HÍREK
A Rovatból

Hónapokig nem segítettek a daganatos anyán – meghalt, mert nem kapta meg a kezelést

Az 59 évesen elhunyt nő lánya perre ment. A kórház végül elismerte a hibát és bocsánatot kért.


Hónapokon át hiába várt a kezelésére az 59 éves rákbeteg Erzsébet, akinek az állapota súlyosan leromlott, olyannyira, hogy mire kiderült a hiba, már nem tudták megmenteni az életét. A tragédia történetét a Társaság a Szabadságjogokért közleménye alapján a 444.hu tette közzé, megváltoztatva a szereplők neveit.

Az elhunyt lánya, Ildikó pert indított a klinika ellen, amely végül elismerte a mulasztást, majd megegyezett vele.

Erzsébetnél 2021 februárjában diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot. Március közepén találkozott a kezelőorvosával, aki azt mondta, az onkoteam fog dönteni a kezelésekről. A javaslat elkészült, de a szakszavakat és a latin kifejezéseket a család nem értette, szóban pedig annyit közöltek velük, hogy kemoterápia vagy kísérleti gyógyszer jöhet szóba.

Szövettani vizsgálatra is szükség volt, ezért a család minden megtakarítását arra fordította, hogy minél előbb, vagyis magánszolgáltatónál szerezzék be a szükséges eredményeket.

Április közepén Erzsébet a lelettel visszament a kórházba, de továbbra sem kapott kezelést.

Az állapota romlott, az orvosa közben szabadságra ment, és április végétől kezdve többször is megjelent a szakrendelésen, bekerült a kórházba, de rosszulléteivel állítólag senki sem foglalkozott. A hozzátartozóknak pedig azt mondták, nem tudják, mi a kezelőorvos terve.

A család emailben kereste meg az orvost, aki közölte: elfogadhatatlan, hogy az ő szabadságára hivatkozva nem látják el a betegét.

Az onkoteam elnöke közben azt jelezte, hogy félreértés történt, a dokumentációban nem szerepelt műtét, ezért azt tanácsolták, hogy egyeztessen a kezelőorvossal.

Május 10-én a munkacsoport elnöke azt ajánlotta, hogy másnap telefonon megbeszélik a kemoterápiát. Eddigre viszont Erzsébet állapota annyira rosszra fordult, hogy mentőt kellett hívni hozzá, aztán két nappal később elhunyt.

A zárójelentés szerint a diagnózis és a halál között nem történt kezelés, de a dokumentum azt rögzítette, hogy „a páciens a megajánlott kezeléstípusok mellett nem hozott döntést, a terápiát nem kezdte el.”

Ildikó elmondása szerint még évek elteltével is tisztán emlékszik „minden beszélgetésre, a tehetetlen dühre, reményvesztettségre”.

Anyja halálának másnapján bement a kórházba, ahol a főnővér azt mondta neki: „ez nagyon rapid volt”. „Akkor arra gondoltam, persze, hogy az volt, hiszen azóta, hogy kiderült a betegség, a haláláig egyetlen szem gyógyszert, fájdalomcsillapítást, palliatív kezelést nem kapott.”

Ildikó bírósághoz fordult, és azt kérte, állapítsák meg, hogy a kórház megsértette a magánszférához és a teljes családban éléshez való jogát. A klinikai központ elismerte a hibát, és megegyezett vele.

Az első ajánlatukban az szerepelt, hogy azért hajlanak a megegyezésre, mert a család nem több millió forintot követel. Ildikó szerint valószínűleg azt feltételezhették, hogy 500 ezer forinttal és egy zárt ajtók mögötti bocsánatkéréssel és egy titoktartási nyilatkozattal megússzák az ügyet.

„Ez nekem csak egy üres gesztusnak tűnt: az elejétől az volt a célom, hogy a bíróság kimondja, hogy hibáztak, és nem a pénz érdekelt, hanem hogy ezt írásban is elismerjék.”

Ildikó végül megkapta az írásos bocsánatkérést, és a klinika vezetése személyesen fogadta. Azt is vállalták, hogy belső képzést tartanak az orvosok közötti kommunikáció javítására.

Ildikó szerint a daganatos betegek kezelése futószalagon zajlik. „Bízom benne, hogy elértem, hogy Anyukám ne csak egy statisztikai adat legyen náluk, hanem megjegyezzék a nevét” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Bár jó poénnak tűnik, mindenképp lebeszélnénk róla titeket” - Súlyos veszélyre figyelmeztet a Sziget főszervezője
Kádár Tamás videóban hívta fel a figyelmet a Dunán átgázolás kockázataira a terjedő felvételek miatt. A Dunán átjutók egy természetvédelmi oltalom alatt álló, kezeletlen ártéri erdőbe érkeznek.


Már videók is készültek arról, ahogy a Duna rendkívül alacsony vízállását kihasználva többen megpróbálnak besétálni a Sziget Fesztivál területére. A felvételekre a Sziget főszervezője, Kádár Tamás is reagált, aki szerint a dolog sokkal veszélyesebb, mint amilyennek tűnik. A főszervező egy csütörtökön közzétett videóban elmondta, hogy a Dunán átgázoló emberek egyáltalán nem a fesztivál nyüzsgő részére érkeznek meg.

„Ahova megérkeztek, az itt a mögöttünk elterülő galériaerdő, ami egy ártéri erdő, ennél fogva a természetvédelem szabályai vonatkoznak rá” – magyarázta Kádár Tamás.

A főszervező kiemelte, hogy a terület teljesen kezeletlen. „Itt senki nem nyúlhat hozzá semmihez, a fákat nem lehet karbantartani, a letört gallyakat, ágakat, rönköket nem szabad elmozdítani, ennek megfelelően itt járkálni ezen a területen súlyosan balesetveszélyes, adott esetben életveszélyes is lehet” – tette hozzá.

A szervező szerint a terep és a biztonsági elemek miatt sem reális ez az út.

„Különös tekintettel arra, hogy a galériaerdő tetején még egy őrzött kerítés is van, ami a belépést a fesztiválra finoman szólva is megnehezíti” – mondta.

Kádár Tamás hangsúlyozta, nem a potyázás megelőzése a fő szempont, hanem a biztonság. „Nem azért, mert nem szeretnénk, hogy belógjatok a szigetre, nyilván, ismerjük a sztorikat, tudjuk a történeteket a múltból, de ez a dolog baleset és életveszélyes.”

„Mi azt javasolnánk, hogy használjátok a normális bejáratokat” – zárta a gondolatait.

A trükközés hátterében a hetek óta tartó rendkívül alacsony Duna-vízállás áll, amely Budapestnél július végén megdöntötte a negatív vízállási rekordot. A folyó több szakaszán, így a főváros környékén is hatalmas kavicszátonyok és sekélyes részek bukkantak elő a vízből, azt a látszatot keltve, hogy a meder akár gyalog is bejárható. A vízirendészet azonban korábban külön is figyelmeztetett, hogy a meder tele van veszélyekkel: a csúszós, algás kövek, a hirtelen mélyülő szakaszok és a víz alatti, nem látható akadályok súlyos sérüléseket okozhatnak.

A Sziget főszervezője által említett ártéri erdő szintén komoly kockázatot jelent. Ezek a folyóparti területek természetvédelmi oltalom alatt állnak, ami azt jelenti, hogy a kezelésüket a természetvédelmi terv szigorúan korlátozza, és a beavatkozás csak meghatározott esetekben megengedett.

A viharokban letört, korhadt ágak, kidőlt fák a helyükön maradnak, sűrű és nehezen járható aljnövényzetet alkotva. A terep egyenetlen, rejtett gödrökkel és akadályokkal teli, ami különösen veszélyessé teszi az ott tartózkodást. A fesztivál területe és ez a védett zóna között ráadásul egy őrzött kerítés húzódik, így a Dunán átkelők egy dupla csapdába sétálnak bele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
800 millióért szerződött Balásyékkal a Honvédelmi Minisztérium cége, Ruszin-Szendi Romulusz feljelentést tett
A honvédelmi miniszter feljelentést tett a Lounge Event Kft. több mint 800 millió forintos szerződései ügyében hűtlen kezelés gyanúja miatt. A lépést a tárca cégénél, a Zrínyi Nonprofit Kft.-nél lefolytatott belső ellenőrzés előzte meg.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Feljelentést tett Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a HM Zrínyi Nonprofit Kft. és a Lounge Event Kft. között korábban megkötött, összesen több mint 800 millió forint értékű szerződések ügyében. A lépést egy belső ellenőrzés előzte meg, amely komoly kérdéseket vetett fel a szerződések teljesítésével kapcsolatban.

A miniszter a Facebookon közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: „Mivel felmerülhet a hűtlen kezelés vagy a csalás gyanúja, ezért a feljelentést megtettem.”

A tárcavezető a közösségi oldalán ma megjelent posztját azzal a kijelentéssel indította, hogy „Nincs helye félrenézésnek – a honvédelmi tárcánál rendet teszünk.” Kifejtette, hogy náluk egyértelmű az alapelv, miszerint a honvédelemre fordított közpénzekkel felelősen, átláthatóan és a honvédség érdekeit szem előtt tartva kell gazdálkodni. Elmondta, hogy a Zrínyi Nonprofit Kft. új vezetésének kinevezését követően azonnal megkezdődött a társaság korábbi szerződéseinek és működésének átvilágítása. A poszt szerint „több, a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződés teljesítésével kapcsolatban merültek fel komoly kérdések.” A vizsgálat olyan rendezvényszervezési, illetve videó- és vizuáltechnikai szolgáltatásokat érintett, amelyekért összességében több mint 800 millió forintot fizettek ki.

Ruszin-Szendi leszögezte, nem állítja, hogy bűncselekmény történt, de kötelességének tartja, hogy ne nézzen félre, ha ennek gyanúja felmerül.

A nyomozó hatóság feladatának nevezte annak megállapítását, hogy történt-e bűncselekmény, és ha igen, kit terhel felelősség.

Kiemelte, hogy egy dologban nincs vita: „A honvédségre szánt közpénz nem lehet magánérdekek forrása.”

Világossá tette a tárcánál követett eljárásrendet: ahol szabálytalanság gyanúja merül fel, ott vizsgálatot rendel el, ahol pedig bűncselekményé, ott feljelentést tesz. Hozzátette, ahol a felelősség megállapítható, ott annak következménye kell, hogy legyen. Posztját azzal zárta, hogy a honvédelemben rendet, átláthatóságot és felelős gazdálkodást vár el mindenkitől. „Ebből nem engedek.”

Ruszin-Szendi Romulusz májusi kinevezése óta többször is hangsúlyozta a rendteremtés és az átláthatóság fontosságát a tárcánál. Néhány hete szintén feljelentést tett a honvédségtől eltűnt, mintegy 500 millió forint értékű szünetmentes tápegységek ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk