KULT
A Rovatból

Ifj. Richter József: „Elefántok, zebrák, zsiráfok, tigrisek, oroszlánok nem fognak már fellépni a Magyar Nemzeti Cirkuszban”

Egyre nagyobb a nyomás, hogy az egzotikus állatokat ne szerepeltessék a cirkuszokban, de a pandémia is hozzájárult, hogy a Magyar Nemzeti Cirkusz vezetője úgy döntött, autós szafari- és élményparkot nyit. Interjú.


Korábbi életterüknél jóval nagyobb, több mint harminchektáros területre költöznek a Magyar Nemzeti Cirkusz vadállatai, akik a nemzetközi állatvédelmi irányelveknek megfelelően a cirkuszi munkát maguk mögött hagyva szafariban tölthetik megérdemelt pihenésüket. 2022 egyik kiemelt turisztikai látványossága, Magyarország egyetlen autós szafari- és élményparkja április 14-től várja látogatóit Nagykőrösön, Budapesttől kevesebb mint egyórányira. A részletekről a cirkusz vezetőjét, a park megálmódját, Ifj. Richter Józsefet kérdeztük.

– Egy korábbi interjúban beszélgettünk róla, hogy Önöknél a cirkuszi műsorban résztvevő állatokkal jól bánnak, és az állatok örömmel vesznek részt a produkciókban, játék a számukra. Most mégis úgy döntöttek, kivonják őket a cirkuszi munkából. Mi változott?

– Az változott, hogy 2020-ban jött a pandémia, ezért nem tudtunk előadásokat tartani. Hosszú időre munka nélkül maradtak az állatok és az alkalmazottak is. 2020-ban a cirkusz téli szállásán, Szadán megnyitottuk a szafariparkunkat, amely régen dédelgetett álmom volt.

Ez megoldást jelentett az állatok elhelyezésére és a munkatársak foglalkoztatására is.

Sajnos Szadán nem álltak rendelkezésre a feltételek, hogy folytatni tudjuk. Szerencsére megtaláltuk a szafaripark új helyszínét. Április 14-én, Nagykőrösön nyílik meg Magyarország első és egyetlen autós szafariparkja.

– Mint mondja, ez voltaképp egy kényszermegoldás volt az állatok elhelyezésére. Ez azt jelenti, hogy a jövőben vissza fognak térni a porondra?

– A kisebb, háziasított állatok megmaradtak a műsorban. A cirkusz jelenleg is turnén van, az előadásban szerepelnek tevék, lovak, lámák, kutyák.

De nagyobb, egzotikus állatok, mint az elefántok, zebrák, zsiráfok, tigrisek, oroszlánok nem fognak a jövőben fellépni a Magyar Nemzeti Cirkuszban, hanem itt láthatóak majd, a szafariparkban.

Fontos, hogy az állatok szinte ugyanabban a környezetben maradtak, ugyanazokkal a gondozókkal, ugyanúgy az emberek közelségében élnek, hiszen ezt szokták meg. Csak most nem utaznak, hanem hatalmas kifutókban töltik a mindennapjaikat. A jövőben tervezzük olyan állatok beszerzését is, amelyek a cirkuszban nem szerepeltek, egy szafariparkban viszont helyük van. Most a megnyitóra koncentrálunk, ami hatalmas kihívás, de rengeteg elképzelésünk van a bővítésre.

– Manapság, amikor mindenféle egzotikus jószágok tűnnek fel az erdeinkben, páran talán aggódhatnak, nem szökhetnek-e ki az állatok a parkból. Nyugtassuk meg őket.

– Nagyon szigorú biztonsági feltétleknek kell megfelelnie a szafariparknak, ezért ilyen elvileg nem fordulhat elő.

Persze még a legjobban őrzött állatkertekben is megesik olyan, mint például nem rég a budapesti állatkertben, ahonnan megszökött egy pingvin.

– Mi lesz a balatoni elefántfürdetéssel?

– Sajnos ezeket nem tartjuk meg a jövőben, mivel az elefántok nem lesznek ott a cirkusszal. Viszont itt, Nagykőrösön tervezünk hasonló látványosságokat.

– Kérem, meséljen még a cirkusz új előadásáról!

– A cirkusz jelenleg Nyíregyházán van. Hatalmas sikerrel indult a turnénk, Budapesten és Miskolcon voltak már előadásaink. Az új előadásunk címe Attrakció, amelyben nagyobb hangsúlyt fektettünk az akrobatákra, a komikumra, az artista produkciókra. Remélem, hogy mindenkinek remek szórakozást tudunk nyújtani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk