KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Idén is szavazhatsz az Év Gyógyszerészére és Kedvenc Patikára

Az Év Gyógyszerésze jelölések beérkezésének határideje: 2021. május 31.


Idén, immár tizenegyedik alkalommal kerülnek megrendezésre a nagysikerű Év Gyógyszerésze és Kedvenc Patikám pályázatok.

Ezúttal a rendkívüli helyzetre való tekintettel online sajtótájékoztatót tartottak a szervezők. Az Év Gyógyszerésze díjat a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége,vállalta magára, hiszen nekik is voltak pályázati rendszereik, amelyeken keresztül rendre próbálták kiemelni ezeket az innovatív munkát végző kollégákat. Majd itt jött segítségül a Roche Magyarország igazgatója, aki orvos-szakmai szempontból is ráérzett ennek a folyamatnak a jelentőségére, és ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, így állt össze a szakmai zsűri, amely minden évben elbírálja a szakmai pályázatokat. A pályázatok elbírálása, mint eddig mindig anonim módon történik, melyet a szervező Nero Solution kft. biztosít.

A győztes pályamunkát beadó gyógyszerész és a legtöbb szavazatott kapott győztes patika, egy kortárs műalkotást is magáénak tudhat, mely méltóképpen jelzi az elért eredményt a patikalátogatók számára.

Dr. Mikola Bálint (Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnöke) elmondta, hogy rendkivül nehéz éve volt a gyógyszerészetnek a Covid19 járvány miatt, hiszen nem csak az orvosi szféra nagyon leterhelt, hanem a patikák is. Míg korábban az volt a jellemző, hogy ötször annyian jönnek a gyógyszertárba, mint a háziorvoshoz, addig ez a szám most megemelkedett tízszeresére. A betegek már nemcsak a megszokott terápiájukkal, hanem a Coviddal összefüggő kérdésekkel, és a poszt-Covid szindrómával kapcsolatban is a patikusokhoz fordulnak. A COVID19 egyértelműen befolyásolta az idei témakörök alakulását is, hiszen a gyógyszertári munka is átalakult. Picit a terápia management program most háttérbe szorult.

Úgy gondolja a hihetetlenűl megnőtt pácienskontaktok miatti jelenlegi helyzetre nagyon illik a latin mondás, miszerint Palma sub pondere crescit, vagyis teher alatt nő a pálma. Fontos az, hogy a betegek korrekt, szabatos válaszokat kapjanak a patikusoktól, szóval előre fel kell készülniük a Coviddal és poszt-Coviddal összefüggő kérdésekre, fontos, hogy a gyógyszerész tudja mikor kit hova kell irányítani. Vannak olyan országok, ahol a gyógyszerészek is részt vesznek a vakcinációban, vitathatatlan, hogy a gyógyszerészekre szerep hárul, valahol komolyabb is. Számára az idei témák közül is kiemelkedően fontos a gyógyszerészi szerepvállalás a praxisközösségekben, szívesen látna erről szóló pályamunkákat. Másik kedvenc 2021-es témaköre a védőoltásokkal kapcsolatos edukáció és tapasztalat.

Elmesélte, hogy napjainkban olyan hihetetlen módon megszaporodtak a gyógyszertári munkában az adminisztratív feladatok, hogy egy kicsit kezd veszélybe kerülni a szakmai munka és a hivatásfejlesztő programok kiteljesedése. Ennek ellenére vannak olyan kollégák a praxisban, akik saját indíttatásból olyan hihetetlen szakmai produkcióra képesek, amely nemcsak hogy a gyógyszerellátás nimbuszát erősíti, nemcsak a helyi közösség egészségügyi ellátását emeli magasabb szintre, hanem olyan példamutató gyakorlat, amelyet valamennyi hazai gyógyszertár napi praxisába jó lenne beépíteni.

