Elindult a strandszezon, legalábbis a Balatonon a bátrabbak már megmártóztak - írja az Időkép.
A víz hőfoka hétfőn Fenyvesnél 17 fokos volt.
Gyönyörű idővel indul a május, kevés felhő van felettünk, 20-24 fokig melegedett a levegő. A munka ünnepén aki csak teheti kihasználja a napos, meleg tavaszi időt, sőt a bátrabbak megkezdték a strandszezont, és megmártóztak a Balatonban.
Csopaki kamera ezt mutatta:
A portál jelentése szerint a tó vízénnek hőfoka a keleti medencében 14-15, a nyugatiban 16-17 fokos.
A többi tavunk sem túl meleg még: a Velencei-tó 16, a Tisza-tó 14, a Fertő-tó 15 fokos jelenleg.
Elindult a strandszezon, legalábbis a Balatonon a bátrabbak már megmártóztak - írja az Időkép.
A víz hőfoka hétfőn Fenyvesnél 17 fokos volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból
Levette a hétfői napirendről Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyét Polt Péter alkotmánybírósági elnök. Hét alkotmánybíró lépett hátra egyszerre, határozatképtelenné téve az Alkotmánybíróságot.
A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.
Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából
– értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.
A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.
A politikai semlegesség kérdését is felvetette, mondván, a testület nem léphet be a politikai erőtérbe, mert az új szerepfelfogás „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”.
Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.
A vita közben elkészült egy határozati tervezet is, amely mindenben Sulyok Tamásnak adott volna igazat.
A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.
A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.
A cikk megjelenése után az AB hivatalosan is bejelentette, hogy levették a napirendről a köztársasági elnök beadványát.
Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.
A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.
Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából
– értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Helyreállítaná a kormány a pedagógusok sztrájkjogát, de van egy fontos kikötés
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott egy törvénytervezetet, amely eltörölné a pedagógussztrájkot korlátozó eddigi szabályokat. A javaslat ugyanakkor új minimumszolgáltatásként rögzítené, hogy a sztrájk alatt is kötelező a gyermekfelügyelet reggel 7 és délután 3 között.
Visszaadná a kormány a pedagógusok szabad sztrájkjogát, és jelentősen növelné a tankerületi iskolák autonómiáját – erről szól az a törvénytervezet, amelyet pénteken bocsátottak társadalmi egyeztetésre. A Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter által jegyzett csomag a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítását és az intézményigazgatók munkáltatói jogköreinek bővítését is megcélozza.
A legfontosabb változás, hogy a javaslat eltörölné a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, a veszélyhelyzet idején bevezetett, az elégséges szolgáltatásokat részletesen meghatározó rendelkezéseket – írja az MTI. Ezzel párhuzamosan a tervezet új minimumszabályokat rögzít.
A jövőben a gyermekek felügyeletét a sztrájkkal érintett munkanapokon reggel hét és délután három óra között kellene biztosítani, a kollégiumokban pedig az ott-tartózkodás teljes ideje alatt.
A javaslat szerint minden olyan iskolában, ahol a foglalkoztatottak létszáma eléri a tizenöt főt, létre kellene hozni a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsát, hogy a dolgozók részt vehessenek a munkáltatói döntésekben. Emellett a munkáltató a nála képviselettel rendelkező szakszervezetek között nem tehetne különbséget.
A tervezet az intézmények belső működését is átalakítaná. A szervezeti és működési szabályzatot a jövőben a nevelőtestület fogadná el az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. A fenntartó csak azokba a pontokba szólhatna bele, amelyekből neki többletkötelezettsége származik. Hasonlóan, a pedagógiai programot is a nevelőtestület fogadná el, és az igazgató hagyná jóvá.
A tankerületi központok fenntartásában működő iskolákban a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolná, a tankerületi vezetőnek csak egyetértési joga maradna. Ezt is csak akkor tagadhatná meg, ha a döntés jogszabályba ütközik, vagy nincs rá költségvetési fedezet. Az igazgatói pályázatokról a nevelőtestület titkos szavazással alakítaná ki a véleményét.
A miniszter a parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy az oktatásirányításnak partneri viszonyra kell törekednie az érintettekkel: „Mindent az érintettekkel együtt szeretnénk csinálni.”
Megszűnne az a szabály is, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni. A most közzétett tervezetekről a társadalmi egyeztetés június 27-ig tart.
A mostani csomag illeszkedik az oktatáspolitikai irányváltásról szóló tavaszi bejelentések sorába. Lannert Judit miniszterjelöltként májusban a parlamenti bizottsági meghallgatásán ígéretet tett a tanári sztrájkjog visszaadására és a szakmai autonómia erősítésére.
Ezt követte a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének (TÉR) felfüggesztése: a kormány előbb június 5-én jelezte a rendszer kivezetésének szándékát, majd június 10-én be is nyújtották azt a törvényt, amely a 2025/26-os tanévre felfüggeszti a sok adminisztrációval járó értékelést.
Visszaadná a kormány a pedagógusok szabad sztrájkjogát, és jelentősen növelné a tankerületi iskolák autonómiáját – erről szól az a törvénytervezet, amelyet pénteken bocsátottak társadalmi egyeztetésre. A Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter által jegyzett csomag a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítását és az intézményigazgatók munkáltatói jogköreinek bővítését is megcélozza.
A legfontosabb változás, hogy a javaslat eltörölné a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó, a veszélyhelyzet idején bevezetett, az elégséges szolgáltatásokat részletesen meghatározó rendelkezéseket – írja az MTI. Ezzel párhuzamosan a tervezet új minimumszabályokat rögzít.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egészséges erekció, pattogó petefészek” – a kormány különös érvekkel ösztönözné a sertéshús-fogyasztást
Búza László államtitkár ezekkel a szavakkal érvelt a több sertéshús fogyasztása mellett egy sajtótájékoztatón. A kormány kampányának célja, hogy a belső piacon vezessék le az exportpiaci nehézségek miatt felhalmozódott többletet.
A kormány arra kéri a lakosságot, hogy a következő hat-nyolc hétben fejenként legalább öt-hat adaggal több sertéshúst egyenek, hogy ezzel segítsék a több oldalról szorongatott hazai sertéságazatot. Az agrártárca pénteki sajtótájékoztatóján bemutatott, „Röffentsük be a nyarat!” jelmondattal indított kampányban olyan érvek is elhangzottak, mint hogy a sertéshúsfogyasztás hozzájárul, hogy a populáció „egészséges erekció”-val és „pattogó petefészek tüszők”-kel rendelkezzen – írta a HVG.
Búza László, élelmiszer-gazdaságért felelős államtitkár a szokatlan érvelést azzal magyarázta, hogy a sertéshúsban lévő természetes cink segít abban, hogy a „szexuális hormonháztartásunk is a topon legyen”.
Az államtitkár hozzátette, nem az emberek felhizlalása a céljuk. „Nem felhizlalni akarjuk Magyarországot, hanem arra hívjuk fel, hogy támogassák a sertéságazatban dolgozó embereket” – mondta.
A felhívás oka, hogy a hazai sertéságazat nehéz helyzetbe került az európai túltermelés és egy hónap eleji, szabolcsi afrikai sertéspestis-fertőzés miatti exportkorlátozások okán. A kormány a belső piacon vezetné le a felhalmozódott többletet.
A kormány már tárgyal a kiskereskedelmi láncokkal és a közétkeztetéssel is a hazai sertéshús nagyobb arányú forgalmazásáról, a boltok azonban cserébe az árstopok kivezetését várják. A helyzetet nehezíti, hogy a közétkeztetés a nyári szünet miatt alig ötöd kapacitással működik.
A termelők megsegítésére a kormány több pénzügyi eszközt is bevet: kedvezményes hiteleket, hitelgaranciát, valamint fizetési moratóriumot is biztosítanak, amivel a tőke- és kamatfizetési kötelezettségekre 2026 november végéig kérhető haladék.
Eközben a járvány terjedésének megfékezése érdekében szigorítanak a vadgazdálkodási szabályokon is. Míg korábban a vaddisznók gyérítéséért jutalmazták a vadásztársaságokat, Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter jelezte, a jövőben akár meg is büntethetik azokat, akik nem hozzák az elvárt kvótát.
A kormány arra kéri a lakosságot, hogy a következő hat-nyolc hétben fejenként legalább öt-hat adaggal több sertéshúst egyenek, hogy ezzel segítsék a több oldalról szorongatott hazai sertéságazatot. Az agrártárca pénteki sajtótájékoztatóján bemutatott, „Röffentsük be a nyarat!” jelmondattal indított kampányban olyan érvek is elhangzottak, mint hogy a sertéshúsfogyasztás hozzájárul, hogy a populáció „egészséges erekció”-val és „pattogó petefészek tüszők”-kel rendelkezzen – írta a HVG.
Búza László, élelmiszer-gazdaságért felelős államtitkár a szokatlan érvelést azzal magyarázta, hogy a sertéshúsban lévő természetes cink segít abban, hogy a „szexuális hormonháztartásunk is a topon legyen”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs pénteken bejelentette, hogy távozik a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöki posztjáról. Döntését a kekvák kinyírását előkészítő Alaptörvény-módosítással indokolta.
Lemond a Mathias Corvinus Collegium – MCC Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről - erről ír közösségi oldalán Orbán Balázs. Bejegyzését az MCC közösségének címezte.
„Ezúton szeretném tájékoztatni a Mathias Corvinus Collegium - MCC közösségét, hogy a mai napon lemondtam az Alapítvány kuratóriumi elnöki pozíciójáról. A kurátorok Madarász László kuratóriumi tagot választották meg elnöknek, így a kuratórium működése továbbra is biztosított” – írta.
Döntését azzal indokolta, hogy az Országgyűlés a napokban olyan Alaptörvény-módosítást szavazott meg és olyan törvénymódosítást készül elfogadni, amely alapjaiban érinti az MCC és más alapítványok életét. A folyamatban lévő törvénymódosítással nem ért egyet.
„Azokat a parlamentben is elleneztem és ellenezni is fogom – ugyanis valójában nem az építés, hanem a rombolás szándéka vezeti az új kormányzatot” – fogalmazott.
Azt is hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban az Alapítvány vezetőivel együtt azért küzdöttek, hogy megvédjék az intézményt.
Sikerként értékelte, hogy szerinte a készülő törvény is elismeri: az MCC nem szüntethető meg és nem államosítható, és hamarosan egy megállapodást kell kötni a túlélés érdekében. A következő két hónap legfontosabb feladatának a tárgyalások sikerre vitelét nevezte.
„Ebben a legjobban úgy tudok segíteni, ha lemondok a kuratóriumi elnök tisztségemről, és a kormányzati szándékkal szembeni alapvető egyet nem értésemmel nem terhelem a tárgyalásokat.”
A poszt végén köszönetet mondott a munkatársaknak, kiemelve, hogy több mint 8000 tehetséges magyar fiatal ingyenes tehetséggondozását végzik a Kárpát-medencében, és méltatta a határon túli képzéseket, a beruházásokat és a nemzetközi eseményeket.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 16. módosítását, amely megteremtette a jogi alapot a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) rendszerének felszámolásához.
A jelenlegi tervek szerint az egyetemeket fenntartó kekvák vagyonát csak 2027 nyár végéig vennék vissza, de ez még nagyban függ attól, milyen megállapodást köt a kormány adott intézményekkel.
A kekva-rendszerben fenntartott Mathias Corvinus Collegium korábban jelezte, nyitott a tárgyalásokra a jövőbeli működés feltételeiről.
A törvénymódosítás elfogadásának napján egyébként az MCC bejelentette, hogy idén elmarad az esztergomi MCC Feszt.
Lemond a Mathias Corvinus Collegium – MCC Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről - erről ír közösségi oldalán Orbán Balázs. Bejegyzését az MCC közösségének címezte.
„Ezúton szeretném tájékoztatni a Mathias Corvinus Collegium - MCC közösségét, hogy a mai napon lemondtam az Alapítvány kuratóriumi elnöki pozíciójáról. A kurátorok Madarász László kuratóriumi tagot választották meg elnöknek, így a kuratórium működése továbbra is biztosított” – írta.
Döntését azzal indokolta, hogy az Országgyűlés a napokban olyan Alaptörvény-módosítást szavazott meg és olyan törvénymódosítást készül elfogadni, amely alapjaiban érinti az MCC és más alapítványok életét. A folyamatban lévő törvénymódosítással nem ért egyet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
