SZEMPONT
A Rovatból

„Innen nincs visszaút” - Trump sokkolta Amerikát miniszterei névsorával, egyetlen dolog számít: a lojalitás

FBI-ellenes igazságügyi miniszer, oltásellenes egészségügyi miniszter, orosz narratívákat visszhangzó, hírszerzési tapasztalat nélküli kémfőnök - Trump listája földrengésszerű változásokat indíthat el Amerikában.


„A humorérzéke elképesztő” – írta Elon Musk vasárnap az ukrán elnök posztja szerint, ami arról szólt, hogy Ukrajna egy független ország, amit még az Egyesült Államok sem kényszeríthet arra, hogy csak üljön és hallgasson a tárgyalóasztalnál. Mindennek nem lenne nagy jelentősége, ha Musk nem lenne Trump egyik legfontosabb tanácsadója abban a kérdésben, kik legyenek a következő adminisztráció tagjai, valamint nem lenne maga is egy fontos kormányzati pozíció várományosa. De az.

Trump pedig valósággal sokkolta az amerikai politikai elitet azzal, hogy kiket helyezne leendő kormányának kulcspozícióiba. A New York Times szerint még a republikánusokat is meglepte az, hogy olyan emberek sorát nevezte meg, akiknek bevallott célja az általuk vezetett intézmények szétverése.

Ez a hatalomgyakorlás új korszakát jelenti – radikális hűséggel, ellenségképgyártással és a kormányzati struktúrák gyökeres átalakításának szándékával - írja az amerikai lap. Trump elsődleges célja, hogy felszámolja a "deep state", vagyis a mélyállam néven emlegetett intézményi ellenállást, amely szerinte korábban akadályozta politikai ambícióit. A kiválasztottak közös nevezője az iránta való lojalitás, amely az ő szemében fontosabb tényező, mint a tapasztalat vagy a szakértelem.

„Érezhető, hogy a politikai kultúrában szinte földrengésszerű elmozdulás történt. És úgy tűnik, mindenki tudja, hogy innen már nincs visszaút” – mondja Stephen K. Bannon, Trump egykori stratégiai tanácsadója.

Trump természetesen soha nem titkolta, hogy célja a washingtoni status quo szétzúzása. Ez volt az egyik fő vonzereje. Sok támogatója egyetért azzal, hogy a rendszer alapjaiban hibás, és el kell pusztítani. Az eddigi gyakorlat szerintük csak a kiváltságosokat szolgálta. Washingtonban azonban a legtöbben azt feltételezték, hogy Trump nem megy el olyan messzire, mint ahogy azt a kampányában ígérte. És így is tűnt, amikor Marco Rubio floridai republikánus szenátort nevezte meg leendő külügyminiszterének. De aztán jött Matt Gaetz jelölése az igazságügyi miniszter posztjára, Robert F. Kennedy Jr. az egészségügyi tárca élére, Pete Hegseth a védelmi miniszteri pozícióba, és Tulsi Gabbard kinevezésének bejelentése a nemzeti hírszerzés igazgatói székébe.

A republikánusok szinte sokkot kaptak Gaetz kinevezésének hírére. Rupert Murdoch New York Postjának szerkesztősége például „őrültnek” nevezte Kennedy-t. Trump stábja pedig meglepődött, amikor kiderült, hogy Hegseth korábban egy szexuális zaklatási vád miatt peren kívüli megállapodást kötött, bár ő azt állítja, a szex kölcsönös beleegyezésen alapult.

Don Baer, Bill Clinton elnök korábbi kommunikációs igazgatója szerint Trump az amerikai rendszer alapjait támadja meg. „A mostani jelölések nem arról szólnak, hogy lecsillapítsa az indulatokat, hanem épp ellenkezőleg, mintha azt üzenné: Íme, ezekkel az emberekkel fogom véghezvinni a terveimet, és tetszik, hogy ez irritál benneteket.”

Új kabinet, új prioritások

Trump jelöltjei jelentősen eltérnek azoktól az emberektől, akiket első elnöksége idején hasonló pozíciókba emelt. Akkor a politikai elitben jól ismert figurákat választott, akik azonban rendre konfliktusba kerültek vele. Úgy tűnik ebből azt a következtetést vonta, le, hogy az ellenállás csak úgy előzhető meg, ha kizárólag lojális szövetségeseket választ, akik nem állnak ellen a terveinek. Ezt Steve Bannon, Trump egykori stratégiai tanácsadója így fogalmazta meg:

„Ők próbálták elpusztítani Trumpot, most Trump fordult ellenük.”

Ez különösen fontos három területen, amelyek Trump szerint a legnagyobb akadályt jelentették korábbi ciklusában: az Igazságügyi Minisztérium, a Pentagon és a hírszerző ügynökségek élén.

Matt Gaetz és az igazságügyi minisztérium: háború az FBI ellen

Matt Gaetz megnevezése az igazságügyi miniszter posztjára az egyik legmeglepőbb, még Trump radikális lépéseihez mérten is. Gaetz ugyanis korábban maga is az Igazságügyi Minisztérium vizsgálatának célpontja volt kiskorúval folytatott szexuális viszony és drogfogyasztás gyanúja miatt. Bár nem emeltek vádat ellene és ő tagadja a vádakat, jelenleg is azért küzd, hogy megakadályozza annak a jelentésnek a nyilvánosságra hozatalát, amelyet a Képviselőház Etikai Bizottsága készített az ügyről.

Közben pedig folyamatosan bírálja az igazságügyi minisztériumot. Nemrégiben egyenesen azt mondta, hogy:

„Meg kell szüntetnünk az FBI-t.”

Ez az üzenet egyértelmű jelzés a Trump-tábor számára: Gaetz nemcsak hogy támogatja Trump bosszúhadjáratát a vele szemben korábban vizsgálatokat folytató szövetségi intézmények ellen, de készen áll arra is, hogy radikálisan átszervezze az amerikai igazságszolgáltatást. Ha Gaetz kinevezését megerősítik, várhatóan azonnal meneszti Christopher A. Wray FBI-igazgatót, akit Trump korábban maga nevezett ki, de túl függetlennek bizonyult.

Gaetz kinevezése kapcsán még republikánus körökben is felmerült a kétely, hogy Trump mennyire gondolja komolyan ezt a lépést. Alyssa Farah Griffin, Trump korábbi kommunikációs igazgatója a Twitteren így reagált: „Egyszerűen csak trollkodik Amerikával.”

Vannak, akik abban bíznak, hogy Gaetz eleve csak „áldozati bárány”, aki eltereli a figyelmet, miközben a többiek átcsúsznak.„Gaetz-et nem fogják megerősíteni. Ezt mindenki tudja” – mondja Kevin McCarthy, Kalifornia republikánus képviselője. Mások azonban nem értenek vele egyet. „Ez nem elterelés” – állítja Sarah Matthews, Trump korábbi sajtófőnök-helyettese. „Trump egyszerűen megrészegült a hatalomtól, és úgy érzi, megkapta a felhatalmazást minderre azzal, hogy megnyerte a választást.”

Pete Hegseth: tévés műsorvezető a Pentagon élén

Pete Hegseth, Trump jelöltje a védelmi miniszteri posztra, katonai múltja ellenére szintén vitatott választás. Hegseth ugyan szolgált Irakban és Afganisztánban, és őrnagyként szerelt le, de soha nem irányított semmilyen nagy méretű szervezetet, ami alkalmassá tenné a több millió fős amerikai hadsereg vezetésére. Inkább a Fox News kommentátoraként vált ismertté, valamint Trump hangos támogatójaként, aki folyamatosan bírálta az amerikai hadsereg állítólagos „woke” irányultságát, például azt, hogy nők is szolgálhatnak, és egyes tábornokok a sokszínűség fontosságáról beszélnek.

Hegseth jelölése azt is jelzi, hogy Trump nemcsak a politikai intézményeket, hanem a hadsereget is át akarja formálni. Első elnöksége idején a Pentagon vezetői, például Jim Mattis és Mark Milley tábornok egyértelművé tették, hogy nem hajlandóak politikai fegyverként használni a hadsereget. Ez különösen 2020 végén vált kritikussá, amikor Trump szövetségesei, köztük Michael Flynn, azt javasolták, hogy az elnök rendeljen el szükségállapotot, és használja a hadsereget a választások újraszámlálásának kikényszerítésére. A tábornokok azonban ellenálltak.

Trump most biztosra akar menni, hogy nem következik be hasonló, és a vezérkar körében is tisztogatásra készül.

Tulsi Gabbard: hírszerzési vezető orosz narratívákkal

Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatójának szánt jelölt szintén érdekes választás. Az egykori demokrata kongresszusi képviselő, aki később Trump támogatója lett, sokszor hangoztatta az orosz narratívákat Ukrajnáról és a NATO-ról. Amikor az oroszok például azt terjesztették, hogy az ukrán háborút valójában az Egyesült Államok robbantotta ki, hogy megvédje titkos ukrajnai laborjait, Gabbard úgy reagált, „több mint 25, amerikai pénzből finanszírozott biolaboratórium van Ukrajnában”, amiből szerinte halálos kórokozók szabadulhatnak ki.

Egy orosz állami televíziós műsorvezető egyszer úgy nevezte:

„a mi barátnőnk.”