Dr. Hodossy Lajos (Roche Magyarország Kft.) felhozott egy érdekes hasonlatot, miszerint a mandarin nyelvben a „krízis”kifejezést két jelképpel (szimbólummal) fejezik ki, az egyik a veszély, a másik a lehetőség, és ezek összetételéből jön ki a krízis kifejezés jele. Úgy gondolja, ez a helyzet a gyógyszerészet számára lehet egy nagyon nagy lehetőség is akár. A gyógyszerészet egy egészségügyi tudomány, aminek gazdasági vonzata van, és szerinte a mostani helyzet nagyon erősen reflektorfénybe állítja a gyógyszerészetnek ezt a fajta szakmaiságát, hivatás jellegét. Hiszen a betegek válaszokat szeretnének, és ezeket a válaszokat a frontvonalban lévő gyógyszerészektől kaphatják meg. Az idén meghirdetett témák közül az oltásokkal kapcsolatos betegtájékoztatást és beteggondozást tartja kiemelkedően fontosnak. Arra biztat minden gyógyszerészt, ha pályamunkára nincs is esetleg idejük, akkor is proaktívan a betegeket tereljék az oltás irányába, hiszen ebben a járványhelyzetben ez egy kruciális pont, és ez az egyetlen eszközünk, hogy legyőzzük ezt a járványt.

Az elmúlt 10 év kampányaival kapcsolatos tapasztalatai alapján, úgy gondolja, hogy gondolkodásmódot és szemléletet lehet változtatni, csak nagyon kitartó és nagyon szisztematikus munka kell hozzá, valamint sok idő és sok türelem. Még emlékszik rá, mikor indult ez a kampány 11 évvel ezelőtt mekkora idegenkedés és értetlenkedés fogadta ezt az elképzelést, de úgy gondolja, hogy megérte, hisz ma már a gyógyszerészi gondozás elfogadott és törvényi szintre emelkedett, és hozzá tartozik sok patika mindennapi értékteremtő munkájához. Annak idején úgy látták, hogy ez a kezdeményezés nagyon belepasszol cégük, a Roche Magyarország Kft. hosszú távú filozófiájába. Ugyanis abban hisznek, hogy a gyógyítás és az egészségügy is egyre inkább személyre szabottá válik. A személyre szabott gyógyításnak van egy szűk értelmezése, amikor csak a gyógyszeres terápiára fókuszálunk, a tágabb értelmezése viszont arról szól, hogy a gyógyítás minden egyes lépésében megpróbálunk személyre szabott megoldást kínálni. A páciens az egészségügyi ellátórendszeren belül a gyógyszerésszel találkozik a leggyakrabban. Ő az, aki a legjobban ismeri a beteget, aki apró dolgokat is észre tud venni. Ha a tudását erre fókuszálja, akkor egy nagyon komoly hozzáadott értékkel tudja gazdagítani a gyógyítás folyamatát. Ezért mondják azt a Roche-nál, hogy a lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a gyógyszerészi gondozás programját, valamint az Év Gyógyszerésze és Kedvenc Patikám pályázatokat.

Dr. Samu Antal (Magángyógyszerészek Országos Szövetségének zsűri elnöke) örömét fejezte i, hogy a pályázat már tizenegyedik alkalommal van meghirdetve, és hogy egyre nagyobb érdeklődés övezi nem csak a gyógyszerészek, de a közönség felől is. Szerinte még ilyen leterhelt időkben is biztos, hogy lesz olyan gyógyszerész, aki részt vesz majd a pályázaton, hiszen ez egy szellemi felüdülés is. Biztos benne, hogy a népszerűség, ami ezt a pályázati rendszert övezi, változatlan marad a jövőt illetően is. Kiemelten fontosnak tartja az adherencia kérdését a krónikus betegek esetében, hiszen a gyógyszerész segíthet elviselhetővé tenni egy-egy betegséget, hogy a páciens együtt tudjon élni vele, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a különböző szövődmények minél később jelenjenek meg., da kell figyelni a gyógyszerek hatására, mellékhatására, esetleges interakciókra gyógyszer-gyógyszer, gyógyszer-táplálék, gyógyszer-betegség között.

Az elmúlt 11 év során a programok fókuszába azokat a területeket tették, amelyen a gyógyszerész szakma számára rendkívül fontosak, például diabétesz, hipertónia, adherencia. Elmondta, hogy sajnos a betegek több int 50%-a nem úgy szedi a gyógyszereit, ahogy azt az orvos előírja, ez azt jelenti, hogy nem lesz sikeres a terápia, és okoz egy nagyon komoly egészségügyi és anyagi veszteséget is a társadalomnak, és az egyénnek egyaránt. Nem véletlen, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara is az egyik programjában az adherenciát kiemelten kezeli, és egyre szélesebb körben csatlakoznak hozzá a gyógyszerészek.

Mégis idén egy másik témát tart elsődlegesnek, ami a Coviddal kapcsolatos gyógyszerészi edukáció, és az ezzel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok. Az elmúlt években fontos szem előtt tartani az internetes világ fejlődését, és hatását a gyógyításra, ezért választható témaként idén is megjelenik, hogy a patika hogyan tudja használni a modern kommunikációs eszközöket, hogyan tudja magát megmutatni azoknak, akik ezeket a csatornákat napi szinten használják. A COVID19 járvány alatt még jobban előtérbe került a Telemedicina - Gyógyszerészi gondozás az elektronikus egészségügyben.

Dr Szökő Éva (A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke) örül, hogy ilyen rendhagyó módon, de meg tudtuk tartani ezt a sajtótájékoztatót, hiszen ez a mai világ fejlődésével jár, viszont tipikusan a lakosság gyógyszerellátása az ami online nem oldható meg, mint sok minden más. A gyógyszerészek személyes jelenlétére van szükség a patikákban, kórházakban, hogy a betegekről gondoskodhassanak. Fontos a gyógyszerészek jelenléte, és elérhetősége a páciensek számára ezekben az időkben, hiszen sokat tudunk a vírusfertőzésről már, de még mindig sok a bizonytalanság. Sokszor nehéz adekvát választ adni ez ügyben, mert még sok mindenben a szakemberek sem tudják a biztos választ.

Reméli, hogy sok olyan pályázat fog születni, amiben a gyógyszerészek a tapasztalataikat írják le, összefoglalják, hogy hogyan tudnak ezzel a többlet feladattal megbirkózni, volt-e ehhez kellő segítségük, milyen forrásokból tudtak tájékozódni, és hogy a Covid19 kapcsán született tapasztalataikat is megosztják a pályázataikban esetleg. Edukációval foglalkozó pályázatot is szívesen olvasna, ami a betegek megfelelő tájékoztatásáról szól, nyilván a gyógyszerhasználat területét is beleértve. Úgy gondolja, azok a gyógyszerészek lehetnek érdemesek az Év Gyógyszerésze díjra, akik meglátják a lehetőségeket, proaktívak, felismerik a problémákat, fontos, hogy nem süllyednek el a napi rutinban, és intenzíven tartják a kapcsolatot a betegekkel, az eddigi nyertesekre is jellemző volt, hogy felismerték miben tudnak valami pluszt, vagy mást nyújtani, akár a közösségükben, mint egészségügyi szervező működni egészségmegőrzés céljából.

Az Év gyógyszerésze pályázat menete: idén szokás szerint lakossági és szakmai oldalról is lehet ajánlásokat tenni. Mindkét oldalról egyaránt a 10-10 legtöbb jelölést kapott gyógyszerészt a pályázatot szervező Nero Solution Kft. személyesen kéri fel a pályázaton való részvételre. A pályázatok leadásának határideje 2021. augusztus 30. A 20 pályázati anyagból a szakmai zsűri választja ki a legjobbakat. A díjazottak a MOSZ XXXI. kongresszusán ünnepélyes díjátadón vehetik át az Év Gyógyszerésze díjat és a Kedvenc Patikán címet, valamint a további díjakat. Minden pályamunkát leadó gyógyszerész ingyenesen vehet részt az év végén megrendezésre kerülő Év Gyógyszerésze szemináriumon.

A pályázatokat bíráló szakmai zsűri tagjai: Dr. Mikola Bálint - Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöke, Prof. Dr. Szökő Éva - Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke, Dr. Samu Antal - Magángyógyszerészek Országos Szövetsége elnöksége tagja és Prof. Dr. Halmos Gábor egyetemi tanár Debreceni Egyetem Gyógyszertudományi Kar.

Az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám 2021-es pályázatának díjátadójára a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége XXXI. Kongresszusán kerül sor.

Az Év Gyógyszerésze jelölések beérkezésének határideje: 2021. május 31.

A pályázatokról további részletes információkat az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám honlapokon (www.evgyogyszeresze.hu és www.kedvencpatikam.hu) találhatnak az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Már több mint százan jelentkeztek önkéntes babasimogatónak a kistarcsai kórházban maradt csecsemők szeretgetésére
A Flór Ferenc Kórházban hivatalos önkéntes program indul a kórházban maradt csecsemők megsegítésére. Olyan emberek jelentkezését várják, akik időt töltenek a babákkal, ringatják, szeretgetik, megnyugtatják őket és játszanak velük, hogy a kicsik az alapellátáson túl a szükséges szeretetet és törődést is megkaphassák.


Szervezett keretek között, önkéntes szerződéssel és kötelező oktatással babasimogató programot indít a kistarcsai Flór Ferenc Kórház. Az ötletgazda, Balogh Tamás egy Facebook-posztban jelentette be a kezdeményezést, amelynek célja egy országos modell kidolgozása. Azt írta, „a Flór Ferenc kórház lesz a minta kórházunk”.

Múlt héten nagy sajtóvisszhangot kapott a hír, miszerint a kistarcsai kórház csecsemő- és gyermekosztálya öt újszülött kisfiúról gondoskodik, akiket nem vittek haza a születésük után. A kórház közzétette, milyen adományokat – például egyes tápszert, pelenkát és légzésfigyelőt – fogadnak szívesen a babák ellátásához. Az ott dolgozók elmondása szerint azonban a kórházban hagyott babáknak leginkább szeretetre, törődésre, érintésre van szükségük, ehhez kellenének önkéntesek.

„Olyan emberek, akik időt töltenek olyan újszülöttekkel és csecsemőkkel, akik hosszabb ideig kórházban maradnak, mert a szüleik nem tudják vagy nem akarják hazavinni őket. Ölbe venni és ringatni a babát, megnyugtatni sírás esetén, beszélni hozzá vagy játszani velük, bőrkontaktust biztosítani, és úgy általában jelen lenni”

– foglalta össze Balogh Tamás a feladatokat egy ápoló elmondása alapján.

Az ötletgazda közölte, hogy a napokban hosszas és eredményes megbeszélést folytatott a kórház csecsemő- és gyermekosztályának főnővérével, valamint a főorvos jóváhagyásával kötöttek megállapodást. Ennek keretében bemutatják, hogyan is képzelik el a babasimogatást szervezetten, a szabályok betartásával, a megfelelő oktatások elvégzésével. Cél, hogy a program „legfőképpen a babákra nézve biztonságos keretek között legyen megszervezve”.

A jelentkezés feltételeihez tartozik, hogy az önkénteseknek szerződést kell kötniük a kórházzal. A szerződés semmire nem kötelez, viszont kizárólag a szerződés meglétével, és az alábbi pontok teljesítésével lehet csak belépni a babákhoz.

Az önkéntesek a papírok megléte után hivatalos babasimogatók lesznek. Ehhez részt kell venniük egy másfél órás képzésen, amely tűz- és munkavédelmi, adatvédelmi, minőségirányítási, valamint kórházhigiéniai oktatást foglal magában. Emellett szükségük lesz egészségügyi alkalmassági igazolásra is,

amihez EKG-, labor- és mellkasröntgen-vizsgálatokat kell elvégezni. Balogh szerint ezt a kórház soron kívül és azonnal elvégez az önkénteseken.

A babasimogatók a feladatukat fehér köpenyben, hivatalos kitűzővel fogják végezni, és szigorú szabály, hogy a babákról kép, videó és hanganyag rögzítése szigorúan tilos.

Az önkéntesektől heti minimum egy, de lehetőség szerint két óra jelenlétet kérnek, és csak olyanok jelentkezését várják, akik a rendszeres utazást Kistarcsára meg tudják oldani. Az ötletgazda hangsúlyozza: „Egyszeri babasimogatók ne jelentkezzenek. Ez nem turista látványosság”.
Így jelentkezhetsz babasimogatónak:

Írj egy e-mailt Ágoston Ibolya főnővérnek az alábbi címre: agoston.ibolya@florhosp.hu. Az ötletgazda azt kéri, hogy senki ne keresse fel személyesen a kórházat a jelentkezés céljából, ez csak e-mail küldésével lehetséges.

Balogh Tamás nem sokkal a felhívás megosztása után arról tájékoztatott a Facebookon, hogy

alig pár óra alatt már több mint százan jelentkeztek babasimogatónak.

A távlati cél egy olyan egységes rendszer kidolgozása, amelynek a végén, az ország összes kórházban maradt babája mellett ott lesz legalább egy, de remélhetőleg 4-5 babasimogató.

Azt is közölte, hogy már felvette a kapcsolatot a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikaval, de tervben van a Bethesda Gyermekkórház is, és sorban jön majd az ország összes többi kórháza is. A rendszert lassan, de stabilan építenék fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Elvitte a mentő a sofőrt! Ne büntesd meg!” – egy idegen cetlije mentette meg a bírságtól a rosszulléttel küzdő autóst Pécsen
Egy pécsi áruház parkolójában lett rosszul egy férfi, akit kórházba szállítottak, az autója azonban a parkolóban maradt, ahol egy óra várakozás után fizetni kell. Egy szemtanú nemcsak üzenetet hagyott a szélvédőn, de a parkolóőrrel is egyeztetett a méltányosságról.
DKA – Fotó: - szmo.hu
2026. július 06.



„Elvitte a mentő a sofőrt! Ne büntesd meg! Köszi” – ez az üzenet állt azon a kis papírcetlin, ami néhány nap alatt bejárta a magyar internetet. Múlt hét szerdán Pécsen, kora reggel egy áruház parkolójában egy autós rosszul lett, mentő vitte kórházba. Később, amikor visszatérhetett a kocsijához, egy kézzel írt üzenetet talált a szélvédőjén. A cetlit lefotózta és megosztotta a Facebookon, hogy köszönetet az írójának.

„Szeretném szívből megköszönni annak a kedves, ismeretlen embernek, aki ezt a szélvédőmre tette. Ez a figyelmes és önzetlen gesztus igazán megmelengette a szívemet, és mosolyt csalt az arcomra. Jó érzés tudni, hogy vannak még ilyen kedves emberek. Kívánom, hogy az élet sokszorosan adja vissza ezt a jóságot Önnek. Legyen csodálatos napja, és köszönöm még egyszer ezt a szép gesztust!”

– üzente a sofőr a megmentőjének.

A kedves történetről az Országos Mentőszolgálat is beszámolt a Facebookon, a poszt alatt pedig megszólalt a cetli írója, Solymosi-Kisfalvi Anita is. Azt írta kommentben, hogy ott csak az járt a fejében, hogy meg fogják büntetni az autó tulajdonosát, ezért nem sokat mérleget, tette, amit jónak látott. A Blikknek részletesebben is elmesélte, mi történt. Mint mondta, az egyre hangosodó szirénára lett figyelmes a parkolóban.

„Közelebb mentem, és akkor láttam, hogy egy ott parkoló autóhoz érkeztek, ahol egy úr állt, aki a mellkasát szorította. Még be tudta zárni az autóját, aztán betették a mentőbe, én pedig vártam, hogy elviszik-e, vagy sem”

– idézte fel a történteket.

Mivel az áruház parkolójában egy óra várakozás után fizetni kell vagy komoly büntetést kockáztat az ember, Anita cselekedett, miután a mentő elhajtott a beteggel. Először megírta a cédulát, amit a szélvédőre tett, majd felkereste a parkolóőrt is.

„Ismerem Tamást, aki a parkoló autókra figyel, és mondtam neki, hogy egy kórházi kivizsgálás nem csak egy órán át tart, így ne büntesse meg a tulajt. Részemről ez volt a legkevesebb, amit tehettem. Nem azért csináltam, mert viszonzást várnék, egyszerűen így éreztem helyesnek”

– mondta a nő.

A parkolóőr egyetértett vele abban, hogy egy ilyen esetben el lehet tekinteni a büntetéstől.

Az autó sofőrje, Csaba később írásban köszönte meg a segítséget, és elárulta, mi történt vele. „Szívinfarktusra utaló tünetek miatt hívtam magamhoz a mentőt. Munkába menet, vezetés közben lettem rosszul.”

„Abban a pillanatban nem az járt a fejemben, hogy szabálytalan helyen parkolok-e, vagy hogy ezért esetleg büntetést kapok.”

A férfi hozzátette, csak az volt a fontos, hogy minél hamarabb segítséget kapjon. Külön megköszönte Anita kedvességét és emberségét, ami sokat jelentett számára a nehéz pillanatokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Az egész falu énekelve virrasztott a partra sodort 18 éves lány holtteste mellett
A Djaul-sziget lakói a közösség hagyománya szerint nem hagyták magára a partra sodort lányt, akinek édesanyját is ugyanott találták meg. A két holttest több mint 200 kilométerre került elő attól a helytől, ahol a két csónak felborult.


A Djaul-sziget egyik falujának lakói egész éjjel énekelve virrasztottak egy 18 éves lány holtteste mellett, akit a tenger sodort partra. A lány annak a múlt szombati pápua új-guineai hajószerencsétlenségnek az egyik áldozata, amelyben két, családokat szállító csónak borult fel. Péntek reggelig kilenc áldozatot találtak meg. A hatóságok ekkorra hivatalosan is az áldozatok felkutatására összpontosító szakaszba léptették a keresést – írja az ausztrál ABC News.

Michael Rangrang helyi tanító szerint a közösség számára természetes volt, hogy nem hagyják magára a lányt.

„Ez a kultúránk része. Ha valaki meghal, tennünk kell valamit” – mondta.

A lány és édesanyja holttestét három nappal a baleset után találták meg, több mint 200 kilométerre a tragédia helyszínétől. A keresésben több mint húsz hajó vesz részt, de a viharos idő és az erős áramlatok nagyon megnehezítik a munkát.

Byron Chan, Új-Írország tartomány kormányzója is beszélt a nehéz körülményekről.

„A holttestek elsodródnak az emberek és a szigetek mellett. Különösen a fiatalabb áldozatoké, mert könnyebbek, így messzire sodorja őket a víz” – mondta.

A kormányzó közölte, hogy nagyobb hajók bevetéséhez a pápua új-guineai haditengerészet segítségét kérte. Rebecca Marigu helyi újságíró arról számolt be, hogy szerdán három holttestet is láttak. Mire azonban a hajó vissza tudott térni értük, a magas hullámok miatt már nem találták őket. A rendőrség cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint kalóztámadás történt. Az egyik azonosított áldozat a helyi egészségügyi hatóság munkatársa volt. Kollégái díszsorfallal búcsúztak tőle.

A tragédia múlt szombat délután történt a Bismarck-tengeren. A két csónak fedélzetén 27 ember, köztük több kisgyerek utazott. A családok a Pangpang Beach Resortban tartott születésnapi ünnepségről tartottak hazafelé, amikor a csónakok felborultak. Csak a két hajóvezető élte túl a balesetet. Hat órán át sodródtak a vízen, mire partot értek.

Ez volt az ország egyik legsúlyosabb tengeri szerencsétlensége a Rabaul Queen 2012-es kompkatasztrófája óta, amelyben több mint 140 ember halt meg.

A tragédia ismét felhívta a figyelmet a tengeri közlekedés biztonsági hiányosságaira egy olyan országban, ahol a szigetek közötti utazás a mindennapok része. A hatóságok szerint szigorúbban kellene ellenőrizni a kötelező GPS-jeladók és mentőmellények használatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben
Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.


A 38-40 fokos hőségben egy szomjazó gólyával találkoztak a Magyar Közút dolgozói Tiszakécske határában, miközben hidegkátyúzást végeztek. Egyikük, Nagy Árpád a saját védőitalából itatta meg a madarat. Az esetről kedden posztolt a Facebookon „Szavak nélkül” címmel, a történet pedig gyorsan terjedni kezdett az interneten.

A közutasok az út menti árokban figyeltek fel a madárra, ami a bokrok leveleit csipkedte, láthatóan megviselte a kánikula – írta a Sokszínű Vidék. Nagy Árpád a bejegyzésében leírta a váratlan találkozást és a madár reakcióját.

„A reggel kapott hideg vizünkből – amit védőitalként kaptunk – megpróbáltam odacsalogatni. Meglepő módon a gólya átsétált az árkon, odajött hozzánk, és ivott a vízből. Egy apró pillanat volt a mai munkanapból, de jól megmutatta, mire képes a szomjúság, és mennyire megviseli az állatokat is ez a 38–39–40 fokos hőség” – részletezte a férfi. A posztjában arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy melegben nemcsak egymásra, hanem az állatokra is vigyázni kell. „Mi, közutasok nap mint nap az utakon dolgozunk, és ilyenkor nemcsak egymásra kell figyelnünk, hanem a körülöttünk élő állatokra is.

Egy tál víz, egy kis odafigyelés, egy perc törődés akár életet is menthet” – fogalmazott Nagy Árpád.

Nem ez az első eset, hogy a Magyar Közút munkatársai állatok segítségére sietnek. Korábban országszerte híre ment, amikor dolgozóik egy nehezen világra jövő kisborjú születésénél segédkeztek, egy másik alkalommal pedig egy útszélén talált, elhagyott kiskutyát fogadtak örökbe a veszprémi mérnökségen. Ezek az esetek azt mutatják, hogy a cég munkatársai a terepen végzett feladataik mellett gyakran kerülnek olyan helyzetbe, ahol gyors reagálással és lélekjelenléttel tudnak segíteni a bajba jutott állatokon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk