HÍREK

Hozzányúl a banki alapszámlákhoz a kormány egy rendelettervezet szerint

Fontos célja a módosításnak, hogy támogassa az elektronikus fizetések használatát.

Link másolása

Módosíthatja a banki alapszámlák maximális havidíját a kormány egy rendelettervezet szerint. Ezt a Portfolio szúrta ki a kormány hivatalos honlapján.

Az alapszámla alapdíja a jelenleg érvényes szabályok szerint nem lehet több, mint a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 1,5 százaléka. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium rendelettervezete alapján viszont ezt úgy módosítaná, hogy

a fix havi díj összegének elvi maximumát a bruttó minimálbér 0,5 százalékában állapítsák meg. Mivel 2023-ban a bruttó minimálbér 232 ezer forint, így az alapszámla maximális havidíja ennek 0,5 százaléka, vagyis 1160 forint lenne.

A tervezet szerint fontos cél, hogy ezzel is támogassák az elektronikus fizetések használatát.

Az alapszámla egyik legfontosabb célja, hogy egy olcsó alternatívát kínáljon a számlavezetésre azoknak, akiknek nincs fizetési számlája. Aki ilyennel rendelkezik, az havonta kétszer vehet fel ingyen készpénzt magyarországi bankautomatából összesen maximum 150 ezer forintért, vagy a bankja saját bankfiókjában egy alkalommal 50 ezret. A rendszeres utalásokon felül papír alapon vagy elektronikusan havi 4 átutalást bonyolíthat le ingyenesen, de az összes utalás összege nem több 100 ezer forintnál.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium február elsejéig várja a véleményeket a rendelettervezetről a társadalmi egyeztetés során. Ha ezt elfogadják, akkor a hitelintézeteknek módosítaniuk kell az érintett számlacsomagok kondíciós listáját. Az ügyfelek pedig elgondolkozhatnak azon, hogy megérné-e esetleg nekik számlacsomagot vagy bankot váltani.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Gyorsan kiosztották Orbán Viktort, aki a Twitteren mondott nemet a genderre
Meg a migrációra és a háborúra is. Egy német EP-képviselő csak annyit írt válaszképpen: nem az uniós pénzekre.

Link másolása

Erős poszttal jelentkezett be Orbán Viktor Brüsszelből, a csütörtökön kezdődött uniós csúcsról. A magyar kormányfő a Twitter-oldalán mindössze három mondatban fejtette ki a „világos és egyszerű” magyar pozíciót:

„No migration! No gender! No war!”

A bejegyzést a HVG szúrta ki.

A valóban egyszerű üzenetre aztán gyorsan érkeztek a reakciók is. Daniel Freund német EP-képviselő például azt írta:

„Nem az uniós pénzekre!

A brit LMBT Történeti Hónap – vagyis a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek történelméről megemlékező egész hónapos eseménysorozat – szervezői pedig azt találgatták, Orbán vajon ezzel a lépéssel gendersemlegessé tette-e Magyarországot, ahol mostantól csakis nembináris emberek élnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Nyolc napja szabadult a börtönből a férfi, aki egy órán belül két kislányt is megpróbált megerőszakolni Csepelen
Korábban már elítélték rablás, testi sértés és szexuális bűncselekmények miatt is.

Link másolása

Nyolc napja szabadult a börtönből az a férfi, aki két kislányt is megpróbált megerőszakolni hétfőn Csepelen - derült ki az RTL Híradóból.

Mi is beszámoltunk róla, hogy a 33 éves férfi

egy panelház liftjében támadt rá egy 13 éves kislányra. A gyereket fojtogatta, késsel fenyegette, majd arra utasította, hogy tolja le a nadrágját.

Miután a kislány testvérének sikerült kinyitnia a lift ajtaját a férfi elmenekült a helyszínről. Később kiderült, hogy a támadás után egy közeli társasházban zaklatott egy másik kislányt is.

A rendőrök később el is fogták a férfit, aki az RTL Híradója szerint a rendőröknek és a bírónak is elismerte a bűncselekményeket. Az is kiderült, hogy többször is volt már büntetve.

Erőszakos és szexuális bűncselekmények miatt korábban tíz évet ült, de elítélték már rablás és testi sértés miatt is.

Ez utóbbi büntetéséből pedig mindössze nyolc nappal a hétfői támadás előtt szabadult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Amíg Románia utolérte a magyar gazdaságot, addig Ausztria még mindig 25 évvel előttünk jár
Hamarosan Horvátország is megelőzhet a GDP-t tekintve. A vezető Luxemburgtól pedig fényévekre vagyunk.

Link másolása

2021-ben Románia utolérte Magyarországot az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP-t) tekintve is: Mindkét országban az egy főre jutó nemzeti jövedelem az uniós átlag 77 százaléka volt – írja a Népszava az Eurostat a 2022-es előzetes adatai alapján.

2010 óta Románia Lengyelország után a második régiós állam, amely megelőzi Magyarországot.

A magyar gazdaság 2010-ben az uniós átlag 66 százalékán állt, vagyis 12 év alatt 11 százalékpontot nőtt, ugyanezen idő alatt pedig a román fejlettség 25 százalékpontot.

A lengyel GDP 2010-ben szintén az uniós átlag 66 százalékán állt, ezzel szemben tavaly már 79 százalékon volt.

Valószínűleg Horvátország is utolér bennünket, ahol idén januárban már be is vezették az eurót.

Ez idő alatt Magyarország Portugáliát érte utol, és újra megelőzte a szlovák gazdaságot: a szlovák GDP 2014-ben az uniós átlag 78 százaléka volt, ma ez csak 67 százalék – vagyis az Eurostat adatai szerint visszafejlődik, ráadásul évek óta. Viszont ezt más tapasztalatok nem támasztják alá, ezért a szlovák adatot több statisztikus szisztematikus statisztikai hibának tekinti.

Az uniós tagállamok közül az élen Luxemburg áll, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 261 százaléka volt, őket az írek követték 234 százalékkal.

A folyamatosan utolérni kívánt Ausztria jelenleg az EU-átlag 125 százalékán áll, vagyis a jelenlegi trendeket figyelembe véve 20-25 év lenne szükséges az osztrák GDP utoléréshez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Biden idén sem hívta meg Magyarországot és Törökországot a demokráciacsúcsra
120 ország képviselői fognak részt venni az eseményen, de két NATO-tag feltűnően hiányzik a meghívottak listájáról.

Link másolása

A Foreign Policy szerint Joe Biden amerikai elnök nem hívta Törökországot és Magyarországot a március 28. és 30. között tartandó demokráciacsúcsra.

Az amerikai kormány körülbelül 120 országot hívott meg az eseményre, aminek célja a demokrácia megerősítése és az autokrácia térnyerésének megakadályozása.

Az, hogy a NATO-tag Törökország és Magyarország kimarad, azt jelzi, hogy az Egyesült Államok szerint bajban van a demokrácia mindkét országban,

még ha számít is a segítségükre az Oroszország elleni stratégiájában. Ráadásul mindkettő jóváhagyásához szükség van ahhoz, hogy Svédország és Finnország is belépjen a NATO-ba.

A lap szerint a meghívás elmaradása valószínűleg tovább fogja szítani a feszültséget az Egyesült Államok és a két kimaradt ország között.


Link másolása
KÖVESS MINKET: