„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László
A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.
„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”
– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.
A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.
Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.
„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”
- fogalmazott a CEU professzora.
Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.
„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”
– mondja.
Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.
Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.
Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Svéd miniszterelnök: Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” terjeszt
Ulf Kristersson úgy látja, a magyar kormányfő a közeledő választások miatt kétségbe van esve. Ezért mondhatta, hogy Svédország már nem civilizált ország, hanem a barbarizmus uralja.
Orbán Viktor a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában beszélt arról, hogy szerinte Svédország összeomlott. Mint mondta, a svédek „kijelentkeztek a civilizációból”, és helyette „barbarizmus” uralkodik.
A magyar miniszterelnök az előadása egy részletét az X-en is megosztotta – angol felirattal, hogy mindenki értse –, és ebben azt állította, hogy Svédországban már 284 fiatalkorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért. Kifejtette: a gyerekeket a maffia veszi rá, hogy lőjenek fejbe embereket, mert őket nem lehet elítélni.
„Minden szabály, minden rend felbomlik, és marad helyette a barbarizmus. Nem arról van szó, hogy valamit elhibáztak; ezek kijelentkeztek a civilizációból” – fejtegette Orbán. Hozzátette: ezek azok a svédek, akik kioktatják Magyarországot jogállamiságról.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az X-en reagált a magyar miniszterelnök beszédére. Azt írta:
„Ezek felháborító hazugságok.”
Hozzátette: nem meglepő, hogy ezek a kijelentések egy olyan embertől származnak, aki „saját országában szétrombolja a jogállamiságot”. A svéd kormányfő szerint Orbán kétségbe van esve a közelgő magyarországi választások előtt.
Orbán Viktor a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában beszélt arról, hogy szerinte Svédország összeomlott. Mint mondta, a svédek „kijelentkeztek a civilizációból”, és helyette „barbarizmus” uralkodik.
A magyar miniszterelnök az előadása egy részletét az X-en is megosztotta – angol felirattal, hogy mindenki értse –, és ebben azt állította, hogy Svédországban már 284 fiatalkorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért. Kifejtette: a gyerekeket a maffia veszi rá, hogy lőjenek fejbe embereket, mert őket nem lehet elítélni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pilis polgármestere: a drogkereskedők 20 millió forint vérdíjat tűztek ki a fejemre
László Attila szerint azért akarhatják megölni, mert támogatja a helyi drogkereskedelem elleni harcot. Azt üzeni, nem hátrál meg, ameddig nem lesz rend a városban.
Pilis polgármestere azt állítja, hogy húszmillió forintos vérdíjat tűztek ki a fejére. László Attila a Facebookon számolt be róla, hogy úgy értesült, az életére törhetnek, miután aktív küzdelmet hirdetett a helyi drogkereskedők ellen.
A városvezető azt írta, egy ismerőse hívta fel az információval, amit ő is valakitől hallott. A forrás szerint borsodi vagy más „külsős” bűnözőket bíztak vagy bíznának meg azzal, hogy egyik éjszaka a saját otthonában támadják meg, és tegyék el láb alól. A feltételezett felbujtók úgy gondolják, hogy este már nincsenek mellette testőrök, de László Attila hozzátette: nincs is testőrsége.
A polgármester szerint a fenyegetés előzménye, hogy szeptember 2-án, a Monori Rendőrkapitányság munkatársai egy eredményes akció keretében lecsaptak az egyik pilisi drogterjesztő bandára, amelynek az irányítója előzetes letartóztatásba került.
„A drogos bűnözők most engem okolnak azért, hogy parancsba adtam a rendőrségnek a rajtaütést. Ekkora hatalmam ugyan még nincs, viszont ezt megelőzően több alkalommal nyomatékosan kértem a rendőrséget, hogy mielőbb tisztítsák meg Pilis városát a dílerektől. Ugyanis ezeknek a gátlástalan, haszonszerzésre berendezkedett alakoknak a tevékenysége nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy Pilisen az elmúlt években elszabaduljon a pokol, amelyet az utóbbi hónapok kőkemény munkájával megkezdtünk felszámolni” – írja a polgármester.
László Attila hozzátette, „Természetesen ettől az újabb fenyegetéstől sem hátrálok meg! Megyünk előre, ameddig nem lesz rend a városban, és egyúttal köszönöm a Monori Rendőrkapitányság munkatársainak az eredményes akció végrehajtását!”
A városvezető egy korábbi posztjában a most ismét felhozott rendőrségi akció részleteit is megosztotta. A police.hu beszámolója alapján akkor azt írta, egy olyan 48 éves pilisi férfira csaptak le a rendőrök, aki a gyanú szerint drogterjesztő hálózatot irányított. N. Sándor a feltételes szabadlábra bocsátását követően rövid időn belül újra illegális tevékenységbe kezdett. Főként kristályos anyagot árult Vecsés és Pilis térségében.
A vevők körében jól ismert díler hetente többször értékesített előre porciózott adagokat 5–10 ezer forintért. A nyomozás során hamar egyértelművé vált, hogy N. Sándor volt a hálózat kulcsfigurája. Ő szervezte az átadásokat és tartotta a kapcsolatot a vásárlókkal is.
A gyanúsítottat egy vecsési áruház parkolójában fogták el, miközben három adag tiltott szert adott át F. Norbertnek, aki 10 000 forintot és 2,5 kg fűszerpaprikát adott cserébe. Az elfogásban a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége is közreműködött. A rendőrök nemcsak a dílert és a fogyasztót állították elő, az N. Sándorral a helyszínre érkező ismerősének, Cs. Norbertnek a kezén is kattant a bilincs, mivel a drog terjesztésében ő is aktívan részt vett.
A házkutatások során a hatóságok több mint 2 millió forint készpénzt, egy nagy értékű autót, ékszereket, mobiltelefonokat, digitális mérlegeket és más eszközöket foglaltak le. F. Norberttől lefoglalták az átvett kristályos anyagot, a 10 000 forintot és a fűszerpaprikát is. Cs. Norbert lakásán egy mobiltelefont és több járművet találtak.
A Monori Rendőrkapitányság kábítószer-kereskedelem bűntette miatt nyomoz az előzetes letartóztatásban lévő N. Sándor és a szabadlábon védekező Cs. Norbert ellen, míg F. Norbert ellen kábítószer-fogyasztás miatt indult eljárás – áll a közleményben.
Pilis polgármestere azt állítja, hogy húszmillió forintos vérdíjat tűztek ki a fejére. László Attila a Facebookon számolt be róla, hogy úgy értesült, az életére törhetnek, miután aktív küzdelmet hirdetett a helyi drogkereskedők ellen.
A városvezető azt írta, egy ismerőse hívta fel az információval, amit ő is valakitől hallott. A forrás szerint borsodi vagy más „külsős” bűnözőket bíztak vagy bíznának meg azzal, hogy egyik éjszaka a saját otthonában támadják meg, és tegyék el láb alól. A feltételezett felbujtók úgy gondolják, hogy este már nincsenek mellette testőrök, de László Attila hozzátette: nincs is testőrsége.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elvehetik Mészárosék sztrádabizniszét – Uniós eljárás indul, egy új kormány felbonthatja a szerződéseket
Az unió szerint Mészáros és Szijj cégei számára túl nagy a haszon, túl kicsi a kockázat az autópálya-koncesszióban. Akár az egész szerződés mehet a levesbe.
Korántsem biztos, hogy a Mészáros Lőrinc és Szijj László érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. egészen 2057‑ig fenntarthatja a 2022‑ben elnyert, 35 évre szóló autópálya-koncessziót. A HVG cikke szerint a cég meglepően könnyen elveszítheti a jövedelmező, minimális kockázattal járó megbízást.
A koncessziós szerződés szerint az államnak joga van felmondani a megállapodást, ha az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít, és az Európai Bíróság elmarasztaló ítéletet hoz.
A portál emlékeztet, hogy „az Európai Bizottságnak komoly aggályai vannak, ezért kötelezettségszegési eljárást indított.” A bizottság kifogásolja, hogy a koncesszió 35 éves időtartamának meghatározása és értékének becslése nem volt megalapozott, illetve problémásnak tartják a kialakított struktúrát is.
Úgy látják, a koncessziós rendszerben a cég túl kevés kockázatot vállal, ezért szerintük ez lényegében egy egyszerű közbeszerzés.
Az M1‑es autópályán most indul az újjáépítés és bővítés. Bicskéig 2028 őszére készülnek el, a Concó pihenőhelyig 2029 őszére, és Hegyeshalom felé még később haladnak majd.
Fővállalkozóként a Mészáros és Szíjj érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. végzi az építkezést, közben Mészáros bankja hitelt is nyújt hozzá.
Bár valószínűtlen, hogy a Fidesz‑kormány felmondja a koncessziós szerződést, Magyar Péter már jó előre jelezte: ha a TISZA kormányra kerül, a párt szakértői felülvizsgálják a NER‑korszakban kiosztott állami koncessziókat, és ha szükséges, felbontják a szerződéseket.
Korántsem biztos, hogy a Mészáros Lőrinc és Szijj László érdekeltségébe tartozó MKIF Zrt. egészen 2057‑ig fenntarthatja a 2022‑ben elnyert, 35 évre szóló autópálya-koncessziót. A HVG cikke szerint a cég meglepően könnyen elveszítheti a jövedelmező, minimális kockázattal járó megbízást.
A koncessziós szerződés szerint az államnak joga van felmondani a megállapodást, ha az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít, és az Európai Bíróság elmarasztaló ítéletet hoz.
A portál emlékeztet, hogy „az Európai Bizottságnak komoly aggályai vannak, ezért kötelezettségszegési eljárást indított.” A bizottság kifogásolja, hogy a koncesszió 35 éves időtartamának meghatározása és értékének becslése nem volt megalapozott, illetve problémásnak tartják a kialakított struktúrát is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos a sápi vonatbaleset jelentéséről: Ha ettől nem kellene lemondania egy miniszternek, akkor mitől?
A független honatya dühösen reagált a sápi vonatbaleset hivatalos vizsgálati zárójelentésére. Úgy tűnik, megelőzhető lett volna a tragédia, ha a felújított vonalra felszerelnek egy alapvető biztonsági berendezést.
„A pár hete lezárult vizsgálat hivatalos zárójelentése szerint a sápi vonatszerencsétlenség megelőzhető lett volna, ha a frissen felújított vonalon nem spórolják ki a biztonsági berendezések egyik alapvető részét” - kezdi hétfő reggeli Facebook-posztjátHadházy Ákos, rögtön feltéve a kérdést, „Ha ettől nem kellene lemondania egy közlekedési miniszter, akkor mitől??”
A politikus a 2023-ban történt sápi vonatbaleset nemrég elkészült zárójelentését megosztva felidézi, hogy „egy magánvasút mozdonyvezetője elaludt és emiatt fékezés nélkül meghaladta a tilos jelzőt és hatvannal nekiütközött egy álló személyvonatnak.”
A vétlen mozdonyvezető életveszélyesen megsérült, egy órán át tartott, mire kiszabadították a roncsokból.
A honatya bejegyzése hangsúlyozza, hogy a vizsgálati jelentés két okot nevezett meg: „1) a mozdonyvezető kimerült volt és elaludt 2) bár a Püspökladány-Biharkeresztes vonal felújítását két hónappal a baleset előtt adták át ötven milliárdért (Lőrincék építették, kik mások), az egyik alapvető biztonsági berendezést nem szerelték fel a frissen felújított vonalon!”
Mi az a vonatbefolyásoló rendszer?
A politikus magyarázata szerint „Ennek az ún 'vonatbefolyásoló rendszernek' az a lényege, hogy ha valami miatt a mozdonyvezető meghaladja a tilos jelzést (figyelmetlenség, elalvás, rosszullét), akkor a rendszer vészfékezéssel megállítja a vonatot.” Ehhez szükséges egy jelző melletti jeladó, amit „minden magyar mozdony érzékelni tud és így szükség esetén magától megáll.”
A poszt szerint azonban a biztonsági berendezés a baleset idején ez nem működött, és azóta sem működik, mivel „a minisztérium egyszerűen nem rendelte meg erre a vonalra ezt az egyszerű rendszert.”
„A biztonságon spóroltak”
Hadházy szerint először még a régi jelzőket sem akarták lecserélni, végül ezt megrendelték, „de az úgynevezett vonatbefolyásoló rendszert (EVM-120) már nem, mert spóroltak. A biztonságon.”
A képviselő állítja: a vizsgálati jegyzőkönyv pontosan kiszámolta, hogy ha lett volna ilyen egyszerű biztonsági rendszer, az időben megállította volna a vonatot. A jelentés készítői pedig – Hadházy szerint – értetlenül álltak a döntés előtt.
„Semmilyen kockázatelemzés, számítás nem készült, ami ezt a megmagyarázhatatlan spóroltást indokolta volna.”
A dokumentumokban egyetlen utalás szerepelt arra vonatkozóan, hogy a vonal a jövőben megkapja az egységes európai vonatbefolyásoló rendszert (ETCS).
Ez azonban „a vizsgálók szerint majd 2050 körülre várható, jelenleg tervben sincs”.
A képviselő rámutatott, hogy „a felújítás kezdetekor még nem Lázár volt a miniszter, de az átadáskor és a balesetkor már igen.” A jelentés alapján pedig „közvetlen okozati összefüggés van a minisztérium döntése és a baleset között.”
A politikus megjegyezte: „Az elalvó mozdonyvezetőre letöltendő börtönt kért az ügyészség. Lázár meg röhögve vadászgat továbbra is Batidán.”
A posztban Hadházy kitért arra is, hogy „az Origo tudósított a vizsgálat lezárásáról. Csak éppen egyszerűen elfelejtett írni arról, hogy működő (létező) biztonsági berendezés esetén nem lett volna baleset.”
Újabb probléma a miskolci vonalon
A honatya szerint ugyanazt a fajta jelfeladót spórolták ki a biharkeresztesi vonalon is, mint amiről tegnap a miskolci vonal kapcsán is írt. „Ott a miskolci vonalon nem működik évek óta több jelző jelfeladója. Az egyiknél emiatt (is) nem tudott megállni egy KISS motorvonat, de ott szerencsére nem lett baleset.”
A MÁV erre azzal reagált Hadházynak, hogy „a berendezés működik, de zavarérzékeny. A probléma pontszerű, nem a vonal egészét érinti. A jelfeladás az adott szakasz egy-egy pontján valóban nem azzal a megbízhatósággal működik, ahogy azt a MÁV-csoport megrendelte és elvárja.”
A honatya összegzésképpen megjegyezte: ezek szerint: „a biharkeresztesi vonalon úgy működik a biztonsági rendszer, ahogyan a minisztérium és a MÁV elvárja: sehogy”.
„A pár hete lezárult vizsgálat hivatalos zárójelentése szerint a sápi vonatszerencsétlenség megelőzhető lett volna, ha a frissen felújított vonalon nem spórolják ki a biztonsági berendezések egyik alapvető részét” - kezdi hétfő reggeli Facebook-posztjátHadházy Ákos, rögtön feltéve a kérdést, „Ha ettől nem kellene lemondania egy közlekedési miniszter, akkor mitől??”
A politikus a 2023-ban történt sápi vonatbaleset nemrég elkészült zárójelentését megosztva felidézi, hogy „egy magánvasút mozdonyvezetője elaludt és emiatt fékezés nélkül meghaladta a tilos jelzőt és hatvannal nekiütközött egy álló személyvonatnak.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
