HÍREK
A Rovatból

Üresek az utcák, kifosztott boltok, korlátozott benzin – pánikhangulat uralja Iránt az izraeli csapások után

A lakosok milliói próbálnak menekülni, de sokan csapdába estek. A vidéki városok túlterheltek, se élelem, se biztos menedék nincs már.


Teheránban napok óta zárva tart a központi bazár, a bankrendszer akadozva működik, és sok vállalkozás leállt. Az internet rendkívül lassú, gyakoriak az áramkimaradások, és előfordult olyan nap is, amikor a mobilhálózat 5-6 órán keresztül teljesen elérhetetlen volt. Az egyetemi vizsgákat elhalasztották, és az utcák szokatlanul üresek a megszokott 15 millió fős napi forgalomhoz képest, írta az Euronews.

A benzint csak korlátozott mennyiségben lehet megvásárolni, egy autóba legfeljebb 15 litert lehet tankolni.

Sokan elhagyták a fővárost, és a Kaszpi-tenger partjára költöztek ideiglenesen, gyakran több család is összeköltözve. A vidéki városok infrastruktúrája azonban nem készült fel ilyen mértékű népmozgásra.

Az utak túlzsúfoltak, közlekedési dugók alakultak ki, a boltokat és piacokat az emberek már kiürítették.

Az Euronews Persia vezetője, a Lyonban élő Kamiar Babak szerint eddig körülbelül két-hárommillió ember hagyta el Teheránt. Akik megtehették, már korábban elköltöztek külföldre, főként a középosztály tagjai. Sokan azonban anyagi okok vagy a lehetőségek hiánya miatt maradtak a városban. Vannak, akik még mindig dolgoznak, és ezért sem tudnak elindulni. Babak úgy fogalmazott:

„Egyszerűen nem tud mindenki elmenekülni.”

A szakértő három fő csoportba sorolta az iráni társadalmat. Az első csoportba a rezsim támogatói tartoznak. Ők úgy érzik, hogy az izraeli támadások miatt össze kell fogniuk. Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Vezető nyilatkozata is, amely szerint „nemzeti ellenállásra van szükség, nem lehet megbízni más államokban, hogy majd békét és boldogságot akarnak teremteni Iránban”.

A második csoport az apolitikus, csendes többség, amely a túlélésre koncentrál. Ők már eddig is komoly gazdasági nehézségekkel szembesültek, és sokan közülük még mindig emlékeznek az Irak–Irán háborúra. A háború és a további szankciók lehetősége aggodalommal tölti el őket, és leginkább békét és stabilitást szeretnének.

A harmadik csoport a rezsim ellenzékéből áll. Eleinte pozitívan fogadták az izraeli beavatkozást, de ez megváltozott, amikor a támadások civil lakónegyedeket is elértek. Mostanra sokan elítélik a légicsapásokat. Továbbra is támogatják azokat, ha a rendszer bukásához vezetnek, de elutasítják a káoszt és az instabilitást.

Az amerikai elnök, Donald Trump kijelentése – miszerint meg tudják ölni a Legfelsőbb Vezetőt, de egyelőre nem teszik – újabb bizonytalanságot keltett. Több iráni ellenzéki úgy értelmezte, hogy egy nemzetközi kompromisszum eredményeként a jelenlegi hatalom meggyengített formában maradhat fenn.

Babak szerint

egyelőre nincs olyan vezető vagy közös eszme, aki vagy ami mögé az ország többsége felsorakozna. Számos ellenzéki csoport létezik, de egyik sem tűnik alkalmasnak az ország irányítására.

Mahsza Amini halálát követően felmerült az elűzött sah Amerikában élő fiának neve, aki kapcsolatot ápol Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Bár őt sokan favoritnak tartják, nem élvezi az iráni társadalom teljes támogatását. A fiatalabb generáció leginkább azt szeretné, hogy véget érjen a jelenlegi rendszer. A gazdasági válság, az emberi jogok megsértése és a nők elnyomása miatt szenvednek, de kevésbé foglalkoztatja őket, ki vezeti majd az országot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk