HÍREK
A Rovatból

Hónapos kosz, szétdobált vécépapírok fogadják a gyerekeket a védőnői helyiségekben Érden – nincs elég takarító

Tarthatatlan higiéniai állapotokkal szembesültek az anyukák, amikor gyermekeikkel érkeztek vizsgálatra. Többen panaszt tettek, de kérdés, mikorra sikerülhet elhárítani a problémát.
Malinovszki András / Fotó: voltamax / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. február 17.



Egy érdi Facebook-csoportban hatalmas vita alakult ki egy anyuka bejegyzése körül, aki arról számolt be, hogy elfogadhatatlan állapotok uralkodnak a helyi védőnői helyiség mosdójában. Sokan egyetértettek vele, és más szülők is panaszkodtak a körülményekre. Az önkormányzat és a kórház egymásra hárítja a felelősséget, miközben a népegészségügyi szervek nem adnak egyértelmű választ arra, hogy kinek kellene biztosítania a takarítást.

Egy édesanya az Átlátszónak számolt be róla, hogy milyen körülményekkel találkozott, amikor éves státuszvizsgálatra vitte gyermekét a védőnőhöz. Elmondása szerint a mosdó rendkívül koszos volt, a földön vécépapír hevert, és semmihez nem mertek hozzányúlni.

„Az, hogy az ember elmegy egy védőnői vizsgálatra, és ilyen körülmények fogadják, az vállalhatatlan”

– mondta az édesanya. Hozzátette, hogy rákérdezett a problémára, de azt a választ kapta, hogy a helyzetet már jelezték, viszont még nem oldották meg. „Én nem gondolom, hogy a takarítás a védőnő feladata lenne” – tette hozzá.

Egy másik megkérdezett szerint „a mosdó egy jó ideje használaton kívüli állapotban van, nagyon koszos. Mi sem akartuk használni, csak elfogyott a zsebkendőm és benéztem, hátha ott van papír. Nagyon sajnálom, hogy ilyen állapotok vannak. Szerintem minden orvosi rendelőbe szükség volna takarítónőre, mert nem gondolom, hogy ez az asszisztensek és doktornők feladata lenne.”

Az Átlátszó megkereste a Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat, hogy megtudja, kinek kellene gondoskodnia a takarításról. A kórház azt válaszolta, hogy „az ingatlanüzemeltetés és a közös használatú helyiségek takarítása a helyi önkormányzat feladata. Szakmai tekintetben a működést a kórház garantálja, ám az üzemeltetési feladatok ilyen esetekben önkormányzati hatáskörbe tartoznak.” Azt viszont nem árulták el, hogy kaptak-e panaszt akár a védőnők, akár a szülők részéről.

A portál ugyanakkor talált több olyan álláshirdetést a kórház honlapján, amelyben az érdi védőnői telephelyre keresnek takarítókat napi és heti takarításra, Érden belül változó helyszínekre, határozatlan időre, napi 4 órában.

A kórház azonban erre a kérdésre sem válaszolt.

Az érdi önkormányzat szerint a takarítás nem az ő felelősségük. Azt közölték, hogy a kórház szerződésben vállalta ezt a feladatot, mivel megkapta a védőnői helyiségek ingyenes használati jogát. „Folyamatos szakmai egyeztetések zajlanak, mert vannak köztünk jogértelmezési, illetve szerződésértelmezési nézetkülönbségek. A takarítás kérdésében a két fél januárban abban állapodott meg, hogy első körben a Kórház próbálja meg megoldani a feladatot, de ha valamilyen oknál fogva nem engedélyezik számukra az új munkaerő felvételét, akkor az Önkormányzat keres megoldást a problémára.”

A védőnői szolgálat 2023 júliusában állami fenntartásba került, a védőnők alkalmazottai lettek a megyei irányító kórháznak, így Érden a Szent Imre Oktatókórháznak. A szakmai irányítást az Országos Kórházi Főigazgatóság, a hatósági felügyeletet pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ látja el. Az önkormányzatok továbbra is érintettek az üzemeltetésben, de hogy pontosan milyen felelősségeik vannak, az egyes településeken eltérően értelmezik.

A szerződés szerint az önkormányzat 2023 végéig vállalta a védőnői helyiségek üzemeltetését, de a költségeket a kórháznak kellett volna fedeznie. Az önkormányzat állítja, hogy a közüzemi számlákat továbbította, de a kórház eddig nem térítette meg azokat. Többször próbáltak egyeztetni, de válaszokat nem kaptak.

A Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérése szerint több településen is problémát jelent a védőnői szolgálat államosítása után kialakult helyzet. Az átadott feladatokhoz kapcsolódó költségeket az önkormányzatok által fenntartott intézmények biztosítják, de az állami fenntartású egészségügyi intézmények sok helyen nem térítik meg a kiadásokat. A válaszadó intézmények szerint az átvevő intézmények átlagosan nyolc hónapja adósak a kifizetésekkel.

Az ügyben a Átlátszó az érdi népegészségügyi szerveket is megkereste kérdéseivel, de tőlük nem érkezett válasz. A Belügyminisztérium pedig csak annyit közölt, hogy a kórház már válaszolt a kérdésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Betegszabadságra ment az ukrán pénzszállítók elleni akciót elrendelő ezredes - írja Panyi Szabolcs
Az újságíró több csatornán is kereste az ukrán pénzszállítók elleni akciót elrendelő NAV-os ezredest, sikertelenül. A HVG szerint több év börtön járhat az akcióban részt vevő és az arra utasítást adó személyeknek, ha az ukrán bank feljelentése megállná a bíróságon.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon írt az ukrán pénzszállító-ügy újabb fejleményeiről, amelyek szerinte egyre sötétebbnek tűnnek. Az újságíró korábban azt állította, hogy az ügy valójában egy titkosszolgálati akció és politikai provokáció, amit szerinte Rogán Antal egyik alvezére irányított.

A posztban Panyi a HVG cikkének egy részletét idézi, ami arról szól, hogy ha az ukrán bank jogi képviselői által hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentés bírósági szakaszban akár csak részben is megáll,

„akár több év börtönbüntetés is járhat a rajtaütésért azoknak, akik részt vettek benne, illetve utasítást adtak a végrehajtására. Az adóhivatalhoz közel álló körökből származó információ szerint a bevetést közvetlenül elrendelő ezredes főosztályvezető jelenleg a betegszabadságát tölti”.

Panyi Szabolcs ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az érintett NAV-os főosztályvezetőt, aki aláírásával jóváhagyta a NAV-nál pénzmosás gyanújával indított nyomozást, ő is kereste több csatornán, azonban nem válaszolt neki.

Emlékeztet korábbi cikkére, melyben arról írt, hogy a NAV-on belül nagy a felháborodás, mert sokan úgy érzik, velük akarják utólag legitimálni az eredetileg titkosszolgálati akciót, amiből szerinte terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát akartak felépíteni.

Állítása szerint semmilyen fegyver nem volt az ukrán banki futároknál. A március 5-i razzia előtt pár órával Hegyeshalomnál a konvoj már átesett egy NAV-ellenőrzésen, ahol minden papírjukat rendben találták.

Panyi a brit The Guardian cikkére hivatkozva azt is írja, „a TEK a kihallgatások során ismeretlen anyagot fecskendezett be kényszerrel a hét fogva tartott ukrán Oscsadbank-alkalmazott egyikébe. A történet ezen részéről itt írtunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Körbeadták az ecigit a buliban, másnap kitört az agyhártyagyulladás-járvány Angliában
Egy tinilánnyal 12 óra alatt végzett a rettegett kór. A fitt, egészséges lány hajnalban hányni kezdett, és teljesen elsápadt, családja szerint a hiányzó MenB-oltás miatt kellett meghalnia. Tombol a meningitis-járvány Canterbury városában.


Kevesebb mint 12 óra alatt ragadta el a meningitis, vagy közismertebb nevén agyhártyagyulladás a 18 éves Juliette Kennyt – a fitt és egészséges végzős diáklány családja most azért küzd, hogy másokkal ez ne történhessen meg, miközben a brit hatóságok példátlan járvánnyal néznek szembe.

Péntek estig a délkelet-angliai Kent és London környékén terjedő járványban már két tinédzser halt meg, és az igazolt esetek száma tegnapra 27-re emelkedett. A helyszínen hosszú sorok alakultak ki, ahogy diákok ezrei próbálnak megelőző antibiotikumhoz és oltáshoz jutni.

A hatóságok szerint „szuperfertőzés” történhetett, a terjedéshez pedig hozzájárulhatott a közös vape-használat is egy canterbury-i szórakozóhelyen.

Juliette Kenny tragédiája villámgyorsan történt: egyik nap még teljesítette az iskolai testnevelés felmérőjét, másnap hajnalban pedig már súlyos tünetekkel küzdött. Édesapja, Michael Kenny a The Daily Mailnek elmondta, hogy lánya hányni kezdett, és teljesen elsápadt, miközben a kórházba siettek vele – írja a Ladbible.

„Juliette órákon át bátran küzdött, de annak ellenére, hogy a fantasztikus NHS-kórházi személyzet mellette harcolt, a meningitis kevesebb mint 12 órán belül elragadta tőlünk. Vele voltunk a végén, és az utolsó hangok, amelyeket hallott, azoknak a szeretteinek a hangjai voltak, akik elmondták neki, mennyire nagyon szeretik és milyen drága számukra”

– mondta az apa.

A család most a kormányhoz és a brit egészségügyi szolgálathoz (NHS) fordul, hogy tegyék szélesebb körben elérhetővé a MenB-törzs elleni védőoltást. „Egyetlen családnak sem szabadna átélni ezt a fájdalmat és tragédiát. Ez elkerülhető. Jelenleg is vannak fiatalok, akik küzdenek ezzel, és vannak fiatalok, akik még mindig veszélyben vannak. Juliette hatásának a világra tartós változásnak kell lennie. Most jött el az ideje annak, hogy a családok védve legyenek a meningitis B következményeitől”

– tette hozzá Michael Kenny.

Juliette és a fertőzöttek többsége sem kapta meg a MenB elleni vakcinát, amelyet 2015-ben vezettek be az Egyesült Királyságban, így a legtöbb tinédzser és fiatal felnőtt csak a meningitis A, C, W és Y törzsei ellen védett az iskolai oltási programból.

A brit egészségügyi miniszter, Wes Streeting hétfőn a parlamentben „példátlannak” nevezte a járványt. A hatóságok azonnali intézkedéseket vezettek be: célzott oltási programot indítottak a Kenti Egyetem kollégiumaiban élő hallgatóknak, és megelőző antibiotikum-kezelést biztosítanak mindazoknak, akik a járvány gócpontjának tartott szórakozóhelyen jártak, valamint a betegek közeli kontaktjainak.

„Két csodálatos lány rendkívül büszke szülei vagyunk. Juliette erő ebben a világban. Gyönyörűen pozitív energiájával vidámságot, szeretetet és boldogságot árasztott maga körül. Veszteségének romboló hatása ránk, családjára és barátaira felmérhetetlen”

– emlékezett lányára az apa.

A járvány a canterbury-i Club Chemistry éjszakai klubhoz köthető, ahol a fertőzöttek egy része múlt hét csütörtök és szombat között járt. A klub önkéntesen bezárt. Az első esetet múlt pénteken jelentették egy egyetemi hallgatónál. Szombaton már Franciaországban is azonosítottak egy fertőzöttet, aki szintén a Kenti Egyetemre járt, miközben a brit kórházakban több, meningitisre utaló tünetekkel küzdő fiatalt láttak el. Vasárnap megerősítették a két halálesetet, és kiadták a közegészségügyi riasztást, ekkor 13 esetről tudtak. Hétfőn az esetszám 15-re, szerdán 20-ra, csütörtökön pedig 27-re emelkedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Washington Post: Megrendezett merényletet javasolt az orosz titkosszolgálat Orbán Viktor ellen egy kiszivárgott jelentés szerint
A lap által megszerzett és egy európai hírszerző szolgálat által hitelesített dokumentum szerint az orosz operatív tisztek azért vetették fel a drasztikus lépést, mert a Fidesz népszerűsége a romló gazdasági helyzet miatt csökkenni kezdett. A Kreml cáfolt.


Egy megrendezett merénylet ötletével próbálta volna Oroszország külföldi hírszerző szolgálata, az SZVR segíteni Orbán Viktor kampányát – erről írt egy belső jelentés alapján a The Washington Post. A „Gamechanger” fedőnevű javaslat szerint egy ilyen akcióval lehetne „alapjaiban megváltoztatni a választási kampány teljes paradigmáját”.

A lap által megszerzett és egy európai hírszerző szolgálat által hitelesített dokumentum szerint az orosz operatív tisztek azért vetették fel a drasztikus lépést, mert a Fidesz népszerűsége a romló gazdasági helyzet miatt csökkenni kezdett. A jelentés szerint

„egy ilyen incidens a kampányt a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmek világába helyezné át, ahol a kulcstémák az állambiztonság, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme lennének”.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a lap kérdésére reagálva mindezt elutasította. „Ez újabb példája a dezinformációnak” – közölte. Az SZVR nem kívánt nyilatkozni. Az orosz nagykövetség közleményében azt írta:

„Szeretnénk ismét nyomatékosítani, hogy a magyar választási kampányba történő beavatkozás semmiképpen sem orosz részről történik”. Orbán Viktor szóvivője nem reagált a megkeresésre.

A dokumentumok szerint az oroszok más módszerekkel is beavatkoznának. Javasolták, hogy Orbán a békével és a stabilitással azonosítsa magát, míg ellenfelét, Magyar Pétert „Brüsszel bábjaként”, pártját, a Tiszát pedig „a háború pártjaként” állítsák be. További iratok szerint konkrét lejárató akciókat is terveztek ellenzéki jelöltek ellen: mesterséges intelligenciával készült videókkal támadták volna Gurzó Mariyát, Nagy Ervint pedig hamisított dokumentumokkal és fotókkal vádolták volna meg azzal, hogy megvert egy nőt.

A lapnak nyilatkozó nyugati tisztviselők szerint a feszültség tapintható. „Még sosem láttam ennyire idegesnek a Fideszt” – mondta egyikük. Telkes András, a magyar hírszerzés egykori helyettes vezetője szerint „növekszik a pánik a kormánypártban, és úgy gondolom, hogy talán nem túl megfontolt lépéseket is megtesznek majd a hatalom megtartása érdekében”.

Hozzátette, hogy „az oroszok mindent meg fognak tenni, hogy Orbánt hatalmon tartsák”. Ezt támasztja alá egy európai biztonsági szolgálat értesülése is, amely szerint az orosz katonai hírszerzés három embere érkezett Magyarországra a választás előtt.

A magyar kormány az utóbbi hetekben a gazdasági problémák helyett egyre többet kommunikál a külső fenyegetésekről. Orbán Viktor azzal vádolta az ukránokat, hogy fizikai támadásokat terveznek a családja ellen, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azzal fenyegetőzött, hogy „kiadja az illető címét a fegyveres erőinknek”. Csütörtökön a kormány három ukrán állampolgárt tiltott ki az országból, állításuk szerint fenyegetések miatt.

Az Orbán-kormány évek óta betekintést biztosított Moszkvának az Európai Unió belső megbeszéléseibe. Egy európai biztonsági tisztviselő szerint Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós ülések szüneteiben rendszeresen telefonon adott „élő riportot” orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak a megbeszélésekről. Az orosz hekkerek emellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium hálózataiba is behatoltak.

