SZEMPONT
A Rovatból

Ilyen magyarnak lenni most külföldön

Szubjektív vélemény egy Varsóban tanuló egyetemistától, aki távolléte ellenére sem tud függetlenedni a hazai történésektől.


Dúl a plakátháború otthon, óránként pedig egymillió forint érkezik be az ellen-plakátkampány számára nyitott bankszámlára. Hogy most éppen mi történik, azt se a magyar, se a menekült nem érti, se otthon, és biztosíthatlak titeket, hogy idekint sem.

Képben vagyok, mert képben is kell lennem a felém záporozó kérdések miatt. De kezdem az elejéről. „My name is Fanni, I’m from Hungary. Yes-yes, Budapest. Oh you’ve been there? Yep, I agree, amazing city. Orbán? Well…” Amióta itt vagyok Varsóban, bárkivel találkoztam, az első pár mondat fixen így zajlott le.

"
A nevemet viccesnek találják, Magyarországot mindenki ismeri, nagyon sokan jártak is már Budapesten, és ahogy már én, visszavágynak ők is.

A magyar politikai életről tájékozottak, hibátlan kiejtéssel kérdeznek rá, hogy mi a véleményem Orbánról.

diak3

Eleinte egyáltalán nem tudtam, hogy mit reagáljak erre, és abban sem voltam biztos, hogy a saját véleményemet kérdezik vagy inkább egy magyar összvéleményre kíváncsiak. Próbáltam mindig objektív maradni, csak a tényekről beszélni, de pár emberrel elég mély vitákba keveredtem, úgyhogy előfordult, hogy kibukott belőlem a „rohadtul nem értek vele egyet” vallomás is. Ami jelen esetben csak azért kellemetlen, mert jön erre a következő kérdés: akkor miért nem váltjuk már le? Oh, fellows…

ormany2

Emberi találkozások. Számomra egyértelműen a legfontosabb momentuma az erasmusozásnak. Olyan nációk gyermekeivel sodort össze a sors, amikről 1. nem hallottam még életemben (ez azért kevés volt, föciből penge vagyok!), 2. soha nem gondoltam volna, hogy valaha is szót váltunk. Ilyen volt az az ukrán srác a hostelben, még február elején, aki feketemunkából él Varsóban, hogy egyrészt ne kelljen bevonulnia az ukrán hadseregbe, másrészt meg küldhessen haza pénzt a szüleinek, hogy azok ne haljanak éhen. De múlt héten is volt egy hasonlóan érdekes beszélgetésem a jemeni Hameeddal.

"
A srác 22 éves, tanulni jött Varsóba, de menne tovább Németországba. Nem csak a vicc kedvéért, hanem mert egyszerűen nincs hova hazamennie. Háború dúl az országában, és ahogy ő fogalmazott, semmi jó kimenetel nem várható, ezért nem is lát jövőt otthon.
A blogról

Lazáry Fanni volt kollégánk, így jellemzi év eleje óta vezetett blogját: "A blog célja a Varsóban töltött Erasmus-félévem bemutatása. Praktikus tippek leendő erasmusosoknak: milyen az élet a Varsói Egyetemen, hogy intézd el a mosást a koliban, hol van több mint 100 fajta csapolt sör és melyik bodegában találod a legfinomabb fánkokat. De azok is találnak olvasnivalót, akik a lengyelországi körülmények iránt érdeklődnek, vagy kíváncsiak arra, hogy milyen egyáltalán egy nemzetközi környezetben huszonévesként élni, és a bábeli katasztrófában angolul eligazodni."

Most sokan gondolhatják, főleg a jelenlegi magyar döntéshozó brigád, hogy „na, egy újabb sötétbőrű csövi, nem tudja a nyelvet, edukálatlan, hasznavehetetlen semmirekellő, csak nehogy betegye Magyarországra a lábát (ahol ugye dúskálunk mindannyian a jólétben), és elvegye a magyarok munkáját!”. Hát kedves felsővezetés, ez kurvára nem így van, általánosítani egy ilyen szituációban a legostobább dolog, amit el lehet követni. Hogy Hameed példájánál maradjak: az Egyesült Államokban tanult ösztöndíjasként egy évet, az angolját ott fejlesztette tökéletesre, majd több ezer jelentkezőből bekerült abba a végső 9-be, akiket a jemeni kormány elengedett külföldre tanulni „Erasmusszal”.

Mindeközben felismerte azt a digitális szakadékot, ami a városában a fiatalok számítógép- és internethasználatában tátongott, és összeállva pár társával, létrehoztak egy kis NGO-t, aminek segítségével a háború kitörése előtt már több száz fiatalt tanítottak programozni és biztosították a technikai feltételeket az internetezéshez. Projektjüket az USA is támogatta 25000(!) dollárral. A háború azonban kitört, eluralkodott a káosz és a félelem, nem vállalhatták tovább a felelősséget az épületben tartózkodó gyerekekért, hiszen azt bombatámadás érhette volna bármelyik pillanatban. (Arra most nem térnék ki, hogy egy I’m so sorry-nál többet nem nagyon tudsz reagálni ezekre a kemény történetekre, mert amúgy honnan is tudhatnád huszonévesen, ráadásul egy béke paradicsomából érkező játékosként, hogy mi az a háború…)

diak2

Hameed lelkesedése viszont töretlen: szeretne egy hasonló projektbe belefogni Németországban, ahol a digitális edukációban lemaradottakat, ha kell bevándorlókat, menekülteket oktatnák. Most éppen a vízumért harcol, amit egyáltalán nem könnyű megszereznie, hiszen háborús övezetből akar Németországba menekülni, de azt mondta, hogy ha sikerül, akkor első évben csak németül tanul, majd pedig folytatja az egyetemet és reméli, hogy idővel egy újabb NGO-t is beindíthat. Csövi és edukálatlan semmirekellő, mi?

Persze tudom: sarkítottam, ő csak egy ember volt a sok közül. De további példákért meg lehet nézni az Index videóját, amit a debreceni menekülttáborban készítettek, vagy azt az ENSZ kampányt, amit június 20-án indítanak útjára a Menekültek Világnapján.

menekplak

Megélhetési tanuló vagyok külföldön, és most magyarázkodhatok. Magyarázkodhatok, hogy miért működik nálunk minden illogikusan, hogy miért folytat ennyire agresszív, EU-ellenes politikát a miniszterelnökünk, hogy miért akarjuk kitagadni a menekülteket, de azért is, hogy mi az a náci párt, ami napról napra erősödik…

"
"Hát köszönöm szépen, de nekem erről nem szólt senki! Mindenki csak azt mondta, hogy az Erasmus egy tök nagy buli, hogy megismerkedhetek egy csomó kultúrával, nagyokat beszélgethetek a világ minden szegletéből érkező kortársakkal, satöbbi…

Az ukáz persze ki volt adva előre az egyetemi rektortól kapott rendelkezésben: „A külföldi részképzésben részt vevő hallgató köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy az Egyetemet és Magyarországot méltó módon képviselje.” Oké, eleget teszek ennek, úgyhogy akkor csak hazudjak mindenkinek, ugye?

Ha tetszett a cikk, oszd meg!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi
Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.


Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe
A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett
Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.


Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom
A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.


„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk