HÍREK
A Rovatból

Hosszú huzavona után megszületett a nyersanyag-egyezség: Amerika és Ukrajna közös alapot indít a háború árnyékában

Az alap 50–50 százalékban lesz Ukrajna és az Egyesült Államok tulajdonában, a két ország közösen irányítja majd, és a szavazati joguk is egyforma. A nyersanyagok tulajdonjoga és ellenőrzése Ukrajnánál marad, az állam határozza meg, hogy mit és hol termelnek ki.


Ukrajna és az Egyesült Államok közös befektetési alap létrehozásáról írt alá megállapodást, amely az ukrán nyersanyagokra és befektetésekre vonatkozik. Az egyezmény értelmében az alap új projekteket koordinál majd, amelyek Ukrajna területén található nyersanyagok kitermelésére és az országba irányuló befektetésekre irányulnak.

A közleményt az amerikai pénzügyminisztérium adta ki, az ukrán részleteket Julija Szvirigyenko ismertette. Az ország első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere az X-en azt írta:

„Ukrajna kormánya nevében aláírtam az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alap létrehozásáról szóló megállapodást. Az Egyesült Államokkal közösen hozzuk létre az alapot, amely globális befektetéseket vonz országunkba.”

A megállapodást az amerikai pénzügyminisztériumban írták alá, hosszú, feszült tárgyalások után. Februárban Donald Trump és Volodimir Zelenszkij a Fehér Házban vitázott össze az ügyön, emiatt a megállapodás majdnem meghiúsult. A tárgyalások később a Vatikánban folytatódtak Ferenc pápa temetésének idején, végül ott sikerült közelebb kerülni a megegyezéshez.

A megállapodás alapján az alap 50–50 százalékban lesz Ukrajna és az Egyesült Államok tulajdonában, a két ország közösen irányítja majd, és a szavazati joguk is egyforma. Az alap kizárólag Ukrajnában fektethet be, a konkrét projektekről közösen döntenek. Az első tíz évben a keletkező nyereséget várhatóan visszaforgatják új ukrajnai beruházásokba és az ország újjáépítésébe, bár ez még egyeztetés alatt áll.

A nyersanyagok tulajdonjoga és ellenőrzése Ukrajnánál marad, az állam határozza meg, hogy mit és hol termelnek ki. Az olyan állami vállalatok, mint az Ukrnafta vagy az Energoatom, állami tulajdonban maradnak. A megállapodás nem jár privatizációval, és nem tartalmaz semmilyen ukrán adósságvállalást az Egyesült Államok felé.

Szvirigyenko szerint a megállapodás garantálja, hogy „az összes területünkön és tengeri vizeinken található erőforrás tulajdonjoga és irányítása” Ukrajnánál marad. A közös alapot egyik fél sem irányítja egyedül, ezt Kijevnek sikerült elérnie, miután az amerikaiak eredetileg kizárólagos ellenőrzést akartak.

Az alap új licencekből származó bevételekből működik. A már meglévő vagy az ukrán költségvetésbe betervezett projektekből származó források nem kerülnek bele. Az új licencekből származó bevételek – például a nyersanyagokra, olajra és gázra kiadott engedélyek után – 50 százaléka az alapba kerül. Az ukrán fél ezen kívül további hozzájárulásokat is vállalhat, az Egyesült Államok pedig pénzügyi támogatás mellett akár légvédelmi rendszereket is biztosíthat.

Az alap bevételei után egyik országban sem kell adót fizetni. A működéséhez csak az ukrán költségvetési törvényt kell módosítani, és a parlamentnek ratifikálnia kell az egyezményt.

A szöveg megfelel az ukrán alkotmánynak és törvényeknek, és nem ellentétes Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel vagy az európai uniós csatlakozási célokkal. Az Egyesült Államok részéről a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) segíti az alap működését, és hozzájárul új befektetések és technológiák bevonzásához más nemzetközi partnerektől is.

A tárgyalások végén újabb akadály is felmerült: Washington azt jelezte, hogy Ukrajna visszakozott korábban vállalt kötelezettségektől, miközben Szvirigyenko épp megérkezett Washingtonba. A vita a források átláthatóságáról, az elszámoltathatóságról és az alap irányításáról szólt.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint az egyezmény „elismeri azt a jelentős pénzügyi és anyagi támogatást, amelyet az Egyesült Államok népe nyújtott Ukrajna védelméhez Oroszország teljes körű inváziója óta”, és céljuk Ukrajna gazdasági helyreállításának felgyorsítása.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt mondta:

„Annak köszönhetően, hogy Trump elnök fáradhatatlan erőfeszítéseket tett a tartós béke biztosítása érdekében, örömmel jelentem be az Egyesült Államok és Ukrajna közötti történelmi jelentőségű gazdasági partnerségi megállapodás mai aláírását, amely létrehozza az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alapot.”

Hozzátette: „Ahogy az elnök is mondta, az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy segítsen ennek a kegyetlen és értelmetlen háborúnak a befejezésében.”

Azt is kijelentette, hogy a megállapodás „egyértelműen jelzi Oroszországnak, hogy a Trump-kormány elkötelezett egy olyan békefolyamat mellett, amelynek középpontjában egy hosszú távon szabad, szuverén és prosperáló Ukrajna áll”, valamint hogy „egyetlen olyan állam vagy személy sem profitálhat Ukrajna újjáépítéséből, aki finanszírozta vagy ellátta az orosz háborús gépezetet”.

A megállapodás aláírására egyik elnök sem reagált a közösségi oldalán.

A megállapodás aláírását hónapokig tartó egyeztetések előzték meg. Trump már beiktatása után világossá tette, hogy ellenszolgáltatást vár Ukrajna további támogatásáért. Februárban arról beszélt, hogy szeretne hozzáférni Ukrajna ritkaföldfém-készleteihez, és azt is jelezte, hogy szerinte az ukrán kormány nyitott erre.

Zelenszkij korábban, még Biden elnöksége alatt is jelezte, hogy hozzáférést adna Ukrajna ásványi anyagaihoz, és tavaly ősszel bemutatta Ukrajna „győzelmi tervét”, amely szerint hajlandók lennének ásványkincseik egy részét beáldozni.

Februárban még nem született megállapodás. Az amerikai pénzügyminiszter által Kijevbe vitt szerződéstervezetet az ukrán fél nem írta alá. A felek február utolsó hetében jutottak dűlőre a szöveggel. Zelenszkij február 28-án Washingtonba utazott, hogy aláírják az egyezséget, de az út szócsatába fulladt, és nem történt aláírás. Ezután indult el a hosszabb tárgyalási folyamat, amely végül szerda éjjel zárult a megállapodás aláírásával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk