SZEMPONT
A Rovatból

„Innen nincs visszaút” - Trump sokkolta Amerikát miniszterei névsorával, egyetlen dolog számít: a lojalitás

FBI-ellenes igazságügyi miniszer, oltásellenes egészségügyi miniszter, orosz narratívákat visszhangzó, hírszerzési tapasztalat nélküli kémfőnök - Trump listája földrengésszerű változásokat indíthat el Amerikában.


„A humorérzéke elképesztő” – írta Elon Musk vasárnap az ukrán elnök posztja szerint, ami arról szólt, hogy Ukrajna egy független ország, amit még az Egyesült Államok sem kényszeríthet arra, hogy csak üljön és hallgasson a tárgyalóasztalnál. Mindennek nem lenne nagy jelentősége, ha Musk nem lenne Trump egyik legfontosabb tanácsadója abban a kérdésben, kik legyenek a következő adminisztráció tagjai, valamint nem lenne maga is egy fontos kormányzati pozíció várományosa. De az.

Trump pedig valósággal sokkolta az amerikai politikai elitet azzal, hogy kiket helyezne leendő kormányának kulcspozícióiba. A New York Times szerint még a republikánusokat is meglepte az, hogy olyan emberek sorát nevezte meg, akiknek bevallott célja az általuk vezetett intézmények szétverése.

Ez a hatalomgyakorlás új korszakát jelenti – radikális hűséggel, ellenségképgyártással és a kormányzati struktúrák gyökeres átalakításának szándékával - írja az amerikai lap. Trump elsődleges célja, hogy felszámolja a "deep state", vagyis a mélyállam néven emlegetett intézményi ellenállást, amely szerinte korábban akadályozta politikai ambícióit. A kiválasztottak közös nevezője az iránta való lojalitás, amely az ő szemében fontosabb tényező, mint a tapasztalat vagy a szakértelem.

„Érezhető, hogy a politikai kultúrában szinte földrengésszerű elmozdulás történt. És úgy tűnik, mindenki tudja, hogy innen már nincs visszaút” – mondja Stephen K. Bannon, Trump egykori stratégiai tanácsadója.

Trump természetesen soha nem titkolta, hogy célja a washingtoni status quo szétzúzása. Ez volt az egyik fő vonzereje. Sok támogatója egyetért azzal, hogy a rendszer alapjaiban hibás, és el kell pusztítani. Az eddigi gyakorlat szerintük csak a kiváltságosokat szolgálta. Washingtonban azonban a legtöbben azt feltételezték, hogy Trump nem megy el olyan messzire, mint ahogy azt a kampányában ígérte. És így is tűnt, amikor Marco Rubio floridai republikánus szenátort nevezte meg leendő külügyminiszterének. De aztán jött Matt Gaetz jelölése az igazságügyi miniszter posztjára, Robert F. Kennedy Jr. az egészségügyi tárca élére, Pete Hegseth a védelmi miniszteri pozícióba, és Tulsi Gabbard kinevezésének bejelentése a nemzeti hírszerzés igazgatói székébe.

A republikánusok szinte sokkot kaptak Gaetz kinevezésének hírére. Rupert Murdoch New York Postjának szerkesztősége például „őrültnek” nevezte Kennedy-t. Trump stábja pedig meglepődött, amikor kiderült, hogy Hegseth korábban egy szexuális zaklatási vád miatt peren kívüli megállapodást kötött, bár ő azt állítja, a szex kölcsönös beleegyezésen alapult.

Don Baer, Bill Clinton elnök korábbi kommunikációs igazgatója szerint Trump az amerikai rendszer alapjait támadja meg. „A mostani jelölések nem arról szólnak, hogy lecsillapítsa az indulatokat, hanem épp ellenkezőleg, mintha azt üzenné: Íme, ezekkel az emberekkel fogom véghezvinni a terveimet, és tetszik, hogy ez irritál benneteket.”

Új kabinet, új prioritások

Trump jelöltjei jelentősen eltérnek azoktól az emberektől, akiket első elnöksége idején hasonló pozíciókba emelt. Akkor a politikai elitben jól ismert figurákat választott, akik azonban rendre konfliktusba kerültek vele. Úgy tűnik ebből azt a következtetést vonta, le, hogy az ellenállás csak úgy előzhető meg, ha kizárólag lojális szövetségeseket választ, akik nem állnak ellen a terveinek. Ezt Steve Bannon, Trump egykori stratégiai tanácsadója így fogalmazta meg:

„Ők próbálták elpusztítani Trumpot, most Trump fordult ellenük.”

Ez különösen fontos három területen, amelyek Trump szerint a legnagyobb akadályt jelentették korábbi ciklusában: az Igazságügyi Minisztérium, a Pentagon és a hírszerző ügynökségek élén.

Matt Gaetz és az igazságügyi minisztérium: háború az FBI ellen

Matt Gaetz megnevezése az igazságügyi miniszter posztjára az egyik legmeglepőbb, még Trump radikális lépéseihez mérten is. Gaetz ugyanis korábban maga is az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatának célpontja volt kiskorúval folytatott szexuális viszony és drogfogyasztás gyanúja miatt. Bár nem emeltek vádat ellene és ő tagadja a vádakat, jelenleg is azért küzd, hogy megakadályozza annak a jelentésnek a nyilvánosságra hozatalát, amelyet a Képviselőház Etikai Bizottsága készített az ügyről.

Közben pedig folyamatosan bírálja az igazságügyi minisztériumot. Nemrégiben egyenesen azt mondta, hogy:

„Meg kell szüntetnünk az FBI-t.”

Ez az üzenet egyértelmű jelzés a Trump-tábor számára: Gaetz nemcsak hogy támogatja Trump bosszúhadjáratát a vele szemben korábban vizsgálatokat folytató szövetségi intézmények ellen, de készen áll arra is, hogy radikálisan átszervezze az amerikai igazságszolgáltatást. Ha Gaetz kinevezését megerősítik, várhatóan azonnal meneszti Christopher A. Wray FBI-igazgatót, akit Trump korábban maga nevezett ki, de túl függetlennek bizonyult.

Gaetz kinevezése kapcsán még republikánus körökben is felmerült a kétely, hogy Trump mennyire gondolja komolyan ezt a lépést. Alyssa Farah Griffin, Trump korábbi kommunikációs igazgatója a Twitteren így reagált: „Egyszerűen csak trollkodik Amerikával.”

Vannak, akik abban bíznak, hogy Gaetz eleve csak „áldozati bárány”, aki eltereli a figyelmet, miközben a többiek átcsúsznak.„Gaetz-et nem fogják megerősíteni. Ezt mindenki tudja” – mondja Kevin McCarthy, Kalifornia republikánus képviselője. Mások azonban nem értenek vele egyet. „Ez nem elterelés” – állítja Sarah Matthews, Trump korábbi sajtófőnök-helyettese. „Trump egyszerűen megrészegült a hatalomtól, és úgy érzi, megkapta a felhatalmazást minderre azzal, hogy megnyerte a választást.”

Pete Hegseth: tévés műsorvezető a Pentagon élén

Pete Hegseth, Trump jelöltje a védelmi miniszteri posztra, katonai múltja ellenére szintén vitatott választás. Hegseth ugyan szolgált Irakban és Afganisztánban, és őrnagyként szerelt le, de soha nem irányított semmilyen nagy méretű szervezetet, ami alkalmassá tenné a több millió fős amerikai hadsereg vezetésére. Inkább a Fox News kommentátoraként vált ismertté, valamint Trump hangos támogatójaként, aki folyamatosan bírálta az amerikai hadsereg állítólagos „woke” irányultságát, például azt, hogy nők is szolgálhatnak, és egyes tábornokok a sokszínűség fontosságáról beszélnek.

Hegseth jelölése azt is jelzi, hogy Trump nemcsak a politikai intézményeket, hanem a hadsereget is át akarja formálni. Első elnöksége idején a Pentagon vezetői, például Jim Mattis és Mark Milley tábornok egyértelművé tették, hogy nem hajlandóak politikai fegyverként használni a hadsereget. Ez különösen 2020 végén vált kritikussá, amikor Trump szövetségesei, köztük Michael Flynn, azt javasolták, hogy az elnök rendeljen el szükségállapotot, és használja a hadsereget a választások újraszámlálásának kikényszerítésére. A tábornokok azonban ellenálltak.

