Ilyen lehet a vírus második hulláma – ahány tudóscsoport, annyiféle feltételezés
Most, amikor Európa, Ázsia és a Közel-Kelet egyes részein már a járvány előtti élet jeleneteinek lehetünk tanúi, és egyre több országban térnek vissza az emberek a munkahelyeikre, az Egyesült Államokban, Indiában és Latin-Amerikában még naponta több ezren esnek áldozatul a koronavírusnak. Azt már korábban is valószínűsítették a kutatók, hogy várható egy második hullám, mivel a korábbi tapasztalatok szerint ezek a járványok az első hullám lecsengése után általában fél évvel később újra jelentkeznek. Mivel az eddigi óvintézkedések hatásai sem voltak egyértelműek és magával a vírussal kapcsolatban is sok kérdés vár tisztázásra, többféle forgatókönyvvel is számolnak – írja a Guardian.
Az egyik verzió, hogy kitör az újabb járvány, amelynek addig lesznek csúcspontjai és mélypontjai, amíg elegendő embert be nem oltanak, vagy pedig szervezetükben ki nem alakul a szükséges immunitás. Az antitestekkel végzett tesztek azt mutatják, hogy a karantén-intézkedések nagyon hatékonyak voltak a vírus terjedésének lelassításában. Franciaországban, Spanyolországban és Svédországban a lakosság kevesebb mint 10%-ánál alakult ki ellenanyag, ők tehát elméletileg egy rövid ideig immunissá váltak. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy az emberek túlnyomó többségét még fenyegeti a fertőzés.
Angela Rasmussen, a Columbia egyetem virológusa szerint, ha a társadalmak újra kinyílnak, mielőtt a vírust megfelelő mértékben kiirtják, elképzelhető, hogy már az első hullám sem ül el, és az emberek viselkedésén múlik, hogy jönnek-e a járványnak újabb tetőzései. Rasmussen úgy véli, ha azt tapasztalják, hogy a nyitással újra gyorsan nőni kezd a fertőzöttek száma, az érintett országokban ismét vissza kell állítani a vesztegzárat.
Abban egyetértenek a szakértők, hogy a közösségi távolságtartás és a széles körű tesztelés – illetve annak hiánya – döntő fontosságú lesz a járvány jövőjét illetően. De azon is múlik a kimenetele, hogy mennyire válunk immunissá vele szemben, és ha igen, akkor mennyi ideig tart ez a védelem.
Előfordulhat, hogy akár évtizedekig, életfogytig. A 2009-es sertésinfluenza idején a közegészségügyi hatóságok találkoztak sok olyan, száz év körüli emberrel, akiknek szervezete látszólag védett volt a vírussal szemben. Később felfedezték, hogy a vírus szerkezetében hasonló volt az 1918-as spanyolnátha vírusával. A szépkorúak immunitása tehát legalább 90 éve tartott. Ugyanakkor néhány korábban felfedezett koronavírussal kapcsolatban azt feltételezték, hogy a velük szembeni ellenállás egy éven belül megszűnik. Ennek alapján a Harvard epidemiológusai úgy vélik, hogy a mostani vírus bekerül egy szabályos körforgásba, ami azt jelenti, hogy évente, kétévente fellép vagy pedig szórványos járványokat idéz elő.
A jelentős fertőzéshullámokat az időjárás is befolyásolhatja. A legtöbb influenza könnyebben terjed télen, mert a vírusról azt tartják: jobban szereti a száraz levegőt, mint a nedveset, és mert ilyenkor az emberek több időt töltenek belső terekben, egymáshoz közel.
Az eddig ismert koronavírusok is így működtek. Ha ez érvényes a Covid-19-re, akkor a jövőben számíthatunk rendszeres téli felbukkanására. James Hay, a Harvard kutatója szerint viszont, ha túl nagy marad a védtelenek száma, akkor a fertőzés továbbadása szempontjából nem számítanak a klimatikus hatások.