Azt is megkérdőjelezte, hogy valóban Bassár El-Asszad szíriai elnök áll-e a 2017-ben elkövetett vegyifegyver-támadás mögött, ahogy azt az amerikai hírszerzés állította.

Bár Gabbard több évtizeden át szolgált tartalékosként a Nemzeti Gárdában, hírszerzési tapasztalata gyakorlatilag nulla. Az ő kinevezése különösen kényes kérdéseket vet fel az Egyesült Államok szövetségesei számára, akik attól tarthatnak, hogy az Egyesült Államokkal megosztott hírszerzési információkat politikai célokra használhatják.

Sokan attól tartanak, hogy fő feladatul azt kapja, hajtson végre tisztogatást a hírszerző szervezetekben, nehogy később Trump ellen forduljanak.

Radikális lépések más területeken is

Trump radikalizmusa nem korlátozódik a nemzetbiztonsági területekre. Az egészségügyi tárca élére Robert F. Kennedy Jr.-t nevezné ki, aki összeesküvés-hívő és az oltásellenes mozgalom vezéralakja. A környezetvédelmi ügyvédként tapasztalatokat szerző, és az egészségügyben nem különösebben jártas Kennedy kinevezése különösen provokatív választás, hiszen a COVID-19 járvány utáni időszakban az oltások kérdése továbbra is megosztja az amerikai társadalmat. Emellett Kennedy a csapvíz fluoridmentesítését tervezi, és már az első nap több száz embert rúgna ki az Élelmiszerügyi és Gyógyszerészeti Hatóság, az FDA dolgozói közül, mert meggyőződése, hogy a hivatal a gyógyszergyárak érdekében tevékenykedik. Megnevezése után máris zuhanni kezdtek a nagy gyógyszercégek részvényei.

A belbiztonsági minisztériumot Kristi Noem, Dél-Dakota kormányzója vezetheti, akinek hírnevét alaposan megtépázta az a beismerése, hogy saját kutyáját lőtte le, mert „nem tudta megfékezni”.

Emellett Trump Vivek Ramaswamyval együtt Elon Muskot nevezné ki az új Államigazgatási Hatékonysági Minisztérium élére, hatalmas befolyást adva egy olyan ember kezébe, aki milliárdos szerződéseket kap az amerikai kormánytól. A feladatuk az lesz, hogy csökkentsék a kormány pazarlását, és mintegy 2000 milliárd dollárral megvágják a 6500 milliárd dolláros amerikai költségvetést. Egy ekkora csökkentést a szakértők gyakorlatilag lehetetlennek tartanak, de ha megteszik, több millióan kerülhetnek utcára.

Trump három, korábban őt védő ügyvédet is kinevezne az Igazságügyi Minisztérium felső pozícióiba, ezzel szinte garantálva, hogy az elkövetkező négy évben nem kell szövetségi ügyészi vizsgálatoktól tartania.

Egészpályás letámadás amerikai módra

Trump új jelöltjei nemcsak a szakmai követelményeket hagyják figyelmen kívül, hanem a hagyományos politikai normákat is. Ahogy Olivia Troye, Mike Pence volt nemzetbiztonsági tanácsadója fogalmazott:

 „Trump most azt csinálja, amivel a demokratákat vádolja: a kormányzati intézményeket politikai fegyverré alakítja át.”

Korábban Washingtonban egyetlen ehhez hasonló jelölés sem ment volna át a Szenátuson, csakhogy Trump most azt akarja elérni, hogy a Szenátusnak ne is kelljen szavaznia ezekről az emberekről.

A szabály, amire hivatkozik, eredetileg arra szolgált, hogy az elnök ideiglenesen betölthesse az üres helyeket, amikor a Kongresszus nem ülésezett – abban az időben, amikor hetekbe vagy hónapokba telt Washingtonba utazni. De Trump ezt az alkotmányos jogot most a Szenátus megkerülésére kívánja felhasználni.

Láthatóan meggyőződése, hogy minderre felhatalmazást kapott november 6-án.

Csakhogy a New York Times felhívja rá a figyelmet, hogy ez a felhatalmazás nem is annyira meggyőző. Országosan ugyan többen szavaztak rá, mint Kamala Harrisre, de mindössze 50,1%-ot szerzett, és 1,8%-kal előzte meg demokrata ellenfelét. Kalifornia lassan érkező végső szavazatai után ez az arány valószínűleg még kisebb lesz. És bár 312 elektori szavazatot szerzett – többet, mint nyolc évvel ezelőtt –, győzelme mindössze három állam összesen 237 ezer szavazatán múlt. Ha ezek az államok másként szavaztak volna, Kamala Harris lenne az elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET: