Hozzányúl a banki alapszámlákhoz a kormány egy rendelettervezet szerint

Két titokzatos, aktatáskát cipelő férfi társaságában jelent meg csütörtökön Vlagyimir Putyin a szovjetek sztálingrádi győzelmének 80. évfordulója alkalmából szervezett volgográdi ünnepségen.

írja a The Sun.

“Putin appears to bring 'nuclear briefcase' to Stalingrad anniversary ceremony,” - Daily Mail reports pic.twitter.com/z1uQvQCWPI— Jack Straw (@JackStr42679640) February 2, 2023

A két aktatáskás férfi állítólag minden hivatalos útjára elkíséri az elnököt. A Putyinhoz közelebb helyezkedő férfit az ukrajnai háború kezdete óta már többször is lefotózták az orosz elnök közelében.

Az oroszul egy kaukázusi hegy után Cheget névre keresztelt atomkoffert a nyolcvanas években fejlesztették ki, de csak 2019-ben mutatták be a tartalmát a világnak egy tévéműsorban. A táskából három készült, ezek közül hurcolja az egyiket rendre Putyin mögött a férfi.

Katonai szakértők szerint az is elképzelhető, hogy Oroszország újabb félmillió katonával készül lerohanni a Ukrajnát. Szergej Lavrov külügyminiszter csütörtöki beszédében úgy fogalmazott, hogy Moszkva az ukránbarát események beárnyékolására készül február 24-én.

Az oroszok a feltételezések szerint Kelet- és Dél-Ukrajnában terveznek előrenyomulást. Kijev is úgy tudja, hogy az offenzíva a február 24-i évfordulón vagy annak környékén kezdődhet. Az ukránok arra készülnek, hogy a következő néhány hét döntő lehet a háború végkimenetelét illetően, ezért is próbálnak minél több nehézfegyvert felhalmozni a nyugati országok segítségével.

A készülődő orosz támadás hírét Jens Stoltenberg is megerősítette. A NATO-főtitkár 200 ezerre becsüli az Ukrajnába induló orosz katonák számát, miközben az orosz média korábban 700 ezer katona bevetéséről adott hírt.

- írta ki péntek kora délután Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookra.

Kommentben linkelt egy cikket arról, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén kijelentette, hogy Európa érdeke az erős külső határok biztosítása a migrációs nyomás miatt.

„A legégetőbb problémák jelenleg a Bulgária és Törökország közötti szárazföldi határon vannak. Megerősíthetjük megfelelő infrastruktúra létrehozásával, felszerelésekkel, például drónokkal, radarokkal és egyéb felügyeleti eszközökkel, ahogyan azt az elmúlt években Romániában, Spanyolországban, Görögországban és Lengyelországban tettük. A FRONTEX jelenlétét is növelhetjük” - mondta von der Leyen.

- nyilatkozta Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke.

Azonban volt, akinek nem tetszett ez a lehetőség.

„Nem válhatunk Európa erődjévé, de meg kell védenünk a szolidaritás Európáját. Miután Weber úr drótkerítésekről és falakról beszélt, nehéz megérteni, hogy amire szükségünk van, az a megértés. Nagyon nehéz. Még a Bizottság elnöke is megemlítette ezt. Az előttünk álló problémákkal a szolidaritást és az európai értékeket szem előtt tartva kell megküzdenünk” - mondta Iratxe Garcia európai parlamenti képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének elnöke.

Dr. Takács Péter egészségügyi államtitkár egy új videóban számol be róla, hogy a napokban érkezik meg az orvosok emelt bére, illetve a háziorvosok is magasabb fizetést kapnak.

A 444 szúrta ki, hogy körülbelül 20 másodpercnél az látható, hogy egy beteghordó egy folyosón hagyott beteg mellett megy el:

Mindeközben az államtitkár arról beszél, hogy mennyivel növekedett az orvosok bére 2010-hez képest, legyen szó pályakezdő vagy 40 éve a pályán lévő orvosról. Az ápolók béréről azt mondta, hogy 2010 óta már háromszorosára emelték, illetve idén júliusban és jövő márciusban is számíthatnak még emelésre.

Végül megköszöni az egészségügyi dolgozók munkáját, és elmondja, hogy a kormány azon dolgozik, hogy a jelen gazdasági körülmények ellenére is javítsák a bérüket és a munkakörülményeiket.

Zsetonok segítségével magyarázta el egy Facebookra posztolt videóban a székesfehérvári polgármester, mire megy el 2023-ban a város pénze. Cser-Palkovics András posztjából kiderül, hogy Fehérvár idén 104 milliárd forintból gazdálkodhat, melyből 65 milliárd az államtól származik, 32 milliárd a város saját bevétele, 7 milliárdot pedig az Európai Unió folyósít.

A költségvetést február 10-én tárgyalja majd a város közgyűlése, derül ki a székesfehérvári Önkormányzati Kommunikációs Központ (ÖKK) közleményéből.

Ebből kiderül, hogy a tervezet közel 104 milliárd forintos bevételi-kiadási főösszeggel számol. A legfontosabb tétel a 31.75 milliárdos saját önkormányzati bevétel, ennek nagy részét a 23 milliárd forintot meghaladó, rekordmértékű helyi iparűzési adó teszi ki. Az önkormányzati bevételekhez tartozik továbbá a 4,05 milliárd forint építményadó és a 60 milliós idegenforgalmi adó is. Állami forrásból közel 10 milliárd forintot kap a város működtetésre, a hazai és uniós projektek finanszírozása 21 milliárdot tesz ki. A magánszemélyeknek továbbra sem kell helyi adót fizetniük Székesfehérváron.

A kiadások legnagyobb tételeként működtetésre közel 44 milliárdot költ idén a város, ami jelentős emelkedés az előző évekhez képest, az energiaárak alakulása és az infláció miatt. Ebből a város által befizetendő szolidaritási hozzájárulás 6,6 milliárd forint lesz. Fejlesztési, felújítási célokra 50,7 milliárddal számol a költségvetés – ez tartalmazza a már folyamatban lévő és idén is zajló, valamint az idén újként elkezdődő és a későbbiekben befejeződő beruházásokat is, mint például a multicsarnok, az iskolafelújítási program, a kerékpárutak építése és a Fehérvár Tüdeje program. Az 50,7 milliárd jelentős részét a 39,4 milliárd forintos állami forrás teszi ki, emellett szerepel a tervezeteben az előző európai uniós fejlesztési ciklusból származó 6,8 milliárd és önkormányzati forrásból 3,9 milliárd forint is.

Az energia valamennyi tétele – a gáz, a villamos energia és a távhő – a többszörösébe kerül a korábbiakhoz képest. Azonban a dologi kiadások ezen részét, a szolgáltatások biztonságos működését minden körülmények között finanszírozza az önkormányzat – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András. Kiemelte, hogy a takarékossági intézkedések nélkül a költségnövekedés meghaladta volna a 4 milliárd forintot, azonban az energetikai kiadások így is jelentősen, 3 milliárd forinttal növekedtek.

A gazdasági társaságoknál az energiár-emelkedésből fakadó többletköltség a változtatások nélkül 3 milliárd lett volna, a takarékosságnak köszönhetően ez a tétel 2 milliárd forint lesz idén. A székesfehérvári közszolgáltatóknál 39 milliárdos többletköltséget prognosztizáltak, ez várhatóan 27,3 milliárd lesz – ennek túlnyomó része a SZÉPHŐ Zrt-nél és a Fejérvíz Zrt-nél jelentkezik.

A gazdálkodási és céltartalék igen nagy mértékű, 9.2 milliárd forint lesz. Erre azért van szükség, mert az energiahelyzet okán a működési költségek nehezen számíthatóak ki az egész évre, és főként 2024-re vonatkozóan. Ebből a tételből mintegy 2,5 milliárd a szabadon felhasználható, feladathoz jelenleg nem rendelt, biztonsági tartalék. Hitelt sem működtetésre, sem fejlesztésekre nem vesz fel a város 2023-ban, mondta a városvezető.

A zsetonos magyarázatot mindehhez itt lehet megnézni: