Mindenekelőtt érdemes a Vörös rakéta alkotóját, Sean Bakert elhelyezni az amerikai filmezés térképén annak, akinek még nem volt szerencséje egyetlen művéhez sem. Az 1971-ben született fenegyerek sosem hódolt be a nagy stúdióknak, mindig is a mainstreamen kívül próbált érvényesülni, erre az eddigi hét filmje a bizonyság. Őt az amerikai társadalom alsóbb rétegei érdeklik, az elszegényedett kisvárosok vagy a metropoliszok rosszabb környékein élők cél és vég nélküli, mindennapos küzdelmei. A hiábavaló kitörési próbálkozások abból a sorsból, amibe beleszülettek. És bár mindez eléggé nyomasztóan hangzik, Baker nem a nézői lelombozásával próbál üzenetet közvetíteni.
Sokkolni időnként sokkol, az kétségtelen, de ő a hétköznapi, nyomorúságosabb élet fanyar humorával oldja fel a nyomorpornót.
A többek között Karlovy Varyban, Locarnóban, Deauville-ben, Londonban, Dublinban, Hamburgban és a miskolci CineFest Nemzetközi Filmfesztiválon is díjazott író-rendező 2000-ben jelentkezett első filmjével, a Four Letter Wordsszel, és bár az első négy rendezése (+ Take Out, Prince of Broadway, Starlet) elkerülte a magyar mozikat, a 2015-ös, transznemű prostikról szóló Tangerine című filmje tarolt a CineFesten, azóta pedig nálunk is előszeretettel mutatják be a forgalmazók Baker soron következő filmjeit.
Így a 2017-es Floridai álom is kapott itthon mozipremiert, s szerencsére a Vörös rakéta sem kerülte el a hazai vásznakat.
Jelen filmünk pedig szó szerint nyomorpornó… A sztorijának középpontjában a felnőttfilmes sztár, Mikey Davies, művésznevén: Mikey Saber (Simon Rex) áll, aki anyagi problémái miatt kénytelen visszatérni apró texasi szülővárosába, és bekéredzkedni exneje, az anyjával élő Lexi (Bree Elrod) kanapéjára. Ott próbálja összeszedni magát, valamint melót és egy kis pénzt keresni. Nem mellékesen pedig, ha lehet, visszakapaszkodni a csúcsa, amit egykor megjárt.
Egy fánkozó eladópultja mögött nemsokára rá is lel megváltójára, a tinédzser Strawberryre (Suzanna Son), akit elcsábít, s akiből reményei szerint fényes sikerű pornósztárt farag.
A Vörös rakéta tekinthető Sean Baker best ofjának is, hiszen e filmjében összegzi eddigi életművét, minden rá jellemző és fent felsorolt összetevő megtalálható benne. Baker itt egy olyan amerikai kisváros perifériára szorult lakóinak mikrokörnyezetét vizsgálja, amely nem enged, akármit is csinálsz. A szereplők (főképp „főhősünk”, Mikey) önzősége ugyanis minduntalan visszataszajtják őket a posványba. A főként a vígjátékairól (pl. Horrorra akadva-filmek) ismert Simon Rex egyébként kifogástalan választás volt az expornós szerepére, hiszen korábbi komikusi múltja elegyítve Baker természetességmániájával kihozott belőle egy, az önzősége ellenére is szerethető és egyben szánnivaló, de mindenképp emlékezetes alakítást. Mikey kétségtelenül megtesz mindent azért, hogy újra lábra álljon. Próbál munkát szerezni (a múltja miatt senki nem alkalmazza), majd fűvel dílerkedik, megy, intéz, beszél, tárgyal, próbál megfelelni az exének, Lexinek és persze új felfedezettjének, Strawberrynek is, aki a köztük lévő nagy korkülönbség ellenére teljesen megigézi őt.
A kisvárosból kitörni vágyó lány pedig a jobb élethez hozzásegítő mentőangyalt látja a nála jóval idősebb férfiben, így voilà, már létre is jött egy fura, polgárpukkasztó viszony.
