HÍREK
A Rovatból

Hosszú huzavona után megszületett a nyersanyag-egyezség: Amerika és Ukrajna közös alapot indít a háború árnyékában

Az alap 50–50 százalékban lesz Ukrajna és az Egyesült Államok tulajdonában, a két ország közösen irányítja majd, és a szavazati joguk is egyforma. A nyersanyagok tulajdonjoga és ellenőrzése Ukrajnánál marad, az állam határozza meg, hogy mit és hol termelnek ki.


Ukrajna és az Egyesült Államok közös befektetési alap létrehozásáról írt alá megállapodást, amely az ukrán nyersanyagokra és befektetésekre vonatkozik. Az egyezmény értelmében az alap új projekteket koordinál majd, amelyek Ukrajna területén található nyersanyagok kitermelésére és az országba irányuló befektetésekre irányulnak.

A közleményt az amerikai pénzügyminisztérium adta ki, az ukrán részleteket Julija Szvirigyenko ismertette. Az ország első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere az X-en azt írta:

„Ukrajna kormánya nevében aláírtam az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alap létrehozásáról szóló megállapodást. Az Egyesült Államokkal közösen hozzuk létre az alapot, amely globális befektetéseket vonz országunkba.”

A megállapodást az amerikai pénzügyminisztériumban írták alá, hosszú, feszült tárgyalások után. Februárban Donald Trump és Volodimir Zelenszkij a Fehér Házban vitázott össze az ügyön, emiatt a megállapodás majdnem meghiúsult. A tárgyalások később a Vatikánban folytatódtak Ferenc pápa temetésének idején, végül ott sikerült közelebb kerülni a megegyezéshez.

A megállapodás alapján az alap 50–50 százalékban lesz Ukrajna és az Egyesült Államok tulajdonában, a két ország közösen irányítja majd, és a szavazati joguk is egyforma. Az alap kizárólag Ukrajnában fektethet be, a konkrét projektekről közösen döntenek. Az első tíz évben a keletkező nyereséget várhatóan visszaforgatják új ukrajnai beruházásokba és az ország újjáépítésébe, bár ez még egyeztetés alatt áll.

A nyersanyagok tulajdonjoga és ellenőrzése Ukrajnánál marad, az állam határozza meg, hogy mit és hol termelnek ki. Az olyan állami vállalatok, mint az Ukrnafta vagy az Energoatom, állami tulajdonban maradnak. A megállapodás nem jár privatizációval, és nem tartalmaz semmilyen ukrán adósságvállalást az Egyesült Államok felé.

Szvirigyenko szerint a megállapodás garantálja, hogy „az összes területünkön és tengeri vizeinken található erőforrás tulajdonjoga és irányítása” Ukrajnánál marad. A közös alapot egyik fél sem irányítja egyedül, ezt Kijevnek sikerült elérnie, miután az amerikaiak eredetileg kizárólagos ellenőrzést akartak.

Az alap új licencekből származó bevételekből működik. A már meglévő vagy az ukrán költségvetésbe betervezett projektekből származó források nem kerülnek bele. Az új licencekből származó bevételek – például a nyersanyagokra, olajra és gázra kiadott engedélyek után – 50 százaléka az alapba kerül. Az ukrán fél ezen kívül további hozzájárulásokat is vállalhat, az Egyesült Államok pedig pénzügyi támogatás mellett akár légvédelmi rendszereket is biztosíthat.

Az alap bevételei után egyik országban sem kell adót fizetni. A működéséhez csak az ukrán költségvetési törvényt kell módosítani, és a parlamentnek ratifikálnia kell az egyezményt.

A szöveg megfelel az ukrán alkotmánynak és törvényeknek, és nem ellentétes Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel vagy az európai uniós csatlakozási célokkal. Az Egyesült Államok részéről a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) segíti az alap működését, és hozzájárul új befektetések és technológiák bevonzásához más nemzetközi partnerektől is.

A tárgyalások végén újabb akadály is felmerült: Washington azt jelezte, hogy Ukrajna visszakozott korábban vállalt kötelezettségektől, miközben Szvirigyenko épp megérkezett Washingtonba. A vita a források átláthatóságáról, az elszámoltathatóságról és az alap irányításáról szólt.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint az egyezmény „elismeri azt a jelentős pénzügyi és anyagi támogatást, amelyet az Egyesült Államok népe nyújtott Ukrajna védelméhez Oroszország teljes körű inváziója óta”, és céljuk Ukrajna gazdasági helyreállításának felgyorsítása.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt mondta:

„Annak köszönhetően, hogy Trump elnök fáradhatatlan erőfeszítéseket tett a tartós béke biztosítása érdekében, örömmel jelentem be az Egyesült Államok és Ukrajna közötti történelmi jelentőségű gazdasági partnerségi megállapodás mai aláírását, amely létrehozza az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alapot.”

Hozzátette: „Ahogy az elnök is mondta, az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy segítsen ennek a kegyetlen és értelmetlen háborúnak a befejezésében.”

Azt is kijelentette, hogy a megállapodás „egyértelműen jelzi Oroszországnak, hogy a Trump-kormány elkötelezett egy olyan békefolyamat mellett, amelynek középpontjában egy hosszú távon szabad, szuverén és prosperáló Ukrajna áll”, valamint hogy „egyetlen olyan állam vagy személy sem profitálhat Ukrajna újjáépítéséből, aki finanszírozta vagy ellátta az orosz háborús gépezetet”.

A megállapodás aláírására egyik elnök sem reagált a közösségi oldalán.

A megállapodás aláírását hónapokig tartó egyeztetések előzték meg. Trump már beiktatása után világossá tette, hogy ellenszolgáltatást vár Ukrajna további támogatásáért. Februárban arról beszélt, hogy szeretne hozzáférni Ukrajna ritkaföldfém-készleteihez, és azt is jelezte, hogy szerinte az ukrán kormány nyitott erre.

Zelenszkij korábban, még Biden elnöksége alatt is jelezte, hogy hozzáférést adna Ukrajna ásványi anyagaihoz, és tavaly ősszel bemutatta Ukrajna „győzelmi tervét”, amely szerint hajlandók lennének ásványkincseik egy részét beáldozni.

Februárban még nem született megállapodás. Az amerikai pénzügyminiszter által Kijevbe vitt szerződéstervezetet az ukrán fél nem írta alá. A felek február utolsó hetében jutottak dűlőre a szöveggel. Zelenszkij február 28-án Washingtonba utazott, hogy aláírják az egyezséget, de az út szócsatába fulladt, és nem történt aláírás. Ezután indult el a hosszabb tárgyalási folyamat, amely végül szerda éjjel zárult a megállapodás aláírásával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Megfiatalodott”, hogy ott lehessen a konklávén - Csak 80 alatti bíboros választható pápának
Újabb bíborosról derült ki, hogy hirtelen megváltozott a születési dátuma. Ezzel még éppen ott lehet a konklávén, és meg is választhatják egyházfőnek.


Philippe Ouédraogo bíboros neve mellett megváltozott születési dátum szerepel a Vatikán hivatalos nyilvántartásában. Az új adat alapján még jogosult részt venni a konklávén, amelyen Ferenc pápa utódját választják meg – írja az olasz Il Messaggero.

A május 7-én kezdődő konklávén elvileg csak azok a bíborosok választhatnak és választhatók, akik még nem érték el a 80 éves korhatárt.

A Burkina Fasó-i egyházi méltóság a 2024-es Pápai Évkönyv szerint 1945. január 25-én született, de a néhány nap múlva megjelenő új évkönyvben már 1945. december 31. szerepel a születési dátumaként. Ouédraogo ezzel a módosítással már részt vehet a pápaválasztáson.

Az eset nem példa nélküli – hívja fel a figyelmet a HVG. A Vatikán hivatalos honlapján korábban már beszámoltak arról, hogy a kenyai John Njue bíboros születési évét 1944-ről 1946-ra módosították. Ez azt jelenti, hogy ő is megjelenhet a konklávén.

A források szerint egyébként mindkét „megfiatalodott” bíboros konzervatív: ellenzik a születésszabályozást, az azonos neműek házasságát és az elvált személyek szentáldozását.

A konklávé helyszínéül szolgáló Sixtus-kápolna már nem látogatható, ugyanis előkészítik a pápaválasztás lebonyolítására. A lehetséges pápajelöltek között ott van a 72 éves magyar bíboros, Erdő Péter is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Teljes sorcserét hajt végre Orbán Viktor Budapesten, Németh Szilárdnak is mennie kell - írja a Szabad Európa
Olyan fideszes nagyágyúk is lapátra kerültek, mint Németh Zsolt vagy Németh Szilárd. Budapesten szinte minden egyéni induló lecserélődik a 2026-os választásokra.


Akár negyvenfős képviselőcserére készülhet a Fidesz a 2026-os országgyűlési választásokon. A Szabad Európa szerint a kormánypárt már 2023-ban elkezdett készülni a sorcserére: több választókerületi elnököt leváltott, köztük ismert politikusokat is.

Kubatov Gábor egy korábbi fórumon azt mondta, hogy a képviselőjelöltek harmadától válhatnak meg, de fideszes források szerint ez még visszafogott becslés.

A legnagyobb változások Budapesten történtek: a 2022-es választások 18 választókerületéből 17 helyen új jelölt indulhat 2026-ban. Egyedül Dunai Mónika maradhat a posztján, aki a XVII. kerületben nyert két évvel ezelőtt.

De a fővárosban nem indul többek között Németh Zsolt, a Fidesz egyik alapító tagja, valamint Németh Szilárd, a párt alelnöke.

Távozik még Sára Botond, Fürjes Balázs, Wintermantel Zsolt, valamint Simicskó István is. Budán Bús Balázs helyére Gyepesi Ádám került, Zuglóban Borbély Ádám jövője vált kérdésessé, míg Harrach Tamás és Kovács Balázs Norbert szintén nem lesz ott a 2026-os indulók között – sorolja a Szabad Európa.

Érden is változás történt: információk szerint a 68 éves Aradszki András szeretett volna újra indulni, azonban a helyét Kardosné Gyurkó Katalin kapta, aki a legutóbbi polgármester-választáson 32 százalékot ért el.

Borsod megyében a hét választókerületből háromban történt vezetőcsere. Nem indul újra Hörcsik Richárd, aki 1990 óta volt országgyűlési képviselő, és vezette az Európai Ügyek Bizottságát. Szintén nem indul Riz Gábor, aki 2010-től stabilan nyerte a körzetét. Kiss János, aki 2022-ben került be a parlamentbe, valószínűleg szintén nem ismételhet a 2026-os választáson.

Csongrád megyében Lázár János már korábban is jelezte, hogy nem indul egyéni képviselőként. A helyi választókerület és kistérség új elnöke Czirbus Gábor lett, így nagy valószínűséggel ő lesz jövőre a kormánypárti jelölt. Szentesen Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára vonul vissza, míg Szegeden Bartók Csaba már 2023-ban lemondott a választási vereségét követően.

Szombathelyen Hende Csaba helyett Vámos Zoltán, a megyei főispán lehet a Fidesz új jelöltje. Győrben Kara Ákos nem indul újra, őt Fekete Dávid váltja.

Baranya megyében eddig kevés változás történt. A pécsi választókerületben Őri László volt az elnök, de 2022-ben nem ő indult, hanem Kővári János. Ő nem a Fidesz, hanem az Összefogás Pécsért Egyesület színeiben szerepelt, de vereséget szenvedett Mellár Tamással szemben. A következő választáson már Őri László lesz a Fidesz jelöltje Pécsett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Rájöttem, hogy emberek halnak meg alattam” – Merénylet közben szelfizett egy indiai turista, később vette észre, hogy vérfürdőt rendeznek a terroristák
A férfi egy kasmíri hegyoldalról csúszott drótkötélen, és közben véletlenül videóra vette, ahogy kitört a vérengzés. Csak a földet érés után látta, hogy terrortámadás közepébe csöppent.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. május 01.



Egy hete fegyveresek támadtak rá egy turistacsoportra Kasmírban, Pahalgam közelében. A réten történt lövöldözésben 26 ember meghalt, 17-en pedig súlyosan megsérültek. A támadás miatt ismét kiéleződött a feszültség India és Pakisztán között.

Úgy tudni, hogy a fegyveresek kifejezetten hindu férfiakra vadásztak, így elég valószínű, hogy pakisztáni terroristák követték el a merényletet.

Az eset után néhány nappal nyilvánosságra került az alábbi videó, amit Rishi Bhatt készített, miközben drótkötélpályán csúszott le egy hegyoldalról. A felvételen látszik, ahogy a háttérben emberek menekülnek, és hallatszanak a lövések. Bhatt a levegőben még semmit sem vett észre abból, ami alatta történik.

„Körülbelül húsz másodpercig nem fogtam fel, mi történik, teljesen elmerültem a kötélpályás mókában. Aztán rájöttem, hogy lövöldözés zajlik, és emberek halnak meg alattam, láttam, hogy öt-hat embert lelőttek” – mondta Bhatt az India Today-nek.

Miután leért a drótkötélről, a férfi megtalálta a családját, és együtt elmenekültek, így mind megúszták a támadást.

Kasmír jelenleg három részre oszlik: India, Pakisztán és Kína ellenőrzi egy-egy területét. A legnagyobb rész Indiához tartozik, amit Dzsammu és Kasmír uniós területként kezelnek. India és Pakisztán 1947 óta vitázik Kasmír hovatartozásáról, több háborút is vívtak miatta.

Mindkét ország teljes jogú területének tekinti az egész Kasmírt.

A terület miatt - és vallási alapon - gyakoriak az összecsapások a vitatott határ mentén, a térségben több fegyveres csoport is aktív. A konfliktus időről időre kiéleződik, és nemzetközi aggodalmat kelt, különösen, mert két atomhatalom konfliktusáról van szó.

A vérengzés nyomán India lezárta a légterét a pakisztáni repülőgépek elől. Attaullah Tarar pakisztáni kommunikációs miniszter közben azt mondta, hogy országának „hiteles értesülései” vannak egy indiai támadásról, amit „a közeljövőben” hajthatnak végre. Tarar szerint India a kasmíri terrortámadást ürügyként használhatja fel egy Pakisztán elleni katonai akcióhoz.

(444.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
444: Állami milliárdokból felújított budai palota került Matolcsy fiához – most bérleti díjat szed érte az MNB alapítványától
A jegybank alapítványa közpénzből újította fel a várbeli épületet, ami aztán egy Matolcsy-cégé lett. Most tízmilliókat kell fizetni havonta a használatáért.


A Budai Várnegyedben található Hasslinger–Scossa-ház több szempontból is különleges helyszín. Az épületben a második világháború idején az ország aranytartalékának egy részét őrizték, és nem kizárt, hogy egy időre a Szent Korona is ide került.

Ez a főváros egyik legrégebbi kincstárépülete, jelenleg pedig a volt jegybankelnök fiához köthető cég tulajdonában van - tudta meg a 444.hu.

A Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) 2015-ben vásárolta meg az épületet a Szép Házak Kft.-től, nettó 795 millió forintért. A megvásárlás után az alapítvány több mint 3,4 milliárd forintot fordított a felújításra. A munkákat a Raw Development Kft. végezte, amelynek tulajdonosa Somlai Bálint, Matolcsy Ádám barátja.

A 444 cikke szerint a cég neve közel húsz alkalommal szerepel abban az ÁSZ-jelentésben, amely alapján a Számvevőszék feljelentést tett az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt.

A restaurálás során többek között pezsgőfürdőt, szaunarészleget és egy óriási medencét is terveztek, de a föld alatti wellnessrészleget végül nem támogatta a tervtanács. Az épület a későbbiekben a PAGEO-t is magába olvasztó másik jegybanki alapítványhoz, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz (PADME) került, ahol fenntarthatósági tudásközpontot alakítottak ki.

A tulajdonjog 2019-ben, a felújítás alatt átkerült az MNB-alapítványok vagyonkezelő cégéhez, az Optimához. 2021 szeptemberében azonban újra gazdát cserélt: a tulajdoni lap szerint az ingatlant - ismeretlen áron - megvásárolta a Matolcsy Ádámhoz köthető Skygreen Kft., amely hitelfedezetként is felhasználta az épületet.

A PADME fenntarthatósági tudásközpontja továbbra is itt működik, de az alapítvány - amely tehát az egykor hozzá tartozó épület felújítását ugyancsak maga finanszírozta - most már bérleti díjat fizet a használatért.

Az Állami Számvevőszék jelentése alapján a PADME 2023-ban átlagosan havi 43 millió forintot költött a bérlés és az üzemeltetés költségeire.

Az alapítvány eredetileg azért vásárolta meg az ingatlant, mert kutatási és oktatási központot szeretett volna létrehozni a Budai Várban. E célból egy másik, egymilliárd forint értékű villát is megvásároltak Matolcsy György szomszédságában, de végül nem a tervezett célra használták, és egy ingatlankezelőhöz került.


Link másolása
KÖVESS MINKET: