Ismét megbírságolták Balázsékat, tízmilliós büntetést kapott a Rádió 1

Baltával a kezében üldözött két kopogtató aktivistát egy férfi egy debreceni panelházban január 30-án, péntek este. A Tisza Párt a kormányzati hangulatkeltést okolja az esetért, a helyi Fidesz-vezetők elítélték az erőszakot, a rendőrség pedig elfogta a férfit.

Az ügyben annyi biztos, hogy a két Tisza-aktivistát egy férfi üldözte baltával, de senki nem sérült meg. A helyszínre pajzzsal felszerelt rendőrök érkeztek, akik elfogták a férfit, az aktivistákat pedig tanúként hallgatják ki. A párt szóvivője, Tárkányi Zsolt a házfelügyelőre hivatkozva azt mondta, a támadó egy tanár, ezt azonban a hatóságok egyelőre nem erősítették meg. A rendőrség egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt az ügyről.

A férfi az üldözés alatt „azt hajtogatta, hogy rohadt hazaárulók” – írta a 444.hu Tárkányi Zsolt szóvivő beszámolója alapján.

Az esetről Magyar Péter tett közzé egy rövid videót, amelyen a lépcsőházban lefelé rohanó aktivisták látszanak, de az üldöző hangja nem kivehető. A párt szóvivője szerint a fiatalok megpróbálták bekapcsolni a kamerát, de a menekülés intenzitása miatt azzal nem sokat tudtak rögzíteni.

Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője az eset után úgy fogalmazott: „Döbbenet! Baltával támadtak a TISZA fiatal önkénteseire egy debreceni lakótelepen.” Hozzátette, „az önkénteseink sokkot kaptak”, majd Orbán Viktornak címezve felszólította: „Álljon az ország nyilvánossága elé, és haladéktalanul állítsa le az általuk szított erőszakot és agressziót!”

Az esetre a Fidesz debreceni politikusai is reagáltak. Széles Diána alpolgármester kijelentette: „Én és a Fidesz debreceni szervezete elítélünk minden fizikai és verbális erőszakos cselekményt…” Barcsa Lajos, Debrecen másik alpolgármestere és a térség országgyűlési képviselője pedig azt írta: „Az erőszaknak Debrecenben nincs helye. Pont.” Barcsa egyúttal arra kért mindenkit, hogy a politikai vádaskodás helyett várják meg a hatósági vizsgálat eredményét.

A Tisza ifjúsági szervezete, a Rendszerváltók Ifjúsági TISZA Sziget Debrecen közleményében azt írta, az egyik megtámadott aktivista az ő tagjuk. Szerintük „ide vezetett a Fidesz 16 éves gyűlöletkampánya – egy magyar tanár támad rá fiatal egyetemistákra.” A párt helyi jelöltjei szombat reggel arról számoltak be, hogy a két érintett fiatal az ijedtségen túl jól van. Elmondásuk szerint hetek óta kopogtatnak a városban, de eddig semmilyen atrocitás nem érte őket.

Csütörtökön Lázár János Gyöngyösön szólalt fel, ahol roma aktivisták és tüntetők zavarták meg a miniszter beszédét a múlt héten tett kijelentése miatt. Lázár János mondatait a „mondjon le”, a „Lázár takarodj” és a „mocskos Fidesz” bekiabálások azonnal félbeszakították.

A Fidesz nem várt sokáig, a lázongást rögtön a Tisza Pártra fogta, és szombaton délelőtt közzétett videójukhoz azt írták:

A helyzetet az is színezi, hogy a Fidesz bekarikázta a videóban azoknak a roma aktivistákat, akik valamilyen bűncselekményt követhettek el.

Péntek este a pozsonyi óvárosban rendőrök vezettek el egy felvidéki magyar politikust, Orosz Örsöt egy Beneš-dekrétumok elleni tüntetésről. Az eset azonnali és éles politikai visszhangot váltott ki Magyarországon: a Tisza Párt elnöke a szlovák nagykövet bekéretését követelte, míg a külügyminiszter a helyzet gyors rendeződéséről számolt be.

A Magyar Szövetség politikusát azért vezették el, mert a szervezők által tolmácsolt felszólítás ellenére sem volt hajlandó levenni a „Megkérdőjelezzük a Beneš-dekrétumokat” feliratú sárga mellényét – írta a Telex. Az intézkedésre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált, és Orbán Viktor hallgatását tette felelőssé azért, hogy magyar embereket visznek el Pozsonyban.

– írta Magyar, aki Szijjártó Péternek azt üzente, hogy „haladéktalanul rendelje be a Magyarországra akkreditált szlovák nagykövetet és követelje a felvidéki magyar politikus szabadon bocsátását és a decemberben elfogadott szlovák jogszabály hatályon kívül helyezését”.

Bő egy órával később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is posztolt az esetről. Azt írta, azonnal kapcsolatba lépett Gubík Lászlóval, a Magyar Szövetség elnökével, aki arról tájékoztatta, hogy Orosz Örsöt elengedték, és nem indul ellene semmilyen eljárás. A külügyminiszter a kormány álláspontját is leszögezte. „A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a kollektív bűnösség elvét, s ezt rendszeresen a szlovák kormány tudomására is hozzuk. Én például a külügyminiszternek (ő a nagykövet főnöke) – többször is, eddig is és ezután is” – fogalmazott Szijjártó, de arról nem tett említést, hogy bekéretik-e a szlovák nagykövetet.

Orbán Viktor már december közepén tárgyalt a szlovák kormánnyal az új törvényről, azóta azonban nem történt fejlemény az ügyben, amelyet az RMDSZ is bírált. Magyar Péter korábban is aktív volt a témában: felvetette a szlovák nagykövet kiutasítását, és részt vett a január elején a budapesti szlovák nagykövetség előtt tartott tüntetésen is.

Júliusra teljesen elfogyhat a pénze az Egyesült Nemzetek Szervezetének, amelyet a tagállamok be nem fizetett díjai miatt a pénzügyi összeomlás veszélye fenyeget – figyelmeztetett António Guterres, az ENSZ főtitkára. A szervezet vezetője mind a 193 tagállamnak levelet küldött, amelyben közölte, hogy a pénzügyi válság „mélyül, és a programok végrehajtását fenyegeti”.

A helyzetet súlyosbítja, hogy

A helyzetet egy abszurd pénzügyi szabály is rontja, amely szerint az ENSZ-nek vissza kell térítenie a fel nem használt pénzeket akkor is, ha azokat soha nem kapta meg – írja a BBC. Ennek következtében a szervezetnek csak ebben a hónapban 227 millió dollárt kellett visszajuttatnia, olyan pénzt, amelyet valójában soha nem kapott meg.

A pénzhiánynak már most súlyos következményei vannak a terepen. Az ENSZ emberi jogi hivatala arra figyelmeztetett, hogy a forráshiány miatt súlyos jogsértések maradhatnak dokumentálatlanul. Afganisztánban, ahol a világon az egyik legmagasabb az anyai halálozási arány, az UN Women szervezetnek anya- és csecsemőklinikákat kellett bezárnia. Eközben a Világélelmezési Program kénytelen volt csökkenteni a szudáni konfliktus elől menekülőknek szánt élelmiszer-fejadagokat.

A kialakult helyzet mögött mély politikai törésvonal húzódik. Az ENSZ szerint a tagdíjak befizetése az Alapokmány szerinti jogi kötelezettség, amelynek elmulasztása a teljes rendszer működését sodorja veszélybe. Ezzel szemben Donald Trump amerikai elnök szerint az ENSZ nem váltotta be a „benne rejlő nagy lehetőséget”, kormánya pedig több ENSZ-ügynökséget az „adófizetők pénzének elpazarlásának” nevezett. December végén az USA kétmilliárd dollárt ígért humanitárius programokra, de egyúttal jelezte: a nemzetközi szervezetnek „alkalmazkodnia vagy el kell tűnnie”.

Trump emellett bírálói szerint arra törekszik, hogy az ENSZ egyes funkcióit saját, Board of Peace nevű testületével váltsa ki, amely például a gázai újjáépítési erőfeszítéseket felügyelné. Amikor egy újságíró megkérdezte, hogy a testület átveheti-e az ENSZ helyét, az elnök azt válaszolta: „Hát, meglehet.”

A válságot nemcsak az amerikai lépések mélyítik. Más nagy adományozó országok, például

Guterres szerint a helyzet annyira súlyos, hogy két út áll a szervezet előtt. „A lényeg világos” – írta a főtitkár. „Vagy minden tagállam teljesíti a kötelezettségét, és időben, teljes egészében befizeti a hozzájárulását – vagy a tagállamoknak alapjaiban kell átalakítaniuk a pénzügyi szabályainkat, hogy megakadályozzunk egy közelgő pénzügyi összeomlást.”