A Vörös rakéta, noha a témája alapján merészebbnél merészebb jelenetek sorával kecsegtet, konkrét pornójelenettel nem szolgál a nézőknek, noha azért azt sem lehet a filmre mondani, hogy szégyenlős lenne. A meztelen szcénák itt azonban nem öncélúak, mindegyik egy emlékezetes pillanathoz kötődik, például egy megható zenés vagy egy nagyon vicces menekülős momentumhoz. A film fordulatait, bár sokszor hihetetlennek vagy túlzónak tűnnek, Baker képes olyan természetességgel felruházni, hogy egy másodpercre sem esünk ki a cselekményből.
Rendezőnk épp ezért szeret amatőr színészeket felkérni filmjei főbb szerepeire, ezzel is kellőképp aláhúzva a hitelességet, a kézzelfoghatóságot (itt is Simon Rex kábé az egyetlen profi színész). S így lesz a Vörös rakétából egy vicces, megható, elgondolkodtató és érdekes látlelet egy olyan társadalmi réteg örömeiről, küzdemeiről és keserűségéről, amelyet általában nem tolnak az arcunkba a hollywoodi fősodor alkotásai. Érdemes hát belekukkantani!
Mindenekelőtt érdemes a Vörös rakéta alkotóját, Sean Bakert elhelyezni az amerikai filmezés térképén annak, akinek még nem volt szerencséje egyetlen művéhez sem. Az 1971-ben született fenegyerek sosem hódolt be a nagy stúdióknak, mindig is a mainstreamen kívül próbált érvényesülni, erre az eddigi hét filmje a bizonyság. Őt az amerikai társadalom alsóbb rétegei érdeklik, az elszegényedett kisvárosok vagy a metropoliszok rosszabb környékein élők cél és vég nélküli, mindennapos küzdelmei. A hiábavaló kitörési próbálkozások abból a sorsból, amibe beleszülettek. És bár mindez eléggé nyomasztóan hangzik, Baker nem a nézői lelombozásával próbál üzenetet közvetíteni.
Sokkolni időnként sokkol, az kétségtelen, de ő a hétköznapi, nyomorúságosabb élet fanyar humorával oldja fel a nyomorpornót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ilyen durva baki még nem volt hazai koncerten – Ütős electrocore-élmény lehetett volna, durva csalódásba fordult az Electric Callboy koncertje
Azon szerencsések, vagy szerencsétlenek közé tartozom, akik harmadjára láthatták élőben Budapesten egyik kedvenc zenekarukat, az Electric Callboy-t. A német szupersztár zenekar tarol a Spotify-on, a YouTube-on, a közbeszédben – de valahogy ez élőben nem sikerül. Magyarországon pedig harmadjára is kudarcot vallott a project.
Először 2022-ben voltam Electric Callboy koncerten, akkor még a Petőfi-híd melletti Barba Negra Trackben, ahol ugyan a hangulat tökéletes volt, az idő azonban ellenünk dolgozott. Szakadt az eső, fáztunk, csúsztunk a sárban, de kitartottunk, még úgy is, hogy a zenekar kettő helyett csak egy frontemberrel érkezett, mivel a koronavírus elérte a csapat „ordítós” énekesét. Lement a buli, enyhe hiányérzet, de korrekt volt.
Egy évvel később a csepeli Barba Negrában ismét a német electrocore zenekar elé vetettem magam, de a buli élvezhetetlen volt, mivel akárcsak megannyi koncert a kinti Barbában, ez is úgy szólt, mintha egy liftben hallgattam volna a performanszt. Éppen ezért nagyon vártam, hogy rendes körülmények között, egy arénában is szem- és fültanúja lehessek egy koncertjüknek. Ez a nap eljött, azonban olyan csalódást okozott, mint korábban semmi.
Csalódás a köbön
Az MVM Dome adott otthont a bulinak, de hiába mentek el az állójegyek, ülőhelyből maradt bőven, sőt, a felső szektorokat le is zárták. Így sem telt meg a koncertterem, de éppen elegen gyűltünk össze ahhoz, hogy egy tökéletes estét varázsoljunk az Üllői út szórakoztatóipari arénájába. De nem sikerült. Nagyon nem.
Két énekes van, de nem szól az egyik mikrofon. Ez egy falunapon, vagy egy klubkoncert első dalánál előfordul, de persze ezt összeszorult gyomorral és kellően megemelkedett vérnyomással azonnal orvosolják a helyi technikusok. Most azonban tanúi lehettünk annak, hogy egy egész koncerten keresztül nem szól az egyik frontember mikrofonja, sőt, nagyjából három másodpercre az egész zenekar elnémult az egyik dal kellős közepén. Ez egy külföldi csúcsprodukciónál, többtízezres jegyáraknál, többtízezres nézőszámnál baromi ciki.
Az pedig, hogy a kicsit több mint másfél órás koncert alatt semmit sem változott a helyzet, kifejezetten felháborító.
Annak tudatában pláne, hogy milyen lehetett volna a buli.
A zenekar fénykorát éli, jobbnál jobb dalokkal rukkolnak elő, érződik rajtuk, hogy megtalálták a „hangjukat”. Egy átlagos metálzenekarból korunk egyik, ha nem a legjobb electrocore zenekarává nőtték ki magukat. A színpadi jelenlétük több mint kiváló, érezhető a német precizitás, minden percre pontosan ki van találva, így nyújtják a maximális élvezetet a közönség számára. Természetesen a pirotechnikán sem spóroltak, tűz, füst, konfetti, mindent ellőttek, amit kell – ám az igazán nagy durranás elmaradt.
Ezek nem örömkönnyek
A zenekar az összes slágerét eljátszotta a magyar közönségnek, de sajnos alkalmanként csak találgatni lehetett a hangnemet, a főének dallamai nélkül egy masszív zúzdát és egy értelmezhetetlen kását hallottunk. Ez szerencsére nem szegte kedvét a nagyérdeműnek, kitartóan tapsoltunk és ordítottunk a dalok között, de érezhető volt a csalódottság. A koncert kiemelkedő pillanatai közé tartozott egy semmiből berobbanó Dj szett, valamint a viszonylag új dobos, Frank Zummo szólója. Érdekesség, hogy Zummo korábban a Sum41 dobosa volt, az Electric Callboy pedig feldolgozta a Still Waiting című klasszikust, amit minden idei koncerten eljátszanak.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy vegyes közönségnek játszott a zenekar. Aki eljött a koncertre, tudta, mire vállalkozik. Kőkemény breakdown-ok, masszív screamelés, valamint nyugtató jelleggel dallamos refrének. Ebből azonban most pont a dallamos részek maradtak ki.
A zenekari tagok minden koncerten magukra öltik a videóklipekben használt jelmezeket, ez persze most sem maradhatott el, sőt, a közönségből többen is bundesliga-séróval, susogós melegítőben virítottak, ünnepelvén a Hypa Hypa, vagy a Pump It című slágereket, a legnagyobb ovációt azonban a gombahajú, fehér szettes We Got The Moves kapta, amely a koncert záródalaként szolgált.
Röviden összefoglalva, a látvány fantasztikus, a zenekar csodálatos, az ötlet kiemelkedő, a hangosítás kritikán aluli. És ez sajnos elég ahhoz, hogy megöljön egy olyan bulit, amit mindannyian át szeretnénk élni, legalább egyszer.
Először 2022-ben voltam Electric Callboy koncerten, akkor még a Petőfi-híd melletti Barba Negra Trackben, ahol ugyan a hangulat tökéletes volt, az idő azonban ellenünk dolgozott. Szakadt az eső, fáztunk, csúsztunk a sárban, de kitartottunk, még úgy is, hogy a zenekar kettő helyett csak egy frontemberrel érkezett, mivel a koronavírus elérte a csapat „ordítós” énekesét. Lement a buli, enyhe hiányérzet, de korrekt volt.