Amikor Orbán a rendszerváltás után feltűnt a politikában, még a kommunista uralom ellenzőjeként szerzett nevet, és első miniszterelnöksége alatt Magyarország Moszkva tiltakozása ellenére csatlakozott a NATO-hoz. 2010-es visszatérése után azonban egyre szorosabbra fűzte a viszonyt Oroszországgal, a nyugati partnerség helyett a keleti kapcsolatokat helyezve előtérbe.

A kapcsolat egyik központi eleme az olcsó orosz energia volt. A MOL gázkereskedő cégében, a későbbi MET-ben szerzett részesedést Orbán két közeli szövetségese, akik a kutatások szerint több százmillió dollár osztalékhoz jutottak az olcsóbb gázon. A másik kulcsprojekt a paksi atomerőmű bővítése volt, amelyet az orosz Roszatom végzett 10 milliárd eurós orosz hitelből. A projekt egyik fő haszonélvezője Orbán gyermekkori barátja, Mészáros Lőrinc lett, aki több tízmillió dollár értékű építési megbízást kapott. Mészáros a vagyonosodását nyilvánosan „három tényezőnek: Istennek, a szerencsének és Orbán Viktornak” tulajdonította.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Trump Amerika nélküli NATO-t emleget, és szidalmazza a szövetségeseket: gyávák vagytok, és mi nem felejtünk!
Az amerikai elnök saját közösségi oldalán kiabált kígyót-békát a katonai szövetségesekre, amiért szerinte nem segítenek neki az Irán elleni háborújában. A világ vezetője már korábban is fenyegetőzött a NATO-ból való kilépéssel.


„Az USA nélkül a NATO CSAK EGY PAPÍRTIGRIS!” – áll Donald Trump amerikai elnök pénteken közzétett Truth Social-bejegyzésében. Trump szerint a védelmi szövetség tagállamai „gyávának” bizonyultak, mert nem csatlakoztak az Egyesült Államok és Izrael szerinte már „katonai szempontból” megnyert iráni háborújához. Az elnök kifogásolta, hogy a szövetségesek a Hormuzi-szoros újranyitásában sem kívánnak részt venni.

Az elnök szerint a szövetségesek korábban nem akartak harcolni Irán nukleáris fegyverkezése ellen, most pedig, hogy az USA és Izrael megnyerte a háborút, panaszkodnak a magas olajárakra.

Trump szerint a szoros megnyitása egy „egyszerű katonai manőver” lenne, ami a szövetség számára „nagyon könnyű lenne”, és „egészen csekély kockázattal” járna. A bejegyzését azzal zárta: "GYÁVÁK, és mi NEM FELEJTÜNK!"

Miközben az Egyesült Államok további tengerészgyalogosokat és hajókat küld a térségbe, haditengerészeti szakértők szerint a szoros erővel történő megnyitása a valóságban rendkívül kockázatos és merő illúzió.

Az európai szövetségesek álláspontja jelentősen eltér az amerikaitól. Franciaország jelezte, hogy legfeljebb egy tisztán védelmi kísérő misszióban venne részt, de csak akkor, ha a harcok intenzitása csökken. Más NATO-tagállamok szintén elítélték Iránt, de konkrét katonai hozzájárulást nem ajánlottak fel, mert egy harci jellegű részvételt túl kockázatosnak tartanak.

A Hormuzi-szoroson, amelyen a világ kőolaj- és cseppfolyósítottgáz-szállításának mintegy húsz százaléka halad át, a harcok kezdete óta a kereskedelmi forgalom akadozik, ami bizonytalanságot és magas árakat okoz a globális energiapiacon. A Fehér Ház most azt mérlegeli, hogy egyoldalú katonai lépésekkel kényszerítse ki a helyzet megoldását, de egyelőre kérdéses, hogy a szövetségesek támogatásának hiányában Washington meddig hajlandó elmenni.

Donald Trump a héten már egyszer fenyegetőzött a NATO-ból való kilépéssel. Az utóbbi 10 évben - első elnökjelöltsége óta - egyébként rendszeresen ezzel fenyegetőzik.


Link másolása
KÖVESS MINKET: