Hogyan vált komolyan vehető teóriává, hogy egy vuhani laboratóriumból szabadult ki a koronavírus?
A koronavírus-világjárvány eredetére másfél évvel kirobbanása után sem sikerült hitelt érdemlően fényt deríteni, holott ez több milliárd embert tudna megnyugtatni, és/vagy felkészíteni a jövőbeli hasonló esetekre. Több mint 3 millió halott és a globális gazdasági válság után érthető, hogy válaszokat vár az emberiség.
Ezalatt a 18 hónap alatt, mint ahogyan az ilyen esetekben lenni szokott, számtalan összeesküvés-elmélet született, kezdve onnan, hogy az egészet Bill Gates kezdeményezte, hogy mikrochipet ültethessen mindenkibe, egészen odáig, hogy a vírust a Vuhani Virológiai Intézetből (WIV) szabadították a világra. A konteók többségét a józanul gondolkodók elvetették. A vuhani labor elméletét azonban ma már komolyan vizsgálják.
A Washington Post szerint az első tweet, amely azt sugallta, hogy Kína alkotta meg a vírust, 2020 január 5-én jelent meg. Egy @GarboHK nicknevű felhasználó azt írta: „18 évvel korábban Kína közel 300 hongkongit ölt meg SARS-vírussal, a fertőzéseket eltitkolták, és hagyták, hogy a kínai turisták utazzanak a világban, és terjesszék a vírust. Ma a gonosz rezsim ismét lecsap egy új vírussal”.
Ezt még senki nem vette komolyan, de nem sokkal később a Daily Mail címoldalán hozta a hírt, a vuhani laboratóriumban tényleg veszélyes vírusokat tanulmányoztak, többek között a SARS és az ebola vírusát. Az amerikai biobiztonsági szakemberek ráadásul a lap szerint már 2017-ben figyelmeztettek annak a veszélyére, hogy esetleg elszabadulhat onnan egy kórokozó.
Ugyanekkor jelent meg a Lancetben kínai kutatók tanulmánya, amely az első 41, vuhani kórházban ápolt beteg vizsgálatából született. Megállapították, hogy 13 fertőzöttnek - köztük a legelső regisztráltnak - semmilyen kapcsolata nem volt azzal a halpiaccal, ahonnan a hivatalos kínai magyarázat szerint a koronavírus-fertőzés eredhetett.
Kína ezután ahol csak tudta, cáfolta az elméletet. A WIV kutatói például a Nature-ben számoltak be arról, hogy a világszerte terjedő vírus a denevérektől eredhet, mivel a SARS-CoV-2 genomja 96,2%-ban megegyezik a denevér-koronavírusáéval. Nem sokkal később a Lancetben 27 tudós tett közzé nyilatkozatot, amelyben leszögezték, hogy a koronavírus természetes eredetű, és elítélték az ennek ellentmondó teóriákat.
Ennek ellenére egy március 27-i amerikai katonai hírszerzési jelentésben ismét felbukkant az az elmélet, hogy az új koronavírus a kínai laboratórium biztonsági szabályainak megsértése miatt szabadulhatott el. A következő hetekben Donald Trump elnök, majd Mike Pompeo külügyminiszter is szóba hozta ezt a verziót. Pompeo az ABC-nek adott interjúban egyenesen arra utalt, hogy nem ez az első eset, amikor kínai laboratóriumi hiányosságok vírusfertőzésnek tették ki a világot.
Válaszul Si Cseng-li interjút adott a Science-nek, amelyben a professzornő leszögezte: a WIV egyetlen dolgozója és diákja sem fertőzödött meg, és bocsánatkérésre szólította fel Trump elnököt. Ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos koronavírus-kutatásokat 2-es biobiztonsági szinten végeztek el, nem a legszigorúbb 4-es szinten.
Tavaly novemberben David A. Relman, a Stanford egyetem mikrobiológusa a PNAS-ban arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus eredettörténetéből hiányzik néhány kulcsfontosságú részlet, például a vírus részletes közelmúltbeli fejlődésének bemutatása, legközelebbi őseinek beazonosítása, és nem utolsósorban az első emberi fertőzés helye, ideje, és az átadás mechanizmusa.
2021. január 15-én, néhány nappal Donald Trump hivatali idejének lejárta előtt az amerikai külügyminisztérium kiadott egy tájékoztatót a WIV-ről, amelyben leszögezik: az amerikai kormánynak jó oka van azt hinni, hogy a vuhani intézet több kutatója már 2019 őszén, a járvány első regisztrált esete előtt megbetegedett, és olyan tüneteket produkáltak, amelyek mind a covid-19-nél, mind a szezonális influenzánál előfordulnak.
Idén februárban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) küldöttsége Vuhanban járt. A szervezet és a kínai kormány közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették:
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azonban aggodalmát fejezte ki a WHO-jelentés kapcsán és olyan független vizsgálatot szorgalmazott, amelyben a szakértők jelentésébe nem avatkoznak be a kínai hatóságok és nem másítják meg azt. „A járvány jobb megértéséért és azért, hogy felkészülhessünk a következőre, Kínának hozzáférhetővé kell tennie adatait a járvány legelső napjaitól kezdve. - mondta.
Március 4-én a világ számos vezető tudósa intézett nyílt levelet a WHO-hoz, amelyben szintén új vizsgálatot követeltek a vírus eredetéről, mert az előzőt hiányosnak tartották.
A CBS 60 Minutes című műsorában pedig Matt Pottinger volt nemzetbiztonsági tanácsadó titkosszolgálati jelentéseket idézve azt állította, az intézet közvetlen parancsot kapott Pekingtől, hogy semmisítsék meg az összes vírusmintát, és nem is akarták megosztani azok génszekvenciáját.
Május 5-én Nicholas Wade, a New York Times korábbi tudományos újságírója a Bulletin of the Atomic Scientist-ben ismét a laboratóriumból kiszabadult vírus teóriája mellett tette le voksát. Mindenekelőtt a vírus-szekvencia úgynevezett furin hasítási helyét hozta fel erre utaló jelként.
Fertőzéskor a vírus a tüskefehérje segítségével kapcsolódik az emberi sejthez. A tüske két összekapcsolt félből áll, az egyik feladata a célpont megtalálása, a másiké, hogy lehetővé tegye a vírus összeolvadását az emberi sejttel. Ez azonban csak akkor aktiválódik, ha a feleket elválasztják. Míg a hagyományos SARS vírus esetén ez a szétválasztás csak nehezen történik meg, a SARS-CoV-2-ben a tüske két felét elválasztó rész pont azt a négy aminosavat tartalmazza, és pont abban a sorrendben, ami aktiválja az emberi szervezetben jelen lévő egyik fehérjevágó enzimet, a furint. Wade szerint nagyon valószínűtlen, hogy a furin hasítási hely természetes úton alakult ki, még ha nem is teljesen lehetetlen. Ráadásul abban a formában, ahogy a SARS-CoV-2-ben jelen van, főként laboratóriumokban használják.
Két héttel ezelőtt újabb nyílt levél jelent meg 18 jeles tudós aláírásával a Science-ben. Új vizsgálatot követelnek, mivel úgy látják: jelenleg mind a laboratóriumból való kiszabadulás, mind pedig az állatról emberre való terjedés elmélete egyformán hihetőnek tűnik.
Amíg mindenki a vizsgálat eredményére vár, a Facebook bejelentette, többé már nem tilos azt állítani a felületükön, hogy ember hozta létre a koronavírust. Ezzel tulajdonképpen elismerték, hogy mára ez is egy komolyan vehető lehetőséggé vált, még akkor is, ha perdöntő bizonyíték egyelőre nem került elő az ügyben.