Egy évvel később a csepeli Barba Negrában ismét a német electrocore zenekar elé vetettem magam, de a buli élvezhetetlen volt, mivel akárcsak megannyi koncert a kinti Barbában, ez is úgy szólt, mintha egy liftben hallgattam volna a performanszt. Éppen ezért nagyon vártam, hogy rendes körülmények között, egy arénában is szem- és fültanúja lehessek egy koncertjüknek. Ez a nap eljött, azonban olyan csalódást okozott, mint korábban semmi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Órákon belül kezdődik a Stranger Things utolsó évada - ezt lehet tudni a sorozat befejező részeiről
Az új évadot három részletben, a teljes ünnepi szezonra elosztva kapják meg a rajongók. A színészek szerint a lezárás annyira megrázó, hogy a forgatókönyvet olvasva is elérzékenyültek.
Hálaadás, karácsony, szilveszter: három ünnep, egyetlen hatalmas búcsú. A Netflix a teljes ünnepi szezont a Stranger Things fináléjának szenteli. Az utolsó évad első négy része magyar idő szerint november 27-én, hajnali 2-kor debütál, karácsonykor érkezik a következő három epizód, a végső, mindent lezáró fejezet pedig szilveszterkor tesz pontot a hawkinsi rejtélyek végére.
A cselekmény 1987 őszén veszi fel a fonalat, ahol Hawkins városa a korábbi események után katonai karantén alatt áll a megnyílt dimenziókapuk miatt. Tizi bujkál, Vecna pedig eltűnt, a szétszakadt baráti társaság célja pedig egyértelmű: fel kell kutatniuk és végleg meg kell állítaniuk a gonoszt. A Netflix hivatalos TUDUM oldala szerint az epizódcímek már önmagukban is sokat sejtetnek az előttünk álló harcról: The Crawl, The Vanishing of …, The Turnbow Trap, Sorcerer, Shock Jock, Escape From Camazotz, The Bridge és végül a The Rightside Up.
A premier előtt az alkotók, a Duffer fivérek az egyes epizódok hosszával kapcsolatban tiszta vizet öntöttek a pohárba. A ma hajnali csomag részei 54 és 83 perc között mozognak, közülük a negyedik epizód a leghosszabb. Bár korábban arról pletykáltak, hogy minden rész filmhosszúságú lesz, ezt cáfolták: a legtöbb epizód hagyományosabb hosszúságú, a sorozatzáró finálé azonban tényleg monumentális, kicsivel több mint kétórás lesz.
A záróepizódot ráadásul nemcsak az otthoni tévéképernyőn, hanem Észak-Amerikában több mint 350 moziban is átélhetik a rajongók a Netflix-premierrel egy időben.
A befejező évadra visszatér a teljes, jól ismert szereplőgárda, köztük Millie Bobby Brown, Winona Ryder, David Harbour és a többiek, de egy igazi legenda, a Terminátor filmekből ismert Linda Hamilton is csatlakozik a stábhoz.
A búcsú a színészekből is erős érzelmeket váltott ki. „Emlékszem, az emberek írtak, hogy ‘Noah, készülj, ez az évad tetszeni fog’, és amikor a felolvasás előtti napon a zuhany alatt olvastam a forgatókönyvet, csak azt mondtam: ‘Ó, Istenem’… felhívtam anyukámat, és teljesen izgalomba jöttem” – árulta el a People magazinnak Noah Schnapp, aki Will Byerst alakítja. Winona Ryder, a sorozatbeli édesanyja, Joyce Byers is elérzékenyülten beszélt a forgatásról: „Úgy érzem, ebben az évadban mindegyikükkel tölthettem időt, ami hihetetlenül különleges. … Örökké szeretni fogom őket” – nyilatkozta a Netflix hivatalos oldalának.
A grandiózus látványvilág és a monumentális lezárás persze óriási költségekkel is jár. Bár a Netflix hivatalosan nem erősítette meg, iparági becslések szerint
az ötödik évad epizódonként 50-60 millió dollárba, vagyis átszámítva körülbelül 16,5-19,8 milliárd forintba került. A teljes évad költségvetése így megközelítheti a 480 millió dollárt, ami nagyjából 158 milliárd forint.
Shawn Levy executive producer egy interjúban úgy fogalmazott, hogy biankó csekket ugyan nem, de hatalmas összegeket tartalmazó csekkeket kaptak. Aki pedig nem bírja kivárni a magyar idő szerinti hajnali premiert, a Netflix már közzétette az első epizód nyitójelenetét, amelyben az első öt percet lehet megnézni:
Hálaadás, karácsony, szilveszter: három ünnep, egyetlen hatalmas búcsú. A Netflix a teljes ünnepi szezont a Stranger Things fináléjának szenteli. Az utolsó évad első négy része magyar idő szerint november 27-én, hajnali 2-kor debütál, karácsonykor érkezik a következő három epizód, a végső, mindent lezáró fejezet pedig szilveszterkor tesz pontot a hawkinsi rejtélyek végére.
A cselekmény 1987 őszén veszi fel a fonalat, ahol Hawkins városa a korábbi események után katonai karantén alatt áll a megnyílt dimenziókapuk miatt. Tizi bujkál, Vecna pedig eltűnt, a szétszakadt baráti társaság célja pedig egyértelmű: fel kell kutatniuk és végleg meg kell állítaniuk a gonoszt. A Netflix hivatalos TUDUM oldala szerint az epizódcímek már önmagukban is sokat sejtetnek az előttünk álló harcról: The Crawl, The Vanishing of …, The Turnbow Trap, Sorcerer, Shock Jock, Escape From Camazotz, The Bridge és végül a The Rightside Up.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rita Sahatçiu 1990. november 26-án született egy jómódú koszovói albán családban, Pristinában, a ma már független Koszovó fővárosában. Csupán egyéves volt, amikor a családjával – az édesanyja, Vera, az édesapja, Besnik és a nővére, Elena – elmenekültek otthonról a délszláv háború kitörése idején. Politikai menedéket kértek Londonban, amit megkaptak, ott pedig Besnik megvette a The Queens Arms nevű pubot az észak-londoni Kilburnben. Ezután kezdte el használni a másik családnevét, az Orát (ami időt jelent albánul) a könnyebb megjegyezhetősége miatt. Néhány évvel később Ritának és Elenának kisöccse született, Don. „Londonban felnőve nagyon elfogadottnak éreztem magam. A környék, ahol felcseperedtem, eléggé vegyes volt. Én pedig szerencsés, mert soha nem éreztem magam kívülállónak. Iskolába jártam, és az osztályomban sokféle bevándorló és menekült volt. Különböző kultúrák között nőttem fel, szomáliaiak, németek és albánok mellett, s úgy éreztem, mintha egy csapat lennénk, egy társaság” – emlékezett vissza.
Ora apai nagyapja, a híres színházi és filmrendező Besim Sahatçiu mindig is tudta, hogy az unokájából sztár lesz. A szülei ennek megfelelően Besim kedvenc hollywoodi sztárja, Rita Hayworth után nevezték el.
Rita csupán hatéves volt, amikor csatlakozott a Voices Foundation nevű iskolai kórusprogramhoz. Évekkel később a családi kocsmában tartott nyílt mikrofonos esteken énekelt, és végül részleges ösztöndíjat nyert egy művészeti középiskolába. „A neveltetésem hihetetlenül szabad volt abban az értelemben, hogy ilyen fiatalon elkezdhettem zenélni, és meg tudtam győzni a szüleimet, hogy a zene az én világom, bár számukra csak a tanulás számított. A szüleim nagyon támogattak ebben” – mondta.
Egy nehéz, de jó döntés
Orát azonban a színészet is érdekelte, és ebben is tehetségesnek bizonyult. 14 évesen kapta meg az első szerepeit, miután egy helyi vidámparkban éneklés közben felfedezte őt a svéd zenei producer és dalszerző, Martin Terefe. Pár évvel később, amikor Terefe a stúdiójában járt, összefutott a brit énekessel, Craig Daviddel, ami oda vezetett, hogy Rita lett David egyik háttérénekese.
