HÍREK
A Rovatból

Itt a fordulat? 10 hónap után újra 20 százalék alatt van az infláció

Az élelmiszerek többsége már olcsóbb volt, mint egy hónappal korábban. Az üzemanyag, a nyaralás és a háztartási energia viszont tovább drágult.


Júliusban 17,6 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az élelmiszerárak pedig átlagosan 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A havi adat tavaly szeptemberben ment 20 százalék fölé és januárban 25,7 százalékon tetőzött. Így tíz hónap után most esett először 20 százalék alá a havi infláció.

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek drágultak a leginkább.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek, ezen belül viszont a ruházkodási cikkek 1,4, az élelmiszerek 0,9, a tartós fogyasztási cikkek pedig 0,5 százalékkal kevesebbe kerültek.

Egy év alatt az élelmiszerek ára 23,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojásé (30,7 százalék), a tejtermékeké (29,5 százalék), a kávéé (28,8 százalék), a kenyéré (26,7 százalék), a péksüteményeké (25,4 százalék), a vaj és vajkrémé (24,2 százalék). A termékcsoporton belül a liszt (2,4 százalék) és az étolaj (1,5 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 35,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,2, a palackos gáz 41,6, az elektromos energia 26,0 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 21,5 százalékkal emelkedett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 14,6, ezen belül a szeszes italoké 19,6 százalékkal nőtt.

A szolgáltatások 14,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 25,3, a sport- és múzeumi belépők 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 21,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a lakásjavítás és -karbantartás 17,5, a taxi 16,6 százalékkal került többe.

A tartós fogyasztási cikkekért 3,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, az új személygépkocsikért 9,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 11,2, a szobabútorokért 7,4 százalékkal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 39,7, a mosó- és tisztítószereké 32,6, a testápolási cikkeké 21,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 10,2 százalékkal lett magasabb.

Egy hónap alatt, júniushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek.

Az élelmiszerek átlagosan 0,9 százalékkal olcsóbbak lettek,

ezen belül a tojás 5,0, a tej 4,4, a kenyér 3,9, a vaj és vajkrém 3,8, a tejtermékek 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,8, a baromfihús 2,6, a sajt 2,5, a száraztészta 2,0 százalékkal kevesebbe, míg a párizsi és kolbász 1,0, a csokoládé és kakaó pedig 0,9 százalékkal többe került.

A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 9,6, a postai szolgáltatásokért 8,5, a lakbérért 1,4 százalékkal kellett többet fizetni. A háztartási energia ára 1,1, ezen belül a vezetékes gázé 2,9 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal emelkedett.

(Forrás: MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lázár Vasember lett, Orbán ledobott pár kilót, Szijjártó pedig a falakon ugrál – így reklámozzák a kormány amerikai útját
A TikTokra került fel a különleges videó, amit mesterséges intelligencia készített. A kormánytagok szuperhősként várják az amerikai látogatást.


Szijjártó Péter TikTok-csatornáján egy különleges, mesterséges intelligenciával készült videó jelent meg, amelyben ő, Orbán Viktor és Lázár János a Marvel-univerzum szuperhőseiként szerepelnek. A felvételen

Orbánt egy erősen karcsúsított Amerika Kapitányként, Szijjártót Pókemberként, Lázárt pedig Vasemberként ábrázolják.

A videó végén a „Washington, november 7, jövünk!” felirat olvasható. A három politikus így jelzi, hogy november 7-én hivatalos látogatásra utaznak az Egyesült Államokba.

Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy a látogatás célja a béke előmozdítása, valamint az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok megerősítése. A tárgyalások során várhatóan szó lesz arról is, hogyan mentesülhet Magyarország az orosz energiaimportra vonatkozó amerikai szankciók alól.

Közben a közéletben élénk vita folyik arról, hogyan és mire használja a Fidesz a mesterséges intelligenciát. A most megjelent videó alapján ezúttal – kivételesen – egy kreatív, szórakoztató tartalomra költöttek közpénzt.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Jogerős: a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia, hány darab páncélozott szállító harcjárművet adott Szerbiának
A per során a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal. A bíróság ezt nem fogadta el.
F. O. Fotó: MTI/HM - szmo.hu
2025. október 31.



A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon. 

A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.

Egyes beszámolók 26, más források 50, míg más hírek 66 darab PSZH – vagyis páncélozott szállító harcjármű – Szerbiának való átadásáról szóltak. Azt sem lehetett tudni, hogy az eszközöket ajándékba kapta-e az ország, vagy pénzbeli ellenszolgáltatás fejében jutott hozzájuk.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerette volna tisztázni az ügy részleteit. Kérdéseket tett fel a Honvédelmi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy hány jármű került átadásra, milyen formában történt az átadás, és ki engedélyezte az ügyletet. A tárca azonban nem adta ki az adatokat, ezért a képviselő pert indított.

A Fővárosi Törvényszék első fokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is Hadházy Ákos keresetének adott helyt. A jogerős ítélet kimondta, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak rendelkeznie kell a kért adatokkal, és köteles azokat kiadni.

A per során

a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal.

A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, és hangsúlyozta: a vonatkozó jogszabályok alapján a feleslegessé vált haditechnikai eszközök értékesítéséről a honvédelmi miniszter dönt, így az adatoknak a tárca rendelkezésére kell állniuk.

Az ítélet kitért arra is, hogy „a honvédelmi minisztertől mint a kormány honvédelemért felelős tagjától elvárható, hogy tudomása legyen azon harcjárművek sorsáról, amelyeket a Magyar Honvédség már nem használ”.

A bírósági eljárásban Hadházy Ákos jogi képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el, a munkát a Transparency International Magyarország segítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: Szerintem nem Gerendai Károly ment Magyar Péterhez, hanem fordítva
A főpolgármester szerint elméletben novemberre létrejöhet az új szerződés, ha lezárják a vitás kérdéseket. A cél, hogy a Sziget jövőre is megmaradjon.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. október 31.



Karácsony Gergely szerint a Sziget Fesztivál körül kialakult jelenlegi helyzetben a tulajdonost leszámítva mindenki jól jár. Mint mondta, az államnak az adóbevételek miatt, a fővárosnak a közterület-foglalás és az iparűzési adó miatt, a fesztivál célközönségének pedig azért, mert eddig is meg tudta fizetni a Szigetet.

A főpolgármester a 24.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott:

„bármennyire is paradoxon, azt kell látni, hogy a mostani helyzet a tulajdonost leszámítva mindenkinek jó”.

Szerinte a Tisza párt hibás döntést hozott, de „egyszerűen a nyilvánosság nyomása olyan erős volt, hogy ez fenntarthatatlanná vált”.

Úgy látja, ha sikerül lezárni a koncepcionális vitákat, akkor akár novemberig is eljuthatnak az új szerződésig. Ennek részeként először a tulajdonosi bizottságnak kellene felmondania a jelenlegi közterület-használati szerződést, majd a novemberi közgyűlésen megköthetik az új megállapodást az új tulajdonossal. Karácsony szerint ezzel ugyanott tartanának, mintha a mostani ülésen sikerült volna döntést hozni.

A főpolgármester azt is elmondta, hogy

megkapta a potenciális új tulajdonosok hivatalos levelét, amelyben leírták azokat a feltételeket, amelyek mentén együtt tudnának működni a fővárossal.

„Ezek érdemben nem különböznek attól a javaslattól, amelyet én tegnap a közgyűlés elé terjesztettem, de olyan elementáris érdeke a városnak, hogy a Sziget megmaradjon, hogy érdemes minden követ megmozgatni.”

Karácsony szerint a Magyar Péter és Gerendai Károly között létrejött megállapodás és az általa benyújtott javaslat között csak két különbség van: a díjkedvezményt már 2028-tól elkezdenék visszafizetni, és nemcsak a budapesti, hanem minden fiatal kaphatna diákkedvezményt.

A főpolgármester úgy véli, a Sziget az elmúlt években elveszítette a budapestiségét. Most viszont

reménykeltőnek tartja, hogy olyan magyar tulajdonos veheti át a fesztivált, aki jobban ismeri a várost.

A fesztivál 2020 óta egy évet leszámítva veszteséges volt. Két héttel ezelőtt Karácsony Gergely arról írt, hogy a külföldi befektető kezdeményezte a bérleti szerződés felbontását. A döntés hátterében üzleti megfontolás áll, jövőre már nem tervezik megszervezni a rendezvényt.

A magyar szervezők ekkor bejelentették, hogy egy új, magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező céggel, valamint az alapító Gerendai Károly visszatérésével próbálják megmenteni a több mint 30 éves múltra visszatekintő fesztivált.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán nem szavazta meg a Sziget megmentését célzó javaslatot, mivel a Fidesz és a Tisza párt képviselői tartózkodtak. A döntés után többen úgy gondolták, hogy ezzel véget is ért a Sziget története.

Csütörtökön viszont jött a fordulat: Magyar Péter egy szelfit posztolt Gerendai Károllyal, és azt írta, hogy jövőre találkozunk a Szigeten. Karácsony Gergely így reagált:

„nem Gerendai Károly ment Magyar Péterhez, hanem fordítva. (…) De a lényeg mégiscsak az, hogy lesz Sziget.”

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tombol a szőlőhalál! Súlyos szigorítást vezetett be a kormány
A betegség már a Tokaji borvidéket is elérte. A fertőzött tőkék nem menthetők meg, csak a megelőzés és a közös fellépés segíthet.


A kormány csütörtökön új rendeletet tett közzé a Magyar Közlönyben, amely szigorítja az aranyszínű sárgaság elleni védekezést. Az intézkedések célja, hogy lassítsák a szőlőültetvényeket pusztító betegség terjedését.

Az új szabályok értelmében, ha egy szőlőültetvényt egy teljes vegetációs időszakon keresztül nem művelnek rendeltetésszerűen, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját. Ezután hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy megkezdte a művelést, vagy másvalakivel elvégezteti azt. Ha ez nem történik meg, akkor

a tulajdonost 60 napon belül kötelezhetik az ültetvény kivágására.

A vegetációs időszak márciustól októberig tart, és évente körülbelül 220-260 napot ölel fel. Ha a figyelmeztetés ellenére nem történik érdemi intézkedés, vagy a bejelentés ellenére a művelés mégsem indul el 14 napon belül, a hegybíró mulasztási bírságot szabhat ki, és elrendelheti az ültetvény kivágását.

Amennyiben a tulajdonos a hatósági határozat után sem teljesíti a kivágási kötelezettséget, a hegybíró közérdekű kivágást rendelhet el. Ez nemcsak a szőlőtőkék, hanem a támberendezések eltávolítását is jelenti. A kivágás költségei a tulajdonost terhelik, és azokat adók módjára hajtják be. A rendelet rögzíti, hogy a közérdekű kivágást „célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni”. Emellett az érintett tulajdonos nem jogosult sem kártalanításra, sem kártérítésre.

A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó ellen nem létezik ismert gyógymód. A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, ezért a védekezés is csak ennek az élősködőnek a visszaszorításán keresztül lehetséges. A fertőzött növényeket már nem lehet megmenteni, ezért kiemelten fontos a megelőzés.

A szeptemberi kormányrendelet indoklása szerint: „Bár a károsító terjedését az elmúlt 12 évben sikerült lassítani, az idei évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. A betegség ellen kizárólag a növényvédő szeres védekezés nem elegendő. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével tehető meg.”

Az intenzív felderítésnek és a felelős gazdálkodói magatartásnak köszönhetően

egyre több borvidéken azonosították a betegséget okozó fitoplazmát. A szőlő aranyszínű sárgasága már megjelent a Mátrai és a Tokaji borvidéken is.

Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a hegyközségek mentesüljenek a közbeszerzési szabályok alól, ha olyan beszerzést végeznek, amely a növényegészségügyi veszélyhelyzet megelőzését vagy elhárítását, illetve közérdekű védekezést szolgál, és nem éri el az uniós közbeszerzési értékhatárt.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk