SZEMPONT

„Innen nincs visszaút” - Trump sokkolta Amerikát miniszterei névsorával, egyetlen dolog számít: a lojalitás

FBI-ellenes igazságügyi miniszer, oltásellenes egészségügyi miniszter, orosz narratívákat visszhangzó, hírszerzési tapasztalat nélküli kémfőnök - Trump listája földrengésszerű változásokat indíthat el Amerikában.

Fischer Gábor, Joe Raedle/Getty Images - szmo.hu
2024. november 18.

„A humorérzéke elképesztő” – írta Elon Musk vasárnap az ukrán elnök posztja szerint, ami arról szólt, hogy Ukrajna egy független ország, amit még az Egyesült Államok sem kényszeríthet arra, hogy csak üljön és hallgasson a tárgyalóasztalnál. Mindennek nem lenne nagy jelentősége, ha Musk nem lenne Trump egyik legfontosabb tanácsadója abban a kérdésben, kik legyenek a következő adminisztráció tagjai, valamint nem lenne maga is egy fontos kormányzati pozíció várományosa. De az.

Trump pedig valósággal sokkolta az amerikai politikai elitet azzal, hogy kiket helyezne leendő kormányának kulcspozícióiba. A New York Times szerint még a republikánusokat is meglepte az, hogy olyan emberek sorát nevezte meg, akiknek bevallott célja az általuk vezetett intézmények szétverése.

Ez a hatalomgyakorlás új korszakát jelenti – radikális hűséggel, ellenségképgyártással és a kormányzati struktúrák gyökeres átalakításának szándékával - írja az amerikai lap. Trump elsődleges célja, hogy felszámolja a "deep state", vagyis a mélyállam néven emlegetett intézményi ellenállást, amely szerinte korábban akadályozta politikai ambícióit. A kiválasztottak közös nevezője az iránta való lojalitás, amely az ő szemében fontosabb tényező, mint a tapasztalat vagy a szakértelem.

„Érezhető, hogy a politikai kultúrában szinte földrengésszerű elmozdulás történt. És úgy tűnik, mindenki tudja, hogy innen már nincs visszaút” – mondja Stephen K. Bannon, Trump egykori stratégiai tanácsadója.

Trump természetesen soha nem titkolta, hogy célja a washingtoni status quo szétzúzása. Ez volt az egyik fő vonzereje. Sok támogatója egyetért azzal, hogy a rendszer alapjaiban hibás, és el kell pusztítani. Az eddigi gyakorlat szerintük csak a kiváltságosokat szolgálta. Washingtonban azonban a legtöbben azt feltételezték, hogy Trump nem megy el olyan messzire, mint ahogy azt a kampányában ígérte. És így is tűnt, amikor Marco Rubio floridai republikánus szenátort nevezte meg leendő külügyminiszterének. De aztán jött Matt Gaetz jelölése az igazságügyi miniszter posztjára, Robert F. Kennedy Jr. az egészségügyi tárca élére, Pete Hegseth a védelmi miniszteri pozícióba, és Tulsi Gabbard kinevezésének bejelentése a nemzeti hírszerzés igazgatói székébe.

A republikánusok szinte sokkot kaptak Gaetz kinevezésének hírére. Rupert Murdoch New York Postjának szerkesztősége például „őrültnek” nevezte Kennedy-t. Trump stábja pedig meglepődött, amikor kiderült, hogy Hegseth korábban egy szexuális zaklatási vád miatt peren kívüli megállapodást kötött, bár ő azt állítja, a szex kölcsönös beleegyezésen alapult.

Don Baer, Bill Clinton elnök korábbi kommunikációs igazgatója szerint Trump az amerikai rendszer alapjait támadja meg. „A mostani jelölések nem arról szólnak, hogy lecsillapítsa az indulatokat, hanem épp ellenkezőleg, mintha azt üzenné: Íme, ezekkel az emberekkel fogom véghezvinni a terveimet, és tetszik, hogy ez irritál benneteket.”

Új kabinet, új prioritások

Trump jelöltjei jelentősen eltérnek azoktól az emberektől, akiket első elnöksége idején hasonló pozíciókba emelt. Akkor a politikai elitben jól ismert figurákat választott, akik azonban rendre konfliktusba kerültek vele. Úgy tűnik ebből azt a következtetést vonta, le, hogy az ellenállás csak úgy előzhető meg, ha kizárólag lojális szövetségeseket választ, akik nem állnak ellen a terveinek. Ezt Steve Bannon, Trump egykori stratégiai tanácsadója így fogalmazta meg:

„Ők próbálták elpusztítani Trumpot, most Trump fordult ellenük.”

Ez különösen fontos három területen, amelyek Trump szerint a legnagyobb akadályt jelentették korábbi ciklusában: az Igazságügyi Minisztérium, a Pentagon és a hírszerző ügynökségek élén.

Matt Gaetz és az igazságügyi minisztérium: háború az FBI ellen

Matt Gaetz megnevezése az igazságügyi miniszter posztjára az egyik legmeglepőbb, még Trump radikális lépéseihez mérten is. Gaetz ugyanis korábban maga is az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatának célpontja volt kiskorúval folytatott szexuális viszony és drogfogyasztás gyanúja miatt. Bár nem emeltek vádat ellene és ő tagadja a vádakat, jelenleg is azért küzd, hogy megakadályozza annak a jelentésnek a nyilvánosságra hozatalát, amelyet a Képviselőház Etikai Bizottsága készített az ügyről.

Közben pedig folyamatosan bírálja az igazságügyi minisztériumot. Nemrégiben egyenesen azt mondta, hogy:

„Meg kell szüntetnünk az FBI-t.”

Ez az üzenet egyértelmű jelzés a Trump-tábor számára: Gaetz nemcsak hogy támogatja Trump bosszúhadjáratát a vele szemben korábban vizsgálatokat folytató szövetségi intézmények ellen, de készen áll arra is, hogy radikálisan átszervezze az amerikai igazságszolgáltatást. Ha Gaetz kinevezését megerősítik, várhatóan azonnal meneszti Christopher A. Wray FBI-igazgatót, akit Trump korábban maga nevezett ki, de túl függetlennek bizonyult.

Gaetz kinevezése kapcsán még republikánus körökben is felmerült a kétely, hogy Trump mennyire gondolja komolyan ezt a lépést. Alyssa Farah Griffin, Trump korábbi kommunikációs igazgatója a Twitteren így reagált: „Egyszerűen csak trollkodik Amerikával.”

Vannak, akik abban bíznak, hogy Gaetz eleve csak „áldozati bárány”, aki eltereli a figyelmet, miközben a többiek átcsúsznak.„Gaetz-et nem fogják megerősíteni. Ezt mindenki tudja” – mondja Kevin McCarthy, Kalifornia republikánus képviselője. Mások azonban nem értenek vele egyet. „Ez nem elterelés” – állítja Sarah Matthews, Trump korábbi sajtófőnök-helyettese. „Trump egyszerűen megrészegült a hatalomtól, és úgy érzi, megkapta a felhatalmazást minderre azzal, hogy megnyerte a választást.”

Pete Hegseth: tévés műsorvezető a Pentagon élén

Pete Hegseth, Trump jelöltje a védelmi miniszteri posztra, katonai múltja ellenére szintén vitatott választás. Hegseth ugyan szolgált Irakban és Afganisztánban, és őrnagyként szerelt le, de soha nem irányított semmilyen nagy méretű szervezetet, ami alkalmassá tenné a több millió fős amerikai hadsereg vezetésére. Inkább a Fox News kommentátoraként vált ismertté, valamint Trump hangos támogatójaként, aki folyamatosan bírálta az amerikai hadsereg állítólagos „woke” irányultságát, például azt, hogy nők is szolgálhatnak, és egyes tábornokok a sokszínűség fontosságáról beszélnek.

Hegseth jelölése azt is jelzi, hogy Trump nemcsak a politikai intézményeket, hanem a hadsereget is át akarja formálni. Első elnöksége idején a Pentagon vezetői, például Jim Mattis és Mark Milley tábornok egyértelművé tették, hogy nem hajlandóak politikai fegyverként használni a hadsereget. Ez különösen 2020 végén vált kritikussá, amikor Trump szövetségesei, köztük Michael Flynn, azt javasolták, hogy az elnök rendeljen el szükségállapotot, és használja a hadsereget a választások újraszámlálásának kikényszerítésére. A tábornokok azonban ellenálltak.

Trump most biztosra akar menni, hogy nem következik be hasonló, és a vezérkar körében is tisztogatásra készül.

Tulsi Gabbard: hírszerzési vezető orosz narratívákkal

Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatójának szánt jelölt szintén érdekes választás. Az egykori demokrata kongresszusi képviselő, aki később Trump támogatója lett, sokszor hangoztatta az orosz narratívákat Ukrajnáról és a NATO-ról. Amikor az oroszok például azt terjesztették, hogy az ukrán háborút valójában az Egyesült Államok robbantotta ki, hogy megvédje titkos ukrajnai laborjait, Gabbard úgy reagált, „több mint 25, amerikai pénzből finanszírozott biolaboratórium van Ukrajnában”, amiből szerinte halálos kórokozók szabadulhatnak ki.

Egy orosz állami televíziós műsorvezető egyszer úgy nevezte:

„a mi barátnőnk.”

Azt is megkérdőjelezte, hogy valóban Bassár El-Asszad szíriai elnök áll-e a 2017-ben elkövetett vegyifegyver-támadás mögött, ahogy azt az amerikai hírszerzés állította.

Bár Gabbard több évtizeden át szolgált tartalékosként a Nemzeti Gárdában, hírszerzési tapasztalata gyakorlatilag nulla. Az ő kinevezése különösen kényes kérdéseket vet fel az Egyesült Államok szövetségesei számára, akik attól tarthatnak, hogy az Egyesült Államokkal megosztott hírszerzési információkat politikai célokra használhatják.

Sokan attól tartanak, hogy fő feladatul azt kapja, hajtson végre tisztogatást a hírszerző szervezetekben, nehogy később Trump ellen forduljanak.

Radikális lépések más területeken is

Trump radikalizmusa nem korlátozódik a nemzetbiztonsági területekre. Az egészségügyi tárca élére Robert F. Kennedy Jr.-t nevezné ki, aki összeesküvés-hívő és az oltásellenes mozgalom vezéralakja. A környezetvédelmi ügyvédként tapasztalatokat szerző, és az egészségügyben nem különösebben jártas Kennedy kinevezése különösen provokatív választás, hiszen a COVID-19 járvány utáni időszakban az oltások kérdése továbbra is megosztja az amerikai társadalmat. Emellett Kennedy a csapvíz fluoridmentesítését tervezi, és már az első nap több száz embert rúgna ki az Élelmiszerügyi és Gyógyszerészeti Hatóság, az FDA dolgozói közül, mert meggyőződése, hogy a hivatal a gyógyszergyárak érdekében tevékenykedik. Megnevezése után máris zuhanni kezdtek a nagy gyógyszercégek részvényei.

A belbiztonsági minisztériumot Kristi Noem, Dél-Dakota kormányzója vezetheti, akinek hírnevét alaposan megtépázta az a beismerése, hogy saját kutyáját lőtte le, mert „nem tudta megfékezni”.

Emellett Trump Vivek Ramaswamyval együtt Elon Muskot nevezné ki az új Államigazgatási Hatékonysági Minisztérium élére, hatalmas befolyást adva egy olyan ember kezébe, aki milliárdos szerződéseket kap az amerikai kormánytól. A feladatuk az lesz, hogy csökkentsék a kormány pazarlását, és mintegy 2000 milliárd dollárral megvágják a 6500 milliárd dolláros amerikai költségvetést. Egy ekkora csökkentést a szakértők gyakorlatilag lehetetlennek tartanak, de ha megteszik, több millióan kerülhetnek utcára.

Trump három, korábban őt védő ügyvédet is kinevezne az Igazságügyi Minisztérium felső pozícióiba, ezzel szinte garantálva, hogy az elkövetkező négy évben nem kell szövetségi ügyészi vizsgálatoktól tartania.

Egészpályás letámadás amerikai módra

Trump új jelöltjei nemcsak a szakmai követelményeket hagyják figyelmen kívül, hanem a hagyományos politikai normákat is. Ahogy Olivia Troye, Mike Pence volt nemzetbiztonsági tanácsadója fogalmazott:

„Trump most azt csinálja, amivel a demokratákat vádolja: a kormányzati intézményeket politikai fegyverré alakítja át.”

Korábban Washingtonban egyetlen ehhez hasonló jelölés sem ment volna át a Szenátuson, csakhogy Trump most azt akarja elérni, hogy a Szenátusnak ne is kelljen szavaznia ezekről az emberekről.

A szabály, amire hivatkozik, eredetileg arra szolgált, hogy az elnök ideiglenesen betölthesse az üres helyeket, amikor a Kongresszus nem ülésezett – abban az időben, amikor hetekbe vagy hónapokba telt Washingtonba utazni. De Trump ezt az alkotmányos jogot most a Szenátus megkerülésére kívánja felhasználni.

Láthatóan meggyőződése, hogy minderre felhatalmazást kapott november 6-án.

Csakhogy a New York Times felhívja rá a figyelmet, hogy ez a felhatalmazás nem is annyira meggyőző. Országosan ugyan többen szavaztak rá, mint Kamala Harrisre, de mindössze 50,1%-ot szerzett, és 1,8%-kal előzte meg demokrata ellenfelét. Kalifornia lassan érkező végső szavazatai után ez az arány valószínűleg még kisebb lesz. És bár 312 elektori szavazatot szerzett – többet, mint nyolc évvel ezelőtt –, győzelme mindössze három állam összesen 237 ezer szavazatán múlt. Ha ezek az államok másként szavaztak volna, Kamala Harris lenne az elnök.

Kapcsolódó

Elon Musk miniszteri pozíciót kap Donald Trump kormányában

Elon Musk Vivek Ramaswamy üzletemberrel közösen fogja vezetni a kormányzati hatékonyságért felelős új amerikai minisztériumot.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Török Gábor: Ha a miniszterelnök mondja meg, ki a köztévé vezetője, akkor az kormánytévé

A politikai elemző a közmédia függetlenségét kérdőjelezte meg, miután Magyar Péter kommentje után visszavonták az M1 Híradó új főszerkesztőjének megbízatását. A miniszterelnök ugyanis jelezte, nem hinné, hogy valóban a hétfőn kinevezett Hajdú Gábor lesz a főszerkesztő, aki korábban Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál dolgozott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.