A hullámvasút kirázza a vesekövet - IgNobel-díjat kaptak érte az idén

A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy Iránból indított rakétát, amely szerdán Törökország légtere felé tartott – írta a CNN.

„Egy Iránból indított rakétát, amely Irak és Szíria légterén áthaladva a Hatay térsége felől a mi légterünk irányába tartott, a NATO légvédelmi rendszerei megsemmisítettek” – áll a török elnöki hivatal közleményében.

Az incidens után Hakan Fidan török külügyminiszter telefonon beszélt iráni kollégájával. Egy török diplomáciai forrás szerint Fidan közölte Törökország reakcióját a rakétával kapcsolatban, és leszögezte, hogy kerülni kell minden olyan lépést, amely a konfliktus elterjedéséhez vezethet.

Allison Hart, a NATO szóvivője közölte, hogy a szövetség elítéli Irán lépését. „A NATO szilárdan kiáll valamennyi szövetségese, így Törökország mellett is, miközben Irán válogatás nélküli támadásokat hajt végre a térségben” – mondta a szóvivő, aki hozzátette:

Úgy tudni, ez az első alkalom, hogy a NATO erői elfogtak egy iráni rakétát, amely egy tagország légtere felé tartott, mióta a megelőző hétvégén kirobbant a közel-keleti konfliktus.

A szombaton meggyilkolt Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei lehet Irán következő legfőbb vezetője, miután a kiválasztásáért felelős klerikusi tanács kedden tanácskozott róla – írja a New York Times.

A 88 tagú Szakértők Gyűlése március 3-án két virtuális ülést tartott. Három, a tanácskozást ismerő iráni tisztviselő szerint az 56 éves Modzstaba Hámenei egyértelmű favoritként emelkedett ki. Ugyanakkor egyes klerikusok attól tartanak, hogy a gyors bejelentés célponttá teheti őt az Egyesült Államok és Izrael számára.

Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem Irán-szakértője szerint a döntés a keményvonalasok győzelmét jelezheti. „Sokáig őt szánták utódnak, de az elmúlt két évben mintha lekerült volna a napirendről.

Mellette két másik jelölt is esélyesnek számt: a mérsékeltnek tartott Alireza Arafi klerikus, aki tagja az átmeneti vezetői tanácsnak, valamint Szejjed Haszan Khomeini, az iszlám forradalom alapítójának unokája.

Mehdi Rahmati teheráni elemző szerint Modzstaba azért lehet jó választás, mert „behatóan ismeri a biztonsági és katonai apparátusok működtetését és összehangolását. Ezt eddig is ő irányította.” Rahmati ugyanakkor arra számít, hogy a döntésnek komoly visszhangja lesz.

– jósolta. A kormány támogatói a mártírnak tekintett vezető örökségének folytatását látnák benne, míg az ellenzék a rezsimét, amely jogvédő csoportok szerint az elmúlt hónapokban legalább 7000 embert ölt meg.

Donald Trump amerikai elnök egy keddi washingtoni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sok, általuk potenciális vezetőnek tartott iráni személy meghalt szombat óta. „Hamarosan már senkit sem fogunk ismerni” – mondta. Arra a kérdésre, mi lenne a legrosszabb forgatókönyv, így felelt:

Irán alkotmánya szerint a legfőbb vezető kinevezéséről, felügyeletéről és leváltásáról a Szakértők Gyűlése dönt. Az iszlám köztársaság 47 éves történetében ez a második alkalom, hogy a testület új vezetőt választ. Először 1989-ben döntöttek, akkor Ali Hámenei ajatollahot nevezték ki, aki több mint négy évtizeden át abszolút hatalommal kormányzott.

A legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította az ellenzék megkeresését Lázár János sokat vitatott kijelentései ügyében – írja a 24.hu.

Feljelentésként értékelte, és elbírálásra a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdését. A legfőbb ügyész tömören, írásban reagált a frakcióvezetőnek:

Az építési miniszter néhány hete egy Lázárinfón beszélt arról, hogy ő intézte el Varga Judit egykori igazságügyi miniszter kérésére, hogy Magyar Péter több millió forintos fizetést kapjon egy hozzá tartozó állami cégben.

– fogalmazott Lázár János.

A kijelentésekre reagálva fordult Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a legfőbb ügyészhez.

– tette fel a kérdést levelében, amelyben kifejtette, hogy indokolt a miniszter által elmondottak alapos vizsgálata, mert azok felvethetik a hivatali vagy korrupciós bűncselekmény gyanúját.

Csütörtökön tovább drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon. A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé bruttó 8 forinttal kúszik feljebb – írja a Holtankoljak.hu.

A gázolaj nagykereskedelmi ára így nem egészen másfél hét alatt összesen 37 forinttal lett drágább, amiből 22 forint csak erre a hétre esik.

Az áremelkedések hátterében az iráni konfliktus miatt elszabaduló nemzetközi olajár, a Brent 80 dollár fölé emelkedése, valamint a forint gyengülése áll. A piaci mozgásokat gyorsítja, hogy a MOL tavaly óta rugalmasabb, akár napi árazási gyakorlatot folytat, ami miatt a változások hamarabb begyűrűzhetnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közölt, elszámolási célú üzemanyagárak az év elején jó viszonyítási alapot adnak a piaci folyamatokhoz, bár ezek eltérhetnek a kutakon tapasztalható átlagáraktól.

Az ellenzék a benzint terhelő magas adóterheket miatt a kormányt is hibáztatja.

via 444.hu