SZEMPONT

Holoda Attila: Ellátásbiztonsági zavar nem lesz, de a védett ár helyett áfa-csökkentés kell az üzemanyagoknál

Sok autóst aggaszthat, hogy a kőolajtartalék 80 százaléka elfogyott a híradások szerint. Az energetikai szakértő szerint mindez a védett ár miatt van, ami helyett azonban létezik más megoldás, amivel ugyanilyen alacsonyan, vagy még alacsonyabban tarthatnák az üzemanyagok árát.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. április 16.

Riasztó hírek láttak napvilágot arról, hogy a magyar stratégiai üzemanyag-készlet 20 százalékra apadt. Orbán Viktor és Magyar Péter energiaválságról beszél, miközben a leendő miniszterelnök szerint a mostani kormánytól semmilyen tájékoztatást nem kapnak. A Tisza elnöke többek között ezzel indokolta, hogy minél előbb össze kell hívni az új országgyűlés alakuló ülését, és meg kell alakítani az új kormányt. Magyar Péter arról is beszélt, hogy a lehető legalacsonyabb árat biztosítanák az autósoknak, de megkerülte azt a kérdést, fenntartanák-e a jelenlegi védett árat. Ehelyett a lengyel példát hozta fel, ahol ÁFA csökkentéssel még a mostani magyar áraknál is olcsóbban árulják a benzint és a dízelolajat a kutakon, annak ellenére, hogy a világpiacon még mindig az egekben vannak az árak az iráni háború miatt.

Kifogyhat-e az üzemanya a benzinkutakon? Meddig fenntartható a választási kampány idején fenntartható védett ár? És mire számíthatnak az autósok, ha az új kormány kivezeti? Erről beszélgettünk Holoda Attila energetikai szakértővel.

— Erősen fogyóban vannak a kőolajtartalékok, körülbelül 20 százalékra apadtak le. Mit jelent ez a 20 százalék?

— Ez törvény alapján működik: a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség feladata, hogy biztonsági készletet tartson a következő termékekből: nyerskőolaj (tehát feldolgozásra alkalmas nyerskőolaj), benzin, dízel, kerozin és földgáz. A földgáznál van még egy úgynevezett különleges készlet is; ez korábban egy normál kereskedelmi mennyisége volt a Szőreg-1 tárolónak, de 4-5 évvel ezelőtt a kormány átminősítette ezt a részt, és most már különleges készletnek hívják. Azt szoktam mondani, hogy Magyarországon alapvetően földgáztárolóból elég sok készlet áll rendelkezésre, de a nyersolaj- és a feldolgozott termékkészlet nagyjából megfelel a Nemzetközi Energiaügynökséghez tartozó országok által elhatározott, 90 nap körüli tartaléknak.

Egészen decemberig-januárig még én magam is azt mondtam, hogy körülbelül 96 napra elegendő ilyen tartalékunk van, ami három hónapot jelent.

Csakhogy ennek a készletnek, tehát a biztonsági készleteknek, az a feladata, hogy amennyiben valamilyen ellátási zavar van, akkor ezt be lehessen vetni. Például amikor a Druzsba-vezeték leállt a robbantást követően, akkor a MOL kérte, hogy ebből a nagyjából 650 ezer tonnányi nyersolajkészletből szabadítsanak fel 250 ezer tonnát. Így amíg megérkezik az Adrián az általuk megrendelt, nem orosz típusú olaj, addig is van miből dolgozni. De a készleteink nem is emiatt apadtak le annyira, hanem amikor a Hormuzi-szoros lezárása miatt hirtelen felszaladtak a nemzetközi árak, és akkor még a magyar forint sem volt ilyen remek állapotban, a kormány rádöbbent, hogy hirtelen komoly üzemanyag-áremelkedés következne be. Ezt szerették volna elkerülni, hiszen a választások előtt nem jön jól egy ilyen emelkedés.

Úgy gondolták, és ezt be is jelentették, hogy az általuk bevezetett úgynevezett „védett ár” kategória fedezete az lesz, hogy a stratégiai készletben lévő benzint és dízelt felszabadítják.

Ezzel tudnak spórolni, hiszen ezeket még korábbi, alacsonyabb áron szerezték be, azaz a nyilvántartási értékük jóval alacsonyabb, mint a most előállított készleteké. Gondolom, azt remélték, hogy ez majd szépen kitart a választásokig, aztán a választás után, amikor érzik, hogy ez kifogyóban van, bejelentenek valamilyen másfajta tompítást. Én akkor is elmondtam, amikor ezt bevezették, bár nem sokan figyeltek rá, hogy nem ezt kellett volna tenni. Ez újból egy beavatkozás a piaci folyamatokba, ami szabályozza a kereskedelemben elérhető mennyiséget.

Ilyenkor az importőrök azonnal megtorpannak és kivonulnak az országból,

nem hoznak be elegendő importárut. Ráadásul ez azért is okoz problémát, mert a MOL nem tudja teljes kapacitással üzemeltetni a százhalombattai finomítót. Tavaly ősszel volt az az ominózus baleset, amikor az AV-3-as sor, tehát az atmoszférikus desztillációs torony gyakorlatilag megégett. A javítása, legalábbis a MOL ígéretei szerint, valamikor 2026 őszére lesz esedékes. A finomító tehát egyelőre nem tud teljes kapacitással működni,

a kormány mégis bevezette ezt az intézkedést, nyilván kampányeszközként, mondván: „jó lesz ez, kihúzzuk valameddig”.

És elkezdett apadni ez a készlet. Ráadásul ilyenkor indulnak a mezőgazdasági munkák. A mezőgazdasági nagyvállalkozók, akik saját tartályparkkal, tárolási lehetőséggel rendelkeznek, mit szoktak csinálni, amikor ilyen kedvező ár van, mint a 480 forintos ársapka idején vagy a most 615 forintban maximált dízelárnál? Szépen elkezdenek felvásárolni nagy mennyiséget, mondván, ki tudja, hogyan alakul később az üzemanyagok ára. Ez azt is jelentette, hogy a fogyasztás meghaladta a tavaszi időszakra jellemző mértéket, ami havonta körülbelül 320 ezer tonna dízelolaj és 120 ezer tonna benzin. Jóval nagyobb volt a kereslet, mint amire számítottak, és a készletek nagyon erősen leapadtak. Így a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség honlapján jelenleg az látszik, hogy már csak 44 napra elegendő a készlet. Ez drasztikus csökkenés.

Ráadásul, ha megnézzük a számokat, azonnal látható, hogy a nyilvántartott, olcsóbb árú készletek már nem tudják fedezni a havi fogyasztást. Vélhetően a hónap vége előtt el fognak fogyni.

Ezt nyilvánvalóan mindenki tudja. Ugyanakkor vannak információim a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségtől, akik jelezték, hogy már elkezdték a visszapótlást.

— Hogyan is történik ennek az értékesítése?

— Vannak nagykereskedők Magyarországon, például a MOL, de mások is, akik hozzáférést kapnak ehhez az úgynevezett védett árú készlethez, és az ő feladatuk ellátni a benzinkutakat. Ezek a nagykereskedők, teljesen jogosan azt csinálták, hogy a számukra kiutalt készletet ki is fizették. Azaz azokban a nagy tartályokban, ahol ezek a feldolgozott üzemanyagok vannak, fizikailag több van, mint amennyi a nyilvántartásban szerepel. Amit ugyanis a nagykereskedő kifizetett a szövetségnek, azt az MSZKSZ már kivezeti a saját készletéből. Egy kicsit ellentmondásos,

nem teljesen átlátható a helyzet, mert még több ott az üzemanyag, mint ami a nyilvántartási számokból látszik, csak nem tudjuk pontosan, mennyivel.

A szövetség jelezte, hogy a nagykereskedők, akiknek feladatuk visszapótolni az általuk alacsonyabb áron igénybe vett üzemanyagot, már elkezdték ezt. Olyan információval rendelkezem, hogy április 13-án már 57 napra elegendő készlet volt. Sőt, azóta kapott pontosítás szerint arra törekednek, hogy a hónap végére nagyjából 65-70 napos készletet töltsenek vissza. Csak az már nyilván egy magasabb árú üzemanyag lesz, ami nem alkalmas arra, hogy a kormány által elképzelt védett árat finanszírozza.

— A MOL korábban az Adria-vezeték kapacitását vitatta. Mi volt ennek a hátterében?

— Ezt a kapacitást a MOL mindig is vitatta. Azt mondták, hogy az átadási kapacitás nem elég, mert nekik napi 44 ezer tonna szállítására lenne szükségük, a vezeték pedig ennyit nem tud. A horvátok persze állították, hogy de, tud annyit. Egyébként meg nem is kell, hogy ennyi szállítás legyen, mert nincs az a finomító, ami folyamatosan csúcskiterheléssel működik. Sőt, az a két finomító, amiről folyamatosan azt hallottuk, hogy évi 14 millió tonna olajra van szükségük, soha az életben nem dolgozott fel ennyit egy év alatt. Egyszerűen nem volt rá akkora igény.

— Tehát az ellátás nem került veszélybe, érkezik kőolaj?

— Igen, el tudja látni az országot, érkezik kőolaj.

Amikor a Druzsba-vezetéken bekövetkezett a baleset, a MOL, ahogy az egy professzionális cégtől elvárható, vásárolt tengeri úton szállított, nem orosz eredetű olajat.

Elsősorban észak-afrikai területekről, Líbiából, Egyiptomból, illetve az Amerikai Egyesült Államokból, és volt benne szaúdi olaj is, de olyan, ami már a tengeren volt, amikor megvették. A horvát szállítócég, a JANAF tájékoztatása szerint nagyjából másfél-két hete a MOL jelezte, hogy kilenc tanker fog érkezni. Akkor a JANAF már azt mondta, hogy négy meg is érkezett, és elkezdték a lefejtését és átszivattyúzását Százhalombatta irányába. Az elkövetkező időszakban megérkezik a maradék öt is.

Azaz kapunk olajat rendesen. Egy probléma van vele: ez az olaj most drága, mert a világpiaci ár nagyon felment. Gyorsan hozzáteszem: most az orosz olaj sem lenne olcsó.

Tehát nem azon múlik a dolog, hogy Zelenszkij visszaindítja-e a Druzsbát. Az orosz olaj ára borzasztóan felment az elmúlt időszakban. Az a faramuci helyzet állt elő, hogy ami mindig olcsóbb szokott lenni, mint a Brent, az most drágább. Meg lehet nézni a tőzsdei árakon: nagyjából 110 és 120 dollár között van most az uráli olaj ára, miközben a Brent 104-105 dollár körül mozog. Jelenleg tehát az orosz olaj még csak nem is olcsó. Persze ettől még igaz, hogy a MOL orosz olajat szeret finomítani, mert arra van optimalizálva a technológiai folyamata: arra a kénes olajra, arra a viszkozitásra, arra a sűrűségre. Ráadásul az orosz olaj dízeltartalma magasabb, mint például a Brenté. Csakhogy a MOL által vásárolt úgynevezett könnyű arab olajnak, ami Líbia térségéből is érkezik, ugyanolyan magas a dízel- és benzintartalma, mint az orosznak, csak éppen nincs benne kén, tehát kevesebb vele a probléma, nem kell kénmentesíteni. Viszont drágább.

— A leendő miniszterelnök, Magyar Péter azt állítja, hogy a kormány a háború elején, amikor még 65 dollár volt az olaj, akkor is az orosz olaj újraindulását várta, és nem vásárolt eleget a nem orosz fajtából, amit most kell a 100 dollár fölötti áron pótolni.

— Ez így van. Amikor 65 dollár volt a Brent olajár, akkor az orosz olaj ára 48 volt. Nyilván azt vásárolták, ezt én sem vitatom. Az, hogy megvették azt a kilenc tankert, még a háború előtti információ volt. Ugyanakkor látni kell, hogy ezek a kereskedők, akik az olajat eladják, nagyon ravaszak.

Kitört a háború, és hiába volt már egy lekötött szerződésük valamilyen áron, közölték, hogy „jó, akkor még plusz öt dollár”, aztán „plusz huszonöt dollár”.

Borzasztóan kihasználják a vevő szorult helyzetét: „oké, tudom, hogy megállapodtunk, de nekem most egyéb költségeim merültek fel, meg máshol talán jobban el tudom adni, tegyél még rá”. Durva piaci alkudozás folyik. Tehát miközben a MOL valóban vásárolt korábban, a nagyjából 70-75 dolláros áron, most arra kényszerül, hogy ha továbbiakat akar venni, azt csak a drága olajból tudja megtenni.

— Mi lehet a megoldás, ha a készletek kifogynak?

— Jelenleg a védett áron értékesíthető benzinből kevesebb volt nyilvántartva, mint amennyit az ország egy hónap alatt fogyaszt. Ezért mondom, hogy nagy valószínűséggel az ügyvezető kormány rá fog szorulni, hogy ezen változtasson. Az új kormány képviselői bejelentették, hogy ők nem ezt tették volna, hanem az adótartalomhoz nyúltak volna hozzá. Ettől a kormány úgy tartózkodott, mint macska a forró kásától: mindig mindenkire áthárított mindenféle költséget, csak a saját bevételeit nem akarta csökkenteni. Nem nyúlt hozzá sem az áfához, sem egyéb adótételekhez, miközben a költségvetési hiányuk már így is az egekben van a tervezetthez képest. Pedig ha a kormány segíteni akarna a lakosságon, mondhatná, hogy egy hónapra 5 százalékra viszi le az áfát, átmenetileg mentesíti a kiskereskedőket a különadótól, és felfüggeszti a szénhidrogén-készletezési díjat is.

Akkor legalább a védett árnak megfelelő szinten, sőt, számításaim szerint annál olcsóbban tudná adni az üzemanyagot.

Mondhatná, hogy „majd látjuk, hogyan alakul a nemzetközi helyzet”, és később lépcsőzetesen visszaemelné az adókat. Ezt csinálta Nyugat-Európa jelentős része is, ahol felfüggesztették például a jövedéki adót, vagy akár az áfát is levették, hogy segítsenek a polgáraiknak. A magyar kormány viszont mindig valamilyen trükköt keres, ahelyett hogy az adócsökkentés eszközével élne.

— Tehát nem lesz ellátási zavar, de az árak emelkedni fognak?

— Ellátásbiztonsági zavar nem lesz, nem ez a szűk keresztmetszet. De abban biztos vagyok, hogy ha bármelyik kormány, akár a mostani ügyvezető, akár az új, nem nyúl hozzá az adótartalomhoz, akkor nem fogják tudni tartani az alacsonyabb árat a stratégiai készletből. A készletben lévő olcsó termék ugyanis ki fog fogyni. Lesz ugyan stratégiai készletünk, csak az már drágább lesz, tehát nem segít abban, hogy pénzügyi fedezetként bevonhassa a kormány.

