HÍREK
A Rovatból

Hosszú huzavona után megszületett a nyersanyag-egyezség: Amerika és Ukrajna közös alapot indít a háború árnyékában

Az alap 50–50 százalékban lesz Ukrajna és az Egyesült Államok tulajdonában, a két ország közösen irányítja majd, és a szavazati joguk is egyforma. A nyersanyagok tulajdonjoga és ellenőrzése Ukrajnánál marad, az állam határozza meg, hogy mit és hol termelnek ki.


Ukrajna és az Egyesült Államok közös befektetési alap létrehozásáról írt alá megállapodást, amely az ukrán nyersanyagokra és befektetésekre vonatkozik. Az egyezmény értelmében az alap új projekteket koordinál majd, amelyek Ukrajna területén található nyersanyagok kitermelésére és az országba irányuló befektetésekre irányulnak.

A közleményt az amerikai pénzügyminisztérium adta ki, az ukrán részleteket Julija Szvirigyenko ismertette. Az ország első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere az X-en azt írta:

„Ukrajna kormánya nevében aláírtam az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alap létrehozásáról szóló megállapodást. Az Egyesült Államokkal közösen hozzuk létre az alapot, amely globális befektetéseket vonz országunkba.”

A megállapodást az amerikai pénzügyminisztériumban írták alá, hosszú, feszült tárgyalások után. Februárban Donald Trump és Volodimir Zelenszkij a Fehér Házban vitázott össze az ügyön, emiatt a megállapodás majdnem meghiúsult. A tárgyalások később a Vatikánban folytatódtak Ferenc pápa temetésének idején, végül ott sikerült közelebb kerülni a megegyezéshez.

A megállapodás alapján az alap 50–50 százalékban lesz Ukrajna és az Egyesült Államok tulajdonában, a két ország közösen irányítja majd, és a szavazati joguk is egyforma. Az alap kizárólag Ukrajnában fektethet be, a konkrét projektekről közösen döntenek. Az első tíz évben a keletkező nyereséget várhatóan visszaforgatják új ukrajnai beruházásokba és az ország újjáépítésébe, bár ez még egyeztetés alatt áll.

A nyersanyagok tulajdonjoga és ellenőrzése Ukrajnánál marad, az állam határozza meg, hogy mit és hol termelnek ki. Az olyan állami vállalatok, mint az Ukrnafta vagy az Energoatom, állami tulajdonban maradnak. A megállapodás nem jár privatizációval, és nem tartalmaz semmilyen ukrán adósságvállalást az Egyesült Államok felé.

Szvirigyenko szerint a megállapodás garantálja, hogy „az összes területünkön és tengeri vizeinken található erőforrás tulajdonjoga és irányítása” Ukrajnánál marad. A közös alapot egyik fél sem irányítja egyedül, ezt Kijevnek sikerült elérnie, miután az amerikaiak eredetileg kizárólagos ellenőrzést akartak.

Az alap új licencekből származó bevételekből működik. A már meglévő vagy az ukrán költségvetésbe betervezett projektekből származó források nem kerülnek bele. Az új licencekből származó bevételek – például a nyersanyagokra, olajra és gázra kiadott engedélyek után – 50 százaléka az alapba kerül. Az ukrán fél ezen kívül további hozzájárulásokat is vállalhat, az Egyesült Államok pedig pénzügyi támogatás mellett akár légvédelmi rendszereket is biztosíthat.

Az alap bevételei után egyik országban sem kell adót fizetni. A működéséhez csak az ukrán költségvetési törvényt kell módosítani, és a parlamentnek ratifikálnia kell az egyezményt.

A szöveg megfelel az ukrán alkotmánynak és törvényeknek, és nem ellentétes Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel vagy az európai uniós csatlakozási célokkal. Az Egyesült Államok részéről a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) segíti az alap működését, és hozzájárul új befektetések és technológiák bevonzásához más nemzetközi partnerektől is.

A tárgyalások végén újabb akadály is felmerült: Washington azt jelezte, hogy Ukrajna visszakozott korábban vállalt kötelezettségektől, miközben Szvirigyenko épp megérkezett Washingtonba. A vita a források átláthatóságáról, az elszámoltathatóságról és az alap irányításáról szólt.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint az egyezmény „elismeri azt a jelentős pénzügyi és anyagi támogatást, amelyet az Egyesült Államok népe nyújtott Ukrajna védelméhez Oroszország teljes körű inváziója óta”, és céljuk Ukrajna gazdasági helyreállításának felgyorsítása.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt mondta:

„Annak köszönhetően, hogy Trump elnök fáradhatatlan erőfeszítéseket tett a tartós béke biztosítása érdekében, örömmel jelentem be az Egyesült Államok és Ukrajna közötti történelmi jelentőségű gazdasági partnerségi megállapodás mai aláírását, amely létrehozza az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alapot.”

Hozzátette: „Ahogy az elnök is mondta, az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy segítsen ennek a kegyetlen és értelmetlen háborúnak a befejezésében.”

Azt is kijelentette, hogy a megállapodás „egyértelműen jelzi Oroszországnak, hogy a Trump-kormány elkötelezett egy olyan békefolyamat mellett, amelynek középpontjában egy hosszú távon szabad, szuverén és prosperáló Ukrajna áll”, valamint hogy „egyetlen olyan állam vagy személy sem profitálhat Ukrajna újjáépítéséből, aki finanszírozta vagy ellátta az orosz háborús gépezetet”.

A megállapodás aláírására egyik elnök sem reagált a közösségi oldalán.

A megállapodás aláírását hónapokig tartó egyeztetések előzték meg. Trump már beiktatása után világossá tette, hogy ellenszolgáltatást vár Ukrajna további támogatásáért. Februárban arról beszélt, hogy szeretne hozzáférni Ukrajna ritkaföldfém-készleteihez, és azt is jelezte, hogy szerinte az ukrán kormány nyitott erre.

Zelenszkij korábban, még Biden elnöksége alatt is jelezte, hogy hozzáférést adna Ukrajna ásványi anyagaihoz, és tavaly ősszel bemutatta Ukrajna „győzelmi tervét”, amely szerint hajlandók lennének ásványkincseik egy részét beáldozni.

Februárban még nem született megállapodás. Az amerikai pénzügyminiszter által Kijevbe vitt szerződéstervezetet az ukrán fél nem írta alá. A felek február utolsó hetében jutottak dűlőre a szöveggel. Zelenszkij február 28-án Washingtonba utazott, hogy aláírják az egyezséget, de az út szócsatába fulladt, és nem történt aláírás. Ezután indult el a hosszabb tárgyalási folyamat, amely végül szerda éjjel zárult a megállapodás aláírásával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor csak két szót írt reggeli posztjában – ezt jelenti az üzenete
A Facebookon megosztott bejegyzés hátterét pedig feketére változtatta a miniszterelnök – ennek is jelentése van.


Orbán Viktor kedd reggel egy olyan posztot tett közzé Facebook-oldalán, amelyhez csupán két szót írt:

„Gloria victis!”

A bejegyzés hátterét pedig feketére változtatta – ennek is jelentése van.

A miniszterelnök azért posztolta ezt, mert

ma nemzeti gyásznap van Magyarországon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének áldozataira emlékezünk.

1956. november 4-én vonultak be a szovjet csapatok Magyarországra, és kezdték meg a forradalom erőszakos leverését.

A kormány 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá november 4-ét. Ezen a napon az Országház előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját. Majd a hagyományok szerint a Terror Háza Múzeum Hősök falánál gyertyagyújtással, a Rákoskeresztúri Újköztemető 300-as parcellájánál koszorúzással, a Szent István Bazilikában pedig emlékkoncerttel emlékeznek az ’56-os szabadságharc mártírjaira és a megtorlás áldozataira.

Orbán Viktor egy latin kifejezést írt ki Facebook-oldalára, ami azt jelenti: „dicsőség a legyőzötteknek”.

A Magyarország Kormánya Facebook-oldalon pedig az alábbi posztot osztották meg ezzel a szöveggel:

„Azokra a hősökre emlékezünk, akik az 1956-os forradalom és szabadságharcban a szovjet csapatokkal szembeni harcokban életüket áldozták”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Sejti Manófalva alkotója, ki tette tönkre a mesés madár-és mókusetetőt
Kánya Tamás már sok negatív véleményt hallott különleges és installációjáról. A land art művészt elszomorította a rombolás, egyelőre nem is tervezi újraépíteni Manófalvát.


Mint arról beszámoltunk, ismeretlen tettesek porig rombolták Kánya Tamás land art művész Manófalva nevű installációját Budakalászon- A Duna partján álló, uszadékfákból, levelekből és mohából épült mesevilág az utóbbi időben a környék egyik legnépszerűbb zarándokhelye lett, ami valószínűleg a vesztét is okozta. Az alkotó szerint ugyanis a megnövekedett forgalom már zavarta a helyieket.

„Már napok óta kapom a beszólogatásokat a bringásoktól és a környéken élőktől. Nem csinálnak titkot abból, hogy az egyre nagyobb létszámmal megjelenő látogatóknak nem örülnek, a biciklisek pedig nem férnek el rendesen a bringaúton, nekik az nem tetszik... A múlt hétvégén közel százméteres sor állt itt, az emberek természetesen a kikövezett úton vártak arra, hogy megcsodálhassák Manófalvát. Az autóút végén, a lovardánál nagyon sok kocsi állt, egyszóval olyan nagy lett hirtelen a forgalom, hogy szerintem abból lett elege annak, aki ilyen barbár módot lerombolt itt mindent”

– mondta Kánya Tamás a Blikk érdeklődésére.

A művész azt is elmondta, hogy úgy tönkretették a természetes etetőt, hogy megjavítani sem tudja:

„És még egyszer megépíteni sem. Megsemmisült. Rettenetesen szomorú vagyok!”

Közösségi oldalán arról számolt be, hogy a házakat, a szobrokat, a létrákat, a teraszokat, mindenféle díszítéseket szétvert a tettes. Az installáció egyes darabjait szétdobálták, az alkotó tíz méterre találta meg az egyes elemeket, azokat is összetörve.

Bár több vállalkozó és önkormányzat is felajánlotta, hogy egy új, bekamerázott helyszínen újjáépülhet Manófalva, az Kánya Tamás ezt egyelőre elutasítja. Úgy érzi, az alkotásnak csak az eredeti helyszínen volt értelme, ahol a természet adta hozzá az alapanyagot.

„ „Nekem itt vannak helyben az uszadékfák, csak lehajolok, máris tudom használni. Nem tudom elképzelni, hogy ebből a helyszínből kiszakítva hogy tudnám megépíteni ezt az egészet, Ennek itt van értelme... Illetve, csak volt”

– mondta megtörten.

Így nézett ki Manófalva, mielőtt lerombolták:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Fidesz két hete még azt állította, hogy az ukránok fejlesztették a Tisza Világ applikációt, tegnap pedig már azt, hogy épp ők törték fel
Szerinte „Orbánék most még mindent megtehetnek”, de a miniszterelnököt idézve hozzáteszi: „Semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve”.


„Vajon hol volt Orbán Viktor adatvédelmi és nemzetbiztonsági szakértő, amikor ellopták a Védelmi Beszerzési Ügynökség legérzékenyebb adatait a magyar védelmi képességekről?” – tette fel a kérdést Magyar Péter kedd reggeli Facebook-bejegyzésében.

A Tisza Párt elnöke szerint az elmúlt években „orosz hekkerek szinte mindent kiloptak a Külügyminisztériumból”, illetéktelenek férhettek hozzá a KRÉTA-rendszerben több millió fiatal adatihoz, és „a Nemzeti Konzultáció oldalán az orosz Yandex analitikai kód futott jogellenesen”. Azt is állítja, hogy a kormány Pegasus kémszoftverrel figyeltetett meg magyar újságírókat és civileket, és szerinte „a Fidesz 17 éve folyamatosan illegális Kubatov-listát készít a magyar választókról”. Posztjában azt kérdezi: hol volt ezeknél az eseteknél Orbán Viktor:

„Adott egy sikeres applikáció, több százezer ember használja. Vajon kinek az érdeke, hogy feltörje a TISZA rendszerét és megszerezze az adatokat? Utána pedig össze-vissza ukránozzon és nemzetbiztonsági ügyet kreáljon, miközben több mint 10%-os hátrányban van a TISZA-val szemben?”

- fogalmaz Magyar, aki szerint „Orbánék most még mindent megtehetnek”, de a miniszterelnököt idézve hozzáteszi: „Semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve”.

A poszthoz egy fotót is csatolt, melyre azt írta:

„A Fidesz két hete: Az ukránok fejlesztették a Tisza Világ applikációt

A Fidesz tegnap: az ukránok feltörték a Tisza Világ applikációt. Tehát feltörték, amit ők fejlesztettek és saját maguktól ellopták az adatokat.

Zsenik dolgoznak a Fidesz kommunikáción.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gerendai szerint volt egy pozitívuma annak, hogy „a Tisza és a Fidesz karöltve nyírták ki a Szigetet”
Az utolsó elbukott szavazás után gondolta így. A Sziget megmentése kapcsán beszélt arról is, milyen támadások érték emiatt az utóbbi időben.


„Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, hogy megkezdhetjük a fesztivál szervezését és a jegyértékesítést, hiszen az már csak jogtechnikai kérdés, hogy megszülessenek az ezzel kapcsolatos döntések” – fogalmazott Gerendai Károly az Indexnek adott nyilatkozatában.

A fesztivál sorsa azután vált bizonytalanná, hogy a Fővárosi Közgyűlésben a Fidesz és a Tisza Párt tartózkodásával elbukott a megmentéséről szóló javaslat.

A fordulat az utolsó elbukott szavazás éjjelén jött el, amikor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke találkozót kezdeményezett Gerendai Károllyal – nyilatkozta a Sziget alapítója az Indexnek. A megbeszélésen két pontban állapodtak meg: a Sziget Zrt. a fővárostól kapott kedvezményt hét helyett három év alatt fizeti vissza, a diákkedvezményt pedig minden magyar diákra kiterjesztik. Gerendai szerint a Tisza Párt a felháborodott választói reakciók miatt változtathatta meg az álláspontját.

„Csak azt tudom elképzelni, hogy a sajtóban megjelent és a közösségi oldalaikat elárasztó felháborodott választói reakciók alapján rájöttek, ez ráég a Tiszára is, ami árthat a népszerűségüknek a fiatalok körében”

– mondta.

Gerendai ezután a politikai adok-kapok kellős közepén találta magát. A Tisza Párt még a megegyezés előtt azzal vádolta, hogy Karácsony Gergellyel közösen akarta megkárosítani a fővárost, és nem asszisztálnak a „szigetes milliárdos gyanús ügyleteihez”. A kormánymédia másnap már azzal támadta, hogy ő Magyar Péter pénzügyi támogatója, aki csak az állami milliárdok lenyúlása miatt menti meg a Szigetet.

„Az egy kabarétréfában is jól hangzana, hogy a NER propagandalapjai engem vádolnak a közpénzek lenyúlásával”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a Sziget az elmúlt nyolc évben egy forint állami támogatást sem kapott, míg más fesztiváloknál ez átlagosan 40 százalék. Gerendai szerint az egész helyzetnek egyetlen pozitívuma volt.

„A közgyűlési szavazás után eléggé letörve mentem haza, de a feleségemnek épp azt magyaráztam, bármennyire is sajnálom, hogy megakadályozták a Sziget-megmentési szándékomat, egyetlenegy pozitívuma azért volt számomra annak, hogy a Tisza és a Fidesz karöltve nyírták ki a Szigetet: így legalább ország-világ számára egyértelműen kiderült, hogy se a Fidesszel, se a Tiszával nem vagyok”

– fogalmazott.

Az üzletember elmondta, alapvetően liberális, piacpárti embernek tartja magát, de egyik mai politikai erő mellé sem tudna jó szívvel odaállni. A Sziget megmentését kényszerhelyzetnek tartja, ami komoly anyagi és szakmai kockázatokat jelent számára, de a fesztivált a gyermekének érzi, amely most segítségre szorul.

„A megmaradásához jelentősen át kell majd alakítanom az életemet, komoly anyagi és szakmai kockázatokat kell vállalnom, és egy csomó olyan nyűgöt is a nyakamba kell venni, ami már a hátam közepére sem hiányzott. Teljesen jól megvoltam enélkül is. Nyakamba szakadt ez a probléma, de úgy gondoltam, ez nemcsak nekem fontos, hanem Budapestnek, Magyarországnak, a helyi vállalkozóknak és a Szigetre járóknak is, és majd megpróbálunk mindannyian beleállni. Szerencsére nagyon sok pozitív megerősítést és visszajelzést is kaptam, de azt álmomban sem gondoltam, hogy a fővárosi döntéshozókkal is küzdeni kell majd érte, hiszen a városnak és az országnak annyi módon szolgálja az érdekét, hogy azt felsorolni is nehéz” - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET: