SZEMPONT

Holoda Attila: Az üzemanyag nem lesz olcsóbb, de az ellátásbiztonság nő azzal, hogy a MOL megveszi a NIS-t az oroszoktól

A MOL-t az oroszokat sújtó amerikai szankciók hozták helyzetbe, így már nem csak az olcsóbb orosz olajon, de a kényszerűségből kivonuló oroszok után maradt űr betöltésén is kereshet a magyar óriáscég. Ráadásul a NIS-nek szénhidrogén-kutatási monopóliuma van Szerbiában.

Fischer Gábor, Maxim Konankov/NurPhoto via Getty Images - szmo.hu
2026. január 22.

Január 19-én megtörtént a bejelentés: a Mol megveszi a szerb NIS orosz többségi részesedését, ami nemcsak Szerbia egyetlen olajfinomítójának jövőjét, hanem a térség ellátásbiztonságát és Magyarország energetikai mozgásterét is átrajzolhatja. A MOL-nak így már három olajfinomítója lesz, az amerikai szankciófelügyelet pedig máris jóváhagyta a pancsovai finomító ideiglenes újraindulását, ami létfontosságú Szerbia üzemanyagellátása szempontjából.

Arról, hogy mindez mit jelent a magyar fogyasztóknak, a Janaf–Adria vezeték szerepéről és a várható piaci hatásokról Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.

— Örüljünk a MOL szerbiai terjeszkedésének?

— Ha van önnek MOL részvénye, akkor örüljön, mert erősödött a vállalat helyzete.

— És nemzetgazdasági szinten, magyar állampolgárként van okunk az örömre? Vagy ehhez semmi közünk?

— Igazából nekünk nem sok közünk van ehhez. Ettől nem lesz olcsóbb az üzemanyag Magyarországon, bármennyire is próbálják ezt sugallni, hiszen az üzemanyagok árát nem ez, hanem a nemzetközi jegyzési ár határozza meg. Mi a mediterrán jegyzési régióban vagyunk, és a mediterrán jegyzés alapján áraznak minket, ahogy a környékbeli országokat is. Egy biztos:

ha a MOL kezében már három finomító van a közép-európai-balkáni térségben, plusz ha ide számoljuk az INA rijekai finomítóját is, az sokkal stabilabb ellátásbiztonságot jelent üzemanyag szempontjából.

Mondjuk egy olyan esetben, mint ami tavaly történt Százhalombattán, van másik saját finomító, amelyik tud segíteni. A MOL elég régóta törekszik arra, hogy megvesse a lábát a lehető legtöbb közép-európai és balkáni országban. Régi vágya volt, hogy ebben a térségben is piaci lehetőségeket szerezzen. A MOL Szerbia már elég régóta működik, nagyjából 2009-10 környékén hozták létre azt a benzinkúthálózatot, ami azóta is nagy stabilitást jelent az ellátás szempontjából. Arról nem is beszélve, hogy a MOL sikeresen alkalmazta a két nagy finomítójánál a technológiák és az ellátási lánc optimalizálását. Ha ehhez kapcsolódik egy újabb finomító a közép-európai térségben, az stabilabb megjelenést és ellátást tud biztosítani. A pancsovai finomító ellátását jelenleg a Janaf által birtokolt Adria kőolajvezeték teszi lehetővé, ami horvátországi kikötőből szállít kőolajat.

Most az a helyzet fog előállni, hogy a Janaf vezeték mindhárom végpontján a MOL tulajdonában lévő finomító lesz, azaz megnő a MOL alkupozíciója ezen a piacon.

Sokat vitatott kérdés a drága tarifa, de ez is más megvilágításba helyeződik. Ahogyan a horvátok jelezték sokszor, a tarifa mindig azon múlik, hogy mennyi olajat szállítanak ezen a vezetéken. Előbb-utóbb a MOL rá fog kényszerülni arra, hogy az orosz olajra vonatkozó embargó alóli mentesség megszűnésével növelje az Adria vezetéken szállított olajmennyiséget. Ha ez még kiegészül a szerb finomító ellátásával, az azt jelenti, hogy jóval nagyobb mennyiséggel és kedvezőbb tarifával számolhatnak.

— Miből futotta a MOL-nak erre a felvásárlásra?

— Ez nem olyan nagy összeg. Körülbelül 1,5 milliárd euró lehet a vételár, de a pontos összeget nyilván nem fogjuk megtudni. Egy olyan nagy olajvállalat, amelyik könnyedén ki tud osztani több százmillió dollárnyi osztalékot, könnyen tud ilyen tételekre akár banki hitelt is szerezni. A bankok szívesen finanszíroznak egy ilyen terjeszkedési opciót, és ez nyilvánvalóan egy jól megtérülő beruházás lesz.

— Milyen állapotban van a NIS? Mennyit kell még rákölteni, hogy megfeleljen a MOL elvárásainak?

— Azt oroszok 2008 óta rengeteg fejlesztést hajtottak végre. A NIS pancsovai finomítója kifejezetten magas komplexitási mutatóval rendelkezik; a finomítókat ez alapján szokták értékelni. A százhalombattai MOL finomító 10,3 körül van, a pozsonyi 11,2-11,3 körül, a pancsovai finomító Nelson Index mutatója pedig 9,6, tehát egészen jónak mondható.

Nem is kis finomítóról beszélünk, a feldolgozó kapacitása napi 90 ezer hordó, ami majdnem akkora, mint a 100 ezer hordós horvát rijekai finomító.

A százhalombattai 160 ezer hordós, tehát az egy magasabb kategória. Ezzel együtt nem az lesz a MOL legnagyobb problémája, hogy nagyon sok pénzt kell a technológia fejlesztésébe fektetni, mert ezt az oroszok már megtették, és ez a vételárban is tükröződik. Az oroszok körülbelül 4 milliárd eurót fektettek be az elmúlt időszakban. Nyilván nemcsak a finomítóba, hanem másba is, de ez egy komoly összeg. Az oroszok most szorult helyzetben vannak, kénytelenek voltak megválni ettől a tulajdonrésztől, hogy Szerbiában megmaradhasson a finomítás és az üzemanyag-ellátás.

— Az orosz többségi tulajdon volt a probléma. Maradt még orosz tulajdon a vállalatban, vagy teljesen kivásárolták őket?

— Úgy tűnik, hogy teljesen kivásárolták őket. Két, a Gazpromnyefthez köthető cég birtokában volt 56 százalék, és ezt az 56 százalékot értékesítik a MOL-nak. A híradások arról is szóltak, hogy az Abu Dhabi székhelyű ADNOC is bevásárolja magát, és a szerb állam is növeli a jelenlegi, körülbelül 29-30%-os részesedését. Ennek a részleteit nem ismerem, és nem is hozták nyilvánosságra. Egy biztos:

a MOL ragaszkodni fog ahhoz, hogy irányítói szerepe és többségi tulajdona legyen.

Lássuk be, a balkáni területen, de máshol is, egy ilyen nagy befektetés után a tulajdonos szereti rajta tartani a szemét a vállalaton és megtartani az irányítási jogokat.

— Technikai kérdés: a finomító jelenleg üzemel? Újra kell indítani?

— Amennyire tudom, már újra is indult. Melegen tartották, nem állították le teljesen, csak csökkentették a feldolgozói kapacitást. Úgy tudom, már az ügylet hírére felmentést kaptak a szerbek, hogy egy nagyobb szállítmány líbiai kőolajat fogadjanak és dolgozzanak fel, tehát a finomító újraindítása folyamatban van. De hadd tegyek hozzá valamit: a NIS nem csak a pancsovai finomítóból áll. A NIS egy integrált olajvállalat, amelynek szénhidrogén-bányászati területe is van.

A szerb bányászati szabályozás értelmében a NIS-nek szénhidrogén-kutatási monopóliuma van, eddig más cégek nem tudtak belépni ilyen kutatási vagy termelési projektekbe.

A MOL a teljes vállalat 56%-át szerezte meg, ami azért is kedvező, mert a cégnek közel 90 éves tapasztalata van a Pannon-medence kutatás-termelése területén. Ez új löketet adhat a vállalatnak, felpörgetheti a szénhidrogén-kutatást és valószínűleg a termelést is Szerbia területén, a MOL szakértelmének bevonásával.

— Ez jól hangzik, de az oroszoknak is megvolt ez a tapasztalatuk.

— Természetesen, ők is fejlesztették, de tegyük hozzá, hogy az oroszok nem a Pannon-medencében szerezték a tapasztalatuk nagy részét, míg a MOL igen. Nem véletlen, hogy a MOL INA többségi tulajdonbavételét követően felpörgött a horvátországi szénhidrogén-kutatás és -termelés is; ebben a MOL megjelenése játszotta a főszerepet. Az oroszok persze nagyon jó cégről beszélünk, de a Gazprom Neft, bár nevében Gazprom, nem egy klasszikus Gazprom cég. Valamikor Sibneftnek hívták, és a tulajdonosa Roman Abramovics volt. Amikor a nagy szovjet privatizációs időszak volt, óriások jöttek létre: a Jukosz, a Lukoil és a Sibneft. Abramovics is elkövette azt a hibát, hogy politikai babérokra tört, ami nem tetszett a fontos embereknek. A börtönfenyegetést, amit Hodorkovszkij nem tudott elkerülni, ő úgy kerülte el, hogy felajánlotta a Sibneftet. Politikailag így került a cég nem a klasszikus orosz olajvállalatokhoz, mint a Rosneft vagy a Tatneft, hanem a Gazpromhoz, amely addig inkább földgáz kitermelésével, kutatásával és szállításával foglalkozott. Ettől függetlenül a Gazprom Neft egy nagyon jól szervezett cég volt, rengeteg amerikai szakértelmet és tudást építettek be, amit a szerbek is értékelhettek, hiszen a korábbi szerb tapasztalatokhoz képest sokkal fejlettebb technikát, technológiát és gondolkodásmódot hoztak be.

— Most még Magyarországnak van egyfajta mentessége az orosz kőolajra vonatkozóan. Vihet orosz nyersanyagot a szerb finomítóba, vagy azt máshonnan kell ellátni?

— Jelenleg ennek a finomítónak egy betáplálási útvonala van, az Adria kőolajvezeték Szerbia felé leágazó része, azaz kizárólag tengeri eredetű olajat tudnak feldolgozni. Az utóbbi években azonban felerősödött az a projekt, amelynek keretében a Druzsba vezeték százhalombattai végpontjától építenek egy vezetéket a korábbi újvidéki finomítóig, ahonnan már van összeköttetés Pancsovára. Ezzel lehetővé teszik, hogy a Százhalombattára a Druzsba vezetéken érkező olajból is eljusson Szerbiába, így nem lesznek kiszolgáltatva kizárólag az Adria vezetéknek.

Hozzáteszem, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak orosz olajról van szó.

A Druzsba vezetéken keresztül Németországba jelenleg is érkezik kazah eredetű olaj. Bár molekuláris szinten ez vélhetően orosz, a kazahok annyit betáplálnak a rendszerbe, amennyit a németeknek értékesítenek. Másrészt a MOL tavaly elkezdett arról beszélni, hogy a Druzsba vezeték Ukrajnán belül összekapcsolódik a Fekete-tengeri felé Brodynál, ahonnan csővezeték vezet Odessza kikötőjéhez. Így lehetőség van arra, hogy tengeri szállítású azeri vagy kazah olaj úgy jusson a vezetékbe, hogy az tényleg nem orosz. Ezen keresztül a magyar, a szlovák és később a szerb finomítóba is szállíthatnak más eredetű olajat. Az oroszok ezt a vezetéket soha nem támadták, mivel az ukránoknak még mindig van belőle tranzitbevételük, tehát ez számukra is fontos. Kérdés, hogyha már nem orosz olaj jön rajta, hanem mondjuk kazah vagy azeri, akkor vajon továbbra is megkímélik-e? Ezt nem tudhatjuk, ahogy az sem, meddig tart ez a háború.

Mindenesetre ez a vezetékkapcsolat, amit a MOL a pancsovai finomító irányába szeretne megteremteni, lehetővé teszi azt az ellátáslánc-menedzsmentet, ami jelenleg is jól működik a pozsonyi és a százhalombattai finomítók között.

Összehangolják mind az input oldalt, tehát a nyersolaj beérkezését, mind pedig az üzemanyag-választékot. Azt a terméket az a finomító állítja elő, amelyik abban a térségben a leghatékonyabb. Ennél jobb megoldás kevés létezik egy cégnél, mint hogy több finomítója van, és azok között optimalizálja a termékek kihozatalát.

— Az, hogy a MOL főleg orosz eredetű nyersanyagot dolgoz fel, és most is egy orosz érdekeltséget vásárolt ki, számít-e a megítélésében?

— A többi nyugati cég is piaci alapon működik, mondjuk úgy, hogy irigylik a MOL-nak ezt a lehetőségét. Ehhez persze kellett a politikai támogatás és a magyar külügyminiszter asztalverése is. De az, hogy sikerült fenntartani ezt a lehetőséget,

olyan hasznot eredményezett a MOL és közvetve a magyar állam számára, amit nevezzünk nevén: háborús nyerészkedés.

Kihasználták, hogy az embargó miatt az orosz olaj ára jelentősen lecsökkent, miközben a MOL ugyanazon a piacon működik, ahol a konkurensei Brent áron árazott olajból állítanak elő üzemanyagot. A MOL töltőállomásain sem olcsóbb az üzemanyag, mint máshol. Azaz mi, magyar fogyasztók ebből semmit nem érzünk, hiszen ugyanannyiért adják, mint a konkurencia, viszont a MOL-nak hatalmas haszna van. Ennek a haszonnak a jelentős részét pedig lefölözte a magyar állam, így a háborús nyerészkedés állami szinten valósult meg.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában

A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.

DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.

Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.

Kapcsolódó

Mészáros Lőrinc cégének embere lett az M1 Híradó új főszerkesztője

Hajdú Gábor, a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group korábbi kommunikációs szakembere lett az M1 Híradó új főszerkesztője. A csatorna hírszolgáltatását augusztus második felében indítják újra, a közlemény szerint a közszolgálatiság elvei mentén.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

SZEMPONT

Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít

Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.

M.M. / Fotó: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2026. augusztus 03.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.

Kapcsolódó

Szent-Iványi István a Külügyi Intézetről: rettegésben tartották a munkatársakat, Feledy Botond lehet az új vezető

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár szerint menesztették Gladden Pappint a Magyar Külügyi Intézet éléről. A politikus egyúttal súlyos vádakat is megfogalmazott az amerikai vezető intézményvezetési gyakorlatáról. Feledyvel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés: