HÍREK
A Rovatból

Hosszú huzavona után megszületett a nyersanyag-egyezség: Amerika és Ukrajna közös alapot indít a háború árnyékában

Az alap 50–50 százalékban lesz Ukrajna és az Egyesült Államok tulajdonában, a két ország közösen irányítja majd, és a szavazati joguk is egyforma. A nyersanyagok tulajdonjoga és ellenőrzése Ukrajnánál marad, az állam határozza meg, hogy mit és hol termelnek ki.


Ukrajna és az Egyesült Államok közös befektetési alap létrehozásáról írt alá megállapodást, amely az ukrán nyersanyagokra és befektetésekre vonatkozik. Az egyezmény értelmében az alap új projekteket koordinál majd, amelyek Ukrajna területén található nyersanyagok kitermelésére és az országba irányuló befektetésekre irányulnak.

A közleményt az amerikai pénzügyminisztérium adta ki, az ukrán részleteket Julija Szvirigyenko ismertette. Az ország első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere az X-en azt írta:

„Ukrajna kormánya nevében aláírtam az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alap létrehozásáról szóló megállapodást. Az Egyesült Államokkal közösen hozzuk létre az alapot, amely globális befektetéseket vonz országunkba.”

A megállapodást az amerikai pénzügyminisztériumban írták alá, hosszú, feszült tárgyalások után. Februárban Donald Trump és Volodimir Zelenszkij a Fehér Házban vitázott össze az ügyön, emiatt a megállapodás majdnem meghiúsult. A tárgyalások később a Vatikánban folytatódtak Ferenc pápa temetésének idején, végül ott sikerült közelebb kerülni a megegyezéshez.

A megállapodás alapján az alap 50–50 százalékban lesz Ukrajna és az Egyesült Államok tulajdonában, a két ország közösen irányítja majd, és a szavazati joguk is egyforma. Az alap kizárólag Ukrajnában fektethet be, a konkrét projektekről közösen döntenek. Az első tíz évben a keletkező nyereséget várhatóan visszaforgatják új ukrajnai beruházásokba és az ország újjáépítésébe, bár ez még egyeztetés alatt áll.

A nyersanyagok tulajdonjoga és ellenőrzése Ukrajnánál marad, az állam határozza meg, hogy mit és hol termelnek ki. Az olyan állami vállalatok, mint az Ukrnafta vagy az Energoatom, állami tulajdonban maradnak. A megállapodás nem jár privatizációval, és nem tartalmaz semmilyen ukrán adósságvállalást az Egyesült Államok felé.

Szvirigyenko szerint a megállapodás garantálja, hogy „az összes területünkön és tengeri vizeinken található erőforrás tulajdonjoga és irányítása” Ukrajnánál marad. A közös alapot egyik fél sem irányítja egyedül, ezt Kijevnek sikerült elérnie, miután az amerikaiak eredetileg kizárólagos ellenőrzést akartak.

Az alap új licencekből származó bevételekből működik. A már meglévő vagy az ukrán költségvetésbe betervezett projektekből származó források nem kerülnek bele. Az új licencekből származó bevételek – például a nyersanyagokra, olajra és gázra kiadott engedélyek után – 50 százaléka az alapba kerül. Az ukrán fél ezen kívül további hozzájárulásokat is vállalhat, az Egyesült Államok pedig pénzügyi támogatás mellett akár légvédelmi rendszereket is biztosíthat.

Az alap bevételei után egyik országban sem kell adót fizetni. A működéséhez csak az ukrán költségvetési törvényt kell módosítani, és a parlamentnek ratifikálnia kell az egyezményt.

A szöveg megfelel az ukrán alkotmánynak és törvényeknek, és nem ellentétes Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel vagy az európai uniós csatlakozási célokkal. Az Egyesült Államok részéről a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) segíti az alap működését, és hozzájárul új befektetések és technológiák bevonzásához más nemzetközi partnerektől is.

A tárgyalások végén újabb akadály is felmerült: Washington azt jelezte, hogy Ukrajna visszakozott korábban vállalt kötelezettségektől, miközben Szvirigyenko épp megérkezett Washingtonba. A vita a források átláthatóságáról, az elszámoltathatóságról és az alap irányításáról szólt.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint az egyezmény „elismeri azt a jelentős pénzügyi és anyagi támogatást, amelyet az Egyesült Államok népe nyújtott Ukrajna védelméhez Oroszország teljes körű inváziója óta”, és céljuk Ukrajna gazdasági helyreállításának felgyorsítása.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt mondta:

„Annak köszönhetően, hogy Trump elnök fáradhatatlan erőfeszítéseket tett a tartós béke biztosítása érdekében, örömmel jelentem be az Egyesült Államok és Ukrajna közötti történelmi jelentőségű gazdasági partnerségi megállapodás mai aláírását, amely létrehozza az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alapot.”

Hozzátette: „Ahogy az elnök is mondta, az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy segítsen ennek a kegyetlen és értelmetlen háborúnak a befejezésében.”

Azt is kijelentette, hogy a megállapodás „egyértelműen jelzi Oroszországnak, hogy a Trump-kormány elkötelezett egy olyan békefolyamat mellett, amelynek középpontjában egy hosszú távon szabad, szuverén és prosperáló Ukrajna áll”, valamint hogy „egyetlen olyan állam vagy személy sem profitálhat Ukrajna újjáépítéséből, aki finanszírozta vagy ellátta az orosz háborús gépezetet”.

A megállapodás aláírására egyik elnök sem reagált a közösségi oldalán.

A megállapodás aláírását hónapokig tartó egyeztetések előzték meg. Trump már beiktatása után világossá tette, hogy ellenszolgáltatást vár Ukrajna további támogatásáért. Februárban arról beszélt, hogy szeretne hozzáférni Ukrajna ritkaföldfém-készleteihez, és azt is jelezte, hogy szerinte az ukrán kormány nyitott erre.

Zelenszkij korábban, még Biden elnöksége alatt is jelezte, hogy hozzáférést adna Ukrajna ásványi anyagaihoz, és tavaly ősszel bemutatta Ukrajna „győzelmi tervét”, amely szerint hajlandók lennének ásványkincseik egy részét beáldozni.

Februárban még nem született megállapodás. Az amerikai pénzügyminiszter által Kijevbe vitt szerződéstervezetet az ukrán fél nem írta alá. A felek február utolsó hetében jutottak dűlőre a szöveggel. Zelenszkij február 28-án Washingtonba utazott, hogy aláírják az egyezséget, de az út szócsatába fulladt, és nem történt aláírás. Ezután indult el a hosszabb tárgyalási folyamat, amely végül szerda éjjel zárult a megállapodás aláírásával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tíz napja egy centit sem mozdul a Balaton, a nyárra jósolt 40 centis apadás a hajózást is megbéníthatja
A siófoki vízmérce szerint a tó vízszintje 90 centiméter, ami messze elmarad az optimális 110-115 centis tavaszi értéktől. A vízhiány a turizmus mellett a tó ökológiai egyensúlyát is veszélyezteti.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 21.



A Balaton vízszintje tíz napja 90 centiméteren stagnál a siófoki vízmérce szerint, ami aggasztóan alacsony a tavaszi időszakban. A szakértők szerint a nyári hónapokban a természetes párolgás további 30–40 centimétert is csökkenthet a vízszinten, ami azt jelenti, hogy a vízállás őszre akár az 50–60 centiméteres tartományba is süllyedhet – írja az Időkép.

Ez a szint már nemcsak az ökológiai egyensúlyt veszélyezteti, hanem komoly korlátozásokat tehet szükségessé a balatoni hajózásban és a vitorlázásban is.

A mostani 90 centiméteres szint jelentősen elmarad az ilyenkor optimálisnak tartott 110–115 centiméteres tartománytól, és az elmúlt évtizedben nem fordult elő, hogy a tó vízállása ilyen alacsony lett volna tavasszal.

A Balaton vízszintje egyre szélsőségesebb ingadozásokat mutat: míg két évvel ezelőtt a magas vízállás miatt a parti sétányokat öntötte el a víz, idén több strandon már most homokpadok váltak láthatóvá.

Ez a drasztikus változás a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza, amely a hidrológiai rendszerekben is egyre nagyobb kihívásokat okoz.

A vízügyi szakemberek az elmúlt években a maximális szabályozási szintet 110-ről 120 centiméterre emelték, hogy a tavaszi időszakban több vizet tudjanak visszatartani a nyári párolgási veszteségek ellensúlyozására.

Az idei 90 centiméteres kiinduló állapot azonban messze elmarad ettől a céltól, és komoly kihívást jelent a vízkészlet-gazdálkodás számára.

A jelenlegi helyzet tehát nemcsak a turizmusra, hanem a tó környezetére és élővilágára is jelentős hatással lehet, különösen akkor, ha a tavaszi csapadékmennyiség nem pótolja a hiányzó vízmennyiséget. A Balaton vízszintjének alakulása így nemcsak helyi, hanem országos szinten is figyelmet érdemel, hiszen a tó állapota hosszú távon is meghatározza a régió gazdasági és ökológiai stabilitását.

Via Pénzcentrum


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter: Fegyverrel támadott a rendezvényünkre egy ismert Fidesz-szimpatizáns
A politikus a Facebookon jelentette be a döbbenetes esetet. A helyszínre érkező rendőrök azonnal közbeléptek, és elszállították az elkövetőt.


Márki-Zay Péter szombat este a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt állítja, hogy „fegyverrel támadott a rendezvényünkre egy ismert Fidesz szimpatizáns”.

A politikus a posztban köszönetet mondott a rendőrségnek, „aki azonnal közbelépett, lefegyverezte és elszállították az elkövetőt.”

A polgármester azt is írta, hogy az esemény egy Alpár Györggyel, a „Hírekahogyénlátom” csatorna készítőjével közösen rendezett „Orbánbúcsúztató” volt.

Márki-Zay Péter később azt írta, fegyvernek látszó tárgy volt az illetőnél.

„Ilyet nem tervez az ember egy közéleti eseményen, és nem is szabadna, hogy az erőszakosság a mindennapjaink része legyen”– írta a politikus.

A Telex megkeresésére Márki-Zay azt mondta: arcról ismerte a szerinte közismerten fideszes férfit, többször is találkoztak már a városban.

A hírek szerint véget ért az esemény, amikor az egyik utcából feltűnt a támadó, és Márki-Zay szerint előhúzott egy pisztolynak látszó tárgyat. A politikus hozzátette: az egészet csak onnan vették észre, hogy

a rendezvényüket felügyelő civil ruhás rendőrök azonnal a falhoz szorították a férfit, akit később egyenruhások vittek el a helyszínről.

A polgármester nem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy valóban fegyver volt-e az elkövetőnél, és indult-e ellene eljárás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A választás arról is szól, hogy Orbán háborús őrületét választják-e a magyarok, vagy a biztonságot és a kiszámíthatóságot a Tiszával
A Tisza Párt elnöke soproni fórumán bírálta Gulyás Gergely Hormuzi-szorosra vonatkozó kijelentését. Szerinte a miniszter ezzel hiteltelenítette a kormány háborúellenes kampányát.


„Tik-tak, tik-tak, tik-tak. Az idő nekünk dolgozik, és a magyar nép 22 nap múlva ítéletet mond. Kedves elvtársak, rövidesen üt az ítélet órája” – kezdte szombat esti fórumát Magyar Péter Sopronban, ahol újabb kísérletet tett a Fidesz fő kampányüzenetének átfordítására. Úgy fogalmazott, hogy

a Tisza Párt jelenti a békét és a biztonságot Orbán Viktor „háborús pszichózisával” szemben.

Magyar szerint a Békemenetnek nevezett „végemenet” óta az látszik, hogy a Fidesz már nemcsak kormányozni, hanem kampányolni sem tud, csak vergődik. Azt állította, a „Fidesz-travellel” hurcolják az országban a közmunkásokat Orbán Viktor fórumaira. „Nemcsak árad a Tisza, hanem szerte az országban ki is öntött. Itt körülbelül ötször annyi ember van, mint a vándorcirkusz mai, miskolci állomásán.”

Arról is beszélt, hogy Orbán Viktor március 15-én „gyerekek mögé bújt”, és velük vitette el a piszkos munkát, amikor ukrán zászlót feszítettek ki a Tisza Párt Nemzeti Menetén. Az akciót több jel szerint a Fidesz kampányát segítő Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség munkatársai koordinálták. Magyar szerint hasonló történt Salgótarjánban és Miskolcon is, ahol a Tisza Párt helyi jelöltjének plakátja alá „Zelenszkij jelöltje” feliratot tettek ki.

„Azt javaslom nektek, hogy mi, tiszások; mi, magyarok inkább maradjunk a magyar lobogónál. […] Az ukrán zászlót meghagyjuk a Fidesznek.”

Ennél is megdöbbentőbb volt Magyar szerint, amikor Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón azt válaszolta a 444 kérdésére, hogy a kormány megfontolná, ha Donald Trump katonai segítséget kérne a Hormuzi-szoros felszabadításához.

„Ezzel az egy mondattal semmisítette meg a békepropagandát Gulyás Gergely”

– fogalmazott Magyar, aki szerint a honvédelmi és a külügyminiszter sem tagadta ezt. A Tisza-vezér ezután a soproniakkal együtt skandálta, hogy nem akarnak háborút. „A magyar emberek békét akarnak. A magyar emberek nemcsak Facebook-posztokban ítélik el a háborút, hanem a valóságban is.”

A választás szerinte arról is szól, hogy „Orbán háborús pszichózisát, háborús őrületét választják-e a magyarok, vagy a biztonságot, a békét, a kiszámíthatóságot és a fejlődést a Tiszával.”

Szégyenletesnek nevezte, hogy Kádár János után Orbán Viktor is behívta az oroszokat, majd a tömeggel együtt azt skandálta, hogy „Ruszkik haza”.

Ismét hazaárulással vádolta meg Szijjártó Pétert, aki a Washington Post hírszerzési információi szerint az EU-s találkozók szüneteiben rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrovval. Üzent Orbán Viktornak is:

„Minket nem fenyegethet senki. Se az orosz elnök, se az ukrán elnök, de főleg nem a még regnáló, leköszönés előtt álló magyar miniszterelnök.”

Magyar a helyi viszonyokról szólva elmondta, a párt közvélemény-kutatása szerint jelöltjük, Hallerné Nagy Anikó vezet a soproni központú választókerületben, amelyet 2022-ben a fideszes Barcza Attila a szavazatok 57,35 százalékával nyert meg. „Ezt a választókerületet is a Tisza meg fogja nyerni” – jelentette ki.

A Tisza Párt helyi jelöltje a Fertő tavi beruházást bírálta.

„A Fertő tó tragédiája a NER mintapéldája.

Egyéni, gazdasági és politikai érdekeket kiszolgálva vették el tőlünk a tavat, mindezt azért, hogy további milliárdokkal gazdagodjanak” – mondta Hallerné Nagy Anikó. Szerinte a beígért luxus helyett betontömbök, megcsonkított természet és elpazarolt közpénz maradt, a kiirtott nádas pedig a hatalom szakmai és erkölcsi csődjének szimbóluma lett. Azt ígérte, egy Tisza-kormány felülvizsgálná a terület ökológiai állapotát és garantálná a vízparthoz való szabad hozzáférést. „Visszavesszük, ami a miénk, mert a Fertő-tó mindenkié.”

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Örülök, hogy meghalt” – így reagált Donald Trump annak az ügyésznek a halálhírére, aki a 2016-os kampányát vizsgálta
81 évesen elhunyt az FBI volt igazgatója, aki a 2016-os orosz beavatkozást vizsgálta. Az amerikai elnök szerint Mueller „ártatlan embereket bántott”, ezzel újra felélesztve a régi politikai vitákat.


81 éves korában elhunyt Robert Mueller, a Szövetségi Nyomozó Iroda egykori igazgatója, aki különleges ügyészként a Donald Trump 2016-os kampányát érintő orosz beavatkozás ügyét vizsgálta. A halálhírre Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában reagált, éles szavakkal kommentálva a halálesetet, írja az Associated Press.

Trump a Truth Social nevű platformon a következőket írta:

„Robert Mueller meghalt. Remek, örülök, hogy meghalt. Most már nem tud ártatlan embereket bántani!”

Az elnök posztja illeszkedik abba a narratívába, amelyet a Mueller-vizsgálattal kapcsolatban évek óta hangoztat, igazságtalan „boszorkányüldözésnek” nevezve az eljárást.

Ezzel szemben Muellert a politikai élet más szereplői a közszolgálat és a jogállamiság elkötelezett hívének tartották.

Pályája során mindkét politikai tábor bizalmát élvezte: 2001-ben George W. Bush elnök nevezte ki az FBI élére, kinevezését a szenátus egyhangúlag hagyta jóvá, és akkor is teljes körű támogatást kapott, amikor Barack Obama felkérte, hogy tízéves hivatali ideje után is maradjon a posztján.

Mueller összesen 12 évig állt a Szövetségi Nyomozó Iroda élén, ezzel J. Edgar Hoover óta ő lett a leghosszabb ideig hivatalban lévő igazgató.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után kulcsszerepet játszott az ügynökség terrorizmusellenes fókuszú átszervezésében. Később különleges ügyészként az ő nevéhez fűződött a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozás kivizsgálása, amelynek során több, Trumphoz köthető személy ellen indult büntetőeljárás.

Mueller családja tavaly augusztusban jelentette be, hogy 2021-ben Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála.

Via The Daily Beast


Link másolása
KÖVESS MINKET: