Kötelező lesz Magyarországon a bárányhimlő elleni védőoltás, a vakcina pedig 2019. január 1-jétől bekerül az életkorhoz kötött, ingyenes védőoltások közé - jelentette be Lázár János a Kormányinfón. Az oltást 15 és 18 hónapos korban fogják beadni.
Magyarországon a bárányhimlő adja a bejelentett fertőző betegségek felét, az évi megbetegedések száma 28 800 és 52 600 között változott 1998 és 2016 között, míg a kórházban ápolt betegek aránya 0,7-1,7 százalék között mozgott. Világszerte a bárányhimlős betegek 90 százaléka 15 évesnél fiatalabb, döntő többségük 5 év alatti gyermek.
Hazánkban az életkorhoz kötött védőoltások rendszere példaértékű: világviszonylatban is kiemelkedően magas a csecsemők és kisgyermekek átoltottsága (azaz a népességnek egy adott fertőzés elleni oltásos védelme). A védőoltások azért fontosak, mert nem csupán az akut betegséget
előzik meg, hanem
a fertőző betegség következtében kialakuló krónikus betegségeket is képesek kontroll alatt tartani.
Emellett a vakcinák indirekt módon csökkentik az antibiotikumok felhasználását, így hozzájárulnak az antibiotikum-rezisztencia csökkentéséhez. A védőoltások alkalmazásának köszönhető, hogy létezik olyan fertőző betegség (fekete himlő) amit sikerült teljesen kiirtani bolygónkról, de a gyermekbénulás regionális megszüntetése, valamint a diftéria, a tetanusz és szamárköhögés által okozott halálesetek számának jelentős csökkenése is a vakcinák elterjedésének köszönhető.
Az elmúlt években bevezetett védőoltások is fontos részét képezik a jól működő magyar oltási rendszernek – mondta Velkey György, és példaként a pneumococcus elleni vakcinát és a HPV-oltást említette mint fontos eredményt. Most ehhez csatlakozhat a bárányhimlő elleni oltás, ám erről is nagy vita van.
"Vannak, akik azt gondolják, hogy sokkal jobb átesni a bárányhimlőn, mint védőoltást kapni, de a László Kórházban eltöltött évtizedek alatt nagyon sok tragédiát és rettenetes lefolyású bárányhimlőt láttam"
- mondta az Mészner Zsófia gyermek infektológus, és hangsúlyozta: félreértés, hogy a bárányhimlő elleni oltás idővel veszít hatékonyságából és felnőtt korban súlyosabb bárányhimlőt lehet kapni.
Dr. Holchacker Péter elmondta, hogy az oltóanyagok kifejlesztése és előállítása egyaránt magas hozzáadott értékű, csúcstechnológiát igénylő folyamat. Egy oltóanyag átlagos gyártási ideje 18-24 hónap, amelynek során akár 500 gyártási folyamat, 600 minőségi teszt és 400 alkotóelem is szükséges lehet.
Kötelező lesz Magyarországon a bárányhimlő elleni védőoltás, a vakcina pedig 2019. január 1-jétől bekerül az életkorhoz kötött, ingyenes védőoltások közé - jelentette be Lázár János a Kormányinfón. Az oltást 15 és 18 hónapos korban fogják beadni.
Magyarországon a bárányhimlő adja a bejelentett fertőző betegségek felét, az évi megbetegedések száma 28 800 és 52 600 között változott 1998 és 2016 között, míg a kórházban ápolt betegek aránya 0,7-1,7 százalék között mozgott. Világszerte a bárányhimlős betegek 90 százaléka 15 évesnél fiatalabb, döntő többségük 5 év alatti gyermek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalos: a püspökladányi csónakbalesetben eltűnt PhD-hallgató holttestét találták meg
A tragikus körülmények között elhunyt férfi a 2025. szeptember 30-án a folyónál történt balesetnél vesztette életét. A holttestét pénteken fedezték fel.
Ahogyan korábban lapunk megírta, péntek délelőtt egy elhunyt férfit találtak a Hortobágy–Berettyó főcsatorna püspökladányi szakaszán. A bejelentést halőrök tették, a rendőrség helyszínelt, és megkezdte a személy azonosítását.
A haon.hu cikke szerint péntek este levették a körözést annak a 25 éves egyetemistának az ügyében, akit korábban eltűntként kerestek.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság akkor még nem adott ki közleményt, ezért szombat délelőtt a lap megkereste a sajtóosztályt. Válaszuk szerint a helyszíni szemle és a holttest azonosítása megtörtént:
a fiatal férfi a 2025. szeptember 30-án a folyón történt baleset áldozata.
Korábban már beszámoltunk arról a balesetről, ami múlt kedden történt Püspökladány közelében: egy csónak felborult, három ember kiért a partra, egy férfit azonban eltűnt. Őt találták meg végül pénteken.
A csónakban a Debreceni Egyetem két PhD-hallgatója, a Hidrobiológiai Tanszék egyik oktatója és a halászati társaság képviselője ült. Doktori kutatáshoz kapcsolódó halbiológiai vizsgálatot végeztek az ágotai vészelzáró zsilip térségében, amikor egy örvény lerántotta a csónakot.
Ahogyan korábban lapunk megírta, péntek délelőtt egy elhunyt férfit találtak a Hortobágy–Berettyó főcsatorna püspökladányi szakaszán. A bejelentést halőrök tették, a rendőrség helyszínelt, és megkezdte a személy azonosítását.
Sokkoló! Egy audis úgy döntött, betolja az előtte álló autót a benzinkút shopjába
Az esetet egy Pest megyei OMV-kút kamerái rögzítették. A rendőrség egyelőre nem közölt sem időpontot, sem pontos helyszínt, és a sérültekről sincs információ.
A Pest vármegyei rendőrség Facebook-bejegyzése szerint egy Pest vármegyei OMV benzinkút térfigyelő kamerái rögzítettek egy súlyos esetet. A felvételen egy Audi SUV hátulról nekimegy a kútoszlopnál álló Seat Alhambrának, majd nagy sebességgel betolja a benzinkút shopjába.
A videó alapján a Seat menet közben maga alá gyűri a zárt eladótér bejáratánál álló hűtőládát, áttöri az üvegfalat, bent pedig a polcrendszer egy részét is lerombolja.
Látszik az is, hogy az Audi mellett, a nyitott bal hátsó ajtó közelében többen állnak. Egyikük másodpercekkel az ütközés előtt átsétál a két autó között, végül nem üti el az autó.
A Telex kérdéseket küldött a rendőrségnek, mert a bejegyzés nem tartalmazza a baleset időpontját és pontos helyszínét, és nem derül ki belőle, megsérült-e valaki. Egyelőre nem érkezett válasz.
A Pest vármegyei rendőrség Facebook-bejegyzése szerint egy Pest vármegyei OMV benzinkút térfigyelő kamerái rögzítettek egy súlyos esetet. A felvételen egy Audi SUV hátulról nekimegy a kútoszlopnál álló Seat Alhambrának, majd nagy sebességgel betolja a benzinkút shopjába.
A videó alapján a Seat menet közben maga alá gyűri a zárt eladótér bejáratánál álló hűtőládát, áttöri az üvegfalat, bent pedig a polcrendszer egy részét is lerombolja.
Látszik az is, hogy az Audi mellett, a nyitott bal hátsó ajtó közelében többen állnak. Egyikük másodpercekkel az ütközés előtt átsétál a két autó között, végül nem üti el az autó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hazugságvizsgálattal keresik azt a rendőrt, aki a gyerekvédelmisekkel tárgyalt a Budapesti Javítóintézet volt igazgatójának ügyében – írja a Telex. A lap úgy tudja,
eddig legalább öt rendőrt vetettek alá poligráfos vizsgálatnak abban az ügyben, amely összefügg a Juhász Péter Pál és élettársa ellen zajló eljárással.
A Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatóját és élettársát emberkereskedelem és kényszermunka gyanúja miatt tartóztatták le május végén, de többrendbeli közfeladati helyzettel visszaéléssel és lőfegyverrel való visszaéléssel is gyanúsítják.
Az ügy egyik mellékszála, hogy 2015-ben gyermekvédelmi szakemberek – köztük a fővárosi Tegyesz akkori vezetője, Kuslits Gábor – egy megbeszélésen civil ruhás rendőrrel találkoztak. A Zirzen Janka Gyermekotthon igazgatója ekkor Kuslitsnál panaszkodott Juhász Péter Pálra, akinek a viselt dolgairól szakmai körökben már sokan tudtak. A résztvevők szerint a rendőr azt mondta, ők is tudnak Juhász kétes ügyeiről, és nyugodjanak meg, mert titkos nyomozás folyik. Kuslits jogi képviselője egy 2020-as találkozót is említett, ahol szintén megjelent egy civil ruhás rendőr, aki a Juhász ellen folyó titkos nyomozásról tájékoztatta, és – a volt Tegyesz-vezető szerint – titoktartási nyilatkozatot is aláíratott vele.
A Telex információi szerint 2015-ben és 2020-ban nem folyt Juhász Péter Pál ellen titkos nyomozás. A Nemzeti Védelmi Szolgálat viszont hónapokkal Juhász májusi letartóztatása előtt már titkos felderítést végzett ellene; 2024 őszén már aktívan „dolgoztak” rajta.
A Juhász ellen május óta nyíltan folyó büntetőeljárást először a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályán belül a kiemelt bűnözői csoportok elleni osztály vitte. Szeptember végén a Központi Nyomozó Főügyészség átvette az ügyet. Amíg az NNI nyomozott, tanúként meghallgattak több résztvevőt a 2015-ös találkozóról, de nem mindenkit – írja a Telex.
Több tanú emlékezett a rendőr – Magyarországon nagyon gyakori – vezeték- és keresztnevére. Ezután a Nemzeti Védelmi Szolgálat megkereste, meghallgatta és poligráfos vizsgálatra vitte a szóba jöhető rendőröket, vagyis azokat, akiknek a nevük egyezett a tanúk által mondott névvel.
A gyakori név miatt legalább öt rendőrt találtak, köztük olyat is, aki az említett időszakban a BRFK-nál gyermekvédelmi vonalon dolgozott. A lap viszont úgy tudja, a poligráfos vizsgálatok sem hoztak áttörést: forrásuk szerint egy rendőr sem bukott meg a hazugságvizsgálaton.
Az Országos Rendőr-főkapitányság a Telex megkeresésére azt közölte, a kérdések megválaszolása nem a rendőrség hatásköre.
Hazugságvizsgálattal keresik azt a rendőrt, aki a gyerekvédelmisekkel tárgyalt a Budapesti Javítóintézet volt igazgatójának ügyében – írja a Telex. A lap úgy tudja,
eddig legalább öt rendőrt vetettek alá poligráfos vizsgálatnak abban az ügyben, amely összefügg a Juhász Péter Pál és élettársa ellen zajló eljárással.
A Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatóját és élettársát emberkereskedelem és kényszermunka gyanúja miatt tartóztatták le május végén, de többrendbeli közfeladati helyzettel visszaéléssel és lőfegyverrel való visszaéléssel is gyanúsítják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rabszolgaként dolgoztatta a kőművest, milliókat keresett a balatoni ingatlanokon egy vállalkozó
A rendőrség szerint a hálózat rászorulókat toborzott, világítás nélküli melléképületet adott szállásnak. Volt, akit 12 órákat dolgoztattak fizetés nélkül.
A rendőrök szeptember végén fogták el a 62 éves pápai vállalkozót aki a hatóság gyanúja szerint egy helyi kőművest használt ki, amikor ingatlanfelújítási munkákat adott neki – számolt be róla a Blikk. A kőműves pénzzavarba került, a vállalkozó a fizetését drasztikusan csökkentette, majd megvette azt az ingatlant, amit a férfi a családjával bérelt. A bérleti díj fejében ezután ingyen dolgoztatta. Később a lakást eladta, a családot egy alacsony komfortfokozatú házba költöztette. A lakhatásért cserébe Balaton-parti felújításokat kellett végezni, miközben a vállalkozó milliós összegeket számolt el magának.
„Azért mentek fegyverrel a zsaruk, mert ennek a családnak már nem ez az első ilyen bűne, 2022-ben a 63 éves másik nagyapát, annak 41 éves lányát, a lány 37 éves férjét és a 19 éves unokát fogták el a rendőrök csicskáztatás miatt”
– mondta a Blikknek a családot jól ismerő pápai férfi, Miklós. „Fegyverük is volt, értük is a Terrorelhárítási Központ kommandósai mentek, úgy látszik a család nem tanult az esetből.”
A rendőrségi jegyzőkönyvek szerint a pápai „csicskáztatók” hajléktalanszállókról toboroztak rászoruló embereket szállás, ellátás és fizetés ígéretével. A szállást egy istállóból kialakított, világítás nélküli melléképületben biztosították. A munkások Pápán, Győrben és több Balaton-parti, Veszprém megyei településen dolgoztak napi 12 órákat is, fizetés nélkül. Ha valaki megszökött, felkutatták, megverték, visszavitték. Volt, aki egy erdőben próbált elbújni, a lábánál fogva húzták ki az autóig. A rabszolgasorban tartott embereket kölcsön is adták, a pénzt eltették. Volt olyan férfi, akit 18 éve tartottak fogva.
„A csicskáztatás az 1990-es, 2000-es évek között élte a fénykorát, leginkább az alföldi tanyavilágban”
– mondta Szabó András békési szociológus. A rendszerváltással megnőtt a hajléktalanok száma, a lakásmaffia emberek ezreit tette az utcára, ezek a nincstelenek kötöttek ki tanyagazdáknál, később építési vállalkozóknál. A vásárhelyi, szentesi, szarvasi, tiszazugi, szatmári tanyavilágban akkor mindennapos volt ez, mára csökkent a számuk, amihez a rendőrségi razziák és felderítések is hozzájárultak. Ennek ellenére rendszeresek azok az ellenőrzések, ahol azt figyelik, melyik gazdaságban élnek, dolgoznak idős, rossz egészségi állapotban lévő, megfélemlíthető „alkalmazottak”.
A szociológus szerint sok eltűnt, idős embert ma is köröz a rendőrség, akiknek akkor veszett nyoma, és nagy valószínűséggel csicskaként végeztek rabszolgamunkát egy tanyán. Ott haltak meg, és a környéken temethették el őket. Egyetlen esetben merült fel gyanú titkos sírra: egy szarvasi lótenyésztőről jött információ, hogy Öcsöd környékén, a Kőrös árterületén temette el a meghalt csicskáit, de az illegális temetőt nem tudták beazonosítani, a nyomozást megszüntették.
A Nógrád Vármegyei Rendőr-főkapitányság és a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság tavaly év végén fogta el egy családi „vállalkozás” tagjait is. A gyanú szerint rászoruló, kiszolgáltatott helyzetben lévő férfiakat használtak ki és erőszakkal kétkezi munkára kényszerítettek.
„Bátonyterenye polgármestereként, s mint egykori rendőrtiszt is az egyik legaljasabb bűnelkövetésnek tartom azt, amikor valaki mást kihasznál, kényszerít, bántalmaz, megaláz”
– mondta a Blikknek a város független polgármestere, Orosz István. „Ez egy elszigetelt jelenség, egyáltalán nem jellemző Bátonyterenyére. Minden tudomásomra jutott esettel kapcsolatban, érintsen az bárkit is ,azonnali vizsgálatot rendelek el ,amennyiben indokolt akkor az illetékes hatóságot értesítem.”
A polgármester szerint a gazdasági válsághelyzet, a munkalehetőségek csökkenése és az olcsó, pusztító dizájnerdrogok sokakat sodortak nehéz helyzetbe. Szerinte egyes vállalkozók ezt az olcsó munkaerőt kihasználják. „Ilyen a mi városunkban nem lesz, nem nézzük el, nem tűrjük el. A nehéz helyzetbe került embereken is segítünk, az én ajtóm bármikor nyitva van, bárki bejöhet a panaszával. A város ipari parkjában egy nagy múltú belga cég létesít nemsokára új gyártóüzemet, igyekszünk munkát adni mindenkinek, hogy aki csicskáztatásból akarna extra jövedelemre szert tenni az ha nem is tanult a korábbi ügyeskedők bukásából, ne találjon olyan embert sem akit erre rákényszeríthetne.”
A rendőrök szeptember végén fogták el a 62 éves pápai vállalkozót aki a hatóság gyanúja szerint egy helyi kőművest használt ki, amikor ingatlanfelújítási munkákat adott neki – számolt be róla a Blikk. A kőműves pénzzavarba került, a vállalkozó a fizetését drasztikusan csökkentette, majd megvette azt az ingatlant, amit a férfi a családjával bérelt. A bérleti díj fejében ezután ingyen dolgoztatta. Később a lakást eladta, a családot egy alacsony komfortfokozatú házba költöztette. A lakhatásért cserébe Balaton-parti felújításokat kellett végezni, miközben a vállalkozó milliós összegeket számolt el magának.
„Azért mentek fegyverrel a zsaruk, mert ennek a családnak már nem ez az első ilyen bűne, 2022-ben a 63 éves másik nagyapát, annak 41 éves lányát, a lány 37 éves férjét és a 19 éves unokát fogták el a rendőrök csicskáztatás miatt”
– mondta a Blikknek a családot jól ismerő pápai férfi, Miklós. „Fegyverük is volt, értük is a Terrorelhárítási Központ kommandósai mentek, úgy látszik a család nem tanult az esetből.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
