Így szabadulj meg a rendszeres kialvatlanságtól
Döbbenetes, de vannak még emberek, akik nem tudják, miről beszélünk, amikor az éjjeli álmatlan vergődésünkről, vagy a túl korai ébredésünkről, és másnapi kialvatlan, szédelgő és dekoncentrált állapotunkról mesélünk nekik.
Igen, vannak, akiknek soha nem voltak még alvászavaraik. Elég kevesen.
Az inszomnia a leggyakoribb orvosi panaszok egyike: az emberek egyharmadának lesz életében legalább egyszer egy hónapnál tovább tartó alvászavara
- meséli Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese, az alvás, alvászavarok és a bioritmus szakértője, a Te jól alszol? című könyv szerzője.
Az álmatlanság (inszomnia) az elalvási és/vagy átalvási képesség legalább egy hónapon át fennálló zavara, amely napközbeni mentális deficit tünetekkel, stresszel és/vagy aluszékonysággal jár.
Elsődleges inszomniáról beszélünk, ha az alvászavar nem függ össze más (szomatikus, belgyógyászati, pszichiátriai) betegséggel, míg a másodlagos inszomnia esetén beazonosítható a kiváltó ok. Az álmatlanság elsősorban tünet, melynek számos testi vagy lelki betegség (tüdőbetegség, szívbetegség, cukorbetegség, depresszió, stb.), életvezetési szokás (nem megfelelő alvási szokások, alkohol, élénkítő szerek használata) állhat a hátterében. Lényege, hogy az alvás nem felel meg az alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújításához.
Forrás: alvascentrum.hu
A doktor úrnak néhány alapvető kérdést tettünk fel az alvászavarral kapcsolatban.
Mik a fokozatai? Ha hetente egyszer-kétszer nehezen alszunk el, az már alvászavar?
Már egy-két rossz éjszaka hetente is nagyon rontja az életminőséget, tehát ha ez rendszeres, mindenképpen érdemes elgondolkodni azon, hogy ezzel kezdeni kellene valamit. De ha legalább egy hónapja jellemző már, hogy minden héten többször alszunk rosszul, mint jól - tehát minimum négy napon -, akkor érdemes segítséget kérni. Első körben a családorvostól.
Sokféle formája létezik az alvásproblémáknak: van, aki sokáig nem tud elaludni, de ha végre sikerül, akkor reggelig alszik. Van, aki rögtön elalszik, de éjjel nagyon sokszor felriad. Van, aki rögtön elalszik, de túl korán ébred fel, és nem tud már visszaaludni. A különböző formák különböző kezelési technikákat kívánnak meg?
Nem, mindegyiket az inszomnia megnyilvánulásának tartjuk, ráadásul a legtöbb betegnél kombinálva fordulnak elő. Nagyjából ugyanúgy kell kezelni őket, kis hangsúlybeli különbségekkel.
Ha azt tapasztaljuk, hogy egy kis esti relaxációtól, vagy magnéziumos, B6-vitaminis készítménytől megszűnnek a problémáink, elengedhetjük a kérdést? Vagy nagyobb változtatásokra van szükségünk, ha hosszútávú gyógyulást szeretnénk?
Természetesen meg lehet próbálkozni gyógynövény- vagy vitaminalapú készítményekkel. Ezeket évszázadok óta használják az alvás javítására. Tudnunk kell azonban, hogy hatékonyságukról semmilyen tudományos vizsgálat nem készült. Általánosan elmondható, hogy a rendszeres, egészséges életmódra, megfelelő mennyiségű mozgással, úgy, hogy az étkezések nagyjából ugyanakkor történnek, mindig érdemes figyelni, mert ez szinte mindenkinek beválik. Ezen kívül is számtalan úgynevezett alváshigiénés szabály van, amelyeket könyvekben olvashatunk: például Winnfried Pigeon Édes Álom című könyvében, és természetesen én is írok ezekről.
Aki éjjel felébred és nem tud visszaaludni, feküdjön és relaxáljon, vagy inkább keljen fel tenni-venni egy kicsit?
Kinek ez, kinek az válik be, ezt egyénileg kell kitapasztalni.
Az orvos milyen segítséget tud nyújtani?
Az orvosnak elsősorban azt kell tisztáznia, van-e az alvási panaszok mögött valamilyen más rendellenesség, például magas vérnyomás, depresszió, cukorbetegség, vagy másféle alvászavar. Ha igen, azt kezelni kell. Ezen kívül adhat alváshigiénés tanácsokat és esetleg gyógyszeres kezelést, de ezzel csínján kell bánni.
Ha a helyzet már súlyosabb, nagyjából mennyi ideig lehet indokolt vényköteles altatót, nyugtatót szedni?
A vényköteles altatókat maximum 4-6 hétig javasolt szedni, és akkor sem mindennap. Csak rövid távon, valamilyen akut helyzet okozta alvászavarra javasolják őket. A krónikus alvászavarok kezelésére az életmódváltás és/vagy a pszichoterápia a legjobb gyógymód.
Milyen károkat okozhat az, ha vényköteles nyugtatóval élünk hosszú távon?
Megváltoztatják az alvásszerkezetet, mellékhatásokkal kell küzdenünk, és az alapproblémát nem oldják meg. Az alvászavarok kezelésének menete tehát: életmódváltás, pszichoterápia, a társbetegségek kezelése. Altatót csak nagyon körülírt helyzetekben, nagyon rövid ideig, a másik három átmeneti kiegészítéseként szabad szedni.