Trump most biztosra akar menni, hogy nem következik be hasonló, és a vezérkar körében is tisztogatásra készül.

Tulsi Gabbard: hírszerzési vezető orosz narratívákkal

Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatójának szánt jelölt szintén érdekes választás. Az egykori demokrata kongresszusi képviselő, aki később Trump támogatója lett, sokszor hangoztatta az orosz narratívákat Ukrajnáról és a NATO-ról. Amikor az oroszok például azt terjesztették, hogy az ukrán háborút valójában az Egyesült Államok robbantotta ki, hogy megvédje titkos ukrajnai laborjait, Gabbard úgy reagált, „több mint 25, amerikai pénzből finanszírozott biolaboratórium van Ukrajnában”, amiből szerinte halálos kórokozók szabadulhatnak ki.

Egy orosz állami televíziós műsorvezető egyszer úgy nevezte:

„a mi barátnőnk.”

Azt is megkérdőjelezte, hogy valóban Bassár El-Asszad szíriai elnök áll-e a 2017-ben elkövetett vegyifegyver-támadás mögött, ahogy azt az amerikai hírszerzés állította.

Bár Gabbard több évtizeden át szolgált tartalékosként a Nemzeti Gárdában, hírszerzési tapasztalata gyakorlatilag nulla. Az ő kinevezése különösen kényes kérdéseket vet fel az Egyesült Államok szövetségesei számára, akik attól tarthatnak, hogy az Egyesült Államokkal megosztott hírszerzési információkat politikai célokra használhatják.

Sokan attól tartanak, hogy fő feladatul azt kapja, hajtson végre tisztogatást a hírszerző szervezetekben, nehogy később Trump ellen forduljanak.

Radikális lépések más területeken is

Trump radikalizmusa nem korlátozódik a nemzetbiztonsági területekre. Az egészségügyi tárca élére Robert F. Kennedy Jr.-t nevezné ki, aki összeesküvés-hívő és az oltásellenes mozgalom vezéralakja. A környezetvédelmi ügyvédként tapasztalatokat szerző, és az egészségügyben nem különösebben jártas Kennedy kinevezése különösen provokatív választás, hiszen a COVID-19 járvány utáni időszakban az oltások kérdése továbbra is megosztja az amerikai társadalmat. Emellett Kennedy a csapvíz fluoridmentesítését tervezi, és már az első nap több száz embert rúgna ki az Élelmiszerügyi és Gyógyszerészeti Hatóság, az FDA dolgozói közül, mert meggyőződése, hogy a hivatal a gyógyszergyárak érdekében tevékenykedik. Megnevezése után máris zuhanni kezdtek a nagy gyógyszercégek részvényei.

A belbiztonsági minisztériumot Kristi Noem, Dél-Dakota kormányzója vezetheti, akinek hírnevét alaposan megtépázta az a beismerése, hogy saját kutyáját lőtte le, mert „nem tudta megfékezni”.

Emellett Trump Vivek Ramaswamyval együtt Elon Muskot nevezné ki az új Államigazgatási Hatékonysági Minisztérium élére, hatalmas befolyást adva egy olyan ember kezébe, aki milliárdos szerződéseket kap az amerikai kormánytól. A feladatuk az lesz, hogy csökkentsék a kormány pazarlását, és mintegy 2000 milliárd dollárral megvágják a 6500 milliárd dolláros amerikai költségvetést. Egy ekkora csökkentést a szakértők gyakorlatilag lehetetlennek tartanak, de ha megteszik, több millióan kerülhetnek utcára.

Trump három, korábban őt védő ügyvédet is kinevezne az Igazságügyi Minisztérium felső pozícióiba, ezzel szinte garantálva, hogy az elkövetkező négy évben nem kell szövetségi ügyészi vizsgálatoktól tartania.

Egészpályás letámadás amerikai módra

Trump új jelöltjei nemcsak a szakmai követelményeket hagyják figyelmen kívül, hanem a hagyományos politikai normákat is. Ahogy Olivia Troye, Mike Pence volt nemzetbiztonsági tanácsadója fogalmazott:

 „Trump most azt csinálja, amivel a demokratákat vádolja: a kormányzati intézményeket politikai fegyverré alakítja át.”

Korábban Washingtonban egyetlen ehhez hasonló jelölés sem ment volna át a Szenátuson, csakhogy Trump most azt akarja elérni, hogy a Szenátusnak ne is kelljen szavaznia ezekről az emberekről.

A szabály, amire hivatkozik, eredetileg arra szolgált, hogy az elnök ideiglenesen betölthesse az üres helyeket, amikor a Kongresszus nem ülésezett – abban az időben, amikor hetekbe vagy hónapokba telt Washingtonba utazni. De Trump ezt az alkotmányos jogot most a Szenátus megkerülésére kívánja felhasználni.

Láthatóan meggyőződése, hogy minderre felhatalmazást kapott november 6-án.

Csakhogy a New York Times felhívja rá a figyelmet, hogy ez a felhatalmazás nem is annyira meggyőző. Országosan ugyan többen szavaztak rá, mint Kamala Harrisre, de mindössze 50,1%-ot szerzett, és 1,8%-kal előzte meg demokrata ellenfelét. Kalifornia lassan érkező végső szavazatai után ez az arány valószínűleg még kisebb lesz. És bár 312 elektori szavazatot szerzett – többet, mint nyolc évvel ezelőtt –, győzelme mindössze három állam összesen 237 ezer szavazatán múlt. Ha ezek az államok másként szavaztak volna, Kamala Harris lenne az elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Sajnos nem veled nevetünk” – Jámbor András szerint a Micimackó-ügybe belebukó Németh Balázs a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését produkálta
A korábbi országgyűlési képviselő Facebook-posztban bírálta Németh Balázs fideszes képviselőt a parlamenti felszólalása miatt. Németh egy Pottyondy Edina-idézetet értett félre, amiért Tanács Zoltán miniszter magyarázta el neki a Micimackót.


Jámbor András egy friss Facebook-posztban reagált arra a parlamenti jelenetre, amelyben Németh Balázs fideszes képviselő félreértelmezett egy irodalmi idézetet. A bejegyzés szerint a képviselő ezzel kommentálta „saját és egyben a magyar parlamentarizmus teljes történetének legnagyobb beégését”.

Jámbor úgy véli, most jött rá, mi a szerepe a fideszes politikusnak.

„Ő egy nevettető. Bús napokon, amikor aggódunk, hogy jön-e a béremelés, mi lesz a devizás törvény valójában, le tudjuk-e hívni az EU-s pénzeket, börtönbe kerülnek-e a Fidesz rendszer bűnösei — a közelben élőknek jön Balázs, és jókedvet csempész a napjukba.”

Jámbor ironikusan köszönetet mond a délutánért, és további posztokat kér az ügyben, de csak „lefekvési idő után, mert a gyerekek megijedtek az előbb, hogy az apjuk miért röhög visítva ilyen hangosan percekig”.

A bejegyzést azzal a megjegyzéssel zárja: „sajnos nem veled nevetünk”.

A fideszes képviselő kedden, a gyűlöletkeltő politikai reklámokról szóló parlamenti vitában idézett Pottyondy Edina egyik videójából. A „leeső farok” kifejezést gyűlöletkeltő tartalomnak minősítette, mire a teremben derültség támadt. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter magyarázta el Némethnek, hogy a mondat valójában A. A. Milne klasszikus meséjére, a Micimackó egyik karakterére, Füles elveszett farkára utal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Itt a törvény, ami felszámolja az MCC-t és több tucat alapítványt – kiderült, hogy veszi vissza az állam a sok százmilliárdos vagyont
Kedd este benyújtották azt a törvénycsomagot, amely megszünteti a Mathias Corvinus Collegiumot és több más, nem felsőoktatási közérdekű alapítványt, börtönnel bünteti a valótlan vagyonnyilatkozatokat, újraírja a közbeszerzési szabályokat. A cél az uniós források felszabadítása.


A kormány kedd este benyújtotta azt a T/174-es törvényjavaslatot, amely egyszerre teszi bűncselekménnyé a hamis vagyonnyilatkozatot, visszavezeti az állami vagyont a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokból (KEKVA-k) 2026. augusztus 31-ig, és érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot. A lépések célja az uniós források felszabadítása.

A csomag politikailag legfontosabb eleme a KEKVA-rendszer átalakítása. A javaslat szerint a felsőoktatáson kívüli közérdekű alapítványokat megszüntetik, az állam által juttatott vagyon és annak hozamai pedig visszaszállnak az államra. A folyamatot egy „elszámolási biztos” vezényli le.

A javaslat szerint augusztus 31-i határidővel megszüntetik a nem felsőoktatási közérdekű alapítványokat, köztük olyan ismert szervezeteket, mint a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a MOL – Új Európa Alapítvány vagy a Batthyány Lajos Alapítvány.

A felsőoktatási KEKVA-k megmaradnak, de az alapítói jogokat a kormány gyakorolja, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok mandátumát pedig a tervezet szerint korlátozzák, kinevezésüket pedig szigorúbb feltételekhez kötik. A javaslat külön rendelkezik a Fudan-projektet kezelő Tudás-Tér Alapítvány megszüntetésének előkészítéséről is, szintén augusztus 31-i céldátummal.

Teljesen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A dokumentumokat digitálisan kell benyújtani az Országgyűlés webes felületén, ahol azok kereshetően és nyilvánosan elérhetők lesznek, a családtagok adatai kivételével.

A Büntető Törvénykönyv új tényállással bővül: aki elmulasztja a nyilatkozattételt, egy évig, aki pedig valótlan adatot közöl vagy elhallgat valamit, akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

A javaslat érdemi jogkörökkel ruházza fel az Integritás Hatóságot is. A szervezet a köztársasági elnöktől az önkormányzati képviselőkön és párttisztségviselőkön át a bírókig és ügyészekig a legszélesebb körben vizsgálhatja majd a vagyonnyilatkozatokat. A hatóság célhoz kötötten hozzáférhet állami nyilvántartásokhoz, beleértve az adó-, bank- és üzleti titkokat is, kezdeményezésére pedig a Közbeszerzési Döntőbizottságnak kötelező lesz felfüggesztenie egy eljárást.

A közbeszerzéseknél bevezetik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát, és a tényleges tulajdonos mélyvizsgálata után kizáró ok lesz, ha egy cég nem felel meg ennek.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai regisztráció nélkül is elérhetővé válnak. A koncessziós eljárásoknál csak kivételes, objektív piacszerkezeti indokkal lesz tartható egyajánlatos tender. A szerződésekbe kötelező lesz korrupcióellenes feltételeket foglalni, amelyek kiterjednek az alvállalkozói lánc átláthatóságára is.

Az átláthatóságot növeli, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén kéthavonta, minden páros hónap 28-ig közzétételi kötelezettsége lesz többek között az állami tulajdonú vállalatoknak és a megmaradó KEKVA-knak is. Nyilvánossá válik a szerződéskötés dátuma és a beszállítói lánc is, az adatokat pedig minimum 10 évig elérhetővé kell tenni. A törvény hatályon kívül helyezi az információszabadságról szóló törvény azon passzusát, amelyre hivatkozva az adatigényléseket „új adat előállításának” minősítve utasították el.

A zártkörű befektetési alapoknál pontosan definiálják a tényleges tulajdonos fogalmát, a nyilvántartási adatokhoz pedig „jogos érdek” alapján újságírók, civil szervezetek és kutatók is hozzáférhetnek.

A vagyonnyilatkozati szigorítás a politikai és közjogi élet szinte minden szereplőjét érinti a köztársasági elnöktől a kormánytagokon, országgyűlési és önkormányzati képviselőkön át az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank vezetőiig.

A törvénycsomag alapján augusztus 31-ig szűnnek meg a nem felsőoktatási KEKVA-k és veszik vissza az állami vagyont, az  alapítványi elszámolások és záró beszámolók benyújtásának határideje pedig október 31-ie lesz.

A kormány azzal érvel, hogy ezek a lépések elengedhetetlenek az uniós források felszabadításához és a korrupció elleni küzdelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk