Sűrű köd és alattomos ónos szitálás jön, napokig nem látjuk a napot
Január utolsó hetében országszerte borult, párás idő várható. A csúcshőmérséklet 5-10 fok között alakul, de a közlekedést több helyen ónos szitálás nehezítheti.
A jővő hét nem lesz túl kedvező: sűrű köd, párás levegő és többszöri csapadék határozza meg az időjárást, ami különösen az autósoknak okozhat majd fejfájást az ónos szitálás veszélye miatt.
Január utolsó hetében jellemzően borult, párás, többfelé ködös idő várható, és többször kell csapadékra – esőre, ónos szitálásra – is számítani. A hőmérséklet csúcsértéke 5 és 10 Celsius-fok között alakul, és éjszakánként sem kell erős fagyokra készülni
Hétfőn javulnak a látási viszonyok, a Dunántúlon a köd ritkulhat és a nap is kisüthet. A csapadékzóna eközben kelet felé vonul, a Tiszántúlon még este is többfelé várható eső, zápor. A levegő 3 és 10 fok közé melegszik.
Kedden általában naposabb időre lehet számítani, de a Nyugat-, Délnyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben makacsul tarthatja magát a sűrű köd, ahol szitálás, ónos szitálás is kialakulhat. Az éjszakai minimumok -4 és plusz 4, a nappali maximumok 5 és 10 fok között alakulnak.
Szerdán aztán országszerte beborul az ég. Az Északi-középhegység térségében nő a vegyes, akár ónos csapadék esélye, délutántól pedig egyre többfelé várható eső. A délies szelet élénk, helyenként erős lökések kísérhetik.
Csütörtökön is többnyire borult időre van kilátás sok esővel, kevés helyen vegyes halmazállapotú csapadékkal, a hegyekben pedig akár hó is eshet. A hőmérséklet tág határok, 2 és 12 fok között mozog.
Pénteken már egyre kevesebb helyen lesz csapadék, de marad a jobbára erősen felhős, párás, helyenként ködös idő. A nappali hőmérséklet 3 és 9 fok közé esik vissza.
A hétvégén is döntően felhős, párás, ködös idő valószínű. Szombaton kevés helyen fordulhat elő kisebb eső, vasárnap pedig főként délen, délnyugaton nőhet a csapadékhajlam. A keleties szelet mindkét nap élénk, néhol erős lehet, a hőmérséklet pedig 2 és 9 fok között alakul.
A jővő hét nem lesz túl kedvező: sűrű köd, párás levegő és többszöri csapadék határozza meg az időjárást, ami különösen az autósoknak okozhat majd fejfájást az ónos szitálás veszélye miatt.
Január utolsó hetében jellemzően borult, párás, többfelé ködös idő várható, és többször kell csapadékra – esőre, ónos szitálásra – is számítani. A hőmérséklet csúcsértéke 5 és 10 Celsius-fok között alakul, és éjszakánként sem kell erős fagyokra készülni
Hétfőn javulnak a látási viszonyok, a Dunántúlon a köd ritkulhat és a nap is kisüthet. A csapadékzóna eközben kelet felé vonul, a Tiszántúlon még este is többfelé várható eső, zápor. A levegő 3 és 10 fok közé melegszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amerikai katonák fagytak le a Sarkkörön – Európa veszi át az irányítást a NATO-ban?
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. A támadó szerepben lévő finn erők állítólag súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre.
Blamázs a sarkkörön? Futótűzként terjedt el a hír a sajtóban, miszerint egy NATO-hadgyakorlaton annyira gyengén szerepeltek az amerikai erők, hogy a parancsnokoknak kellett közbelépniük, hogy „kíméletet” kérjenek számukra. Bár a drámai fordulatoknak egyelőre nincs nyoma a nemzetközi elsődleges forrásokban, a háttérben egy valós és annál is fontosabb folyamat zajlik: a NATO sarkvidéki katonai súlypontja egyértelműen Európa felé tolódik, írta a Times.
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. ahol a támadó szerepben lévő finn erők olyan súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre, hogy a gyakorlat vezetése arra kérte őket, fogják vissza magukat, hogy elkerüljék az amerikai katonák teljes demoralizálódását.
Ezzel szemben a norvég és amerikai hivatalos katonai közlések egészen más képet festenek a gyakorlatról, amelyen kilenc nemzet mintegy tízezer katonája vett részt.
Az amerikai hadsereg beszámolója szerint az egyik legfontosabb cél éppen a szövetséges rendszerek sikeres integrációja volt.
„Sikeresen integráltunk… megmutattuk, hogy egy valóban multinacionális és integrált digitális tűzvezetési rendszerrel hatékonyan ‘át tudjuk lőni’ magunkat a sikerig” – mondta Benjamin Roark alezredes, az 1-6 Tüzérosztály parancsnoka az amerikai hadsereg hivatalos beszámolójában.
A konkrét esettől függetlenül a lap több cikkben is arról írt, hogy
a sarkvidéki katonai jelenlétben a kezdeményezés egyre inkább az európai szövetségesekhez, különösen az Egyesült Királysághoz és a skandináv államokhoz kerül.
Ezek az országok rendelkeznek azzal a több évtizedes tapasztalattal, speciális felszereléssel és kiképzési rutinnal, ami a tartós északi-sarkvidéki műveletekhez szükséges. Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára egy norvégiai sajtótájékoztatón ezt egyértelművé is tette: „A NATO sarkvidéki szövetség.”
A stratégiai átrendeződés hátterében a térség felértékelődése és a Grönland körüli politikai feszültségek állnak.
Donald Trump amerikai elnök davosi kijelentése, miszerint Grönland megszerzésével kapcsolatban a katonai opció „nincs az asztalon”, ugyan csillapította a kedélyeket, de az USA továbbra is növelni kívánja befolyását a régióban. „A hadsereg nincs terítéken. Nem hiszem, hogy szükség lesz rá, tényleg nem” – fogalmazott az elnök. Válaszul az európai vezetők a nemzetközi jogot és a szuverenitást hangsúlyozták, miközben a NATO egyre komolyabban tervezi egy állandó, európai gerincű arktiszi misszió felállítását.
Blamázs a sarkkörön? Futótűzként terjedt el a hír a sajtóban, miszerint egy NATO-hadgyakorlaton annyira gyengén szerepeltek az amerikai erők, hogy a parancsnokoknak kellett közbelépniük, hogy „kíméletet” kérjenek számukra. Bár a drámai fordulatoknak egyelőre nincs nyoma a nemzetközi elsődleges forrásokban, a háttérben egy valós és annál is fontosabb folyamat zajlik: a NATO sarkvidéki katonai súlypontja egyértelműen Európa felé tolódik, írta a Times.
A történet középpontjában a tavaly márciusi, Joint Viking 2025 elnevezésű észak-norvégiai hadgyakorlat áll. ahol a támadó szerepben lévő finn erők olyan súlyos vereséget mértek az amerikai egységekre, hogy a gyakorlat vezetése arra kérte őket, fogják vissza magukat, hogy elkerüljék az amerikai katonák teljes demoralizálódását.
Ezzel szemben a norvég és amerikai hivatalos katonai közlések egészen más képet festenek a gyakorlatról, amelyen kilenc nemzet mintegy tízezer katonája vett részt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iráni mészárlás: Akár 30 ezer halottja is lehet a tüntetés leverésének, teherautókkal szállítják a holttesteket
A Time magazin szerint iráni egészségügyi vezetők állítják, hogy brutálisan verték le a tüntetéseket. A kormány ezzel szemben mindössze 3117 halottról beszél, és a felelősséget Izraelre hárítja.
Súlyos humanitárius válság bontakozott ki az iráni tömegtüntetések leverését követően, miközben a halálos áldozatok számáról egymásnak homlokegyenest ellentmondó adatok érkeznek. A Time magazin riportja szerint két magas rangú iráni egészségügyi tisztviselő arról számolt be, hogy január 8-án és 9-én akár 30 ezer ember életét is követelhette, ahogy a biztonsági erők brutális erővel csaptak le a rezsim ellen tüntetőkre.
A tiltakozások december végén kezdődtek, kezdetben a súlyos gazdasági válság miatt utcára vonuló kereskedők részvételével.
Január elejére azonban országos méretű megmozdulásokká terebélyesedtek, amelyeket a hatóságok példátlan erőszakkal fojtottak el.
A halálos áldozatok pontos számát rendkívül nehéz ellenőrizni.
Az amerikai székhelyű HRANA emberi jogi hálózat eddig 5495 halálesetet tudott megerősíteni, közülük több mint 5 ezret tüntetőként azonosítottak. Emellett több mint 17 ezer további esetet vizsgálnak, és legalább 7400 súlyos sérültről, valamint több mint 40 ezer letartóztatásról érkeztek jelentések. Az iráni kormány ezzel szemben lényegesen alacsonyabb számokat közöl. A hivatalos közlés szerint 3117 ember halt meg, a kormányzat azonban több mint 2400 áldozat halálát »terrorcselekmények« számlájára írja. Az iráni vezetés a halálesetekért Izraelt és az Egyesült Államokat teszi felelőssé, ám erre független bizonyítékokat nem mutattak be, írta a Stern.
A tömeges halálesetek olyan humanitárius válságot okoztak, amellyel a hatóságok láthatóan nem tudnak megbirkózni.
A Time forrásai szerint elfogytak a hullazsákok, a holttesteket teherautók pótkocsijaiban szállítják el. Beszámolók szerint a kahrizaki börtön igazságügyi orvosszakértői intézete előtt holttestek hevernek felhalmozva, miközben a hozzátartozók kétségbeesetten próbálják azonosítani eltűnt családtagjaikat.
A pontos adatgyűjtést aktivisták szerint az is jelentősen nehezíti, hogy Iránban hetek óta internetleállások és -korlátozások vannak érvényben, így az információk ellenőrzése rendkívül lassú.
Súlyos humanitárius válság bontakozott ki az iráni tömegtüntetések leverését követően, miközben a halálos áldozatok számáról egymásnak homlokegyenest ellentmondó adatok érkeznek. A Time magazin riportja szerint két magas rangú iráni egészségügyi tisztviselő arról számolt be, hogy január 8-án és 9-én akár 30 ezer ember életét is követelhette, ahogy a biztonsági erők brutális erővel csaptak le a rezsim ellen tüntetőkre.
A tiltakozások december végén kezdődtek, kezdetben a súlyos gazdasági válság miatt utcára vonuló kereskedők részvételével.
Január elejére azonban országos méretű megmozdulásokká terebélyesedtek, amelyeket a hatóságok példátlan erőszakkal fojtottak el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem hívták meg Magyarországot a grönlandi hadgyakorlatra
Németország és Franciaország is katonákat küld a Dániához tartozó Grönlandra, válaszul Donald Trump fenyegetéseire. A dán kormány szerint egy támadás a szövetség végét jelentené.
Európai NATO-tagállamok katonákat küldenek Grönlandra, miután Donald Trump többször is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok akár erővel is annektálhatja a szigetet. Kijelentései válságba sodorták Washington és európai szövetségeseinek évtizedes katonai együttműködését.
A sziget védelméért felelős Dánia január 21-én bejelentette, hogy megerősíti katonai jelenlétét a területen, „szoros együttműködésben NATO-szövetségesekkel”. Koppenhága korábban arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges támadás a NATO végét jelentené. A dán lépést követően Németország, Svédország, Franciaország és Norvégia is jelezte, hogy a napokban katonákat vezényel a helyszínre.
Magyarország nem vesz részt az akcióban. A Honvédelmi Minisztérium az Index megkeresésére közölte:
„A Magyar Honvédség nem kapott felkérést a részvételre. Magyar katonák nem vesznek részt a grönlandi hadgyakorlaton”.
A katonai lépésekkel párhuzamosan diplomáciai offenzíva is indult: Kanada és Franciaország bejelentette, hogy a következő hetekben konzulátust nyit Grönland fővárosában, Nuukban.
Donald Trump azzal indokolja a lépés szükségességét, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból meg kell szereznie a szigetet, mielőtt az oroszok vagy a kínaiak tennék rá a kezüket.
A politikus legutóbb Davosban már békülékenyebb hangot ütött meg: „Nem akarok erőt használni. Nem fogok erőt használni. Az Egyesült Államok csak egy helyet kér, amelynek a neve Grönland.” A dán külügyminiszter szerint bár az erőszak kizárása pozitív, „a kihívás nem múlt el”. Mette Frederiksen dán miniszterelnök ehhez annyit tett hozzá, hogy Grönland védelme „közös NATO-ügy”. Az ügy az Egyesült Államokban is feszültséget szít, több vezető republikánus politikus bírálja Trump grönlandi terveit. A dán szuverenitást egyébként egy 1814-es szerződés és a hágai Nemzetközi Bíróság 1933-as ítélete is megerősíti.
Európai NATO-tagállamok katonákat küldenek Grönlandra, miután Donald Trump többször is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok akár erővel is annektálhatja a szigetet. Kijelentései válságba sodorták Washington és európai szövetségeseinek évtizedes katonai együttműködését.
A sziget védelméért felelős Dánia január 21-én bejelentette, hogy megerősíti katonai jelenlétét a területen, „szoros együttműködésben NATO-szövetségesekkel”. Koppenhága korábban arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges támadás a NATO végét jelentené. A dán lépést követően Németország, Svédország, Franciaország és Norvégia is jelezte, hogy a napokban katonákat vezényel a helyszínre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Aljas, politikai bosszúpornó” – Szabó Tímea kiakadt, miután Lázár János megosztotta egy tiszás aktivista korábbi fotóját
A miniszter egy csepeli fórumon őt kritizáló nőről osztott meg egy képet, miután a kormánysajtó a múltjáról írt. Az ellenzéki politikus jogi segítséget is ajánlott a nőnek.
Jogi segítséget ígért Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa Lázár Jánossal szemben, mert a miniszter egy fotót posztolt a Tisza Párt egyik aktivistájáról, miután a nő állítólagos felnőttfilmes múltjáról a kormánypárti sajtó egy része is beszámolt.
Szabó szerint a miniszter posztja erkölcstelen és jogsértő, és „bosszúpornót” használt politikai bunkósbotként.
Az ügy előzménye, hogy a tiszás aktivista Lázár János egyik csepeli fórumán kritizálta a vonatközlekedést, Szabó Tímea szerint a miniszter ezért alázta meg a nőt. Az ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán fakadt ki a történtek miatt.
"Amikor egy miniszter egy nyilvános fórum elején kijelenti, hogy „bármit lehet kérdezni”, akkor ezzel egyértelmű játékszabályt állít fel. Ha ezután egy kellemetlen politikai kérdést feltevő civil ellen utólag megtorlás indul, az nem vita, hanem bosszú.
Rádasául itt aljas, politikai "bosszúpornó", ami egy kormánytagtól nem csak iszonyat szégyen, hanem megengedhetetlen is. Jogilag is"
- írta.
"Egy ilyen bosszú egyertelműen a jogsértés irányába tolja az ügyet, különösen akkor, amikor a megtorlás eszköze egy meztelen kép közzététele. Ez nem válasz egy fórumon feltett kérdésre, hanem megfélemlítés, egy üzenet: ne merj kritizálni, mert megbánod. Figyelünk. Megsemmisítünk" - magyarázta.
