Hodász András: Az állam bántalmazásra használja a Bibliát, és arra, hogy elfedje a saját disznóságait

Hodász András volt katolikus pap és Pajor Tamás dalszerző-énekes közösen adtak interjút Veiszer Alindának. Mindketten elhagyták korábbi vallási közösségüket, és azóta nyíltabban fogalmaznak közéleti kérdésekben is, írta a Telex.

Hodász 2022-ben kérte felmentését a papi szolgálat alól. Az interjúban elmondta, hogy már korábban is egyre inkább kifelé kezdett kommunikálni, ami miatt több alkalommal is figyelmeztették. Azt mondta,

Úgy fogalmazott: „eljutottunk oda, hogy nem lesz közös jövőnk, ha nem tudom visszafogni a politikai véleménynyilvánításaimat”.

Hodász szerint ezt cenzúraként élte meg, és úgy érezte, emiatt nem tudott hitelesen működni. A távozását nem tartja kizárólag saját döntésének. Úgy fogalmazott: „kvázi közös megegyezés volt, de fentről jött a kívánalom, hogy jobb lenne, ha nem lennék itt”, hozzátéve, hogy a „fent” szó alatt nem Jézust, hanem az egyházmegyét értette.

Elmondása szerint évek óta úgy érezte, hogy nem szerves része az egyháznak. A 2022-es választások után adott interjúja után úgy érezte, „bedobta a lovak közé a gyeplőt”. Több paptestvér jelezte neki, hogy ez gyakorlatilag felmondásnak számított, mert kemény kritikákat fogalmazott meg az egyházi vezetéssel szemben. Mint mondta, ő nem akarta felmondásként értelmezni, és lesokkolta, amikor másnap felmentették. Úgy fogalmazott:

Pajor Tamás esetében 2024-ben vált világossá, hogy a Hit Gyülekezete vezetője, Németh Sándor felmondásként értelmezte azt, hogy Pajor interjút adott a Partizánnak. A zenész ebben az interjúban kritizálta az egyház politikai irányultságát, valamint a túl szigorú nevelési elveket is, amelyek szerinte a saját gyermekeinek is nehézséget okoztak.

A mostani beszélgetésben Pajor arról beszélt, hogy a vallási közösségek gyakran ugyanazokat a hibákat ismétlik. Úgy látja, a hívek számának növekedése intézményesüléshez vezet, az pedig könnyen hozhat összeférhetetlenségeket. Szerinte ez nemcsak egyes felekezetekre jellemző, hanem általános probléma, ami az emberi gyarlóságból fakad. Úgy fogalmazott: „akkor sem szűnik meg, ha a szent jelzővel illeti magát vagy testvéreit”.

Elmondta, hogy nem bánta meg a Partizán-interjúban elmondottakat. Úgy érzi, a helyzet „huszárvágással megoldott egy régóta húzódó problémát”, mert bár érezte az ellentéteket, maga nem tudta volna elhagyni a Hit Gyülekezetét, mivel sok ember kötődött hozzá.

A beszélgetés során szóba került az egyház és az állam viszonya is.

„A végén az embereknek az lesz ebből a megélése, hogy ilyenek a keresztények” – fogalmazott. Hozzátette: ez komoly nehézséget jelenthet az evangélium hirdetésében. Ugyanakkor elmondta, hogy továbbra is jár templomba, mert szerinte „akik követik Jézust, azok is Jézus miatt követik, nem azért, mert egyetértenek azzal, hogy Júdás lop”.

Az idei Budapest Pride is szóba került. Hodász elmondta, hogy részt vett az eseményen, és hittanos ismerősei közül is többen jelen voltak. Pajor ezzel szemben kijelentette, hogy ő nem volt ott, és nem is tervez részt venni, mert az LMBTQ-mozgalmat „kontraproduktív politikai mozgalomnak” tartja. Úgy véli, egyetlen hatalom sem kényszeríthet ilyen erkölcsi érveket a társadalomra.

A beszélgetés során Pajor kitért arra is, hogy nem lesz többé Neurotic-koncert, mert az akkori dalszövegeket már nem tudná előadni. Az egyházi visszásságokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez egy olyan pofátlan hübrisz, ami miatt az egyházat elkerülik”. Azt is mondta, vannak olyan tanítások, amelyek „arra engednek következtetni, hogy az egyháznak van lehetősége befolyásolni, hogy mi lesz az emberekkel az élet után”.

A politikával kapcsolatban Pajor elmondta, nem örül annak, hogy virágzik a populizmus. Úgy fogalmazott: „akik ma nagyon szeretnek kommunistázni, azokat nem nagyon láttam akkor, amikor én kommunistáztam és tétje volt”. Szerinte ezek az emberek vagy még meg sem születtek, vagy „pártkönyvvel a zsebükben lapítottak”. Végül hangsúlyozta: „egyáltalán nem gyűlölöm Orbán Viktort, hanem kritikusa vagyok a hatalomnak”. Pajor úgy gondolja, a hatalomnak el kell viselnie a kritikát.