröket működtető cégtől a dolgozók több mint kétharmadát, 120-ból 86 embert küldtek el – derítette ki az RTL Híradó. A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség 2025-ben még 5,6 milliárd forintos bevételből gazdálkodott, és több mint száz alkalmazottja volt.
A társaság a történtekre reagálva a folytatásról beszélt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotó: OMSZ