Tehát valamilyen áremelés fog bekövetkezni, ha az adókhoz nem nyúlnak hozzá. Ha viszont hozzányúlnak, akkor erőteljesen lehet mérsékelni az üzemanyagok árát, éppúgy, ahogy Európa más országai is teszik.

Ráadásul akkor nem kellene különbséget tenni, hogy „külföldiek igen, magyarok nem”, hanem mindenkire érvényes lenne.

— És a költségvetés ezt elbírná? Honnan lenne fedezet az adócsökkentésre?

— Én nem vagyok költségvetési szakember. Csak azt látom, hogy mennyit költöttek el propagandára az elmúlt időszakban. Az bőven fedezi. Ha mostantól nem költenek propagandára, ahogy azt a leendő kormányfő is ígérte, akkor ez simán megoldható, már csak abból is.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Két okból is hiába keressük a pedofilbotrányt a Michael Jackson életéről szóló Michaelben, amit ettől függetlenül (vagy épp ezért) imádni fognak a rajongók

A pop királyát alakító Jaafar Jackson elképesztő imitátor! Hiába, egy rokon kellett a sikerhez.

KÉK HÍREK

Letartóztatták azt a két embert, akik munkaerő-kölcsönzéses ügyben üzleti kapcsolatban álltak Orbán Viktor öccsével

A Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte a két gyanúsított letartóztatását, akiket a hét közepén vettek őrizetbe befolyással üzérkedés gyanúja miatt. A vád szerint a gyanúsítottak 17 ezer eurót vettek át egy vállalkozótól sikertelen vízumügyintézésért.

KULT

Sumorf Bordögök: három zenekart gyúrtak össze a színpadon Tövisházi Ambrus és Tariska Szabolcs 50. születésnapján

Az emblematikus szerzőpáros még a középiskolában ismerkedett meg, majd szinte az egész pályafutásuk összefonódott. Legjobb dalaikat egy közel két és fél órás koncerten játszották el, teltház előtt.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

A Tisza kampányfőnöke megsemmisítette azokat a kompromittáló pendrive-okat, amik fideszes vezetők családját tehették volna tönkre

Tóth Péter szerint a férjek, feleségek, gyerekek nem érdemelték volna meg, hogy ezek a felvételeket felhasználják. A szinte példátlan győzelemet irányító kampányfőnöknek voltak más kikötései is, amikből nem engedett. Először és utoljára beszélt ezekről.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 24.

A Partizánnak adott interjút a Tisza Párt kampányfőnöke, Tóth Péter, aki a bevezetőben jelezte, a kampány elején tett ígéretéhez híven ez lesz az első és vélhetően utolsó megszólalása a témában. Tóth a beszélgetés elején leszögezte, nem vállal szerepet a Tisza-kormányban, sőt, a pártban sem fog munkát végezni, a következő hét folyamán leépíti a kampányfőnöki pozícióját is.

„Én egy feladatra szerződtem. Azt gondolom, hogy fontos az, hogy mindenki két lábbal a földön járjon és maradjon, és tudja a saját korlátait és lehetőségeit” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a feladatot elvégezte, és most a családjával szeretne több időt tölteni.

Tóth elmondása szerint 2024 tavaszán, az európai parlamenti választási kampány országjárása során figyelt fel Magyar Péterre. Korábban, bár látta az Andrássy úti tüntetés méretét, még nem érezte átütőnek a jelenséget. Az országjárás során azonban látta a befektetett munkát és azt, hogy a közönség rezonál Magyar mondandójára.

„Én láttam benne azt, a hitet és őszintességet, hogy ő ezt komolyan gondolja, hogy all-in-ben van, hogy szeretné megváltoztatni ennek az országnak a sorsát” – mondta.

A végső elhatározást, hogy segítenie kell, akkor hozta meg, amikor Menczer Tamás, a Fidesz akkori szóvivője egy gyermekotthon előtt konfrontálódott Magyarral. Az, ahogyan Magyar Péter méltósággal kezelte a helyzetet, bizonyította számára a politikus fegyelmét és őszinteségét.

A kampányszakember 2015-ben a veszprémi időközi választáson Kész Zoltán kampányát vezetve már egyszer sikeresen megbontotta a Fidesz kétharmadát. Az ott tanultakat most is alkalmazta, melynek lényege a terepmunka, a hiteles, hivatásuknak élő politikusok és a legális adatbázis-építés a választókkal való közvetlen kapcsolattartás érdekében.

A régi ellenzéki pártokkal azért nem tudott együttműködni, mert mindig ugyanazokat a feltételeket támasztotta, amelyeknek szerinte a pártok vezetői nem akartak megfelelni, mert az számukra személyes kudarccal járt volna. Állítása szerint Márki-Zay Péternek is elmondta 2021-ben, milyen feltételekkel lehet legyőzni a NER-t, de a politikus ezt nem fogadta el. „Kettő nap múlva leült tárgyalni ezekkel a régmúltbeli emberekkel egy asztalhoz is osztozkodni, 7. meg 8. meg 9. frakción. Egy hét múlva el is múlt az a lendület, amit az előválasztáson akkor megnyert sikere hozott” – jelentette ki, hozzátéve, hogy sajnálja az elvesztegetett négy évet.

Amikor Magyar Péter felkérte, egyértelmű feltételt szabott: nem lehet semmilyen együttműködés a korábban parlamentben ülő ellenzéki pártokkal.

„Nekem kicsekkolási lehetőségem van akkor, hogyha a korábban parlamentben ülő ellenzéki pártok tagjai közül bárkivel is bármilyen együttműködés van, tehát közös indulás vagy valaki javára való visszalépés” – idézte fel a vörös vonalát, amit stratégiai és morális kérdésnek is tartott.

Elmondása szerint a döntés előtt a felesége azt kérdezte tőle, hogy fog tudni tükörbe nézni. „Azt mondtam neki, hogy tükörbe nézni azoknak a politikusoknak és baloldali, magukat baloldalinak valló embereknek kell, akik az elmúlt húsz évben egy néhány százalékos pártból először tíz, aztán négy, aztán egy, majd nulla százalékos baloldali pártot csináltak” – válaszolta neki.

Ugyanakkor elismerte, hogy vannak a régi ellenzékben olyanok, akik megértették az idők szavát. Példaként említette Kunhalmi Ágnest, akinek szerinte nagyon nehéz döntés lehetett, hogy nem indul el a választáson, illetve Jámbor Andrást, aki szerinte a nem indulása bejelentésétől kezdve influenszerként és közéleti gondolkodóként is sokat tett a rendszer leváltásáért.

A kampánycsapatba való zökkenőmentes beilleszkedését a „munkaterápiával” magyarázta: annyi feladat volt, hogy nem volt idő a konfliktusokra. „Én folyamatosan azzal vegzáltam őket, hogy akkor csináljuk jól a dolgunkat a kampány során, hogyha pontosan április 12-én este 7 órakor esünk össze és halunk meg” - fogalmazott.

A kampánystábot egy szűk, nyolcfős „agy” alkotta, akik megrendelőként léptek fel az operatív vezetést ellátó Pósfai Gábor és csapata felé, amely a logisztikát, a rendezvényeket és az adatelemzést végezte, míg a vizuális megjelenésért Radnai Márk és csapata felelt.

A Fidesz lejárató kampányával és a titkosszolgálati eszközök bevetésével kapcsolatban Tóth azt mondta, az első perctől számítottak rá. A paranoia eluralkodását azzal kerülték el, hogy hittek az országban és az emberekben. „Egyszerűen hiszek ebben az országban, és akikkel együtt dolgoztunk ebben a kampányban , mindenkin ezt tapasztalom, és ez a hit vitt minket előre” – fogalmazott.

A kampány során állítása szerint hozzájuk is eljutottak kompromittáló anyagok – pendrive-ok, felvételek – fideszes politikusokról, de ezeket nem használták fel.

„Én tartottam vissza, és én végig magamnál tartottam azokat a pendrive-okat, amikkel mások családját tettük volna tönkre. Azok a férjek és feleségek, gyerekek nem érdemlik meg, hogy ki legyenek téve családi, magánjellegű támadásoknak” – mondta, hozzátéve, hogy ezeket az anyagokat megsemmisítették.

Az országjárás helyszíneit adatalapon, egy úgynevezett „vírusterjedési modell” alapján tervezték meg, figyelembe véve a települések méretét, a Tisza-szigetek és önkéntesek számát, sőt olyan apró részleteket is, mint a gyógyszertárak vagy buszmegállók elhelyezkedése.

A Tisza Hang című kiadvány terjesztése óriási feladatot rótt az önkéntes hálózatra, amely szerinte 9-10 alkalommal minden magyar településre eljutott. Ennek eredményeként állítása szerint a községekben a Tisza Párt megfordította az erőviszonyokat: míg 2022-ben a Fidesz 945 ezer, az ellenzék 400 ezer szavazatot kapott, most a Tisza 805 ezer, a Fidesz pedig 755 ezer voksot szerzett ezeken a településeken.

A választás napjára nyolc hónapig készültek. Tóth Péter szerint 19 ezer szavazóköri delegáltjuk volt, a választás napján 3000 önkéntes telefonált a call centerekből, és további 3000 „fürkész” figyelte a kiemelt szavazóköröket a csalások megelőzése érdekében.

„Olyan jelentések érkeztek be hozzánk a választás napján, hogy buszban ülnek emberek, és nem mernek kiszállni, és azt várják, hogy mikor mennek el” – mesélte a visszatartó erő működéséről.

Úgy véli, a Fidesz mozgósítási gépezete, a Kubatov-lista hatékonysága már nem a régi, ezt egy Tolna megyei időközi választás tapasztalatai alapján már korábban is látták.

A kampány költségeiről elmondta, hogy az milliárdos nagyságrendű volt, de biztosan 0 és 5 milliárd forint között maradt. A párt igénybe vette az állami kampánytámogatást, emellett adományokból és мerchandise-termékek eladásából finanszírozták magukat. „Nem tudok oligarchákról a Tisza körül. A Tisza mögött sokkal több, sokkal nagyobb energia állt, mint egy-egy oligarcha” – jelentette ki.

A jelöltek sajtótól való elzárását azzal indokolta, hogy a közvetlen, személyes kapcsolatot a választókkal hatékonyabbnak tartották, mint a médián keresztüli kommunikációt. Szerinte egy interjú 50 ezres elérése eltörpül a 15 ezer kézfogás mellett, amit egy jelölt a választókerületében megtehet.

Úgy látja, a sajtó által feltett kérdések gyakran nem tükrözik az emberek valós, hétköznapi problémáit.

Az esetleges előrehozott önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt mondta, a legfontosabb először az önkormányzatok és a kormányzat szerepének tisztázása. Logikusnak tartaná, ha az önkormányzatok új jogköröket kapnának, akkor ehhez új felhatalmazást is kérnének a választóktól, de konkrét tervről nem tud.

Személyes jövőjét illetően elárulta, négy kontinensről kapott már felkérést, hogy tartson előadást a kampányról, de egyelőre a családjával szeretne lenni, és nem tervez közéleti szerepet vállalni. A Válasz Online-nak adott korábbi interjújában magát Magyar Péter legbaloldalibb szövetségesének nevezte. Mostani elvárásairól a Tisza-kormánnyal szemben azt mondta, a legfontosabb a társadalmi különbségek csökkentése.

„Szerintem szimbolikus az, hogy a vagyonadóval mit kezd a kormány” – emelte ki.

A kampány legfontosabb emberi tanulságának a bizalom erejét és azt tartja, hogy „jónak lenni jó”.

A teljes beszélgetés

Kapcsolódó

Az SZDSZ-től Magyar Péterig – Kicsoda Ruff Bálint, a Tisza-kormány Miniszterelnökséget vezető minisztere?

Szerdán derült ki, hogy a Partizán Vétó című műsorának szerkesztő-műsorvezetőjét, Ruff Bálintot kérte fel Magyar Péter a Miniszterelnökség vezetésére. A jogász korábban már dolgozott politikai tanácsadóként és kabinetfőnökként is, most pedig a rendszerváltás megvalósítása lesz a feladata.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Váratlanul betoppanó ismerősét késelte meg egy nő Szentendrén, börtönt kér rá az ügyész

Vádat emelt a Pest Vármegyei Főügyészség emberölés kísérlete miatt egy nő ellen. A vádirat szerint a támadó egy vita hevében, ittas állapotban szúrta meg a másik nőt.

KÉK HÍREK

„Az ártatlan testvéremet ne ítéljék el!” - Curtis is ott volt a gyilkossággal vádolt bátyja tárgyalásán

Curtis testvére a Katzenbach-gyilkosság másodrendű vádlottja, az utolsó szó jogán tagadta bűnösségét a Fővárosi Ítélőtáblán. A bíróság május 6-ra halasztotta a jogerős döntést az ügyben, amelyben a férfit első fokon életfogytiglanra ítélték.

KÉK HÍREK

Vádat emeltek Curtis ellen, focimeccsen pofozhatott fel egy nézőt

Nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság a vád. A rapper korábban azt írta, hogy a néző részeg volt, és sértegette a csapatát, amit a sértett tagadott.

SZEMPONT

Ligeti Miklós: A NER-be kiszervezett vagyon visszaszerzését sokkterápia-szerűen kell elindítani

A Transparency International jogi igazgatója szerint már a parlament alakuló ülésén meg kell hozni néhány döntést. Orbán, Rogán vagy Lázár vagyonosodásának vizsgálata a könnyebb feladatok közé tartozik, de nem lesz egycsapásra ezermilliárdos vagyonvisszarendezés.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Benko Vivien - szmo.hu
2026. április 24.

Miközben egyes hírek szerint a Tisza Pártnál sorban állnak terhelő információkat tartalmazó pendrive-okkal a kormányzatban dolgozók és a NER-es cégek vezetői, az ügyészség és más hatóságok szinte naponta adnak hírt olyan lépésekről, amikre az elmúlt években hiába várt a közvélemény. A Tisza Párt konkrét jogállamisági és korrupcióellenes vállalásokat tett, és úgy tűnik, Magyar Péter elszánt, hogy ezeket végig is viszi. Ezt jelzi, hogy a Miniszterelnökség élére kiszemelt Ruff Bálint az első és legfontosabb feladatainak egyikeként a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítását nevezte.

De hogyan lehet nekilátni az elszámoltatásnak és a vagyonvisszaszerzésnek egy olyan rendszer után, amely 16 éven át épült? Milyen eszközökkel lehet visszavenni az állami vagyont, és mihez lehet kezdeni a már lezárt, túlárazott közbeszerzésekkel vagy a fenyegetéssel megszerzett cégekkel? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával.

— A kormánynak nagy felhatalmazása van, hogy visszaszerezze a korrupcióval, túlárazással vagy más módon eltulajdonított közvagyont. De hogyan lehet ezt megtenni? Milyen kategóriái vannak a visszaszerezhető vagyonnak?

— A Transparency International Magyarország szerint nem lehet és nem is szabad különválasztani az állam demokratikus működésének, a jogállam funkcióinak a helyreállítását, és az elszámoltatás, illetve vagyonvisszaszerzés köreit. A kettő egymás nélkül nem megy. Azzal a garnitúrával, amit Magyarország a NER-ből megörököl, most az állami vezetőkre gondolok, nem lehet kibontakozni. Velük nem lehet hitelesen elkezdeni sem a jogállam helyreállítását, sem a bűnök kivizsgálását és a vagyonok visszaszerzését. Olyan nincsen, hogy az a versenyhivatali elnök, közbeszerzési hatósági elnök, az a legfőbb ügyész, az a Kúria-elnök fog majd az élére állni ezeknek a folyamatoknak, aki eddig a dolgát nem tette meg. Aki szándékosan akadályozta, késleltette a vizsgálatok megindítását, vagy egyáltalán nem gondoskodott arról, hogy ezek a vizsgálatok meginduljanak.

Ez egy levitézlett garnitúra, akiktől meg kell válnia az államnak, különben megbicsaklik a folyamat még a rajtpisztoly eldördülését megelőzően.

Természetesen más és más a felelőssége a közrehatásuk ismeretében, arányában az egyes államhatalmi vezetőknek. Más a felelőssége a legfőbb ügyésznek és más az ombudsmannak, más a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és más az Állami Számvevőszék elnökének. És pontosan az ÁSZ-elnök az, aki még a leginkább mutatott jogállami működést, hiszen a jegybanki alapítványok dolgainak kipattanása, annak a civil szervezetek és újságírók által széles körben taglalt tényállásnak az államhatalmi megállapítása, ami szerint lopták a pénzt a jegybankban, az mégiscsak tőle származik. De éppen ez az eset mutatja, hogy hogyan akad el egy így meginduló felelősségre vonási folyamat az ügyészségen és a nyomozó hatóságnál. Tehát az alfa, az első lépés az, hogy ettől a garnitúrától meg kell válni. Ehhez megvan a felhatalmazás, és megvan az indok, hiszen ezek a mandátumok, ezek a közjogi tisztségek nem a jogállam védelmében és nem a nemzet érdekében jöttek létre. Ezek a személyek a hatáskörüket nem a magyar emberek érdekében, hanem a NER intézményvédelmében gyakorolták. Tőlük meg kell válni, lehetőség szerint sokkterápia jelleggel, legalább a kulcsfontosságú pozíciókban végre kell hajtani a cserét.

— Ha ez sikerülne, mi lenne a következő lépés?

— Ezt követően, vagy ezzel egy időben, kísérő jelleggel ki kell jelölni a korrupció felszámolásának az alapvonalait. Ennek egyik főiránya a pénzek előremenekülő megfogása.

Nem szabad, hogy a kiépülő jogállamban ugyanolyan fosztogatások történjenek a közvagyonunk kárára, mint a NER-ben.

Tehát amellett, hogy van a visszaszerzendő vagyon, van az a vagyon is, aminek a kiáramlását kell megakadályozni. Például a Balásy Gyula cégeivel kötött közbeszerzési keretmegállapodásokat fel kell számolni. A keretmegállapodás még le nem hívott részét, tehát azt a hányadot, aminek terhére még nem plakátolták ki az országot, azt már nem is kell lehívni. Itt a Közbeszerzési Hatóságnak lenne elsődlegesen dolga, hogy megállapítsa: ezek a keretmegállapodások súlyosan versenykorlátozóak, tehát alapelvi szinten sértik a közbeszerzési törvényt, úgyhogy ennek a konstrukciónak a fenntartása nem indokolt, nem jogszerű. Rögtön százmilliárdos nagyságrendben csökken a kiadás. Hasonló vagyonvisszaszerzési folyamat, amivel vissza lehet szedni az elcsatornázott, kiszervezett állami vagyonokat, és megakadályozni, hogy további gazdagodás történjen ezen a vonalon, a KEKVA-k, azaz a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye. Itt úgy néz ki, van is akarat a gyors megoldásra.

Kétharmados törvénnyel el kell rendelni, hogy nincsenek KEKVA-k, nem kapnak többet MOL-részvények után fizetendő osztalékot, hiszen a MOL és a Richter részvények 25-25%-a egyaránt visszatér az állami vagyonba, ahogy a termőföldek is.

A készpénz is, az ingatlanok, az egyetemek, az egyetemi épületek, tehát a KEKVA-kat is ki kell iktatni.

— Mi a helyzet a magántőkealapokkal?

— A magántőkealapba nem kell közpénz a továbbiakban. Ha ezt a finanszírozási konstrukciót piaci alapon a befektetők maguknak el tudják intézni, akkor lelkük rajta, de állami pénznek nincsen keresnivalója magántőkealapokban. Azt az 1300 milliárdnyi közpénzt, ami már magántőkealapokban van, úgy kell fokozatosan visszaszerezni, hogy ne okozzon nagyobb kárt, mint aminek az elhárítására szolgál. Ne omoljanak össze azok a cégek, amelyekben meghatározó vagy fontos szereplő egy magántőkealap. Egyrészt átláthatóvá kell tenni ezeket, meg kell állapítani, kik a végső haszonhúzók, és meg kell nézni, mennyi az állami hányad emögött.

Az állam nem kivonja a tulajdonát első körben, hanem úgymond megéli a tulajdonosi minőségét.

Úgy viselkedik, mint egy tulajdonos. Nem úgy, mint egy ajándékozó, aki Tiborcz Istvánnak, Garancsi Istvánnak, Hernádi Zsoltnak, Mészáros Lőrincnek, Jászai Gellértnek vagy Jellinek Dánielnek ajándékozza a saját vagyonunkat, hanem mint aki gyakorolja a maga tulajdonosi jogait. Például meghatározó szereplőként, adott esetben többségi tulajdonosként átalakítja a magántőkealap kezelési szabályzatát, az alapkezelő menedzsmentjébe a tulajdoni hányadának megfelelő számú tagot küld, és a magántőkealap által birtokolt céltársaságok menedzsmentjében, sőt, felügyelőbizottságában is képviselteti magát. Tehát állami tulajdonként kezeli azt a vagyont, amit a tőle származó pénzből mások vásároltak, és ennek megfelelően okos döntést hoz a sorsáról. Itt tehát sikerült azonosítani három olyan irányt, ahol a további vagyonkiáramlást meg lehet fékezni, és a már megvalósult vagyonkiáramlás következményeit meg lehet próbálni visszafordítani, a károkat enyhíteni.

És akkor a további ág, a további elvégzendő feladat a már elkövetett bűnöknek a kivizsgálása.

Tehát például a túlárazott közbeszerzések, a Magyar Nemzeti Bank alapítványai, a lélegeztetőgépek, a letelepedési kötvények, a Covid-oltóanyagok...

— Ezek azok a területek, ahol nem törvényhozással, hanem nyomozással lehet csak eredményt elérni?

— Itt már kivizsgálás kell. A közbeszerzések túlárazása a legszerteágazóbb. A Versenyhivatalnak és a Közbeszerzési Hatóságnak elementáris jelentőségű feladatai lennének, hogy a benchmarkokat megállapítsa. Hogy történt-e túlárazás, mert ha igen, az visszatérítendő, az közbeszerzési eljárási törvénysértés, és bűncselekményt valósíthat meg.

— Mi a helyzet egy teljesen lezárt, évekkel ezelőtti üggyel, mint egy 2018-as autópálya-építés? Ha utólag kiderül, hogy túlárazták, visszamenőlegesen behajtható a pénz?

— Nézzük az egyszerűbbet, mert van egy nagyon nagy része ennek, ami még nem úszott el. Ott vannak a 35 éves koncessziók, autópálya is. A gyorsforgalmi úthálózat és a hulladékkezelés terén, vagy ott van a 35 éves kaszinókoncesszió, amiket mind vissza lehet vonni. Ez állami döntés kérdése. Ha egy teljes egészében teljesített szerződésről utólag kell megállapítani a túlárazást, az nyilván nem egyszerű. Ez többféle intézkedés együttállásából fakad, és ebből csak az egyik a nyomozás.

Ha van egy jó, államilag támogatott bejelentővédelmi program, akkor majd elő fognak bújni azok a céges és hatósági dolgozók, akik elmondják, hogyan történt a túlárazás.

És akkor ezt meg lehet csinálni. Azt is, ami az elévülés határán billeg, és azt is, ami még a közelében sincs, mert mondjuk egy lélegeztetőgép-ügy még nem évült el. Egy letelepedési államkötvénynél is elképzelhető, hogy van olyan rész, ami nem. Meg lehet tenni, csak magától nem fog a bizonyíték előkerülni. Tehát itt már összetett intézkedések kellenek. Hogy a jegybanki alapítványokból mi menthető meg, az nagyon kétséges. Nehezen elképzelhető, hogy Matolcsy György, Matolcsy Ádám vagy éppen Tiborcz István egyszer csak hazatérne penitenciát gyakorolni. Ellenkező esetben velük szemben nemzetközi büntetőjogi jogsegélykérelmet kell kibocsátani. És persze bárkivel szemben a távollétében is le lehet folytatni büntetőeljárást, ez a régóta ismert in absencia eljárás. Előzetesen senki nem akarja ezeket a figurákat kivégezni, de ha a felelősségre vonásuknak helye van, és megállapítható a visszaélés, akkor a fellelhető vagyonukra vagyonelkobzást kell elrendelni. És hát vannak egyéb könnyen megvalósítható célok, low-hanging fruitok.

Például Hatvanpusztára el lehet menni, és meg lehet vizsgálni, hogy ott mi történt. A határvadász laktanyába is be lehet sétálni, és ki lehet vizsgálni, hogy ott mi történt. És meg lehet nézni ezeknek a figuráknak, Orbán Viktornak, Lázár Jánosnak, Rogán Antalnak a vagyonosodását, hogy mi van a vagyonnyilatkozatok mögött.

Mi van Lázár János soha nem tisztázott eredetű ingatlanbirodalmával, termőföldjeivel? Vagy Rogán Antal találmányával, ami milliárdossá tette? Szóval nagyon sok egyszerű lépést meg lehet tenni, ami közelebb visz a megoldáshoz. Persze ennél is nagyobb feladat a NER gazdasági holdudvarának versenyre szoktatása. Ott talán az segít, hogy a következő közbeszerzésnél, ahol utat vagy épületet kell létrehozni, egyrészt jól kell kiírni a tendert, és nagyon széles körben kell propagálni. És ha majd nem tesz elég jó ajánlatot a Mészáros Lőrinc-féle cég vagy a Szíjj László-féle cég, és lesz valódi verseny, akkor majd kigolyózódnak. Ennyi. Vagy lesz valódi konkurens akkor, ha a piac tudni fogja, hogy ez már nem az Orbán-rendszer.

— Sok közbeszerzési szereplő csak fővállalkozóként vitte el a pénzt, a munkát pedig alvállalkozók végezték. Ezt ki lehet zárni a jövőben?

— A törvényben is lehet korlátozni, hogy olyan nincsen, hogy valaki a feladatokat százszázalékos mértékben alvállalkozóval végezteti el. Meg lehet határozni, hogy mi az alvállalkozásba bevont segéderőnek a tényleges felső mértéke. Csak olyan szereplő indulhat a közbeszerzésen, aki önmagában is képes, vagy konzorcium esetében a tagok együtt képesek, az adott szolgáltatás vagy munka teljesítésére. És meg lehet határozni, hogy egy vállalkozó mondjuk 50%-os mértékig vonhat be alvállalkozót, a fölött nem.

Ha annyira gyenge, hogy a feladat ötven százalékát sem tudja saját maga teljesíteni, akkor nem kell indulnia közbeszerzésen.

Akkor ő kapacitásbiztosító szervezetként tud indulni, egy nála rátermettebb vállalkozó beszállítójaként. Ez csak elhatározás kérdése, ezt a törvényben is elő lehet írni, ott célszerű is, és ezt a Közbeszerzési Hatóság a saját gyakorlatában is kialakíthatja.

— Hogyan lehet felderíteni azokat az eseteket, amikor egy jól működő vállalkozást fenyegetéssel, hatósági nyomással vettek el a tulajdonosától, miközben papíron érvényes adásvételi szerződés született?

— Ehhez kell valódi bizonyíték, itt nem elég az anekdota. Itt nemcsak a sértettnek kell kiállnia, hogy engem kizsaroltak a cégemből, hanem a hatóságnak is utána kell mennie, ha ebben hatósági szereplők közreműködtek. Ha a hatósági szereplők elkövetőként közreműködtek, akkor őket fel kell tárni. Ehhez kell a jó bejelentővédelem, és ehhez kell az, hogy a hatóságok tényleg végigjárják azokat a vonalakat, amiket mondjuk a sérelmet szenvedett illető állít. Hogy volt egy jó autószerelő-műhelyem, ami ért 100 milliót, de addig szívattak, amíg végül eladtam 40 millióért. Nézzük meg azt az adásvételi szerződést, és tényleg hallgassák meg az embereket, keressék meg a tanúkat, a bizonyítékokat. Ez egy megcsinálható dolog.

— És így visszajuthatnak a cégek a korábbi tulajdonosokhoz?

— Talán ők inkább most már anyagiakban érdekeltek. Lehet, hogy az, akit már kizsaroltak a cégéből és egyszer tönkrement az élete, már nem akar újra autókat fényezni. Ez ugyanolyan, mint a hulladékkoncesszió. Négy-öt éve kiszorítottak vállalkozókat az intézményi hulladékgazdálkodási piacról, akik korábban fémhulladékot, használt sütőolajat vagy építőipari törmeléket kezeltek. Nem biztos, hogy most, ha visszakapnák a lehetőséget, újra be akarnának lépni a piacra.

Nekik állami kártalanítás jár,

hiszen az állam közigazgatási jogkörben, jogalkotással okozott nekik kárt.

— A vélelmezhető vagyonvesztés mekkora hányadát lehet reálisan visszaszerezni?

— Ezt nem lehet összegszerűsíteni. Én legalábbis nem tudom. Az előbb is pontatlanul mondtam, nekik nem állami kártérítés, hanem Mol-tól származó kártérítés járna.

— Nem összegre, hanem arányra vagyok kíváncsi. A tizedét, a felét?

— Az állam a saját jelenlegi eljárásaiban a bűncselekménnyel okozott károknak a 8-10 százalékát tudja visszaszerezni. És ennek a nagy része nem a hatósági munka eredménye, hanem a büntetőeljárásban történő önkéntes teljesítés. Tehát egy jó bejelentővédelem, jó ösztönző- és jutalmazórendszerrel, egy jó együttműködési, vádalkuprogrammal nagyon nagy mértékben növelheti a visszatérítési arányt, mert a vagyon illékony dolog. Azt látszik a jegybanki alapítványok ügyeiben is, hogy ezt nem olyan egyszerű visszaszerezni. A tetemre hívás, az igazságtétel fontos funkció, ennek meg kell történnie, hogy mindaz, ami mögöttünk lesz, remélhetően ne ismétlődhessen meg.

De az a vélelem, hogy itt egy csapásra ezermilliárdos nagyságrendű vagyonvisszarendezések történhetnek, téves lenne.

Amit biztosan vissza lehet szerezni nagyon nagy arányban, az a KEKVA-k vagyona. A magántőkealapoknál ez sokkal áttételesebb folyamat, de ott az állam élhet a tulajdonosi minőségével. Nem biztos, hogy akar ilyen dolgokat tulajdonolni, de legalább nem lehet azt mondani, hogy az állam pénzéből másvalaki gazdagszik. A két nagy infrastrukturális koncesszió (az autópálya és a hulladék), visszavonható. Ott is lehet állami vagyont visszaszerezni. Ezek a nagy arányú sikerrel kecsegtető vagyonvisszaszerzések.

— Ezeket viszonylag gyorsan meg lehet csinálni?

— Ezeket sokkterápiaszerűen kell megcsinálni.

— Akár már őszre?

— A KEKVA-k megszüntetése igazából az alakuló ülésig meg kellene történjen. Tehát már oda be kellene vinni azt a törvényt, ami erről gondoskodik, és akkor átmeneti szabályozással ezt év végéig le kell pörgetni. Mondjuk a letelepedési kötvényekkel kereskedő brókercégek ellopott közvagyona, hát az egy tíz évvel ezelőtti sztori. Abból most mit lehet megtalálni? Ott már azon is boldogok lennénk, ha a felelősöket megneveznénk és a bűnösöket megbüntetnénk.

— Mennyi időt vehet igénybe ez a teljes folyamat?

— Nagyon egyszerűen lehet megfogalmazni, ezt már többször elsütöttem: Rómát sem egy nap alatt építették, és a NER-t sem. Tíz éven át hozták létre, és még az utolsó hat évében is folyamatosan alakítottak rajta. Tehát ez nem fog egy nap alatt megszűnni. Csak azt a közhelyt tudom mondani: minél hamarabb hozzák létre az új kormányt, annál gyorsabb és eredményesebb lesz a folyamat.

— A Forbes-on van egy lista, hogy milyen tempóban viszik ki a vagyont...

— Igen, igen.

— Ezeknek, gondolom, utána lehet nyúlni.

— Ezeknek utána lehet menni. A kérdés az, hogy vissza lehet-e szerezni. De legalább mondjuk Hatvanpusztából nem lesz Százhúszpuszta, meg Száznyolcvanpuszta.

Kapcsolódó

Megszólalt a Bizottság a Magyar Péterrel folytatott tárgyalás után, valódi haladást ígérnek

Az Európai Bizottság magas szintű küldöttsége Budapesten folytatott technikai egyeztetéseket a leendő kormánnyal. A megbeszélések célja az uniós források felszabadításának felgyorsítása volt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Tragédia Győrben: egy közkedvelt fociedzőt gázoltak halálra biciklizés közben

Halálos közlekedési baleset történt Győr külterületén, az áldozat a megyében ismert és kedvelt Kovács Zsolt. Az edző olyan súlyos sérüléseket szenvedett a gázolás következtében, hogy a helyszínen életét vesztette.

KÉK HÍREK

„Nagyon sajnálja” - mondta a férfi, aki fahusánggal vert agyon két nőt, mert a drogtól azt hitte, elrabolták az unokahúgát

A férfi 2025 tavaszán drog hatása alatt, egy fadoronggal vert agyon két nőt, az ügyészség ezért tényleges életfogytiglant indítványozott.

KULT

Teljesen átalakul az X-Faktor: egy rekorder tér vissza a mentorok közé

ByeAlex, akinek mentoráltjai korábban zsinórban négy évadot nyertek, visszatér a mentori székbe. Mellé egy teljesen új arc, Solére érkezik, míg Majka és Gáspár Laci maradnak a csapatban.

SZEMPONT

Török Gábor: Az ellenzéki szavazók azt várják, fröccsenjen a vér, ezzel Magyar Péter elfedheti a nehézségeket

A politikai elemző szerint Magyar Péter szándékosan tartja napirenden az elszámoltatás témáját. Török Gábor úgy látja, a látványos konfliktusokkal a Tisza Párt elnöke a háttérben meghozott nehéz gazdasági és szakpolitikai döntéseket fedi el.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 23.

A 24.hu Extra Törökülés című műsorában Török Gábor politikai elemző fejtette ki véleményét a kormányváltás utáni helyzetről. Az elemző szerint a jelenlegi politikai klímának van egy komoly paradoxona. Úgy látja, az általános érzet az, hogy „a bab is hús”, vagyis bármit tesz vagy mond Magyar Péter, az a szavazói számára csodálatosnak tűnik. „Tehát látszólag tényleg az a helyzet, hogy most jutalomjáték, mézeshetek vannak” – fogalmazott, de hozzátette, hogy valójában a szavazótábornak nagyon erős és egyértelmű elvárásai vannak.

Török szerint a támogatók számára a lényeg a felelősségre vonás.

„Tényleg tök mindegy, hogy ki a miniszter, tök mindegy, hogy mit mondasz, de a guillotine az kerüljön beüzemelésre” – mondta.

Álláspontja szerint a 16 évnyi Orbán-kormányzás után az ellenzéki szavazók „egy kalapácsot látnak” Magyar Péterben, és azt várják, hogy ez a kalapács lesújtson, „hogy a guillotine üzemeljen, hogy a vér fröccsenjen”. Úgy véli, ez a választói elvárás egybeesik Magyar Péter politikai érdekeivel is.

Bár a következő hónapokban nehéz, megosztó döntések várnak rá, például a személyi kérdések, amelyek a szavazótábort „majd fűrészelni fogják, vagy legalábbis megosztják”, ezeket a konfliktusokat el tudja fedni.

„Őezeket le tudja úgy vezényelni, hogy a színpadra kirakja a guillotine-t, és a paraván mögött pedig viszi ezeket a döntéseket nagyobb figyelem nélkül” – magyarázta az elemző, aki szerint ezzel a stratégiával „az első pár hónap nehézségeit, a költségvetési és szakpolitikai döntéseket el tudja fedni”.

Példaként említette, hogy az új miniszterek alig nyilatkoznak, miközben a figyelem az elszámoltatás körüli konfliktusokra irányul. Török szerint Magyar Péternek nem érdeke, hogy a szakmai elképzelések legyenek a fókuszban, sokkal inkább az, hogy a látványos összecsapásokkal teret nyerjen a kormányzás beindításához és a nehéz döntések meghozatalához. Úgy látja, a választók most a „tűzijátékot” nézik, és közben a háttérben meg lehet hozni a szükséges lépéseket. „Szijjártó Péter ad háromórás Telex-interjút; nem az új miniszterek adnak háromórás interjúkat” - fogalmazott.

A formálódó kormány összetételéről szólva Török Gábor egy harmadik típusú modellt vázolt fel, amely szerinte eltér a korábbi párt- és szakértői kormányoktól. Mivel a Tisza Pártnak nincsenek klasszikus értelemben vett erős emberei, „Magyar Péternek azzal nem kell számolnia, hogy a pártjának erős emberei ülnek be, akik majd belső ellensúlyt fognak képezni”.

Az új politikai elit tagjai ugyan bekerülnek a kormányba, de az elemző szerint a megnevezett jelöltek a heterogén szavazótábor ellenére inkább egy „Fidesz light”-nak felelnek meg előéletüket illetően.

Úgy látja, Ruf Bálint az egyetlen kivétel.

„Talán Ruff Bálint az egyetlen, akinek az előélete a szocialista liberális világba visz, de ha a többieket megnézzük, hát azok sokkal inkább elképzelhetőek lettek volna egy Fidesz-kormányban” – mondta, példaként említve Kármán Andrást és Ruszin-Szendi Romuluszt.

Szerinte ebből az következik, hogy a klasszikus ellenzéki szavazóknak szóló program az elszámoltatás és a „tűzijáték”, miközben a háttérben „alapvetően egy inkább konzervatív kormány kezd körvonalazódni, semmint egy baloldali liberális kormányzás”.

Török Gábor szerint a szavazók egyelőre ebből semmit nem érzékelnek, mert leköti őket a cirkusz és a guillotine. Hosszú távon azonban, amikor a mézesheteknek és a pereknek vége lesz, eljön majd a „ráeszmélés”, és a választók feltehetik a kérdést, hogy ez valóban az ő kormányuk-e.

Úgy véli, a rendszerváltás folyamata ezzel nem zárult le.

„Én azt gondolom, hogy magában a rendszerben benne van egy csomó olyan dolog kódolva, ami nagyon komoly politikai konfliktusokat, törésvonalakat, akár új politikai formációk megszületését vetíti előre a jövőre nézve” – zárta gondolatait, hozzátéve, hogy bár most furcsa erről beszélni, a jövő messze nem dőlt el.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Átvágta combartériáját az elektromos fűrésszel és elvérzett egy férfi, aki egyedül újított fel egy lakást Szombathelyen

Egy férfi egy szombathelyi lakásfelújításon dolgozott egyedül, amikor egy elektromos fűrész halálos sebet ejtett rajta. Családja talált rá a holttestére, a rendőrség szerint baleset történt.

KÉK HÍREK

Zavarta a sírása, ezért verte agyon 5 hónapos babájukat egy férfi, arra hivatkozott, dühkezelési gondjai vannak

A gyulai férfi az előkészítő ülésen nem ismerte el bűnösségét. Az ügyészség szerint a vádlott a korábbi kapcsolataiból született gyermekeivel is erőszakos volt.

KULT

Új szörnyek, új rejtélyek, de egyértelmű válaszok még mindig sehol a túlélőhorrorban – Kiút 4. évadkezdés

A From (Kiút) új évada pontosan azt adja, amitől egyszerre imádják és megőrülnek tőle a nézők. Egyre több a rejtély, de a válaszok továbbra is elérhetetlenek. És pont ez az, ami miatt nem lehet abbahagyni. Ha akar valaki egy jó kis túlélőhorrort akar, irány az HBO Max!

SZEMPONT

Simor András megzsarolása: „El tudjuk képzelni, hogy ha ez ilyen magas szinten is lejátszódik, akkor mi lehet alacsonyabb szinten”

Az Ügyvédkör elnöke nem csodálja, hogy az Európai Központi Bank képviselői sokkot kaptak, amikor Simor elmesélte, mi történt. Horváth Lóránt szerint mindez akkor is megállhat a bíróság előtt, ha nincs közvetlen bizonyíték, mert a fenyegetés egy ablaktalan szobában hangzott el.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 24.

Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke volt az ATV vendége, ahol a Simor András volt jegybankelnök által elmondott zsarolási ügy jogi következményeiről beszélt. A jogász szerint amit Simor András elmondott, az egy „nagyon súlyos eset”. Bár a Büntető Törvénykönyv a zsarolás szót ebben a kontextusban nem ismeri, Horváth szerint az eset kényszerítésnek vagy hivatali visszaélésnek is minősülhet.

Arra a felvetésre, hogy az ügyet szándékosan úgy intézték, hogy ne lehessen bizonyítani, Horváth Lóránt azt mondta, szerinte mégis lenne mód rá. „Azt gondolom, hogy ezek az esetek közvetett bizonyítékokkal, akár tanukkal, vagy akár eseménysorozattal bizonyíthatóak” – jelentette ki. Úgy véli, magát a hivatali visszaélés tényét lehetne bizonyítani, például tanúbizonyítással.

„Nyilván a bankelnök úr a találkozót követően beszélt másoknak, biztos az igazgatótanácsnak is beszélt erről. És ezek a tanúk tudják bizonyítani azt, hogy ez a beszélgetés gyakorlatilag elhangzott” – magyarázta.

Hozzátette, nem feltétlenül szükséges a közvetlen bizonyíték, mint egy hangfelvétel, mert „közvetett bizonyítékok logikus lánculatával is alátámasztható egy bűncselekmény elkövetése”.

A műsorvezető megjegyezte, hogy az ügyben az érintett MNB-alelnök tagadja a vádakat, míg az Erste nem cáfolta azokat. Horváth Lóránt szerint az, hogy a bankkal szemben szokatlan vizsgálatok indultak, azt bizonyítja, „hogy valamilyen cselekmény történt, és annak valamilyen következménye lett”. Kijelentette: „nem akárki mondta, tehát Simor András állította ezt, és nagy valószínűséggel ez így is történhetett”.

Simor András azt is elmondta, hogy az Európai Központi Banknál (EKB) szinte sokkot kaptak a történtek hallatán. Horváth Lóránt ezt nem tartja meglepőnek.

„Tehát gyakorlatilag most a bankpiac egyik legnagyobb szereplőjének felügyelőbizottsági tagját távolították el ilyen módszerekkel, ami azt jelenti, hogy hatósági eszközöket használtak fel arra, hogy beleavatkozzanak a piaci folyamatokba” – mondta.

Szerinte „ez egy kulturált helyen nem fordulhat elő, főleg az, hogy hatósági szerepkört tölt be a Magyar Nemzeti Bank ebben az esetben, és vissza is élhet a helyzetével ezáltal”. Az ügyvéd bízik benne, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatalból vizsgálatot indít az ügyben.

A jogász szerint az eset félelmetes képet fest a magyarországi viszonyokról.

„El tudjuk képzelni, hogy ha ez ilyen magas szinten is lejátszódik, akkor mi lehet alacsonyabb szinten” – vetette fel.

Például „kisebb vállalkozások, kisebb piaci szereplők vonatkozásában hatóságok, és itt nem feltétlenül a Nemzeti Bank, hanem egyéb hatóságok közreműködésével hogyan szereztek meg bizonyos piaci szereplők üzleteket”. Ugyanakkor úgy gondolja, „hogy a vádhatóságnak elegendő eszköz állna ebben az esetben is rendelkezésére, hogy ezt a vádat meg tudja védeni”.

Szóba került az MNB alapítványainak ügye is, amelyben a nyomozást a választások után a rendőrségtől átvette a központi nyomozó főügyészség.

Horváth Lóránt szerint „ez nagyon helyes, hogy ez megtörtént, és nyilván, hogy ez a rendőrségi nyomozásnak a teljes kudarcát is jelenti ”.

Úgy véli, a bűncselekmények sorában ez nem egy kimagaslóan bonyolult történet, és ennyi idő alatt már történnie kellett volna valamilyen felderítésnek. A gyanúsítottak hiányával kapcsolatban kijelentette:

„Ez egyáltalán nem normális, sőt, ugye abból látjuk, hogy a folyamatok nem haladtak előre, hogy gyakorlatilag azok a kulcs szereplők, akiknek a neve a sajtóban is megjelent, ők sem kerültek a rendőrség látókörébe, nem hallgatták ki őket és nem voltak eljárási cselekvények náluk”.