„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László
A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.
„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”
– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.
A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.
Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.
„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”
- fogalmazott a CEU professzora.
Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.
„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”
– mondja.
Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.
Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.
Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Molnár Áron a választás napján: A Fidesz folyamatosan csal, de a változás már nem állítható meg
A színész-aktivista egy személyes hangvételű bejegyzésben idézte fel aktivista pályájának kezdetét és a közös harcokat. A posztban a DE! Akcióközösség munkájára hívta fel a figyelmet, amely szerinte élőben közvetíti a választási visszaéléseket.
A választás napján Molnár Áron színész-aktivista a közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a személyes visszatekintés mellett kemény politikai állításokat fogalmazott meg, és szavazásra buzdított. A posztban felidézte aktivista pályájának kezdetét és köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt küzdött.
„Tominál forgattam le az első klipet, az ‘Ébresztő’-t és Nóri volt, aki már 8 évvel ezelőtt számon kért, hogy miért nem állok bele az egyik NER-es producerbe, aki a Tóth János sorozat producere volt, amiben forgattam” – írta, majd hozzátette, hogy többek között velük harcolt a kezdetektől. „Többek között ők ketten voltak, akikkel az elejétől kezdve küzdöttünk, tüntettünk, tüntetés szerveztünk, videókat és podcasteket készítettünk, a kudarcokban támogattuk egymást és akkor is harcoltunk, amikor teljesen kilátástalan volt a rendszerváltás.”
A személyes hangvételű visszatekintést követően a politikai véleményét is megosztottag. A színész-aktivista szerint
„A Fidesz folyamatosan csal. De ez most már nem állíthatja meg a változást!”
Majd cselekvésre szólította fel a követőit. Azt javasolta, hogy nézzék a DE! Akcióközösség műsorát, amely szerinte komoly visszatartó erővel bír. „Nézzétek a DE! akcióközösség műsorát, ahol élőben közvetítik a választási csalásokat, aminek nagyon komoly visszatartó ereje van. Ők ugyanúgy hősök most! Menjetek szavazni és legyetek részesei a rendszerváltásnak!” – írta posztjában.
A Molnár által említett szervezet a választás napján élő közvetítést indított, ahová önkéntes választási megfigyelőktől érkeztek bejelentések állítólagos visszaélésekről, például Encsről és Miskolcról. A DE! Akcióközösség emellett terepen is aktív volt, Szabolcsban például motoros őrszemekkel igyekeztek megakadályozni a lehetséges csalásokat. A nap folyamán konkrét, videón rögzített esetek is napvilágot láttak, egy riport szerint például Kerepesen tízezer forintos vásárlási utalványokkal próbálták befolyásolni a szavazókat.
Molnár Áron a kampányhajrában arról számolt be, hogy a Facebook 72 órára korlátozta a profilját. A színész szerint ez egy összehangolt támadás része volt a „rendszerváltásért harcoló oldalak” ellen.
A választás napján Molnár Áron színész-aktivista a közösségi oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a személyes visszatekintés mellett kemény politikai állításokat fogalmazott meg, és szavazásra buzdított. A posztban felidézte aktivista pályájának kezdetét és köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt küzdött.
„Tominál forgattam le az első klipet, az ‘Ébresztő’-t és Nóri volt, aki már 8 évvel ezelőtt számon kért, hogy miért nem állok bele az egyik NER-es producerbe, aki a Tóth János sorozat producere volt, amiben forgattam” – írta, majd hozzátette, hogy többek között velük harcolt a kezdetektől. „Többek között ők ketten voltak, akikkel az elejétől kezdve küzdöttünk, tüntettünk, tüntetés szerveztünk, videókat és podcasteket készítettünk, a kudarcokban támogattuk egymást és akkor is harcoltunk, amikor teljesen kilátástalan volt a rendszerváltás.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
55%-kal kétharmad közelében lehet a Tisza, 38%-ot kaphat a Fidesz a 21 Kutatóközpont szerint
Nem exit pollt készítettek, hanem egy felmérést az utolsó napokban. Ha igazuk van, biztos, hogy veszít a Fidesz, és a kétharmad határán billeg a Tisza, emellett a Mi hazánk a parlamentbe jutás közelében van, a pártot ugyanis pont 5 százalékra mérték.
A Telex a YouTube-on közölte a 21 Kutatóközpont április 8 és 11 között készült felmérését, melyet Róna Dániel ismertetett.
Szerintük a legvalószínűbb eredmény így alakul: TISZA Párt - 55%, Fidesz-KDNP - 38%, Mi Hazánk - 5%, DK - 1%, MKKP - 1%
Róna Dániel azt mondta, a mandátumbecslésük alapján a Tiszának 132 képviselője lehet a parlamentben, ami azonban kevés lenne a kétharmadhoz, igaz, nagyon közel van hozzá. A Mi hazánk 5%-os eredménye pedig azt jelenti, hogy a párt a bejutás közelében billeg. Kérdés, hogy ezt hogyan befolyásolta a példátlanul magas részvételi arány.
Ami a számokból egyértelműen látszik: a mérés alapján a Fidesz veszíthet.
Amennyiben a Mi hazánk bejut, Róna Dániel szerint egyharmad alá csökkenhet a fideszes képviselők száma, vagyis a kétharmados kérdésekben döntő szava lenne a Mi hazánknak.
Ugyanakkor fontos jelezni: ez nem a végeredmény, és még csak nem is exit poll, vagyis nem a szavazókerületeknél született mai mérés, hanem egy tegnap befejeződött adatfelvételen alapuló eredmény.
Itt nézheted a beszámolót a választásról készült felmérésről:
A Telex a YouTube-on közölte a 21 Kutatóközpont április 8 és 11 között készült felmérését, melyet Róna Dániel ismertetett.
Szerintük a legvalószínűbb eredmény így alakul: TISZA Párt - 55%, Fidesz-KDNP - 38%, Mi Hazánk - 5%, DK - 1%, MKKP - 1%
Róna Dániel azt mondta, a mandátumbecslésük alapján a Tiszának 132 képviselője lehet a parlamentben, ami azonban kevés lenne a kétharmadhoz, igaz, nagyon közel van hozzá. A Mi hazánk 5%-os eredménye pedig azt jelenti, hogy a párt a bejutás közelében billeg. Kérdés, hogy ezt hogyan befolyásolta a példátlanul magas részvételi arány.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Medián szerint a TISZA Pártnak meglehet a kétharmada, a Mi hazánk nem jut be
A Median utolsó napokban készített felmérése alapján a legvalószínűbb, hogy a Tiszának 135 képviselője lesz a parlamentnen, a Fidesznek pedig 63. Ők arra jutottak, a Mi hazánk nem jut be, így szerintük kétpárti országgyűlés alakulhat.
A Medián a hvg-n közölte a kampány utolsó öt napján készített felmérésük eredményét. A minta a szokásosnál nagyobb volt, majdnem 2300 embert kérdeztek meg.
Eszerint a legvalószínűbb szavazati arány: TISZA Párt - 55,5%, Fidesz - 37,9%, Mi Hazánk - 3,9%, DK - 1,4%, MKKP - 1,3%
Ez azt jelentené, hogy kétpárti parlament alakul, ami a rendszerváltás óta sosem történt meg.
A kétharmaddal kapcsolatban úgy becsülik, meglehet a Tiszának, ugyanis 135 mandátumot tartanak valószínűnek, amit 63 fideszes mandátum és 1 roma nemzetiségi mandátum egészítene ki.
Ugyanakkor a szórást figyelembe véve ez mégsem teljesen biztos, eszerint a Tisza 131-139 helyhez, a Fidesz-KDNP 59-67 helyhez juthat. Az alkotmányozó kétharmadhoz 133 képviselői hely kell.
A Medián a hvg-n közölte a kampány utolsó öt napján készített felmérésük eredményét. A minta a szokásosnál nagyobb volt, majdnem 2300 embert kérdeztek meg.
Eszerint a legvalószínűbb szavazati arány: TISZA Párt - 55,5%, Fidesz - 37,9%, Mi Hazánk - 3,9%, DK - 1,4%, MKKP - 1,3%
Ez azt jelentené, hogy kétpárti parlament alakul, ami a rendszerváltás óta sosem történt meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: A következő országgyűlés felhatalmazása minden korábbinál erősebb lesz
Azt reméljük, a kormánypártok újra felhatalmazást kapnak a kormányzáshoz - mondta. Gulyás abban bízik, hogy megkapják a felhatalmazást a következő négy évre is.
