1 millió forint egy zalai házért, 1,76 milliárd egy budapesti villáért: elképesztő végletek a magyar ingatlanpiacon
Miközben egy zalai ház mindössze egymillió forintért cserélt gazdát, egy budapesti, Hűvösvölgyi úti villáért 1,764 milliárdot adtak – a magyar ingatlanpiacon soha nem látott mértékben nyílt szét az olló. Az árakat és a vevői kedvet a Duna House évértékelő jelentése szerint az Otthon Start Program és a lejáró állampapírokból felszabaduló tőke is fűtötte.
Az év legdrágább adásvétele egy közel ezer négyzetméteres, 2008-ban épült II. kerületi luxusingatlanhoz köthető, amelyhez belső uszoda, kültéri medencék, teniszpálya és hatférőhelyes garázs is tartozik – írta a Blikk. Ezzel szemben
A négyzetméterárak terén is extrém végletek rajzolódtak ki: míg egy I. kerületi, Naphegy utcai, 43 négyzetméteres új építésű lakásért 3,4 millió forintot fizettek négyzetméterenként, addig egy hercegszántói, rossz állapotú, 100 négyzetméteres családi ház mindössze 19 900 Ft/m² áron kelt el.
Ezek a szélsőségek egy olyan piacon alakultak ki, ahol
Budapesten azonban ezek a számok jóval magasabbak: egy ingatlan átlagosan 82 millió forintért kelt el, 1,2 millió forintos fajlagos átlagáron. A főváros után Pest vármegye következik 62 milliós átlaggal, majd Veszprém, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron jön a sorban 47–59 millió forint közötti árszintekkel. A legkedvezőbb árakkal továbbra is Békésben és Borsod-Abaúj-Zemplénben találkozhattak a vásárlók.
A különbségek nemcsak a földrajzi elhelyezkedésben, hanem az ingatlanok típusa között is markánsak. A panellakások országosan átlagosan 43,7 millió forintért cseréltek gazdát, míg a téglalakások 61 millióért. A családi házak átlagára 53,1 millió forint volt, de alacsonyabb, 501 ezer forintos fajlagos árukat a nagyobb alapterület és a kevésbé központi elhelyezkedés magyarázza. A piac sokszínűségét mutatja, hogy a legkisebb eladott ingatlan egy Heves vármegyei, mindössze 6 négyzetméteres, boroshordóból kialakított markazi horgásztanya volt, amely 4,5 millió forintért talált gazdára. A legrégebbi értékesített lakóingatlan egy 1799-ben emelt szombathelyi épületben talált új gazdára: egy 34 négyzetméteres lakásért fizettek 26,5 millió forintot.
Szorosan mögöttük a befektetők állnak 22 százalékos részesedéssel, akik átlagosan 51 millió forintot szántak egy-egy ingatlanra. Az eladók leggyakrabban befektetési céllal (24%) vagy örökség miatt (19%) váltak meg ingatlanuktól.