HÍREK
A Rovatból

HVG: Feltörték a budapesti orosz „kémbank” levelezőrendszerét, érzékeny adatok szivároghattak ki

A támadás pont aznap történt, mikor kiderült: Bulgária nyáron megszünteti a tagságát a bankban, amiben így Magyarország marad az egyetlen uniós tag.


Ismeretlenek feltörték az orosz kémbankként emlegetett budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB)levelezőrendszerét: e-mailek, dokumentációk és egyéb érzékeny információk kerülhettek hackerek kezébe, akik ezeket az anyagokat terjeszteni kezdték – tudta meg a hvg.hu. A lap szerint

a támadásra aznap került sor, amikor kiszivárgott, hogy Bulgária augusztustól megszünteti a tagságát a bankban.

Az NBB megerősítette a lapnak, hogy „február 17-én kibertámadás érte a pénzintézetet”, és ennek eredményeként egyes banki tisztviselők nevében jogosulatlanul tömeges hamisított e-mail terjesztést hajtottak végre” kiberbűnözők. A bank a magyar bűnüldöző hatóságokkal együttműködve „minden szükséges intézkedést megtesz a bűncselekmény gyors kivizsgálása, a bűnözők azonosítása és bíróság elé állítása érdekében”.

A HVG úgy tudja, hogy a hackerek belső levelezésekhez, dokumentációkhoz, érzékeny információkhoz is hozzájutottak, és

a hackertámadás révén megszerzett dokumentumokat terjeszteni is kezdték.

A lap szerint így nem arról van szó, hogy a bank tisztviselőinek nevében küldtek ki hamis e-maileket, hanem olyan e-maileket, nem elektronikus levelezéseket és egyéb dokumentumokat küldtek szét, amelyeket kizárólag a hackertámadás során szerezhettek meg.

Az NBB válaszát azonban úgy is lehet értelmezni, hogy a pénzintézet magát a támadást elismerte, de szerintük a hackerek által terjesztett anyagok hamisak.

A Nemzetközi Beruházási Bankot a KGST hozta létre 1970-ben. A Magyar Népköztársaság alapító tagja volt a pénzintézetnek, azonban hazánk 2000-ben, pont az első Orbán-kormány idején lépett ki belőle, a nem kellően hatékony és nem megfelelően átlátható működésre hivatkozva.

2015-ben azonban - szintén egy Orbán Viktor által vezetett kormány alatt - Magyarország visszalépett a bankba és hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett.

2018-ban pedig az NBB bejelentette, hogy Budapestre teszi át székhelyét.

Ezután kezdett el terjedni a pénzintézetről, hogy akár hírszerzési célokat is szolgálhat, az NBB azonban visszautasította, hogy kémbankként kezdtek hivatkozni rá.

A jelző azonban talán azért is ragadhatott rájuk, mert

2019-ben a fideszes többségű parlament megszavazta, hogy az orosz dominanciájú bank teljes mentességet élvezzen a magyar hatóságok felügyelete alól, míg a vezetők és a vendégeik a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon, így az EU-ban is.

Az orosz ukrán háború kitörése után, tavaly márciusban Szlovákia, Csehország, Románia és Bulgária is bejelentette: lépéseket kezdenek az NBB-ben és a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankban (IBEC) való részvételük megszüntetésére.

Bulgária augusztusban szünteti meg a tagságát, távozásával Magyarország az NBB egyetlen európai uniós részvényese marad. A HVG azt is megjegyzi, hogy az NBB-től eddig a legnagyobb, százmillió eurós hitelt is egy magyar cég, az állami tulajdonban lévő MVM vette fel az energiaellátási hálózat korszerűsítésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pert indított Magyarország az Ukrajnának fizetett uniós támogatások miatt
A magyar kabinet szerint jogsértő, hogy az orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna támogatására fordítják. Az ügy akár évekig is eltarthat.


A magyar kormány július 11-én nyújtotta be keresetét a luxembourgi Törvényszékhez, amely augusztus 25-én tette közzé az ügyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezzel hivatalosan is megindult a per. A keresetet először az EU Bíróságához adták be, de az az alsóbb fokú luxembourgi testülethez továbbította az ügyet, írta a Portfolio.

A kabinet az Európai Békekeretet támadja, mert kifogásolja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna támogatására fordítják. A kormány szerint ezzel megsértik az uniós alapszerződésekben lefektetett jogszerű döntéshozatal alapelveit,

és a hivatalos jegyzőkönyv sem pontosan tükrözi a folyamatot.

Magyarország azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg az Európai Békekeret irányító bizottságának 2025 februárjában hozott döntését. Ez a határozat a Tanács 2024. május 21-én elfogadott intézkedésének végrehajtásáról rendelkezett. A tanácsi döntés kimondta, hogy a zárolt orosz eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7 százalékát az Európai Békekeretbe kell átutalni.

A határozat arról is szólt, hogy az adminisztratív költségeket szintén ebből a forrásból kell fedezni, így a tagállamoknak nem keletkeznek plusz kiadásaik.

Az Európai Békekeret az Unió kül- és biztonságpolitikai eszköze, amelyből katonai támogatást, fegyvereket és hadianyagot biztosítanak Ukrajnának.

Eddig több mint 11 milliárd eurót folyósítottak Kijev számára.

A perrel kapcsolatban hosszadalmas és összetett jogi eljárás veszi kezdetét, amely akár évekig is eltarthat, különösen az esetleges fellebbezések miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar György: Orbán Viktor stábja aligha maga fizette az adriai utat
Az ügyvéd szerint a számlákon múlik, igaz-e, hogy mindenki maga állta a költségeket. Ha nincs bizonylat, szerinte valószínűsíthető az ingyenesség.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 27.



Magyar György ügyvéd a Klubrádióban értékelte Orbán Viktor adriai utazását munkajogi szempontból. A miniszterelnök szabadságát tölti, de elkísérte stábjának több tagja is: Orbán Balázs politikai igazgató, Máté János államtitkár és Kaminski Fanni, aki a közösségi oldalait kezeli. A kormányfő egy NER-es magángéppel utazott.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, mindenki maga fizette az útiköltségét.

Magyar György szerint azonban a miniszterelnök munkajogilag nem kötelezheti a munkatársait arra, hogy vele utazzanak, majd előbb saját pénzből állják a költségeiket.

Az ügyvéd úgy fogalmazott: a munkatárs dönthet úgy, hogy ezt bevállalja, de ő nem tartja reálisnak, hogy mindenki maga állta a számlát. Szerinte az a kérdés, kinek a nevére állították ki a számlát, és ha nincs ilyen, akkor valószínűsíthető az ingyenesség.

Magyar György így fogalmazott: kedves Fanni és Balázs és János, mutassátok a számlát. De nem elég ám egy díjbekérő, hogy mennyibe fog kerülni: legyen ráütve pirossal, hogy »fizetve«.

Az ügyvéd arról is beszélt, hogy

Orbán Viktor választást akar nyerni, ezért nem engedheti meg magának, hogy teljesen kivonja magát a munkából a szabadsága alatt.

Ha viszont dolgozni kell, azt meg kell vásárolni, és erről a munkaadónak és a munkavállalónak kell megállapodnia.

Hozzátette: nem gondolja, hogy a munkaügyi bíróságon bárki azzal érvelne, hogy a miniszterelnök nem váltotta meg a szabadságukat, nem fizetett pótlékot, és a saját zsebükből kellett fizetniük.

Az utazással kapcsolatban Magyar Péter is megszólalt: pénteken ő tett közzé képeket a miniszterelnök horvátországi útjáról.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid Lázár János újabb HÉV-es ígéretéről: Nehéz nem arra gondolni, hogy ez csak egy kampánybejelentés, amit egy percig sem gondolnak komolyan
A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint most a nulláról kezdenék újra a tervezést egy olyan vonalon, ami már sok milliárd forintért ugyanezzel a műszaki tartalommal megterveztek.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 27.



Vitézy Dávid a Facebook-oldalán reagált Lázár János bejelentésére, miszerint indul a gödöllői HÉV fejlesztése. A Podmaniczky Mozgalom vezetője arra emlékeztetett, hogy a beruházást a miniszter 2022 végén saját maga állíttatta le.

„Most nulláról kezdenék újra a tervezést egy olyan vonalon, ami már sok milliárd forintért ugyanezzel a műszaki tartalommal meg lett tervezve”

– hangsúlyozta Vitézy, majd összefoglalta a projekt korábbi eseményeit.

A politikus szerint még Tarlós István főpolgármestersége alatt indult el a BKK részéről a gödöllői HÉV és a metró integrációjának tervezése, ezt Kovács Péter XVI. kerületi és a fiatalon elhunyt Riz Levente XVII. kerületi polgármester harcolta ki akkor a Fővárosi Közgyűlésben. A sok milliárdos tervezési munkát jelentősen késleltette, hogy a HÉV-ek átkerültek állami tulajdonba, végül a kormány 2021-ben döntött úgy, hogy a tervezést folytatja, uniós pénzt is rendelt hozzá, és 5,7 milliárd forintért a BFK átvette a korábbi tervezés irányítását.

„Sikerült megállapodni a műszaki tartalomról mind a négy érintett kerülettel és a Fővárossal, az engedélyezési tervek szinte véglegesek voltak, amikor megérkezett Lázár János, odaírta, hogy „Nem! Lezárni”, és ezzel ment a szerződés, a tervek és az uniós pénz is a kukába” – fogalmazott Vitézy.

„Most ugyanez a Lázár János bejelenti, hogy nulláról újrakezdik az egész beruházást úgy, hogy a tervezésre (!) újból kiírt tenderen az ajánlatok beadási határideje a 2026-os választásokkal esik egybe (!), nehéz azért nem arra gondolni, hogy ez csak egy kampánybejelentés, amit egy percig sem gondolnak komolyan.

Ugyanis, ha a gödöllői hév fejlesztését, sőt, bármelyik hév-vonal fejlesztését egy percig is komolyan vette volna ez a közlekedési kormányzat, akkor az elmúlt három évben nem csak és kizárólag romboltak volna minden beruházás körül” – írta a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Botrány a Lidlnél: túl olcsón árulják az ország tortáját, kiakadtak a cukrászok
A testület szerint engedély nélkül használták a logójukat az „Álmodozó” tortán. A piaci ár alatti akciós ár miatt a hatóságokat is bevonhatják az ügybe.


A Magyar Cukrász Ipartestület kifogásolta, hogy a Lidl akciós újságjában szereplő „Álmodozó” torta csomagolásán engedély nélkül használták a szervezet logóját. Szerintük ez megtévesztheti a vásárlókat, ezért az Egy Csepp Figyelem Alapítvánnyal közösen lépéseket tesznek, írja a Világgazdaság.

A testület arról is beszámolt, hogy

a tortát valóban egy ipartestületi tag szállítja az áruházláncnak. Ez önmagában nem jelent problémát, hiszen minden tag jogosult viszonteladót kiszolgálni, a gondot az okozza, hogy a vállalkozás elmulasztotta bejelenteni a viszonteladói értékesítést.

Az ipartestület az árat is problémásnak tartja. Közleményükben hangsúlyozták, hogy az alapanyagok és a termelési költségek alapján a Lidl akciós újságjában feltüntetett ár piaci érték alatt van. Hozzátették:

„a multinacionális kiskereskedelmi láncok árazási gyakorlatában sajnos gyakori, hogy egy terméket kizárólag a marketing értéke miatt, sokszor pénzügyi haszon nélkül árusítanak,

ezért alkalmazzák a piacinál jóval alacsonyabb értékesítési árat.”

A Lidl a testület kérdésére úgy reagált, hogy csak egyszeri szállításról van szó, és nem tervez folyamatos ellátást az áruházlánc felé.

A szervezet szerint ez a fajta árazás hosszú távon károsíthatja a cukrászszakmát. Ezért felvették a kapcsolatot a Gazdasági Versenyhivatallal, hogy tisztázzák, van-e jogi korlátozás arra, ha egy kiskereskedelmi lánc beszerzési áron vagy az alatt kínál cukrászterméket. A további lépések a GVH válaszától függnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: