„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László
A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.
„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”
– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.
A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.
Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.
„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”
- fogalmazott a CEU professzora.
Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.
„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”
– mondja.
Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.
Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.
Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek” - Beszólt a Tisza orvos-képviselőjének Takács Péter, kemény választ kapott
Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselője első parlamenti felszólalásán kapott bekiabálást Takács Péter volt államtitkártól. Az orvos-politikus Facebookon vágott vissza, harmincéves szakmai múltját és a havi 280 órás munkát hangsúlyozva.
Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.
Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy
„ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek”
– írta meg a 24.hu. Az ajkai kórház egykori orvosa posztjában kifejtette, nem érti, harmincéves szakmai múltját hogyan lehet kétségbe vonni.
„Én 30 éven át traumatológusként dolgoztam, sokszor havi 250–280 órát. Ha valaki szerint ezért nem a munkámmal szolgáltam a betegeket, az vagy nem érti az egészségügy működését, vagy nem tudja, mit jelent egy baleseti osztály felelőssége.”
A képviselő különösen érdekesnek nevezte, hogy a kritikát éppen a korábbi egészségügyi államtitkártól kapta, és szakmai múltját is szembeállította a bekiabálóéval. „Én – vele ellentétben – szakvizsgát szereztem, főorvosként dolgoztam, és vállaltam ennek minden terhét” – fogalmazott, majd hozzátette, büszke a közszolgálatban eltöltött éveire.
„Igen, közpénzből fenntartott, állami kórházban dolgoztam. Büszkén vállalom” – írta.
A bejegyzést azzal zárta, hogy az ő teljesítményét három évtizeden át a betegek szolgálatában mérték, nem pedig parlamenti padsorokból. „Én nyugodtan vállalom az összehasonlítást.”
Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.
Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos bíróságra viszi a hatvanpusztai autós incidenst: Az nem lehet, hogy ilyet valaki komolyabb büntetés nélkül megússzon
A volt országgyűlési képviselő pótmagánvádas eljárást indított a hatvanpusztai birtok biztonsági őre ellen. A bíróságtól várja a felelősségre vonást, miután a hatóságok lezárták a nyomozást.
Hadházy Ákos Facebook-posztban közölte, hogy pótmagánvádlóként bíróság elé viszi a tavalyi hatvanpusztai autós incidens ügyét. „Miután a »rendőrség« szerint véletlen baleset történt, két dolog miatt indítottam magánvádlóként a pert” – írta a volt országgyűlési képviselő.
Az egyik indoka, hogy felelősségre vonják az elkövetőt.
„Az nem lehet, hogy ilyet valaki komolyabb büntetés nélkül megússzon. Legalább kapjon egy felfüggesztett börtönt és vegyék el a jogosítványát.”
A másik ok, amiért a per mellett döntött, hogy így talán a háttérre is fény derülhet. A volt képviselő szerint a perrel „lehetne egy kis esély arra, hogy megtudjuk, ki volt a felbujtó.”
A 2025 augusztusában Hatvanpusztán történt ütközés ügyében a bicskei rendőrség tavaly novemberben megszüntette a büntetőeljárást, az esetet „véletlen balesetnek” minősítve. Miután Hadházy panaszát az ügyészség elutasította, a birtok biztonsági őrét 2026 januárjában közlekedési szabálysértés miatt 80 ezer forintra bírságolták, és három hónapra eltiltották a járművezetéstől.
Hadházy Ákos Facebook-posztban közölte, hogy pótmagánvádlóként bíróság elé viszi a tavalyi hatvanpusztai autós incidens ügyét. „Miután a »rendőrség« szerint véletlen baleset történt, két dolog miatt indítottam magánvádlóként a pert” – írta a volt országgyűlési képviselő.
Az egyik indoka, hogy felelősségre vonják az elkövetőt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem fogom tizennégy emelet magasból szemlélni, mi történik a rendőrség mindennapjaiban” – Beiktatták az új országos rendőrfőkapitányt
Mecser Tamás dandártábornok ünnepélyes keretek között átvette az Országos Rendőr-főkapitányság irányítását. Beiktatási beszédében egy olyan testület felépítését ígérte, amelynek presztízse van, és ahová nem kell külön toborozni a jelentkezőket.
A Rendőrségi Igazgatási Központban tartott ünnepélyes állománygyűlésen vette át munkáltatói okmányát Mecser Tamás, az Országos Rendőr-főkapitányság új vezetője Pósfai Gábor belügyminisztertől – írja a police.hu.
Beiktatását követően az új főkapitány arról beszélt, milyen elvek mentén kívánja vezetni a testületet.
„Rajtunk múlik, hogyan alakítjuk mindennapjainkat. Ebben számomra zsinórmértékként három dolog szolgál: tisztesség, emberség és a jogszabály által adott keretek betartása” – fogalmazott Mecser Tamás.
Hangsúlyozta, olyan rendőrséget szeretne, amelynek presztízse és státusza van, és ahová nem kell külön toborozni a jelentkezőket, mert vonzó a hivatás.
Az új vezető egy svájci órához hasonlította a rendőrség szervezetét, ahol minden egyes elemnek tökéletesen kell működnie, mert ha egy alkatrész meghibásodik, az egész gépezet leállhat. Ezzel érzékeltette, hogy a járőrtől a főkapitányig mindenki munkája egyformán létfontosságú.
A főkapitány azt is megígérte, hogy nem fogja „tizennégy emelet magasból szemlélni, mi történik a rendőrség mindennapjaiban”, ezzel a terepközeli, gyakorlatias vezetésre utalt.
A rendezvényen Pósfai Gábor belügyminiszter is felszólalt, aki „ízig-vérig nyomozónak” nevezte Mecser Tamást.
A miniszter kijelentette, hogy minden támogatást megad a következő időszak rendőrségi reformjához, és feladatként szabta meg a rendőri állomány megbecsülésének visszaállítását, a munkafeltételek javítását, az elvándorlás megállítását, valamint az alulról jövő kezdeményezések támogatását.
Hétfőn lépett hatályba az új országos rendőrfőkapitány megbízása, miután a miniszterelnök – a belügyminiszter előterjesztésére – Mecser Tamást nevezte ki az Országos Rendőr-főkapitányság élére. A hivatalos döntést megelőzően, múlt szerdán több lap is megírta a korábbi vezető, Balogh János felmentését.
A Rendőrségi Igazgatási Központban tartott ünnepélyes állománygyűlésen vette át munkáltatói okmányát Mecser Tamás, az Országos Rendőr-főkapitányság új vezetője Pósfai Gábor belügyminisztertől – írja a police.hu.
Beiktatását követően az új főkapitány arról beszélt, milyen elvek mentén kívánja vezetni a testületet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabó Bence elindította a visszaszerelését, újra hivatásos rendőr szeretne lenni
A volt rendőrszázados egy Instagram-posztban közölte, hogy elindította a hivatásos állományba való visszatérését. Azt már korábban jelezte, hogy szívesen foglalkozna politikai okokból félretett ügyekkel.
„Lehetek még Százados úr?” – kérdezte egy Instagram-posztban Szabó Bence, amelyben bejelentette:
elindította a visszaszerelését, mert újra rendőr szeretne lenni.
„Szeretném újra hivatásosként szolgálni a hazámat”
– írta. Jelezte azonban azt is, hogy még továbbra is húzódik a távozásával kapcsolatos jogvita, ami azután alakult ki, hogy márciusban hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség.
A volt rendőrszázados azután vált országosan ismertté, hogy a választási kampány idején a Telexnek adott interjújában arcát és nevét is vállalva beszélt annak a nyomozásnak a részleteiről, amelyről a Direkt36 számolt be. Az oknyomozó cikk szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokat is felhasználva, a nyomozókat gyermekpornográfia gyanújával lényegében ráküldték két olyan informatikusra, akik a Tisza Pártnak dolgoztak.
A volt százados korábban maga is beszélt arról, hogy szívesen foglalkozna politikai okokból félretett ügyekkel, különösen a vagyonvisszaszerzés területén, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott:
„Viszket a tenyerem, hogy csinálhassam végre ezt a munkát”.
Pósfai Gábor belügyminiszter jelezte, a pályát korábban elhagyó rendőrök részére biztosítani kell a hivatásos állományba való visszatérés lehetőségét. Szabó szerint ezt a lehetőséget az előző vezetés korlátozta. A posztjából az is kiderül, hogy a szolgálati jogviszonya megszüntetése miatt indított munkaügyi pert a rendőrség ellen, és ez az eljárás továbbra is folyamatban van.