A képviselő azoknak a kommentelőknek is üzent, akik szerint a poszt rendben van, és elmagyarázta, miért tartja jogilag is problémásnak a miniszter lépését.
„Az az érv, hogy »a kép pornófilmből származik«, jogilag nem mentség. Attól, hogy valaki egy adott kontextusban hozzájárult a képmása rögzítéséhez, nem következik, hogy azt bárki, bármikor, bármilyen célra felhasználhatja. A kontextusváltás nem megengedett.”
Szabó kulcskérdésnek tartja, hogy az érintett egy civil, akinek nem kell eltűrnie az ilyen támadásokat.
Mint írta: „Egy politikusnak kötelessége eltűrni a jogos kritikát, akár múltja feltárását is, ha pornófilmben szerepelt, egy civilnek viszont nem kötelessége eltűrni, hogy meztelen képekkel megsemmisítsék egy nyilvános vitában.” A képviselő szerint az ügyben reálisan felvetődik a zaklatás, a személyes adattal visszaélés, a becsületsértés és a szexuális tartalmú képfelvételekkel való visszaélés tényállása is. Végül azt üzente:
„Üzenem tehát az összes fideszes politikusnak hogy nem, baromira nincs ez rendben. Lázár nem csak ebbe az aktivista nőbe gázolt bele, hanem minden nőbe.”
"Megint és megint az az ocsmány üzenet a Fidesztől, Orbántól, Lázártól, hogy ti nők szexuális eszközök vagytok, szénné lehet titeket bármikor, bárhol alázni, ha a politkai érdek azt kívánja. Nektek a mi szemünkben nincs méltóságotok, nincsenek jogaitok, megsemmisítheőek vagytok. Ahogy Orbán Viktor mondta: "nőügyekkel nem foglalkozom". Áprilistól nem is fogsz, nem is fogtok."
Szabó Tímea szombaton a közösségi oldalán írta meg, hogy feljelenti Lázár Jánost.
"Eddig és ne tovább! Feljelentem Lázár Jánost, miután egy meztelen fotót tett közzé egy TISZA aktivistáról. Ti hova süllyedtek, tényleg? Az erkölcstelenség micsoda bűzös mocsarában fetrengtek? Teljesen megtébolyultatok?"
- írta. "Nőket aláztok azért, mert kérdezni merészelnek a fórumotokon? Atyaúristen! Én süllyedek el szégyenemben" - tette hozzá.
Végül azt üzente: "János! Ne másokat üldözz a saját bűneid miatt! Nem ártatlan embereket kell aljas módon lejáratni, tönkretenni, megalázni, hanem nem kell megengedhetetlen rasszista kijelentéseket tenni, nem kell lopni, csalni, hazudni!! Egy mocskos fertőt csináltok a hazánkból! Erre pedig nem lesz bocsánat!"
Az RTL Híradó kereste Lázár Jánost az üggyel kapcsolatban, de nem érték el. A miniszter szombaton egy másik ügyben, a cigány embereket érintő korábbi kijelentései miatt kért bocsánatot. Török Gábor politikai elemző éppen erre a bocsánatkérésre reagálva írta azt, hogy „Lázár János előtérbe tolása sok szempontból új minőséget jelent. Új veszélyeket, de új mintákat is.”
Jogi segítséget ígért Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa Lázár Jánossal szemben, mert a miniszter egy fotót posztolt a Tisza Párt egyik aktivistájáról, miután a nő állítólagos felnőttfilmes múltjáról a kormánypárti sajtó egy része is beszámolt.
Szabó szerint a miniszter posztja erkölcstelen és jogsértő, és „bosszúpornót” használt politikai bunkósbotként.
Az ügy előzménye, hogy a tiszás aktivista Lázár János egyik csepeli fórumán kritizálta a vonatközlekedést, Szabó Tímea szerint a miniszter ezért alázta meg a nőt. Az ellenzéki képviselő a Facebook-oldalán fakadt ki a történtek miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
