Mint azt mi is megírtuk: az Ibériai-félsziget nagy részén hétfő dél körül hirtelen összeomlott az elektromos hálózat. Spanyolországban, Portugáliában és Franciaország déli részén akadozott a vasúti és a légi közlekedés, elsötétültek a jelzőlámpák, leálltak a bankautomaták, sok helyen a telefonos hálózat és a mobilinternet sem működött.
Az RTL Híradónak több kint élő magyar is beszámolt arról, milyen volt átélni, hogy egyszer csak minden sötétbe borult és teljesen leállt az élet.
Az épp Spanyolországban turistáskodó Bálint Judit csak a zseblámpájával talált vissza a szállására.
„Szerencsére van olyan jó a tájékozódási képességem, hogy vissza tudtam találni az elemlámpa segítségével. De nagyon horrorisztikus az, amikor teljesen vaksötétben mész a szűk kis utcácskákban”
- mesélte Judit.
Az első pánik után aztán késő estére a spanyol háztartások mintegy felében visszaállt az áramszolgáltatás.
De nem mindenhol voltak ennyire szerencsések. Utasok ezrei töltötték az éjszakát az ország valamelyik vasútállomásán. Kedd reggelre aztán helyreállt a vonatközlekedés nagy része, de a járatok így is tetemes késésekkel közlekednek. Egy Spanyolországban élő magyar azt mondta, hogy menet közben érte az áramszünet hétfőn, így nem tudott azonnal tovább utazni. Ráadásul az áramszünet miatt a bankkártyája sem működött.
„Akkor szembesültem azzal, hogy nem tudom, hogy fogok magamnak ételt és vizet szerezni mert nem tudok kártyával fizetni sehol. Déltől este nyolcig ültem a vonaton, és próbáltam tartalékolni, amim van”
- mondta.
Miután leszállították őket, egy tömegszálláson töltötte az éjszakát.
„Gyorsan felállítottak valami kis ágyakat mindenkinek, és utána hajnalban 3 óra 40-kor keltettek minket, hogy jön egy pótlóbusz. Kivezényeltek az utcára, elvittek a vonatállomásra vissza, felszálltunk, vártunk még pár órát, és 6 körül elindult a vonat”
Mostanra szinte mindenhol sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást, de a károk elhárítása akár egy hetet is igénybe vehet. Azt, hogy pontosan mi történt még nem tudni. A kibertámadás lehetőségét mindkét kormány kizárta. A leállás okai között gyanítanak például hőingadozást, ritka légköri jelenségeket, hálózati túlterhelést, ezek mindegyikét, és teljesen más dolgokat is.
Mint azt mi is megírtuk: az Ibériai-félsziget nagy részén hétfő dél körül hirtelen összeomlott az elektromos hálózat. Spanyolországban, Portugáliában és Franciaország déli részén akadozott a vasúti és a légi közlekedés, elsötétültek a jelzőlámpák, leálltak a bankautomaták, sok helyen a telefonos hálózat és a mobilinternet sem működött.
Az RTL Híradónak több kint élő magyar is beszámolt arról, milyen volt átélni, hogy egyszer csak minden sötétbe borult és teljesen leállt az élet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán korábbi propagandagyárosa szerint Balásy Gyula valójában nem önálló döntéshozóként működött
A kormányzati kommunikációs piac korábbi nagyágyúja a 24.hu-nak nyilatkozott Balásy Gyula cégbirodalmának felajánlásáról. Az üzletember szerint a valódi verseny hiánya miatt a Balásy-cégeknél a korábbi árak többszörösével kellett számolni.
Háromszoros-négyszeres szorzókról, politikai háttérkoordinációról és egy 80 milliárdosra becsült cégbirodalom állami felajánlásáról beszélt Kuna Tibor, a kormányzati kommunikációs piac korábbi kulcsszereplője. A jelenleg Spanyolországban élő üzletember a 24.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, Balásy Gyula hétfői lépése, amellyel felajánlotta cégcsoportját az államnak, kontraproduktív volt.
Kuna szerint a kormányzati kommunikációs cégbirodalom nem autonóm módon működött.
„Én személyesen azt gondolom, hogy Balásy Gyula az elmúlt évtizedben valójában nem önálló döntéshozóként működött. Az üzleti és stratégiai döntések mögött mindig volt egy politikai és hatalmi koordinációs háttér” – fogalmazott.
Az üzletember arról is beszélt, hogy miután 2018-ban az ő cégeit kiszorították az állami piacról, több korábbi kollégája Balásy cégeinél helyezkedett el, így volt némi rálátása a történtekre. Azt állítja, 2019 körül olyan információk jutottak vissza hozzá a piacról, hogy az árak jelentősen megemelkedtek.
„Azt hallottam, hogy azokhoz az árakhoz képest, amelyekkel mi korábban dolgoztunk, már háromszoros vagy négyszeres szorzókkal kellett tervezniük ugyanazokon a feladatokon”
– mondta, hozzátéve, hogy a valódi verseny hiánya szerinte törvényszerűen vezet túlárazáshoz.
A történet sokban emlékeztet Kuna Tibor korábbi felemelkedésére és bukására. Az üzletember cégei 2018-ig szintén milliárdos állami kommunikációs megbízásokat nyertek, majd hirtelen kegyvesztetté váltak. Elmondása szerint két hét alatt az állam az összes szerződésüket felmondta, a feladatokat pedig szinte kivétel nélkül a Balásy-csoport kapta meg.
A megrendelések elvesztése után Kuna egykor piacvezető cégei elértéktelenedtek, egyikük később felszámolás alá is került.
Az üzletember ellen korábban áfacsalás miatt indult büntetőügy 245 millió forintnyi hamis számla befogadása miatt, amit az előkészítő tárgyaláson el is ismert.
A Balásy-cégek az elmúlt években több nagy értékű állami megbízást kaptak. A magyar uniós elnökség kommunikációjára a tervezett egymilliárd forint helyett közel 30 milliárdos megbízást kaptak. A Szuverenitásvédelmi Hivataltól kevesebb mint öt hónap alatt nettó 1,28 milliárd forintot, a külügyminisztériumtól pedig közel egymilliárdot kaptak zászlókra és molinókra.
A cégcsoport a Diákhitel Központtal is újra szerződött, miután Magyar Péter a megbízásokat túlárazottnak nevezte. Az ügyletek árlistáiért indított közadatpert az Átlátszó első fokon megnyerte, a bíróság pedig kötelezte a Diákhitel Központot az adatok kiadására. Később nyilvánosságra került egy 2021-es KEHI-jelentés is, amely több szerződésnél túlárazást vagy aránytalanságot állapított meg. A közpénzekből finanszírozott megbízások mellett Balásy személyes vagyongyarapodása is a figyelem középpontjába került, többek között egy Tihanyban épült luxusvilla miatt, amelynek építését Hadházy Ákos képviselő szerint szabályossági problémák övezik.
Kuna Tibor a 24.hu-nak azt is elmondta, nem térne vissza a piacra, és úgy véli, az államnak másfajta kommunikációra lenne szüksége.
„Én továbbra is azt gondolom, hogy az államnak nem politikai propagandára, hanem közszolgálati kommunikációra van szüksége”
Háromszoros-négyszeres szorzókról, politikai háttérkoordinációról és egy 80 milliárdosra becsült cégbirodalom állami felajánlásáról beszélt Kuna Tibor, a kormányzati kommunikációs piac korábbi kulcsszereplője. A jelenleg Spanyolországban élő üzletember a 24.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, Balásy Gyula hétfői lépése, amellyel felajánlotta cégcsoportját az államnak, kontraproduktív volt.
Kuna szerint a kormányzati kommunikációs cégbirodalom nem autonóm módon működött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – Belső megaláztatásról és zsarolásról is beszélt egy volt fideszes miskolci képviselő
Czinkné Sztán Anikó független képviselő egy interjúban számolt be arról, hogy a miskolci Fideszben milyen belső nyomásgyakorlással szembesült. Állítása szerint a kampányban kötelező volt a „háború vagy béke” narratívát használni.
Lemondási hullám, frakciószakadás és egy feltételezett vesztegetési kísérletről szóló vallomás rázza meg a miskolci Fideszt az áprilisi választási vereség után. Czinkné Sztán Anikó, a Fidesz-frakcióból kilépett képviselő most részletesen beszélt a központilag irányított „háború vagy béke” kampányról, a belső megaláztatásokról és fenyegetésekről.
A választás utáni napokban sorra jöttek a személyi változások: lemondott alpolgármesteri tisztségéről Hollósy András, aki a Tisza Párt jelöltjével szemben maradt alul, távozott a Fidesz miskolci frakciójának éléről Bajusz Gábor, majd a város jegyzője, Senviczki Erika is benyújtotta lemondását. Ezzel párhuzamosan Czinkné Sztán Anikó bejelentette, hogy a jövőben független önkormányzati képviselőként dolgozik.
A politikai földindulás okairól most Czinkné részletesen beszélt a Borsod24-nek adott interjúban. Elmondása szerint a kampányt szigorú központi elvárások jellemezték, a képviselőknek és jelölteknek nem a helyi problémákról, hanem egyetlen témáról kellett beszélniük.
„Az volt kiadva központilag, hogy csak a háborúról és a békéről kommunikálhatunk” – mondta a képviselő.
Czinkné szerint a párton belüli kommunikáció katonai logikát követett. Rendszeresen azzal szembesültek, hogy ez „a főni parancsa”, nekik pedig katonaként kell engedelmeskedniük.
A központi irányítás a közösségi médiára is kiterjedt: Czinkné szerint
megmondták nekik, mit kell posztolni, lájkolni és kommentelni, ehhez pedig sablonokat is küldtek. Állítása szerint előfordult, hogy egy megbeszélésről addig nem mehettek el, amíg mindenki végre nem hajtotta a kötelező online feladatokat.
A nyomásgyakorlás része volt a nyilvános megszégyenítés is, emellett burkolt és írásos fenyegetéseket is kapott.
A végső erkölcsi töréspontot számára nemcsak a kampány stílusa, hanem annak személyes következményei jelentették. A Harcosok Klubja megjelenését és a Menczer–Magyar Péter-szócsatát is visszataszítónak tartotta.
„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – mondta, hozzátéve, hogy gyerekei és baráti köre többsége a Tiszát támogatta, és elvi alapon sem volt hajlandó ellenük kampányolni.
Czinkné azt állítja, hogy a mostani szakítás mögött egy korábbi, mélyebb konfliktus is meghúzódik. Elmondása szerint még 2013-ban, a Selyemréti fürdő fejlesztésének lezárásakor vesztegetési kísérlettel találkozott. Azért nem írta alá az átadás-átvételi papírokat, mert a kivitelező jelezte neki, hogy nem fizetik ki a szerződésben rögzített összeget.
Ezt követően – Czinkné állítása szerint – Pálffy Kinga, Kriza Ákos akkori polgármester unokatestvére és a városi holding volt vezetője találkozót kért tőle. Felajánlotta, hogy a férjével közös cégük legyen a holdingvállalatok beszállítója, cserébe pedig azt kérte, írja alá a hiányos teljesítés ellenére is a papírokat.
„Egyértelmű volt, hogy ezzel meg akart vesztegetni” – jelentette ki Czinkné.
Az ajánlat visszautasítása után rövidesen elvesztette pozícióját.
A Fidesz helyi vezetői a választási vereség után a felelősségvállalás és a megújulás szükségességét hangsúlyozták. Hollósy András arról beszélt, hogy a választói akarat után mindenkinek le kell vonnia a konzekvenciát, Bajusz Gábor pedig a jobboldali közösség megújítását sürgette. Tóth-Szántai József polgármester szerint a miskolciak világos üzenetet küldtek, és a város érdekében mindenkinek együtt kell működnie.
A képviselő a mandátumát megtartja, és függetlenként folytatja a munkát. Ezt azzal indokolta, hogy a körzete fontos projektjeit szeretné megvédeni, és a lakosság bevonásával, átlátható módon akar dolgozni.
Lemondási hullám, frakciószakadás és egy feltételezett vesztegetési kísérletről szóló vallomás rázza meg a miskolci Fideszt az áprilisi választási vereség után. Czinkné Sztán Anikó, a Fidesz-frakcióból kilépett képviselő most részletesen beszélt a központilag irányított „háború vagy béke” kampányról, a belső megaláztatásokról és fenyegetésekről.
A választás utáni napokban sorra jöttek a személyi változások: lemondott alpolgármesteri tisztségéről Hollósy András, aki a Tisza Párt jelöltjével szemben maradt alul, távozott a Fidesz miskolci frakciójának éléről Bajusz Gábor, majd a város jegyzője, Senviczki Erika is benyújtotta lemondását. Ezzel párhuzamosan Czinkné Sztán Anikó bejelentette, hogy a jövőben független önkormányzati képviselőként dolgozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – Egy sárvári fideszes önkormányzati képviselő elismerte, hogy ezzel segített a kamu Magyar Péternek
Varga Károly, a Fidesz-KDNP sárvári önkormányzati képviselője elismerte, hogy segített ajánlásokat szerezni a függetlenként induló névrokon Magyar Péternek. A független jelölt 909 szavazatot kapott, miközben a fideszes Ágh Péter mindössze 248 szavazattal nyert a Tisza Párt jelöltje előtt.
„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – ismerte el Varga Károly, a Fidesz–KDNP sárvári önkormányzati képviselője, hogy segített ajánlásokat szerezni a Vas megyei 2-es választókerületben függetlenként induló, a Tisza Párt által csak „kamu Magyar Péterként” emlegetett névrokonnak. Az ügyről az Ugytudjuk.hu számolt be szerdán.
A portál arról is kérdezte a képviselőt, hogy a rendőrség kereste-e már tanúként az ügyben, mire Varga azt felelte, felkészült a hatóságok megkeresésére.
A kijelentés azért fontos fejlemény, mert a Sárvár központú választókerületben a fideszes Ágh Péter mindössze 248 szavazattal győzte le a tiszás Strompová Viktóriát.
A hivatalos végeredmény szerint Ágh Péter 25 700, míg Strompová Viktória 25 452 szavazatot kapott. Ezzel párhuzamosan a független Magyar Péter 909 voksot szerzett, ami több, mint a két fő jelölt közötti különbség.
A Tisza Párt szerint a névazonosságra épülő indulás tudatos megtévesztés volt, ami nélkül a Fidesz jelöltje nem nyerhetett volna, ezért a választás megismétlését követelték.
A Fidesz-oldal a jogerős eredményre hivatkozik.
A független jelölt hátteréről korábban a sajtó a falujában, Bucsuban érdeklődött, ahol a helyiek egybehangzóan állították, hogy a férfi hithű Fidesz-támogató, aki „nagyon szereti Orbánt”, és korábban soha nem mutatott politikai ambíciókat.
A kampányban teljesen láthatatlan maradt, ezért a Tisza Párt és több beszámoló szerint felmerült, hogy a névazonosság megtéveszthette a választókat.
Varga Károly mostani kijelentése egy már folyamatban lévő rendőrségi nyomozásba illeszkedik. A hatóságok ugyanis már a választás után eljárást indítottak a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt. Ennek keretében lefoglalták a független Magyar Péter, valamint két másik jelölt ajánlóíveit is.
„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – ismerte el Varga Károly, a Fidesz–KDNP sárvári önkormányzati képviselője, hogy segített ajánlásokat szerezni a Vas megyei 2-es választókerületben függetlenként induló, a Tisza Párt által csak „kamu Magyar Péterként” emlegetett névrokonnak. Az ügyről az Ugytudjuk.hu számolt be szerdán.
A portál arról is kérdezte a képviselőt, hogy a rendőrség kereste-e már tanúként az ügyben, mire Varga azt felelte, felkészült a hatóságok megkeresésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez vajon korrupció, vagy nem?” - Hatvanpusztáról és a zebrákról mutatott fotókat egy ukrán képviselő az Európai Parlament ülésén
Marjana Bezuhla ukrán parlamenti képviselő a hatvanpusztai majorság képével reagált az ukrajnai korrupciót érintő bírálatokra. Az eset az EP Külügyi Bizottságának keddi ülésén történt, ahol Ukrajna uniós csatlakozásáról tárgyaltak.
„Tudják, mi van a képen? Orbán Viktor palotája” – ezzel a kérdéssel és a hatvanpusztai majorság fotójával vágott vissza egy ukrán képviselő az Európai Parlament Külügyi Bizottságának keddi ülésén, amikor Ukrajna korrupciós helyzetéről faggatták. Marjana Bezuhla nem állt meg itt, egy másik képet is mutatott, amin szerinte „Orbán zebrái” láthatók. A jelenet egy magyar belpolitikai szimbólumot emelt be egy nemzetközi vitába.
A Külügyi Bizottság keddi ülésén az EP-képviselők ukrán parlamenti képviselőkkel egyeztettek Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásáról. Az eszmecserén a kárpátaljai származású Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP képviselője a nemzeti kisebbségek jogainak, például a kulturális autonómiának és a szimbólumhasználatnak a gyakorlati érvényesüléséről kérdezett.
Erre Lisa Jasko, az ukrán törvényhozás külügyi bizottságának tagja úgy reagált, Ukrajna részéről nincs különösebb ellenállás az uniós elvárásokkal szemben. Az ülésen több képviselő is bírálta Ukrajnát a korrupció magas szintje miatt, amire Marjana Bezuhla, az ukrán parlament külügyi bizottsági delegációjának egyik résztvevője egy laptoppal vágott vissza.
A képernyőn a hatvanpusztai majorság volt látható, miközben azt mondta: „Tudják, mi van a képen? Orbán Viktor palotája. Ez vajon korrupció, vagy nem?”
A valóságban egyébként a zebrákat nem a leköszönő miniszterelnök birtokán, és nem is az apja által birtokolt majorságban fotózták. Az állatokat az attól nem messze fekvő, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Vál-völgye Vadásztársaság területén látták. A hatóságok szerint összesen tíz zebra van a vadásztársaság tulajdonában, név szerint: Zsebi, Pilla, Szuszi, Pizsi, Pulcsi, Bolka, Bendegúz, Tihamér, Lolka és Pacsi. A hatvanpusztai ingatlan hivatalos tulajdonosa pedig Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző.
„Tudják, mi van a képen? Orbán Viktor palotája” – ezzel a kérdéssel és a hatvanpusztai majorság fotójával vágott vissza egy ukrán képviselő az Európai Parlament Külügyi Bizottságának keddi ülésén, amikor Ukrajna korrupciós helyzetéről faggatták. Marjana Bezuhla nem állt meg itt, egy másik képet is mutatott, amin szerinte „Orbán zebrái” láthatók. A jelenet egy magyar belpolitikai szimbólumot emelt be egy nemzetközi vitába.
A Külügyi Bizottság keddi ülésén az EP-képviselők ukrán parlamenti képviselőkkel egyeztettek Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásáról. Az eszmecserén a kárpátaljai származású Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP képviselője a nemzeti kisebbségek jogainak, például a kulturális autonómiának és a szimbólumhasználatnak a gyakorlati érvényesüléséről kérdezett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