Sőt, őt választották ki mindössze 19 évesen arra, hogy képviselje az Egyesült Királyságot a 2009-es Eurovíziós Dalfesztiválon, ám Rita elutasította az ajánlatot. „Olyan fiatalon ez egy elég nehéz döntés volt.
Még tinédzser voltam, és nagyon éhes a sikerre. De abban a pillanatban úgy éreztem: hű, biztos, hogy ez az én nagy esélyem? Majd úgy döntöttem, nem vállalom... Azt akartam, hogy lemezkiadók szerződtessenek, és igazi művész lehessek.” Az intuíciójára (és leendő menedzsere, Sarah Stennett tanácsára) hallgatott, és abszolút megérte: szinte azonnal öt albumra szóló szerződést kötött Jay-Z lemezkiadójával, a Roc Nationnel.
A világ tetején
A dolgok 2012-ben indultak be igazán, amikor Daniel Stein, azaz DJ Fresh, a brit producer meglátta Orát a Roc Nation promóciós videójában. Kiderült, hogy énekesnőt keresett a Hot Right Now című dalához. Ora csatlakozott a projekthez, és így meglett az első slágere az Egyesült Királyságban. A dal ráadásszámként szerepelt a debütáló albumán, az Orán is, amely végül szintén abban az évben jelent meg. A lemez az Egyesült Királyság eladási listájának első helyén debütált, és Ora karrierje rendesen beindult.
Azóta olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Iggy Azalea, Drake, Ed Sheeran, Charles Hamilton és Liam Payne, illetve olyan filmekben vállalt szerepeket többek között, mint a Harry Potter és az azkabani fogoly (csak statisztaként tűnt fel a háttérben), a Halálos iramban 6, A szürke ötven árnyalata-filmek (Christian Grey húgát, Miát játszotta), a Mélyütés, a Pokémon – Pikachu, a detektív, az Utódok – Vörösök felemelkedése, az Ólomkatona vagy a Túl sok című idei sorozat, amiben önmagát alakította. De fellépett Barack Obama volt amerikai elnök előtt, Teréz anya pápai szentté avatásán a Vatikánban, az Oscar-gálán és a koszovói függetlenség 10. évfordulójának ünnepségén is. Kinevezték őt az UNICEF brit nagykövetévé és Koszovó tiszteletbeli nagykövetévé, ami szerinte azt jelenti, hogy: „Fel kell tennem az országomat a térképre, és meg kell győznöm az embereket, hogy ez is egy gyönyörű hely, és érdemes meglátogatni.” Annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt lemondott az Eurovízióról, végül karriert épített ki a tévés tehetségkutató műsorokban is, mivel benne volt a The Voice-ban, az X-Faktorban, a The Masked Singerben és az America’s Next Top Modelben is.
Eddig három stúdióalbumot adott ki, az Orát 2012-ben, a Phoenixet 2018-ban, a You & I-t pedig 2023-ban. A legutóbbi zenei turnéját még a Covid előtt, 2019-ben tartotta, mostanában pedig inkább a színészkedésre koncentrál, mivel több filmje is készül.
A He Bled Neon című akció-thrillerben például Paul Wesley-vel (Vámpírnaplók) és Josh Hollowayjel (Lost – Eltűntek) játszik majd együtt, a Voltron című, Rawson Marshall Thurber (Családi üzelmek, Központi hírszerzés, Felhőkarcoló) által rendezett sci-fi-fantasyben egyenesen Superman, azaz Henry Cavill partnere lesz (ez a két film már utómunkálati fázisban van), jelenleg pedig a Viqueens című animációs filmet készíti, pontosabban abban lesz az egyik főszereplő, Hedvig szinkronhangja
Fordított szerepek
Ora egyébként spirituálisnak tartja magát, de vallásosnak nem, természetesen beszél albánul, és hatalmas rajongója az angol Manchester City futballklubnak.
2013-ban jött össze a skót DJ-vel, Calvin Harrisszel, akivel 2014 júniusáig járt. Majd 2016-ban az amerikai zenész Andrew Watt rabolta el a szívét, akivel három évig volt együtt, 2019 októberéig, igaz, volt közben egy kb. négy hónapos mosolyszünet. 2021-ben azonban jött a nagy szerelem, méghozzá a nála 15 évvel idősebb, Oscar-díjas új-zélandi filmrendező, Taika Waititi (aki olyan filmeket készített többek között, mint a Hétköznapi vámpírok, a Vademberek hajszája, a Jojo nyuszi, A győztes gól, valamint a Thor: Ragnarök és a Thor: Szerelem és mennydörgés) személyében. 2022 augusztusában házasodtak össze, és jelenleg Los Angelesben élnek.
Mint kiderült, egy rögtönzött szertartás keretében kötötték össze az életüket, amit mindössze két hét alatt szerveztek meg. Ez azután történt, hogy az énekesnő egy Palm Springs-i kirándulásuk során feltette a nagy kérdést a szerelmének. „Megkérte a kezemet, én pedig rögtön igent mondtam” – mesélte Waititi.
A villámceremóniára a saját Los Angeles-i otthonukban került sor, amelyen mindössze nyolc ember vett részt, csak a legközelebbi barátok és családtagok, valamint a külföldön élő szülők Zoomon keresztül. A menyasszony három különböző ruhát viselt, amiket az ismert divattervező, Tom Ford álmodott meg. Ritát a nővére, Elena kísérte az oltárhoz, a szertartás után pedig, immár friss házasokként az egyik barátjuk házába mentek ünnepelni, ahol többek között egy Elvis-imitátorral lepték meg őket.
Rita Sahatçiu 1990. november 26-án született egy jómódú koszovói albán családban, Pristinában, a ma már független Koszovó fővárosában. Csupán egyéves volt, amikor a családjával – az édesanyja, Vera, az édesapja, Besnik és a nővére, Elena – elmenekültek otthonról a délszláv háború kitörése idején. Politikai menedéket kértek Londonban, amit megkaptak, ott pedig Besnik megvette a The Queens Arms nevű pubot az észak-londoni Kilburnben. Ezután kezdte el használni a másik családnevét, az Orát (ami időt jelent albánul) a könnyebb megjegyezhetősége miatt. Néhány évvel később Ritának és Elenának kisöccse született, Don. „Londonban felnőve nagyon elfogadottnak éreztem magam. A környék, ahol felcseperedtem, eléggé vegyes volt. Én pedig szerencsés, mert soha nem éreztem magam kívülállónak. Iskolába jártam, és az osztályomban sokféle bevándorló és menekült volt. Különböző kultúrák között nőttem fel, szomáliaiak, németek és albánok mellett, s úgy éreztem, mintha egy csapat lennénk, egy társaság” – emlékezett vissza.
Ora apai nagyapja, a híres színházi és filmrendező Besim Sahatçiu mindig is tudta, hogy az unokájából sztár lesz. A szülei ennek megfelelően Besim kedvenc hollywoodi sztárja, Rita Hayworth után nevezték el.
Rita csupán hatéves volt, amikor csatlakozott a Voices Foundation nevű iskolai kórusprogramhoz. Évekkel később a családi kocsmában tartott nyílt mikrofonos esteken énekelt, és végül részleges ösztöndíjat nyert egy művészeti középiskolába. „A neveltetésem hihetetlenül szabad volt abban az értelemben, hogy ilyen fiatalon elkezdhettem zenélni, és meg tudtam győzni a szüleimet, hogy a zene az én világom, bár számukra csak a tanulás számított. A szüleim nagyon támogattak ebben” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szenzációs siker: a Disney együttműködést kötött a magyar zongoravirtuózzal, Péter Bencével, itt vannak az első klipek
A közös projekt első gyümölcse, a “Disney Halloween - Thrilling Piano with Peter Bence” című EP, amelyhez klipek is készültek, melyeken az elképesztő karriert befutó zongorista megmutathatja egyedülálló játékát.
A Disney felfigyelt Péter Bencére, és együttműködést kötött a magyar zongoravirtuózzal. Péter Bence lenyűgöző tehetsége és egyedi játékstílusa világszerte meghódította a közönséget. A közös projekt első gyümölcse, a “Disney Halloween - Thrilling Piano with Peter Bence” című EP, amely Halloween előtt jelent meg és igazi különlegességnek számít a Disney zenei palettáján.
A lemezen három ikonikus Disney mesefilm “gonoszainak” témadalai kapnak új, izgalmas hangzást Bence sajátos zongorajátékának köszönhetően. Az EP-hez három videoklip is készült, amelyeket a Disney hivatalos csatornáin láthat a közönség.
Ez a siker zenetörténelmi jelentőségű, hiszen korábban még egyetlen magyar előadóművész sem dolgozott együtt ilyen formában a Disney-vel.
A projekt megvalósításában kulcsszerepet játszott Bence menedzsere, aki megtalálta azokat a kapcsolódási pontokat és partnereket, amelyek révén a Disney figyelme Bencére irányult. A közös munka nemcsak a művész nemzetközi karrierjében jelent mérföldkövet, hanem Magyarország számára is kiemelkedő elismerés.
"Mindig is hatalmas Disney rajongó voltam, már az együttműködés előtt is írtam át Disney témákat zongorára és szimfonikus zenekarra, ez utóbbi több hazai és külföldi szimfonikus koncert programjában is szerepelt. Nagyon örülök ennek az egymásra találásnak és remélem ez egy hosszú barátság kezdete" - mondja Bence.
VIDEÓ: Peter Bence - This Is Halloween (From "Disney Halloween: Thrilling Piano with Peter Bence")
És itt egy másik darab is:
Peter Bence - Poor Unfortunate Souls (From "Disney Halloween: Thrilling Piano with Peter Bence")
A folytatás: Peter Bence - Disney Classics
A történet nem áll meg itt: november végén érkezik a következő kiadvány, a “Peter Bence - Disney Classics”, amelyen a művész a legismertebb Disney filmbetétdalokat dolgozta át zongorára.
Az album különlegessége, hogy Bence egy innovatív technikai megoldás segítségével önmagával játszik négykezes darabokat, a zongora ugyanis ezzel az eszközzel képes rögzíteni és visszajátszani a szólamokat. Az így létrejövő lenyűgöző performanszok a videoklipekben is láthatóak lesznek, ahol a nézők szinte szó szerint többszörözve látják a művészt.
Péter Bence - a zongorafenomén
Péter Bence 2012-ben a világ leggyorsabb zongoristájaként került a Guiness Rekordok Könyvébe, azóta elképesztő karriert futott be. Internetre feltöltött videói több, mint 2 milliárd megtekintésnél tartanak és olyan legendás előadók dicsérték játékát, mint David Foster, Hans Zimmer és Elton John.
Bence az elmúlt években teltházas koncerteket adott Európában, Amerikában és Ázsiában, fellépett a legnagyobb koncerttermekben, köztük a Sydney Operaházban, a London Palladiumban, a párizsi Grand Rexben és a torontói Massey Hallban.
Egyedi, energikus stílusával hidat képez a klasszikus és a modern popzene között, miközben minden előadása magával ragadó látvány- és hangzásélményt nyújt. A hazai rajongók örömére 2026. október 10-én Péter Bence ismét a budapesti MVM Dome színpadára lép, ahol grandiózus koncerttel készül és ahová egy világhírű meglepetésvendéget is színpadra hív majd - lehet, hogy épp a Disney fedélzetéről?
A Disney felfigyelt Péter Bencére, és együttműködést kötött a magyar zongoravirtuózzal. Péter Bence lenyűgöző tehetsége és egyedi játékstílusa világszerte meghódította a közönséget. A közös projekt első gyümölcse, a “Disney Halloween - Thrilling Piano with Peter Bence” című EP, amely Halloween előtt jelent meg és igazi különlegességnek számít a Disney zenei palettáján.
A lemezen három ikonikus Disney mesefilm “gonoszainak” témadalai kapnak új, izgalmas hangzást Bence sajátos zongorajátékának köszönhetően. Az EP-hez három videoklip is készült, amelyeket a Disney hivatalos csatornáin láthat a közönség.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
