„Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás” – mondja a különadóról Csaba László
A Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, minden bizonnyal próba-szerencse alapon.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
A közgazdászprofesszor szerint az első öt hónap adatai alapján a kormányzat rendkívüli módon túlköltekezett, a választási évhez képest is. Az éves hiány nagyjából négyötödét hozták össze az év első öt hónapjában, ez kiugróan nagy arány.
„Ezt nem lehet így hagyni. Ilyenkor két lépés adja magát. Az egyik az olyan nagy presztízsprojektek elhalasztása, mint Paks 2, a Fudan Egyetem vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal. Önmagában ez is kevés, hiszen ez mindössze képzetes megtakarítást jelent. Attól, hogy nem utazom el Honoluluba, a családom számára ez nem jelent valódi költségcsökkenést. A másik pedig az, hogy bevételeket kell teremteni azon összegek felett, amelyek már a költségvetésben szerepelnek”
– mondta Csaba László, aki szerint az Orbán-kormányok idején többször előfordult, hogy azt mondták: egyes területeken aránytalanul nagy nyereség képződik, innen kell elvonni, mert itt van miből.
A közgazdász szerint a különadókat nagy valószínűséggel a Pénzügyminisztérium apparátusa gondolta ki, valószínűleg próba-szerencse alapon, azt figyelve, hogy hogyan reagálnak az érintett cégek.
Csaba László szerint azonban az olyan szektoroknál, mint például a kereskedelem, az érintett cégek nem tudnak egy-egy barátságtalan lépés miatt csak úgy kivonulni a piacról.
„Nem lehet azt csinálni, hogy jön egy adó, és gyorsan mindent becsukunk. De azt sem lehet gondolni, hogy ennek nem lesz semmilyen hatása, ha nem is azonnali. Aki végigmegy Budapesten, láthatja, hogy hány bezárt bankfiók van. Ég a ház, és nem gondolkodtak azon, hogy egy ilyen beavatkozás kettő vagy öt év múlva milyen következménnyel járhat. Nem gondolkodtak azon, amin például egy közgazdász igen, hogy mindez hogyan befolyásolja a források elosztását, azok hatékony felhasználását a munkaerőtől a nyersanyagokig? Most azonnal kellett bevételt teremteni, és mindössze azt mérlegelhették, hogy mik azok a területek, ahol nem tudják könnyen és gyorsan lehúzni a rolót”
- fogalmazott a CEU professzora.
Csaba László szerint az első, a lakosságot rövid távon is érintő lépés a plusz terhek az árakba való beépítése lehet.
„Először értelemszerűen megemelik az árakat, aztán kiderül, hogy ez segít-e. Nem akarok vészmadár lenni, de ha valaki Budapest belvárosában sétál, maga is láthatja a rengeteg üres üzlethelyiséget. Az ukrajnai háború miatt amúgy is jelentős bizonytalanság van, előtte pedig a koronavírus miatt volt. Ha egy meglévő piaci bizonytalanságot a kormányzati politika tovább súlyosbít, sokan dönthetnek úgy, hogy nem, vagy nem itthon vállalkoznak. A rövidtávú és a hosszútávú gondolkodás konfliktusát láthatjuk”
– mondja.
Azzal kapcsolatban, hogy lehet-e megszorításnak hívni azt intézkedést, úgy fogalmazott: „Nagyon jól szórakoztam, amikor 2011-12 táján először visszajött, hogy vannak tiltott kifejezések. A nyolcvanas években a válság és az infláció szavakat nem volt szabad használni, most a megszorítás szót nem szabad.
Lehet, hogy ez cinikus álláspont, de szerintem mindegy, hogy ezt a dolgot minek hívjuk. Hívhatjuk fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak. Ahogyan említettem, a jelenlegi költségvetési helyzetben nem elég leállítani, elhalasztani a presztízsberuházásokat, növelni kell a folyó bevételeket. Hívhatjuk ezt költségvetési fegyelemnek, de ugyanazt jelenti, mint a megszorítás: a kiadások csökkentését és a bevételek növelését”.
Csaba László szerint a költségvetési fegyelem érthető lépés, ugyanakkor veszélyesnek tartja az olyan átgondolatlan gazdaságpolitikát, amely elbizonytalaníthatja.
Mint azt mi is megírtuk, a kormány több nagy cégre különadót vezet be. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte: a biztosítói szektorban 50 milliárd forintot, az energiaszektorban 300 milliárdot, a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot, telekommunikációs cégektől 40 milliárdot, a légitársaságoktól 30 milliárdot, míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot vonna el a kormány.
Dr. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtan professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 2010 és 2012 között tanácsaival segítette Orbán Viktort, az rtl.hu-nak beszélt arról, hogy egyáltalán nem lepődött meg a miniszterelnök szerdai bejelentésén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rendkívüli: Sulyok Tamást és Polt Pétert eltávolítják hivatalukból a 17. Alaptörvény-módosítással, és új alkotmány lesz
Magyar Péter a parlament ülésén bejelentette, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása mellett benyújtják az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az „Orbán-bábokat”. Sulyok Tamást és Polt Pétert már közvetlenül ezzel menesztik, a bíróságok függetlenítésével pedig a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetője is távozhat.
Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.
A 17. alkotmánymódosítással
kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.
Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.
Az Alaptörvény-módosítás keretében lehetővé teszik, hogy az alkotmánybírák saját maguk választhassanak elnököt.
A 70 évet betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnik, köztük Polt Péter AB-elnöké is, „és ezzel a mentelmi joga is” - fűzte hozzá.
Megerősítik a bírói önigazgatást. A bírók a módosítás értelmében visszahívhatják a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, ha kétharmaduk így dönt.
Változik a Kúria elnökének megválasztásának szabálya is. Nem az Országgyűlés, hanem a bírók fogják jelölni a három legtöbb szavazatot kapó indulót, akit ezután a köztársasági elnök döntésével a parlament nevez ki.
Magyar Pétr ezután arról beszélt, hogy
a 17. módosításban javaslatot tesznek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására, hogy az Orbán-rendszerhez hasonló „maffiarendszer” többé ne épülhessen ki.
Azt is elmondta, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői 24 órás rendőri védelem alatt fognak állni, mert tudják, hogy a „maffia nem adja könnyen magát”. Szerinte ez egy maffia és korrupcióellenes szuperhatóság lesz, nem egy sóhivatal. A hivatal az országgyűlésnek tartozik elszámolással, és a kormánytól teljesen független lesz.
Majd volt feleségét, Varga Juditot idézte ismét: „ez egy maffia, amiből nem lehet kiszállni”. Magyar szerint az egyetlen választható út, ha az ország egy nemzetként száll szembe az országot kifosztó bűnözőkkel.
„Senki ne várjon csodát egyik napról a másikra” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez egy hosszú küzdelem lesz. Úgy véli, valódi nyomozásra, igazságszolgáltatásra, gyorsabb eljárásokra és szakemberekre van szükség. Azt ígérte a kormány ehhez minden pénzügyi és más segítséget megad.
Azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy egyenként, név szerint mondják ki, a magyar Cosa Nostra, vagy a magyar emberek oldalán állnak-e.
Szerinte aki az Alaptörvény-módosítást, vagy a nemzeti vagyon visszaszerzésére vonatkozó csomagot nem támogatja, az a maffiát támogatja.
Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.
A 17. alkotmánymódosítással
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Aki közvagyonból gazdagodott meg, készítse össze a papírjait, és kezdje gyártani a magyarázatokat
A miniszterelnök parlamenti beszédében többek közt Lázár Jánost és Szijjártó Pétert is megemlítette, amikor a közvagyonból meggazdagodottaknak üzent a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal felállítása kapcsán.
Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásban jelentette be, hogy olyan maffia-ellenes és korrupció-ellenes szuperhatóságot hoznak létre a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatallal, amelynek egyetlen mércéje és feladata a magyarok vagyonának törvényes védelme lesz.
„Nem fogja érdekelni [a hivatalt], hogy ki milyen párthoz tartozik. Nem fogja érdekelni, ki milyen tisztséget visel vagy viselt. Nem fogja érdekelni, ki milyen befolyással vagy képzeld befolyással rendelkezik. Egyetlen kérdés fogja érdekelni. Hová került a magyar emberek vagyona? Kik döntöttek róla? Kik részesültek belőle? Milyen jogcímen és hol van? Ezért
azt tanácsolom mindenkinek, aki az elmúlt évtizedekben közvagyon felett rendelkezett, közvagyon sorsáról döntött, vagy közvagyonból gazdagodott meg – legyen az magyar vagy uniós pénz –, hogy kezdje el összerendezni a papírjait, a szerződéseit, és kezdje el gyártani a magyarázatokat
– fogalmazott Magyar Péter, aki ezt követően Lázár János, Pócs János, Kocsis Máté, Zsigó Róbert, Orbán Balázs és Szijjártó Péter nevét is megemlítette.
Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásban jelentette be, hogy olyan maffia-ellenes és korrupció-ellenes szuperhatóságot hoznak létre a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatallal, amelynek egyetlen mércéje és feladata a magyarok vagyonának törvényes védelme lesz.
„Nem fogja érdekelni [a hivatalt], hogy ki milyen párthoz tartozik. Nem fogja érdekelni, ki milyen tisztséget visel vagy viselt. Nem fogja érdekelni, ki milyen befolyással vagy képzeld befolyással rendelkezik. Egyetlen kérdés fogja érdekelni. Hová került a magyar emberek vagyona? Kik döntöttek róla? Kik részesültek belőle? Milyen jogcímen és hol van? Ezért
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Különleges, 24 órás rendőri védelmet kapnak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Visszaszerzési Hivatal vezetői
A miniszterelnök a parlament ülésén beszélt a vagyonvisszaszerzési hivatalról, amelyben a legjobb szakemberekre lesz szükség. Azt mondta, tudják, hogy ahogy eddig, úgy a jövőben is fognak fenyegetéseket kapni.
Magyar Péter miniszterelnök hétfői beszédében bejelentette: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Visszaszerzési Hivatal elnöke és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt fog állni a nap 24 órájában.
„Eddig is kaptunk fenyegetéseket, most is kapunk fenyegetéseket, és tudjuk, hogy fogunk is kapni fenyegetéseket”
- fogalmazott a kormányfő.
Magyar Péter szerint a magyar állam kifosztása mögött ügyvédek, könyvelők, pénzügyi szakemberek, politikai végrehajtók, bábok és janicsárok egész hálózata áll. Ezért
az ország legjobb szakembereire van szükség az új hivatalban is a maffia felszámolására.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a magyar ügyészek és rendőrök mostantól szabadon, esküjükhöz híven végezhetik a munkájukat, és az az elvárás, hogy az eddigieknél szigorúbban tegyék a dolgukat.
Ahogy arról beszámoltunk, Magyar Péter beszédében bejelentette, hogy hogy elindítják az ún. „Tisztítótűz-műveletet”, ami egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, célja pedig Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról. Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Szerinte, ahogy a maffiahálózat sem egyik napról a másikra épült ki, így megszabadulni tőle sem lesz rövid idő.
Magyar azt reméli, hogy június 22. lesz az a D-day, amikor a magyar társadalom partra száll, saját kezébe veszi sorsát, ami után az emberek már nem csak legyinteni fognak a politikusbűnözők elleni fellépések miatt.
Magyar Péter miniszterelnök hétfői beszédében bejelentette: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Visszaszerzési Hivatal elnöke és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt fog állni a nap 24 órájában.
„Eddig is kaptunk fenyegetéseket, most is kapunk fenyegetéseket, és tudjuk, hogy fogunk is kapni fenyegetéseket”
- fogalmazott a kormányfő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez Fidesz 2.0! Nem erre adtunk felhatalmazást!”– Országos bezárásra készülnek a független benzinkutak
A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) egynapos figyelmeztető bezárást hirdetett, mert a kormány nem fizeti ki a megígért kompenzációt. Az érdekképviselet szerint a hatóságiár-rendszer eddig 7,5-8 milliárd forint kárt okozott a kisvállalkozásoknak.
Országos figyelmeztető bezárást hirdetnek június 26-ra a független benzinkutak, miután állításuk szerint a Tisza-kormány nem akarja végrehajtani azt a támogatási programot, amelyet a Fidesz-kormány a károk enyhítésére hozott létre. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint a márciusban bevezetett védettár-rendszer eddig 7,5–8 milliárd forint veszteséget okozott a magyar családi tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak – derül ki a szövetség közleményéből, amely a Holtankoljak.hu Facebook-oldalán jelent meg. A tiltakozásukban kifejtették,
nem tűrhetik, hogy veszteséges működésre kényszerítsék őket, semmibe véve a tulajdonhoz és a szabad vállalkozáshoz fűződő alkotmányos jogaikat.
A szövetség amiatt is tiltakozik, hogy a Tisza-kormány legújabb törvényjavaslata szerint a kereskedelempolitikáért felelős miniszter bármikor visszavezethetné a hatósági üzemanyagárat piaci sokkok vagy indokolatlan áremelkedések esetén. Nehezményezik, hogy egyetlen ember szubjektív döntésére bíznák több ezer magyar család megélhetését. A szervezet szerint a javaslat nem törődik az alapvető jogbiztonsággal sem.
„Ez nem demokrácia, ez nem Európa, ez nem jogállam, ez FIDESZ 2.0! Nem erre adtunk felhatalmazást!” – zárta közleményét az FBSZ.
A piaci folyamatok közben éppen a benzinárstop ellen dolgoznak.
Hétfőn a 95-ös benzin piaci átlagára 590 forint, a gázolajé 611 forint volt, ami már alacsonyabb a még érvényes 595, illetve 615 forintos védett áraknál.
A nagykereskedelmi árak kedden nem változnak, miután a múlt héten a kedvezőbb nemzetközi olajpiaci folyamatok és a forintárfolyam miatt a Mol több lépésben, összességében jelentősen csökkentette azokat.
Június közepén a nemzetközi olajár-esés és a forint erősödése miatt a Mol több lépcsőben csökkentette a nagykereskedelmi árakat. Ennek eredményeként a piaci átlagárak a hét végére több helyen a védett szint alá csúsztak, amire reagálva a kormány jelezte: kezdeményezi a védett ár kivezetését. Ezzel párhuzamosan nyújtották be azt a törvényjavaslatot, amely válsághelyzetben széles miniszteri felhatalmazást adna a hatósági árak gyors visszahozatalára. A lépést az ellenzéki Fidesz „súlyos tévedésnek” nevezte.
Országos figyelmeztető bezárást hirdetnek június 26-ra a független benzinkutak, miután állításuk szerint a Tisza-kormány nem akarja végrehajtani azt a támogatási programot, amelyet a Fidesz-kormány a károk enyhítésére hozott létre. A Független Benzinkutak Szövetsége szerint a márciusban bevezetett védettár-rendszer eddig 7,5–8 milliárd forint veszteséget okozott a magyar családi tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak – derül ki a szövetség közleményéből, amely a Holtankoljak.hu Facebook-oldalán jelent meg. A tiltakozásukban kifejtették,
nem tűrhetik, hogy veszteséges működésre kényszerítsék őket, semmibe véve a tulajdonhoz és a szabad vállalkozáshoz fűződő alkotmányos jogaikat.
A szövetség amiatt is tiltakozik, hogy a Tisza-kormány legújabb törvényjavaslata szerint a kereskedelempolitikáért felelős miniszter bármikor visszavezethetné a hatósági üzemanyagárat piaci sokkok vagy indokolatlan áremelkedések esetén. Nehezményezik, hogy egyetlen ember szubjektív döntésére bíznák több ezer magyar család megélhetését. A szervezet szerint a javaslat nem törődik az alapvető jogbiztonsággal sem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
