News here

HÍREK

Hvg.hu: Titkosították, ki írja alá a megfigyelések engedélyezését az Igazságügyi Minisztériumban

A tárca azt sem árulta el a lap érdeklődésére, hogy tavaly hány megfigyelést engedélyeztek, és hány engedélyt tagadtak meg, holott ezeket az adatokat hosszú évek óta kiadták közérdekű adatigénylésre.

Link másolása

Minősített, vagyis titkosított adat, hogy ki írja alá az nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések engedélyezését az Igazságügyi Minisztériumban - derült ki a miniszérium válaszából, amit a hvg.hu-nak küldtek.

A lap még februárban küldött kérdéseket közérdekű adatigénylésben, a tárca azonban csak most válaszolt, mivel kihasználták a maximális, 90 napos válaszadási időt. A három kérdésre azonban egyre sem válaszoltak, csak egy nem is kért számadatot küldtek a portálnak.

Arra a kérdésre, hogy tavaly összesen hány miniszteri engedélyhez kötött, nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtést végeztek a tárcánál, illetve arra, hogy hány megfigyelés engedélyét tagadták meg, azt közölték, hogy

ezeket nem tartják nyilván, nem rendelkeznek ezekkel az adatokkal. Csak annyit árultak el (amit a hvg.hu nem kérdezett), hogy 1469 kérelem érkezett be hozzájuk.

Ez azért furcsa, mert a minisztérium hosszú évek óta rendre kiadta közérdekű adatigénylésekre a megadott engedélyek számát, még tavaly nyáron is meg tudták mondani ezt az adatot. A hvg.hu nem talált nyilvános jogszabályi, rendeleti nyomot arra vonatkozóan, hogy a tárca ezzel összefüggő adatkezelési előírásai tavaly nyár óta megváltoztak volna.

Ennél is furcsább azonban az, hogy a lap azon kérdésére, hogy 2021-ben a megadott engedélyek közül hányat írt alá Varga Judit igazságügyi miniszter, hányat Völner Pál államtitkár, hányat alá Répássy Róbert államtitkár, és hányat más minisztériumi tisztviselő,

egy jogszabályra hivatkozva azt írták, hogy "a kért adatok nem ismerhetőek meg". A jogszabály pedig így szól: "a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat".

Ilyen minősített adat érvényességi ideje a jogszabály szerint 10-30 év is lehet, vagyis a tárca válasza szerint ennyi ideig nem tudható, hogy Varga Judit miniszter vagy éppen egy államtitkára írt-e alá bizonyos számú engedélyt.

Azért fontos kérdés az, hogy ki és hány engedélyt írhatott alá, mert a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre a törvény szerint az igazságügyi miniszter adhat engedélyt. Azonban a Pegasus-botrány óta tudni lehet, hogy ezeket a kérelmeket nem minden esetben Varga Judit írta alá. Tavaly júliusban a miniszter maga nyilatkozta azt a Telex kérdésére, hogy "az engedélyek ki vannak szervezve aláírásra" Völner Pál államtitkárnak, "ő az, aki az engedélyeket megadja vagy éppen megtagadja". Egy másik törvény és az igazságügyi tárca szervezeti és működési szabályozása ugyan tartalmazza a "kiadmányozási jogot" a miniszter akadályoztatása esetén, ám ezek egyike sem említi a titkos információgyűjtés engedélyezését. Az idén januárban Pegasus-ügyben kiadott jelentés szerint Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének kérdésére Völner Pál azt mondta, a jelentésben vizsgált esetekben "a miniszter akadályoztatása miatt helyettesítési jogkörben kerültek aláírásra az engedélyek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Már át is írta Orbán Viktor a kamatplafon szabályát
Tíz napja lépett életbe a rendelet, amely lényegében leszabályozta a betéti kamatokat.

Link másolása

Máris átírta a kormány azt a tíz nappal ezelőtt hozott rendeletét, amellyel kamatplafont vezettek be az intézményi és a jelentős összegű lakossági betétekre - szúrta ki a 24.hu a szerdán megjelent Magyar Közlönyben.

A november 21-én megjelent, az egyes gazdasági tárgyú intézkedésekről szóló eredeti rendelet szerint a hitelintézetnél 2023. március 31. napjáig kötött, forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétszerződés alapján

a betét összegére fizetett kamat nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság hivatalos honlapján utoljára közzétett 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét. Ez jelenleg 12,79 százalék.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a rendelkezés indoklásaként azt mondta: nem volt rá magyarázat, hogy egyesek olyan jövedelemre tettek szert, amit a kisebb megtakarítással rendelkező lakossági ügyfelek nem érhettek el.

A Portfolió elemezésében akkor azt írta a rendeletről, hogy miközben az MNB emeli, a kormány visszacsökkenti a kamatot egy bizonyos szegmensben, ezzel pedig ismét szembe megy a jegybankkal, csökkenti a monetáris szigorítás hatékonyságát.

Ebbe a rendeletbe nyúltak most bele, a módosítást Orbán Viktor jegyzi. Azonban mindössze egyetlen mondat került bele a már korábban elfogadott szabályba, amely alapján

a rendelkezéseket a 2022. december 1. napján fennálló látra szóló betétszerződésekre is alkalmazni kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Tüntetésekkel, ülősztrájkkal álltak ki diákok a kirúgott tanárok mellett csütörtök reggel
Szerdán újabb nyolc tanárt rúgtak ki, mert részt vettek a korábbi tiltakozóakciókban. Erre válaszul újabb tiltakozáshullám kezdődött.

Link másolása

33 iskola csatlakozott a Tanárok a Tanárokért által december elsejére meghirdetett polgári engedetlenségi akcióhoz - írta a szervezet a csütörtök reggel a Facebook-oldalán. Az akciót az után hirdették meg, hogy a szerdán három fővárosi gimnáziumból összesen nyolc tanárt rúgtak ki, mert korábban részt vettek a tiltakozó akciókban.

A Belügyminisztérium (BM) szerdai közleményében azt írta, hogy lépésükkel a diákok érdekeit helyezi mindenek elé. Szerintük a pedagógus jogellenes munkamegtagadása korlátozza a tanuló tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását.

A BM azt is leszögezte, hogy

„álláspontja megingathatatlan, következetesen járt és jár el a munkájukat jogellenesen megtagadókkal szemben, ahogy teszi azt minden munkáltató, és ezt várja el az irányítása alá tartozó valamennyi szervtől, szervezettől”.

Erre válaszul már szerda estére meghirdettek egy demonstrációt a BM épülete elé, a Tanárok a Tanárokért pedig bejelentette: újabb polgári engedetlenségi akciót hirdet december elsejére, „válaszul nyolc kollégánk elbocsátására”. Ehhez csütörtök reggelre már 33 iskola csatlakozott - a többség budapesti intézmény, de a listán szerepel törökbálinti, pilisborosjenői, illetve egy zalaegerszegi intézmény is.

A szerdán elbocsátott nyolc tanár közül egy az Eötvös József Gimnáziumban, egy a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tanított, hatan pedig a Karinthy Frigyes Gimnázium munkatársai voltak.

Az elbocsátások miatt a Karinthyban és a Vörösmartyban is rendkívüli szünetet rendeltek el,

mert „az intézmény jogszabályban előírt működtetése ezen a két napon előreláthatólag nem lesz lehetséges”.

A budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban csütörtök reggel ülősztrájkot tartottak a diákok, szolidaritást vállalva a kirúgott tanárokkal: a Telex beszámolója szerint a tiltakozó diákok megtöltötték az iskola lépcsőit.

A Fazekas Mihály Gimnázium előtt csütörtök reggel diákok és tanárok együtt tartottak napindító tüntetést.

Az Eötvös József Gimnázium előtt több száz diák sorakozott fel csütörtök reggel, és

tapssal köszöntötték minden egyes érkező tanárukat.

A Telexnek az egyik diák azt mondta, hogy ezt a megmozdulást a tanulók szervezték, és ezzel szeretnék jelezni, hogy megbecsülik a tanáraikat. Emellett ülősztrájkba is kezdenek az iskolában, a második, harmadik és negyedik órára sem fognak bemenni a diákok.

A szombat délutánra is tüntetést hirdetett a Tanítanék Mozgalom a Klebelsberg Központ elé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Lavrov: Nem lehet helyreállítani Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatait
Az orosz külügyminiszternek nem tetszik, hogy az európai politikai közösségből és az európai biztonság kiépítéséből is ki akarják hagyni Oroszországot.

Link másolása

Nem állíthatók helyre Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatai a biztonság kérdéseiben - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.

"Egyedül csak az világos, hogy ha és amikor, egy bizonyos időpontban a nyugati szomszédaink - és a szomszédságtól nem lehet elszakadni -, a nyugati szomszédaink és korábbi partnereink hirtelen érdeklődni kezdenek majd az európai biztonsággal kapcsolatos közös munka valamilyen módon történő helyreállítása iránt, akkor ez a helyreállítás nem sikerül majd"

- mondta Lavrov.

A tárcavezető egyebek között nehezményezte, hogy Emmanuel Macron francia elnök egy európai politikai közösség létrehozását javasolva mindenkit meginvitált, kivéve Oroszországot és Fehéroroszországot. Emellett azt is kifogásolta, hogy Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Annalena Baerbock német külügyminiszter pedig nyíltan arról beszélt, hogy az európai biztonságot Oroszország ellenében és nem vele együtt kell kiépíteni.

Arról is beszélt, hogy a Nyugat dominanciára törekvése, a NATO keleti bővítése miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az európai biztonság alappillére helyett marginális szervezetté válik.

Elmondta, az EBESZ-tagállamok összes vezetője aláírta azokat a dokumentumokat, amelyek az egységes és oszthatatlan biztonság elvét tartalmazzák, valamint azt az elvet, hogy egyetlen szervezet sem játszhat domináns szerepet az európai biztonság rendszerében.

Lavrov szerint a Nyugat ellenőrzése alá került EBESZ elvesztette az esélyét, hogy konfliktusmegoldó szerepet játsszon,

nem törekedett az ukrajnai rendezés alapját jelentő minszki megállapodások betartatására, ellenkezőleg, az oroszellenes "kijevi rezsim" pártjára állt, az EBESZ különleges megfigyelő missziója pedig műszaki eszközeivel az ukrán hírszerzést segítette a Donyec-medencében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Hiába volt minden tiltakozás, Novák Katalin aláírta a szociális törvény módosítását
A Szabó Tímea által korábban csak „lex megdöglesz”-nek nevezett jogszabály már meg is jelent a közlönyben.

Link másolása

Aláírta Novák Katalin köztársasági elnök a szociális törvény módosítását is tartalmazó salátatörvényt. Mindez abból derült ki, hogy a szerdai Magyar Közlönyben megjelent a jogszabály, ezt szúrta ki a hvg.hu.

A „Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról” szóló, számos egyéb intézkedést is tartalmazó javaslatcsomag

lényegében azt mondja ki, hogy az állam minden eddiginél kevesebb felelősséget vállalna a rászoruló állampolgáraiért.

A módosítást a párbeszédes Szabó Tímea korábban „lex megdöglesznek”-nek nevezte, és az ellenzéki pártokon kívül több civilszervezet is tiltakozott ellene.

A javaslatcsomag vitáját az ellenzéki képviselők közel egy teljes napig elhúzták az obstrukciójukkal, az Országgyűlés fideszes többsége azonban végül november 22-én elfogadta azt.

Ezután

a Magyar Önkormányzatok Szövetsége nyílt levelet írt a köztársasági elnöknek, amelyben arra kérték Novák Katalint, hogy ne írja alá a törvényt.

A tiltakozás ezek szerint eredménytelen volt - ahogy például a kata-módosítás esetében is. Igaz, akkor a köztársasági elnök még egy közleményt is kiadott az aláírás kapcsán, amelyben megmagyarázta, miért látta el a kézjegyével a jogszabályt, amely lényegében megszüntette ezt a kedvezményes adózási formát. A szociális törvény módosítása kapcsán ilyen közleményt azonban most nem adott ki Novák Katalin.


Link másolása
KÖVESS MINKET: