SZEMPONT
A Rovatból

Indul az Otthon Start: egyértelműen a panellakások lesznek a legkapósabbak

A panelek árai meredeken el is indultak felfelé. Budapesten az Otthon Startnál szóba jöhető lakások kínálata csökkent, miközben a kereslet megduplázódott. Az új lakások megjelenése később változtathat majd a matekon - mondja Balogh László ingatlanszakértő.


Egymásra licitáló vásárlók, a bútorokat és a parkolóhelyeket külön szerződésben felszámító eladók, egyre nehezebben kiadható albérletek, épp az induláskor egy hétre szünetelő földhivatalok, rohamra készülő bankok - az elmúlt hetek hírei arról szóltak, hogy az Otthon Start sokak fantáziáját megmozgatta, és komoly hatással lehet az ingatlanpiacra, valamint a lakáshitelezésre.

A legnagyobb hazai ingatlanportál, az ingatlan.com közben egy meglepő felméréssel jött ki nemrég: saját adatbázisuk alapján arra jutottak, hogy miközben a teljes lakáspiacon emelkedtek az árak, a program feltételeinek megfelelő használt lakások medián négyzetméterára országosan csökkent. Igaz, az is kiderült, hogy például a panellakásokra, vagy a program szempontjából népszerűbb budapesti kerületekre ez korántsem igaz. Balogh Lászlóval a részletekről beszélgettünk.

– Ma indul élesben az Otthon Start. Az elmúlt időszak alapján azt írták, a bejelentés óta Budapesten 3,5%-os áremelkedés volt, vidéken pedig 4,6%. A programnál szóba jöhető, tehát a másfél milliós négyzetméterár alatti és 150 millió Ft-nál olcsóbb ingatlanoknál azonban országosan más a helyzet. Hogy lehet ez?

– A tanyákat, házrészeket és más, marginális szerepet játszó kategóriákat nem vizsgáltuk, hanem a hat legnépszerűbb típust: a társasházi lakások közül a panelt, a téglát és a csúsztatott zsalust, a házak közül pedig a sorházat, a kertes házat és a családi házat. Ezek adják a lakóingatlanpiac legnagyobb részét. Megnéztük, hogyan viselkedtek ezen belül azok a lakások, amelyek megfelelnek az Otthon Start feltételeinek, és hogyan azok, amelyek nem. Tehát amelyek a másfél milliós négyzetméterár-korlát felett vannak, illetve a 100, illetve a 150 milliós értékhatár felett.

Azt láttuk, hogy az Otthon Startos lakások medián négyzetméterára országos szinten 1%-kal csökkent, miközben a teljes kínálatban, ugyanezen hat legnépszerűbb típus esetében az ár nőtt.

Ez azt jelenti, hogy a teljes piac csak úgy tud drágulni, ha azok az ingatlanok, amelyek nem felelnek meg az Otthon Startnak, jobban drágulnak annál, amennyivel az Otthon Startos lakások ára csökken. A teljes kínálat drágulása 1%-os volt. Az átlag persze csalóka, ezért megnéztük településtípusonként és ingatlantípusonként is. Így jöttek ki az ön által említett számok is: Budapesten 3,5% körüli, a megyei jogú városokban 1,5%, a városokban 0,4%, a községekben pedig 0,3%-os volt a lakásdrágulás az elmúlt közel két hónapban.

– Korábban beszéltünk arról, hogy leginkább a panelek lesznek keresettek, nagy része meg is felel az Otthon Start feltételeinek. Itt hogy alakultak a számok?

– A panelek mindenhol átlag felett drágultak.

Budapesten kb. 3,5%-kal, a megyei jogú városokban és a kisebb városokban 2% körül, a városokban 5%-kal, a községekben pedig, ahol kevés panel van, szintén 3% körüli volt az áremelkedés.

Ennek oka, hogy az Otthon Startos kereslet jelentős része a paneleknél csapódik le, hiszen ezek azok a lakások, amelyek nagyrészt megfelelnek a program feltételeinek. Ráadásul kb. 25–26%-kal olcsóbbak, mint a hasonló helyen lévő, hasonló állapotú téglaépítésű ingatlanok.

– Ha az Otthon Startos panelek ára nőtt, minek kellett csökkennie ahhoz, hogy a matek kijöjjön, vagyis hogy összességében az Otthon Startos lakások négyzetméterára csökkenjen?

– A panelek csak egy részét adják a piacnak. Az átlagos négyzetméterár csökkenése nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy konkrét lakás olcsóbb lett, hanem azt, hogy a kínálatban nagyobb arányt képviselnek az olcsóbb ingatlanok. Az is igaz, hogy Budapesten jobban csökkent a kínálat, mint a kisebb településeken, így a kisebb települések súlya nőtt, márpedig ott alacsonyabb a négyzetméterár. Ezért tudott az átlag csökkenni.

– De abban egyetérthetünk, hogy a legtöbben inkább városokban fognak lakást keresni.

– Igen, a kereslet főleg a nagyobb városokra koncentrálódik, mert a kistelepüléseken kisebb a forgalom. Például a program kihirdetése előtti héthez képest az augusztus 20. előtti héten már 90%-kal több érdeklődést mértünk eladó lakásokra és házakra.

Minél nagyobb volt a település, annál nagyobb volt a kereslet: Budapesten 94%, a megyei jogú városokban 110%, a városokban 84–85%, a községekben pedig 64–65% volt a növekmény.

Tehát minél kisebb egy település, annál kevésbé nőtt intenzíven a kereslet.

– Tehát ahol nagyobb a kereslet, ott az Otthon Startos lakásoknak is emelkedett az ára. Aki nagyobb városban akar lakást venni, inkább áremelkedéssel néz szembe, nem árcsökkenéssel...

– Igen, és ez a számokból is látszik. A teljes kínálatra vetített négyzetméterár-növekedés a nagyobb településeken sokkal magasabb volt, mint a kisebbeken.

– Van-e elég lakás az Otthon Startos kategóriában? Nem hajtja-e fel a kereslet az árakat egészen a megszabott plafonig?

– Hogy elég-e, az relatív. A vevők szerint sosem elég. Az eladók viszont nyilván azt fogják mondani, hogy bőven elég, mert így kevésbé kell versenyezniük a vevőkért, könnyebben emelhetik az árakat. Érzékelhető, hogy a tulajdonosok és a közvetítők is egyre több hirdetést adnak fel, mert őket is megmozgatja a kereslet. De a kínálat növekedésének dinamikája nem olyan erős, mint a keresleté, ezért emelkednek az árak. Egy dolgot érdemes hozzátenni: most csak használt lakásokról beszélünk.

Ha megjelennek a nagyobb városokban az új fejlesztések másfél milliós négyzetméteráron, azok széthúzhatják a piacot.

Mert ha ugyanannyiért van új és használt lakás, akkor a vevők inkább az újat választják.

– És akkor a használtak árát lejjebb nyomhatják az újak?

– Én inkább azt mondanám, hogy lassítják a drágulást. Ritka, hogy ténylegesen csökkenjenek az árak. De ha új és használt lakás is kapható másfél milliós négyzetméteráron, akkor a vevők inkább az újat választják, mert az műszakilag korszerűbb.

– Amikor múltkor beszéltünk, akkor még csak a spekuláció volt, most viszont már vannak számok is. Akkor megkérdeztem, hogy érdemes-e rohanni, és azt a választ kaptam, hogy nem. Ez most is így van?

– Rohanni most sem érdemes. Akkor még nem volt rendelet, most már ismerjük a részletszabályokat. Inkább azt kell nézni, kinek mi fér bele. Sokan már előzetes hitel-előminősítést kérnek, hogy tudják, mennyi hitelre jogosultak, és ezzel az igazolással tudnak alkudni az eladóval.

– Tehát ilyen trükkökkel felvértezve lehet nézelődni. És minél előbb lép valaki, annál olcsóbban tud vásárolni, mert az árak idővel nőnek.

– Igen, ezért érdemes előminősítést kérni. Ha valaki lefoglalóz egy lakást, majd kiderül, hogy nem hitelképes, nagyot bukhat. Egy ilyen előminősítéssel ezt a csapdát el lehet kerülni.

– Ez online is elindítható?

– Igen, és a tapasztalataink szerint a bankok nagyjából egy napon belül visszajeleznek. Több banktól is lehet előminősítést kérni, és akkor az ajánlatok között lehet válogatni.

– Szeretnék felolvasni egy kommentet egy Otthon Start Facebook-csoportból: „Sziasztok! Oda jutottunk, hogy a harmadik lakásról csúszunk le, mert készpénzben leraknak mások 100 milliókat. Mikor meghallják, hogy hitelre vennénk, Otthon Startra, már ott azt mondja az ingatlanos, hogy nem fog működni, sajnálja, de az nagyon hosszú folyamat és bizonytalan. Más is járt így? Budapesten a tapasztalat, peremkerületben.” Ez általános, vagy peches eset?

– Inkább peches. Kevés olyan vevő van, aki azonnal 100 milliót le tud tenni. Akik megtehetik, általában befektetők, vagy olyan tulajdonosok, akik most adták el lakásukat, és gyorsan tovább akarnak lépni. De az igaz, hogy az eladók valóban jobban szeretik a készpénzes vevőket.

– Hosszú az ügymenet a hitelnél?

– Ez attól függ, de a bankok felkészültek. Ráadásul 30%-kal kevesebb hiteligénylés volt a nyáron, mert sokan kivártak szeptemberig, hogy Otthon Start-hitelt vehessenek fel. Tehát van kapacitás. A legnagyobb buktató az értékbecslés lehet.

– Mennyire lehet probléma az értékbecslés, ha közben nőnek az árak?

– A banki értékbecslések mindig megvalósult tranzakciók alapján készülnek. Ez gond lehet, ha az eladó magasabb árat szab, viszont a közelmúltban még alacsonyabb árakon zárultak az adásvételek.

Ha az értékbecslés alacsonyabb, akkor a bank nagyobb önrészt vár el.

Ha pedig 20%-nál nagyobb az eltérés, akkor jogszabály tiltja a hitelnyújtást.

– 20%-os drágulás azért nem történt, igaz?

– Ezek átlagok. Egy-egy lakásnál akár előfordulhat ennél nagyobb eltérés is, tehát nem zárható ki teljesen.

– Várható, hogy megjelennek lakásnepperek, akik felvásárolják a lakásokat, majd továbbadják?

– Ez csak akkor érné meg, ha rövid távon drasztikus áremelkedés lenne. Budapesten nem valószínű, mert ott van a másfél milliós korlát: ha ennél drágább egy lakás, nem jogosult Otthon Startra. Ez fékezi az árnövekedést.

– Minden tiszta már?

– Biztos lesznek még pontosítások, banki gyakorlatok, minisztériumi állásfoglalások, akár jogszabály-módosítások is. Ez minden állami támogatásnál így volt.

– Az Otthon Startos ármozgások kihatnak a programon kívüli ingatlanokra is?

– Igen, mert aki eladja az első lakását egy mostani első lakásvásárlónak, az is tovább tud lépni, és ez láncreakciót indíthat. A számok is mutatják, hogy a teljes kínálat nagyobb arányban drágult, mint az Otthon Startos lakások. Az Otthon Startos ingatlanoknál a másfél milliós plafon lassítja a növekedést, míg a programon kívüliek szabadabban drágulnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak, hazudnak” – fideszesek a Digitális Polgári Körök találkozóján
A Digitális Polgári Körök első offline gyűlésére érkezőket kérdeztük többek között arról is, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen. Menczer Tamás például azt mondta, hogy szerinte a jelenlegi helyzet Magyar Péternek köszönhető.


Szombat délután tartották a Digitális Polgári Körök első offline gyűlését a Papp László Budapest Sportarénában. A helyszínre érkező vendégeket többek között arról kérdeztük, hogy mit várnak az eseménytől.

„Elsősorban azt, hogy erősítsük a magyarságunkat”

- felelte egy idős férfi.

De volt, aki összetartást, iránymutatást várt, vagy éppen azért jött, hogy több muníciót szerezzen.

„Új alapokra fektette a miniszterelnök a saját táborunk működését, és most azt várjuk, hogy elhangzanak ennek az alapnak a kezdőmondatai”

- mondta Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke.

Az érkezőktől azt is megkérdeztük, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen.

„Én, és minden politikustársam a Fidesz-KDNP-ben minden erőszakot, minden erőszakra való felhívást és az erőszak elbagatellizálását - lásd Márki-Zay Péter Charlie Kirk kapcsán - ezeket elítéljük, és ezt várnánk el az ellenfeleinktől is. (...)én nem akarom az ellökni, hogy itt a mi felelősségünk nulla lenne...lehet mindenkinek valamennyi felelőssége”

- fogalmazott Menczer Tamás, aki azt is hozzátette:

„Szeretném hangsúlyozni, hogy olyan jelenségek a magyar belpolitikában, amelyek most vannak, akasztásra való felhívás, főbelövésre való felhívás, újságírók lökdösése és pisztollyal járkálás, ilyen a Tisza Párt előtt nem volt. Szeretném jelezni, hogy ez Magyar Péterrel jött be a belpolitikába”.

De többen is ugyanígy vélekedtek az érkezők közül.

„Ha én olyat mondok, ami nem tetszik a baloldalnak, akkor azonnal ellenem fordul, hogy őt ki kell nyírni, ki kell irtani, tönkre kell tenni...”

- mondta Nagy Feró.

De Orbán Viktor poloskázásáról, és arról is megkérdeztük az embereket, hogy az egészségügy rossz állapota, vagy éppen Hatvanpuszta mennyire nehezíti a Fidesz helyzetét.

„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak hazudnak...én jobban elhiszem, amit ők mondanak”

- fogalmazott egy férfi, akinek az álláspontjával mindenki egyetértett a megkérdezettek közül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába, nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket”
Svédországban élő magyarokat kérdeztünk Orbán Viktor állításáról, hogy valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.” Azt mondják, a bevándorlás okozta kihívások az oktatástól a bűnüzésig tényleg érződnek, de a svédek többsége elfogadó, és úgy érzik, biztonságban vannak.


„Egy ország, amely egykor a rendről és a biztonságról volt ismert, jelenleg éppen összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért, családok élnek félelemben. Szívszaggató a helyzet, a svédek jobbat érdemelnek” - írta Orbán Viktor nemrég az X-en. A csatolt videóban pedig arról beszélt, hogy a maffia a gyerekekkel löveti fejbe az áldozatait, mert őket nem lehet elítélni. „Így mennek tönkre, minden szabály, minden rend felbomlik, és marad helyette a barbarizmus.”

„Nem arról van szó, hogy valamit elhibáztak, hanem ezek kijelentkeztek a civilizációból.”

Ez kiverte a biztosítékot a svéd miniszterelnöknél, aki szerint Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” állít. Szerinte nem meglepő, hogy mindez „épp egy olyan ember szájából hangzott el, aki a saját országában rombolja szét a jogállamiságot”, és hozzátette: Orbán Viktor kétségbeesett a közelgő magyarországi választások miatt. A svéd sajtó szerint tavaly összesen 92 gyilkosság történt, ami 2014 óta a legalacsonyabb szám. Mindössze négy 15 és 17 év közötti lányt vádoltak meg gyilkossággal, 277-et pedig testi sértéssel.

Ugyanakkor az tény, hogy az Orbán Viktor által hivatkozott Die Welt cikk szerint a szervezett bűnözés egyre gyakrabban használ fiatalkorú lányokat gyilkosságokhoz és robbantásokhoz, épp ezért büntethetőségi korhatárt 13 évre szállítanák le, és már 15 év alattiakat is lehallgathatnának, hogy eljussanak a megbízókhoz. Svédországi magyarokkal beszélgettünk arról, milyennek érzik a közbiztonságot, a bevándorlás okozta problémákat, és mit gondolnak, valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.”

Hegedűs Zsuzsa a családjával több mint két éve él ott.

Azért hagyták el Magyarországot, mert annyira kilátástalannak találták a magyar oktatási helyzetet, és a közbeszéd eldurvulását.

„Jól érezzük magunkat, persze vannak nehézségek, nyilván” - fogalmaz arról, most hogyan élnek. Az iskola szempontjából szerinte mindenképp megérte a váltás. „Nagyon jó az iskola, nagyon jó az oktatás, most már azért van két önkormányzattól, két iskolától is tapasztalatunk.”

Az iskolában „az osztály fele körülbelül svéd, a másik fele a világ minden tájáról jött, tehát van mongol, bolgár, kínai, japán, szomáliai, szíriai és magyar.” A sokszínűség hétköznapi tapasztalata szerinte pozitív. „Ez a multikulti lét mindenféleképpen ad az emberhez. A svédek rendkívül elfogadóak, nincsen semmiféle megkülönböztetés.” Ugyanakkor elismeri, hogy a kultúrák befogadása és keveredése „nyilván okoz nehézséget is” hiszen a jövevények másként szocializálódtak, és idő kell a körülmények megszokásához. Ennek ellenére a fia „a saját bőrén tapasztalja a különbségeket, nem menne ő sem vissza.”

A közbiztonságról Zsuzsa így fogalmaz:

„nekünk nincsen semmiféle rossz tapasztalatunk.”

„Az elmúlt 10–15 évben ugyanakkor valóban megnőtt a bűnözés, ami jellemzően a bevándorlók körében van, bandaháborúk, drog.” Az is létező probléma szerinte, hogy ezek a bandák a kiskorúak büntethetetlenségét használják ki, amikor különböző cselekményekre bírják rá őket. Emiatt elkezdődött egy társadalmi vita a büntethetőségi korhatár leszállításáról. „Svédországban a büntethető korhatár az 15 év,” és „erőteljes diskurzus” zajlik a 13–12 évre csökkentésről.

Orbán Viktor állításaira reagálva ezt mondja:

„nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába. Nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket.”

A hétköznapi közbiztonsági állapotokról egy képpel él: „Svédország alapvetése a bizalom. Tehát itt kint hagyod a biciklidet, nyitva hagyod az autódat, és nem viszik el. Itt nincsen félelemérzésem, bármikor megyek, jövök.”

Juhász Ágnes a miniszterelnök szavaira elsőre csak ennyit mond: „ez egy baromság.” A 2015-ös menekülthullámot azért sokknak nevezi, mivel akkor hirtelen az addigi becándorlók mennyiségének többszöröse érkezett. „Befogadó állomások voltak, a kongresszusi központot megnyitották,” és az állam jelentős pénzt költött arra, hogy magánemberek albérletbe fogadjanak menekülteket.

A kulturális sokk persze nemcsak a többségi társadalmat érte. Ismer egy szír házaspárt, ahol a férj bármilyen munkát elvállalt, míg a nő „depressziója olyan mértékű volt, hogy az egész szituációt nagyon megalázónak érezte.” De akik elfogadták a helyzetet, szerinte kevés nyelvtudással is el tudtak helyezkedni, például idősgondozásban, takarításban.

A társadalmi légkörről Ágnes így beszél: „A svédek roppant fegyelmezettek, tehát nem mondanak semmit sem, félnek a konfliktusoktól.” Munkahelyi helyzetekben „sablon válaszok” jönnek, és hosszas egyeztetések után születnek döntések, még olyan ügyekben is, mint egy malmői sátortábor felszámolása.

„Nincs olyan, hogy odamegy a rendőrség, és akkor ledózerolja az egészet,” inkább egyenként tárgyalnak, akár éveken át.

„A dánok sokkal gyorsabban döntöttek, hogy maradhatsz, vagy menj vissza,” míg Svédországban a kivizsgálásokat „elhúzták évekig.”

Kulturális feszültségekről is beszél: a svéd lányok tinédzser korban kihívó megjelenése „egy muszlim ember számára eléggé sokkos lehet,” és előfordul generációs ütközés is, amikor egy muszlim családban felnövő lány már „a svédekhez akar hasonlítani”, miközben „a papa a szigort képviseli.”

Elmondása szerint „volt olyan, hogy kidobták az erkélyen a saját gyereküket,” illetve a fiú családtagok „őrmesteri szerepet” töltöttek be. Egy másik példája az egykori Jugoszláviából menekült bosnyákok esete, akik fegyverkereskedéssel, fegyvercsempészéssel foglalkoztak.

Az ilyen jelenségekre aztán rátelepül a szélsőjobb.

Ágnes szerint a svéd szélsőjobb „főleg göteborgi svédekből áll”, akik megteremtették a svéd jóléti államot, és keményebb fellépést várnak a politikusoktól. Arra a kérdésre, hogy a szélsőségeseket leszámítva mi az oka a svédek türelmének, Juhász a „svéd kollektív bűntudatról” beszél. A II. világháborúban ugyanis az elvileg semleges Svédország remek üzletet csinált, hogy sárgarezet exportált a náci Németországnak, ahol azt fegyverek gyártására használták fel.

A korábban emlegetett problémák ellenére azt mondja, ő soha nem érezte magát fenyegetve, bár „éjszaka nem vagyok olyan bátor, hogy egyedül mászkáljak.”

Cséti Attiláéknak Svédországban van egy házuk, és a tavaszi, nyári, őszi szezont többnyire ott töltik, a téli szezonban pedig Magyarországon élnek. A költözés motivációja az esetükben szakmai volt.

„Én építészmérnök vagyok, és szerettem volna megtanulni a svéd építési technológiát. Vettem egy lakókocsit, és kiköltöztem Svédországba, és felépítettem a házunkat.” Attila azt mondja, Magyarországon van egy jól prosperáló építészirodája, Svédországban is „próbálkozok vállalkozóként,” főként épületenergetikában. „Teljesen mindegy, hogy hol vagyok, tudok dolgozni”, online egyeztet amerikai és svájci ügyfelekkel is.

A hétköznapi közbiztonságot egy mozzanattal ragadja meg:

„Nincs kerítés például. Vagy ha kiteszek bármit az utcára, vagy a telekre, az ott van akkor is, amikor mi Magyarországon vagyunk két hónapig. Amikor visszamegyünk, az ugyanott van.”

A „no-go zónák” kapcsán hozzáteszi: „Ezt egy magyar újság írta. Mi direkt kimentünk oda, megnéztük, és semmi attrocitás nem ér bennünket. Baromi jó a kaja, úgyhogy mindig oda járunk.” Erről videót is forgatott.

Cséti Attila tudósítása egy „no-go zónából”

Közösségi szerepvállalásukról elmondja, a házukat „migránssimogatónak” nevezte el, mert egyik felét 1–3 hónapra olyanoknak adják ki, „akik Svédországba akarnak jönni, és nehézségbe ütköznek” (a szállás–munka–adószám „22-es csapdája”), majd amikor „találnak munkát, akkor költöznek tovább.”

„Az utcánkban a fele az migráns külföldi, USA-ból, Lengyelországból, Szíriából, Szaúd-Arábiából, Litvániából, Erdélyből”, mégsem tapasztalt problémát. Orbán Viktor állításaira röviden reagál: „Jót mosolyogtam rajta.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ez a történet nagyon ismerős” - egyre többen hasonlítják Orbán Viktoréhoz Trump média elleni hadjáratát Amerikában
Jimmy Kimmel műsorának levétele fordulópontot jelentett sok amerikai lap szerint - Trump egész pályás letámadást indított a neki nem tetsző hangok ellen. Sok amerikai tudósítás szerint ebben Orbán Viktor receptjét követi.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. szeptember 22.



„Trump médiát támadó hadjárata, ami Jimmy Kimmel műsorának felfüggesztéséhez vezetett, egy európai erős ember kézikönyvéből származik” - írja például a CNN. Az amerikai hírcsatorna szerint Orbán Viktor pártpolitikai célokra használja a hatalom eszözeit, nyomást gyakorol magántulajdonban lévő médiacégre, hogy a párt irányvonalát kövessék, megbünteti azokat a tulajdonosokat, akik ellenállnak, és megjutalmazza azokat, akik engedelmeskednek. A magyar miniszterelnök így szerezte meg a teljes médiakontrollt Magyarországon, miközben az ország fokozatosan leépítette a demokráciát.

Most pedig úgy tűnik, Donald Trump elnök és szövetségesei ugyanazt a kézikönyvet követik az Egyesült Államokban - írja a CNN.

A Charlie Kirk elleni merénylet után Amerikában bírálni kezdtek mindenkit, aki bármilyen kritikát fogalmazott meg a jobboldali influenszer munkásságával kapcsolatban. Voltak, aki emiatt az állásukat is elveszítették.

A vihat közepébe hamar Jimmy Kimmel, az ABC egyik legnagyobb sztárja került, aki a múlt hétfő esti műsorában azt mondta: „A MAGA-banda mindent megtesz, hogy a merénylőt, Tyler Robinsont ne közülük valónak állítsák be.”

A jobboldaliak szerint Kimmel szándékosan félremagyarázta a merénylő politikai nézeteit, akinek semm köze nem volt a Trump támogatóihoz köthető MAGA („Make America Great Again”) mozgalomhoz. Sőt, anyja szerint konzervatív családból származó fia az utóbbi időben politikailag balra tolódott. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyenesen arra hivatkozva kezdeményezte a héten az Antifa nevű szélsőbalos antifasiszta mozgalom terrorcsoporttá nyilvánítását az Európai Unióban, mert Kirk merénylője szerinte hozzájuk tartozhatott. Bár hasonló utalást Trump is tett, erre egyelőre nincs bizonyíték.

Jimmy Kimmel szavai mindenesetre élesen szembementek azzal a jobboldali narratívával, hogy a szélsőbalos gyűlöletbeszéd vezetett Kirk halálához.

Az amerikai hírközlési hatóság, az FCC elnöke, Brendan Carr szerda este „nagyon komoly ügynek” nevezte Kimmel kijelentését. Az ABC-t súlyos következményekkel fenyegette: „Megoldhatjuk ezt könnyen is, vagy nehezen” - mondta.

Amerikában a nagy hálózatok műsorait helyi csatornák százai továbbítják. Ezeknek a tulajdonosai jellemzően nem szólnak bele a központból érkező tartalomba. Csakhogy most az egyik nagy csatorna-tulajdonos, a Nexstar éppen egy 6,2 milliárd dolláros fúzióra készül a Tegna nevű céggel, amihez az FCC jóváhagyása is kell.

Talán nem véletlen, hogy Carr szavai után elsőként ők jelezték, leveszik csatornáik műsoráról a „Jimmy Kimmel Live”-ot, mert „határozottan elutasítják Kimmel legutóbbi kijelentéseit”. Néhány órával később a Sinclair, egy másik nagy helyi tévé-tulajdonos cég is ugyanígy tett.

A New York Times szerint Robert A. Iger, a Disney vezérigazgatója és az ABC vezetői emiatt nagy nyomás alá kerültek. Ha ugyanis a helyi csatornák nem továbbítják valamelyik műsorukat, azzal üzletileg is fenntarthatlanná tehetik az adott produkciót. Emellett a dolgozók is egyre több fenyegetést kaptak, néhány hirdető pedig bojkottal fenyegetőzött. Ráadásul Jimmy Kimmel úgy döntött, hogy szerda este visszavág az őt kritizálóknak. A Disney vezetői úgy látták, ez csak olajat öntene a tűzre, így végül úgy döntöttek, a „Jimmy Kimmel Live” ideiglenesen lekerül a műsorról.

A felfüggesztés pillanatokon belül a szólásszabadságról szóló viták középpontjába helyezte Kimmel műsorát. A demokraták tiltakoztak. Legalább öt hollywoodi szakszervezet – összesen több mint 400 ezer dolgozó képviseletében – nyilvánosan elítélte a Disney-t. Trump azonban még nagyobb fokozatra kapcsolt.

A történtek után Trump Kimmel „rossz nézettségét” gúnyolta, és azt mondta: „Az ABC-nek már rég ki kellett volna rúgnia.”

„Hívhatod ezt szólásszabadságnak vagy sem” – fogalmazott Trump. – „Kirúgták, mert nincs tehetsége.”

Két hónappal korábban a CBS leállította Stephen Colbert késő esti show-ját is, ami hasonló felháborodást váltott ki. Akkor Kimmel így kezdte a monológját: „Örülök, hogy nekünk még van műsorunk.” Ezután felolvasott egy Trump-bejegyzést a közösségi médiából „Jimmy Kimmel a következő, aki kiesik a tehetségtelen Late Night-versenyből.” Majd hozzátette: „Ez elég riasztó, mert nem tudom, tudjátok-e, de Jimmy Kimmel én vagyok.”

Most pedig Trump megjelölte az újabb célpontokat is. Egy posztban azt követelte, hogy Jimmy Fallon és Seth Meyers is járjon ugyanúgy, mint Kimmel. „Már csak Jimmy és Seth maradt, két igazi lúzer a Kamuhír NBC-n” – írta. „A nézettségük is borzalmas. Gyerünk NBC!!!”

Bírálta az országos híradók Charlie Kirk meggyilkolásáról szóló tudósításait is. „Fogják a remek történetet, és rossznak állítják be” – mondta az Ovális Irodában az országos híradókra utalva. „Szerintem ez tényleg törvénytelen.”

Londonból hazafelé tartva pedig arról beszélt: „Elvenném azoknak az tévéadóknak a licencét, amelyek túl sok negatív dolgot sugároznak rólam.”

De azt is javasolta, hogy maffia elleni törvények alapján ítéljék el azokat a tüntetőket, akik egy étteremben bekiabáltak neki.

A New York Times szerint az elmúlt egy hétben világossá vált, hogy Trumpot nem a gyűlöletbeszéd zavarja, hanem az a beszéd, amelyet ő gyűlöl.

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége, az ACLU is úgy látja, hogy Kimmel felfüggesztése egy szélesebb körű, Trump vezette törekvés része, amely célja a kritikusok elhallgattatása. „Ez túlmegy a McCarthy-korszakon. A Trump-tisztviselők folyamatosan visszaélnek a hatalmukkal, hogy elfojtsák a számukra nem tetsző gondolatokat, és eldöntsék, ki beszélhet, írhat, vagy akár viccelhet” – írták. „A Trump-adminisztráció lépései, párosulva az ABC megadásával, súlyos fenyegetést jelentenek az Első Alkotmánykiegészítésben biztosított szabadságjogainkra.”

Mindez egyáltalán nem előzmények nélküli. Trump korábban már beperelte az ABC-t, a CBS-t és a Wall Street Journalt is, megvonta a PBS és az NPR állami támogatását, megpróbálta szétverni a Voice of America-t és a Szabad Európát, az Associated Press tudósítóját pedig kidobatta a Fehér Házból, mert nem volt hajlandó a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölnek” nevezni.

Scheiring Gábor, volt Párbeszédes képviselő, aki ma egy amerikai egyetemen tanít, azt mondta a CNN-nek, „ez a történet nagyon ismerős.” Szerinte mind az ABC Kimmelről szóló döntése, mind a CBS júliusi lépése, amikor törölte Stephen Colbert műsorát, az „orbanizmus” jeleire utal.

„A történet lényege, hogy a médiatulajdonosok – külföldiek és hazaiak egyaránt – többnyire egyenként adták fel a harcot, ahelyett, hogy közösen álltak volna ellen. Ez tette lehetővé Orbán Viktor rendszerszintű megszállási stratégiáját” – mondta a CNN-nek.

A volt magyar képviselőnek az is nagyon ismerős, amit az FCC tesz. „A médiahatóság erejét arra használni, hogy az orgánumokat öncenzúrára kényszerítse, klasszikus Orbán-taktika” – mondta. Szerinte „a személyre szabott kampányok és karaktergyilkosságok is Orbán rendszerének létfontosságú elemei: demonstratívan megemelik a megszólalás árát.”

Megszólalt David Pressman, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete is. A New York Timesban megjelent vendégcikkében arról írt, hogy az amerikai vállalatok abba az „illúzióba kapaszkodnak, hogy megőrizhetik függetlenségüket és integritásukat, miközben üzletelnek egy erős emberrel – ugyanúgy, ahogy a magyar elit is elhitte, hogy ők is sértetlenül kerülhetnek ki belőle.”

„Trump elnök, akárcsak Orbán, kétségtelenül azt hiszi, hogy mindenki megvásárolható. Amerika elitjei pedig bebizonyítják, hogy igaza van” – írta Pressman.

Majd még hozzátette: „egy magyar mondást sokszor hallottam: van az a pénz – vagyis mindig van ára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Elmentem plazmát adni, csak azért, hogy legyen, amit egyek” - a futárok a végletekig kizsigereltnek érzik magukat
Tüntettek a futárok, mert sokan úgy érzik, éhbérért dolgoznak. Ezért elsősorban az adókat okolják, de van aki szerint a sok pakisztáni futár megjelenése is probléma, mert nincs létszámkorlát, így egy-egy futárra szerintük egyre kevesebb bevétel jut. A Foodora cáfol.


Talán hiba volt az ország legnagyobb terére szervezni a futárok tüntetését. A körülbelül 40-50 ember elveszett ugyanis a hatalmas téren. Hogy hova kell menni, onnan ismertem fel, hogy két zászló jelezte: ez a csoport nem egy szokásos turistacsoport. És persze a néhány rendőr, akik odébb húzódva biztosították a Futárok Ligája által szervezett demonstrációt.

Holott komoly dologról van szó. Mára a futárok beépültek sokak életébe. Mindennapjaink része lett, hogy akár munkahelyekre, de családokhoz is napi szinten ők szállítják az ebédet, vacsorát. Ám ami a Covid idején, de előtte is tisztes megélhetést adó szakma volt, az mára, az ott dolgozók elmondása szerint éhbérért végzett küszködéssé vált. Holott egy futár nap mint nap az utcán van, időre kell szállítania az élelt, bármilyen forgalmi helyzetben fel kell találnia magát. Ehhez képest a KATA kivezetésével a költségeik az égbe szálltak, nominálisan a fizetésük viszont állításuk szerint kevesebb, mint öt éve volt. Találomra szólítok meg embereket, a nagy többség szívesen válaszol.

„A Covid előtt is nagyon nagy biznisz volt, teljesen tisztességes megélhetést biztosított, azóta folyamatosan csúszunk lefelé”

– mondta Énzsöl Tamás, akivel társa, Ládi Gyula együtt állt ki a térre.

Szerintük a fordulópontot az adórendszer változásai hozták. „Ugye a KATA az egy nagy érvágás volt. 140–150 százalékkal ugrott az adónk egyik napról a másikra év közben.”

Arra a kérdésemre, mennyi lenne szerinte a méltó fizetés, nagyjából a jelenlegi mediánbérnél húzza meg a határt. Ez azt is jelenti, hogy bizony, kevesebbet keresnek a futárok ma, mint a hazai munkavállalók többsége. „400 nettóval boldog lennék. Jelenleg ugyanis már a minimálbért sem keressük meg.”

A terhek alakulását nemcsak az adózás, hanem a költségoldal is húzza. Az üzemanyagárak ugyanis nagyjábül a kétszeresükre emelkedtek 2019 óta. Az akkori 290–300 forint literenkénti benzinár helyett most közel 600 forintot kell fizetni. Egyre többen tartoznak.

„A NAV felé is majdnem hogy a dupláját fizetjük most már. Már aki még tudja fizetni. Szerintem az itt levő futároknak az egyharmada, fele biztos, hogy tartozik a NAV-nak.”

Azt mondják, el kell dönteni, hogy adót fizetnek vagy esznek.

Saját történetek, ahogy lejegyezték

A szervezők pár oldalas dokumentumokat osztogatnak, ahol futárok írják le saját helyzetüket. Ezekből a demonstráció egy pontján fel is olvastak. Két jellemző történet álljon itt, ahogy az érintetek megfogalmazták:

Béla vagyok. 5 éve bringás futár.

Két hét kemény és fárasztó futárkodás után megkaptam a fizetésem. Kifizettem az albérlet felét, a rezsit és a korábbi felgyűlt tartozásaim. A bringám hátsó kerekének a javitását már hitelbe írattam fel. Ezután maradt 10 ezer forintom, és hogy legyen miból kaját vegyek. Hogy bírjam a következő két hét kihívásait, elmentem plazmát adni, csak azért, hogy dolgozó emberként legyen, amit egyek.

Éva vagyok. 4 éve autós futâr

Hónapok óta teljesen kétségbe vagyok esve, mert családi helyzetem miatt nem tudok kötött munkahelyen elhelyezkedni, mert a lányommal is kell foglalkozzak, és autós futárként azt tapasztalom napról napra, hétről hétre, hogy egyre többet kell menjek, ugyanannyi, de inkább kevesebb pénzért. Legutóbb 9 óra alatt kerestem 27 ezer forintot, és ehhez mentem 200 km-t egy nap alatt. Kérdezem, ha levonom az adót és a költségeket, mi marad ebből megélhetésre? És eközben nem tudok napi 12-14 órát dolgozni mert az már az egészségem rovására megy.

Az autója mellett áll egy harmincas férfi. Ő inkább név nélkül nyilatkozik, viszont készségesen sorolja a problémákat. „Körülbelül ami fix, 100 ezer forint a szocho és a NAV. Erre jön az szja, körülbelül 10 százalék. Tehát, ha 600 ezer forint a bevételem, ebből körülbelül 150 ezer forintot azonnal levonnak. Erre jön még körülbelül 150–200 ezer forint üzemanyag, iparűzési adó, autófenntartás, esetleges parkolási bírságok.” A futár ugyanis bármennyire igyekszik, időnként belefut ebbe is. A napi műszakról így beszélt.

„Naponta kint vagyok nyolc–tíz órát, heti öt napban. Nincsen szünet, én ezt folyamatosan végigdolgozom.”

Szabadságra nem tud elmenni, mert akkor nincsen jövedelme, ahogy 13. havi fizetése sincsen, természetesen. A demonstráció okát röviden így foglalta össze: „Olyanok a terhek, hogy muszáj itt lenni. A szakmát szeretjük, de ki vagyunk zsákmányolva.” Szerinte a KATA visszaállítása lenne a megoldás. Gyorsan hozzáteszi, hogy nem olyan alacsony mértékben, mint volt, mert a havi 50 ezer Ft átalányadó tényleg a ló másik oldala.

„Szeretnék adót fizetni, részt venni a közterhekben, de nem ilyen mértékben.”

A platformok működése és a díjazási szabályok több megszólalónál előkerültek. Énzsöl és Ládi szerint „amíg nem jött be ez a két globális cég Magyarországra, az elején nagyon jó volt. Voltak órabérek is, kompenzálva voltunk a benzinnel”, ám 2021 óta semmilyen változás nem történt.

István, aki 2020 óta futárkodik, ő is a kiadások aránytalan növekedésére panaszkodott: „a kiadásaink elviszik a bevételünk 40 százalékát bőven, és mellette még az adó is ott van”

„Heti 6–7 napot kint kell lennem 10–12 órában, hogy legalább durván 300 ezer nettó maradhasson, amiből még fenn kell tartanom a járművet is, meg még a lakhatást is”

De ha a járművel bármi balaeset történik, szervizbe kell vinni, arra az időre kiesik a munkából. A díjak ingadozásáról konkrét példát hozott: „Volt olyan eset, amikor az egyik cégnél egyik hétről a másikra 20–30%-kal kevesebbért vitted meg ugyanazt a címet ugyanakkora távra, mint előző héten.”

Hogy mitől ilyen alacsonak a bérek? Erről eltérő vélemények is elhangzottak. Volt, aki a bevándorlók jelenlétét okolta. „Ők ugye sokkal alacsonyabb bérért dolgoznak.”

Ezzel szemben István szerint a külföldi és a magyar futárokis ugyanazokat az összegeket kapják. Szerinte ami a legjobban lenyomja a béreket, azok a „flották”, ahol a flottavezető a futárokat olyan szinten „megfeji”, hogy szerintük előfordult olyan eset is, hogy a futár végül nem is kapott fizetést a levonások után.

Ilyen flottákba azok kényszerülnek, akik valamilyen okból nem tudnak saját vállalkozásban dolgozni. A flotta elvileg bejelentett munkahelyet és fix fizetést kínál, a valóságban azonban a flottamenedzserek a töredékét kínálják a címpénznek, és a többit „benyelik maguknak”.

Van ellenpélda is. István szerint

„jelen pillanatban a Foodoránál nem lehet flottázni, és sok a pakisztáni futár, ők mind rendesen vállalkozóként vannak bejegyezve és úgy is dolgoznak.”

Ugyanakkor más optikát kap a bevándorlók kérdése, amikor Dániel a létszám kérdéséről beszél.

„Egyre több a futár, nem korlátozzák a létszámot, és ezért sajnos kevesebb rendelés jut egy főre”. Szerinte fontos lenne, hogy a futárok létszámánál húzzanak egy határt.

Megszólalt a Foodora is

A Foodora a tüntetés előtt a Népszavával azt közölte, „az elmúlt három évben az átlagos címpénzek és ezzel párhuzamosan az óránként elérhető átlagos bevétel is folyamatosan nőtt a teljes futárállományra vetítve, évente átlagosan minimum 10 százalékkal.”

Hozzátették, „az egy főre jutó átlagos óránkénti díjazás növekedett. A futárlétszám aktuális állománya ezt nem befolyásolja, az emelés egyéni szinten értendő. Hibás tehát az a feltételezés, hogy a futárlétszám változása befolyásolná az egyénileg elérhető díjazást.”

„Számunkra az egyik legfontosabb szempont, hogy futárpartnereink megbízható kereseti forrásként tekintsenek a Foodorára.” Emellett kifejtették, hogy a díjazást illetően céljuk egy fenntartható működés felépítése, amely mind partnereiknek (futároknak és éttermeknek/üzleteknek), mind felhasználóknak előnyére válik. A fizetési struktúrákat folyamatosan alakítják, amelynek részeként az említett évi 10 százalék mellett legutóbb, augusztus közepén növelték a díjazást, átlagosan 4 százalékkal a vidéki városokban.

A címek utáni kifizetést szerintük nem lehet egymással összehasonlítani, hiszen minden kiszállítás egyedi, amit számos tényező befolyásol: a várostól és az étterem lokációjától kezdve, az időjáráson és járműtípuson át, egészen a soron következő fogyasztó elhelyezkedéséig. „A futárpartnerek minden rendelés előtt látják, hogy mennyit kereshetnek az adott kiszállítással, így szabadon eldönthetik, elfogadják-e vagy sem az adott címet..”

Bár a csütörtöki tüntetésen valóban nem voltak sokan, még így is bíznak benne, hogy a közvélemény felfigyel a futárok helyzetére. A tiltakozás folytatására többeknél is elszántság mutatkozott. „Szerintem szigorodni fog a helyzet, keményedik. Nincs mit veszítenünk.”

Hogy most miért voltak ilyen kevesen? Csak találgatják az okokat, de bizakodnak. „Tart a demonstráció. Ráadásul vannak párhuzamos rendezvények Kecskeméten, holnap Nyíregyházán.” Dániel így zárta a gondolatait: „Hát akkor tovább, tovább folytatjuk. Igyekszünk. Igen. Egyre többen vagyunk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: