prcikk: Hivatalos: Varga Judit lesz a Fidesz EP-listavezetője | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Hivatalos: Varga Judit lesz a Fidesz EP-listavezetője

Az már biztos, hogy az igazságügyi miniszter aktív szerepet fog vállalni az európai kampányban, és a konzervatív erők megerősödéséért fog dolgozni.


A 2024-es EP-választásokon Varga Judit igazságügyi miniszter fogja vezetni a Fidesz–KDNP európai parlamenti listáját - tudta meg a Magyar Nemzet.

A lap emlékeztet rá, hogy a miniszter jelenleg a 2024 második felében esedékes uniós elnökség szervezésén dolgozik, eszerint új feladatot kap a közeljövőben. A Magyar Nemzetnek kormányközeli források megerősítették, hogy

Varga Judit aktív szerepet fog vállalni az európai kampányban, és a konzervatív erők megerősödéséért fog dolgozni.

A miniszter korábban már többször kinyilvánította, hogy jobboldali fordulatot vár a jövő évi EP-választásoktól.

Varga Judit múlt héten részt vett az Európa-ügyi miniszterek informális tanácsülésén, ahol napirenden volt Ukrajna, Moldova és Grúzia uniós csatlakozásának a kérdése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Olyan számokat látok, hogy nem akarom elhinni” – tiszás forrás a belső mérésekről
A Tisza Párt belső köreiben már a kétharmados győzelem lehetőségéről beszélnek a választások hajrájában. Egyes kulcsfontosságú körzetekben 15-25 százalékpontos előnyt mérnek.


A Tisza Párt belső köreiben már a kétharmados győzelem lehetőségéről suttognak a kampány hajrájában, miközben a választási visszaélések megakadályozására civil „fürkészekkel” és egy országos irányítóközponttal, vagyis „war roommal” készülnek. A 444 vasárnapi, több belső forrásra hivatkozó cikke szerint a pártban az elmúlt két hétben érezhető hangulatváltozásról számoltak be, és úgy látják, „nyílik az olló” a Fidesszel szemben. Egy, a párt belső közvélemény-kutatásait ismerő forrásuk szerint a győzelemhez szükséges választókerületekben jelentős előnyöket mérnek.

„Olyan számokat látok, hogy nem akarom elhinni. 15-20-25 százalékokkal vezetünk azokban a választókerületekben, amelyeket mindenképpen meg kell nyernünk a többséghez”

– mondta a forrás. A párt a kampányzáró eseményét április 11-én tartja Debrecenben.

A terepen dolgozó aktivisták szerint a változás szele a Tisza számára hagyományosan nehezebbnek tartott észak-magyarországi régiót is elérte. Itt élők arról számoltak be, hogy a helyi roma közösségekben hirtelen megosztottság jelent meg. „Kialakult két tábor, a fideszes és a tiszás frakció, amit eddig nem láttunk” – fogalmazott egy helyi kampányban dolgozó forrás.

Egy másik, szintén aprófalvas, nagyszámú roma lakossággal rendelkező körzetben dolgozó tiszás arról beszélt, hogy míg korábban a helyi vezetők jellemzően anyagi támogatást kértek, a közelmúltban ez megváltozott.

„Mostmár nem kérnek mást, csak munkát”

– magyarázta.

A szavazatok tisztaságának védelmére a párt tudatosan készül, amihez „A szavazat ára” című dokumentumfilm is inspirációt adott. Listát vezettek azokról a szavazókörökről, ahol a leginkább tartanak a szavazatvásárlástól, és ezekbe a körzetekbe „fürkészeket” toboroznak.

A párton belüli hangulat egyszerre optimista és óvatos. Bár Magyar Péter nyíltan beszél a kétharmados felhatalmazásról, a háttérben ezt a szót inkább csak suttogva használják. Egyik forrásuk szerint a győzelem akkor reális, „ha az emberek elhiszik, hogy tényleg megtörténhet, és a győzteshez húznak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz hosszú posztban üzent a katonáknak
A korábbi parancsnok vasárnap a közösségi oldalán fejtette ki gondolatait a modern katonai etikáról és a bajtársiasságról. Bejegyzésében a morális bátorságot a hivatás legmagasabb rendű erényének nevezi.


Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa és korábbi vezérkari főnök vasárnap a Facebookon tett közzé egy hosszabb bejegyzést a katonai hivatásról és a morális bátorságról. A volt parancsnok szerint a hivatás magva egy olyan belső tartás, amely egyszerre köt a bajtársakhoz, a hazához, az eskühöz és a lelkiismerethez.

Bejegyzésében úgy fogalmaz: „A fizikai bátorság látványos. A morális bátorság csendes. A fizikai bátorság percekben mérhető. A morális bátorság évek alatt érlelődik. A fizikai bátorság a testet kockáztatja. A morális bátorság a sorsot.” Ruszin-Szendi állítja, a modern katonai etika szerint a morális bátorság a hivatás legmagasabb rendű erénye, mert az önazonosságról szól, arról, hogy az ember képes-e hű maradni ahhoz, amit a tükörben lát, amikor leveti az egyenruhát.

A politikus szerint a 21. század katonája már nem egyszerű végrehajtó, hanem gondolkodó ember, aki érti a saját felelősségét is. Úgy véli, a modern katonai etika kimondja, hogy a lojalitás nem személyekhez, hanem értékekhez, a hűség pedig nem a hatalomhoz, hanem a hivatáshoz köt.

„A professzionális katona nem csak azt kérdezi: Mit kell tennem? Hanem azt is: Mi a helyes? Ez a kettős kérdés teszi emberivé a hivatást. És ez a kettős kérdés teszi nehézzé is”

– írja.

A bajtársiasságot a hivatás egyik legkeményebb törvényének nevezi, amely nemcsak a harctéren érvényes. „A morális bátorság egyik legmélyebb formája éppen ez: kiállni azokért, akik nem szólhatnak. Aki ezt megteszi, az nem a rendszer ellen cselekszik, hanem a hivatás mellett. Nem a felettesei ellen, hanem a bajtársaiért. Nem a rend ellen, hanem az igazságért.”

Ruszin-Szendi szerint a morális bátorság ott kezdődik, ahol a parancs és a lelkiismeret nem ugyanabba az irányba mutat. Ilyenkor a professzionális katona nem lázad vagy politizál, hanem jelzi, hogy valami nincs rendben, ami szerinte nem engedetlenség, hanem kötelesség. Azt is hozzáteszi, hogy míg a fizikai bátorság jutalma gyakran elismerés, a morális bátorságé sokszor csend és retorzió. Mint írja, a hadsereg egy intézmény, de a hivatás az emberben él, és a morális bátorság a hivatás őrzése, nem pedig politikai aktus.

„A katona arra esküszik, hogy parancsot teljesít. De arra is, hogy a hazát védi. És arra is, hogy a bajtársait nem hagyja hátra. És arra is, hogy a hivatás becsületét megőrzi. Amikor ezek a kötelességek egy irányba mutatnak, a hivatás egyszerű. Amikor nem, akkor válik igazán nehézzé”

– áll a bejegyzésben, amely szerint a morális bátorság a hivatás beteljesítése. Posztját a következő mondattal zárta: „Senkit nem hagyunk hátra!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vučić: „Hatalmas pusztító erejű robbanószert találtak” a magyar határnál
Szerb sajtóértesülések szerint a leletet a Magyarkanizsától délnyugatra fekvő Velebitnél találták meg. A helyszínen drónokat, nyomkövető kutyákat és helikoptereket is bevetnek a hatóságok.


Hatalmas pusztító erejű robbanóanyagot és a robbantáshoz szükséges gyújtószerkezeteket találtak a szerb-magyar gázvezeték közelében, a vajdasági Magyarkanizsa térségében. A vasárnap reggeli bejelentést követően nagyszabású rendőrségi és katonai akció kezdődött a helyszínen, a levegőből helikopterek is pásztázzák a területet, miközben több utat lezártak a forgalom elől, írja a hirado.hu.

A hírt Aleksandar Vučić szerb elnök közölte, aki a hirado.hu beszámolója szerint telefonon tájékoztatta Orbán Viktort. „Épp most fejeztem be a telefonbeszélgetést Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, amelynek során tájékoztattam őt a szerbiai és magyarországi gázvezetékeket összekötő kritikus gázinfrastruktúrát fenyegető veszélyre vonatkozó, katonai és rendőri hatóságaink által lefolytatott nyomozás első eredményeiről” – közölte a szerb elnök.

A szerb elnök hozzátette, hogy egységeik komoly fenyegetést jelentő eszközökre bukkantak.

„Egységeink hatalmas pusztító erejű robbanószert és a robbantáshoz szükséges gyújtószerkezeteket találtak”

– fogalmazott Vučić. A Srbja Danas nevű szerb lap szerint a vizsgálat részeként eddig két, robbanóanyagokkal teli hátizsákot találtak néhány száz méterre a gázvezetéktől, a Magyarkanizsától délnyugatra fekvő Velebitnél.

A bejelentést követően a szerb hatóságok lezárták Magyarkanizsa és környékének több útját, köztük az Oromhegyes–Ilonafalu és az Ilonafalu–Velebit közötti szakaszt. A szabadkai felső ügyészség jóváhagyásával a bűnügyi rendőrség, a katonai rendészet és a hadsereg alakulatai nagyszabású terepkutatásba kezdtek. A földi egységek munkáját drónokkal, nyomkövető kutyákkal, hőkamerákkal és tűzszerész csoportokkal segítik, a műveleteket pedig helikopterekről koordinálják.

A szerb-magyar gázvezeték a Török Áramlat földgázvezeték-rendszer része, amely Oroszországból a Fekete-tenger alatt, Törökországon keresztül szállít földgázt Dél- és Közép-Európába, így Magyarország energiaellátásában is kulcsszerepet játszik. Aleksandar Vučić jelezte, folyamatosan tájékoztatja majd a magyar felet a nyomozás alakulásáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egyetlen dologtól függ, hogy 1000 forint lesz-e a benzin, és ez nem az orosz olaj
A drasztikus áremelkedés kockázata a globális olajpiacoktól, elsősorban a közel-keleti háborús helyzettől függ. Az ország ellátása az Adria-vezetéken biztosított, így az árakat a világpiac diktálja.


Bár a kormány az ukránokat teszi felelőssé a drágulásért, az ezer forintos benzin réme valójában a Hormuzi-szoros körüli háborús feszültségek miatt lebeg a magyar autósok feje felett. Az iráni háború miatt megugrott energiaárak kezelésére az Európai Unió több pénzügyminisztere uniós szintű extraprofit-adót sürget az energiavállalatokra. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa jelezte, a háború lezárulta után sem várható az alacsonyabb árszintek gyors visszatérése, ezért intézkedéscsomagot készítenek a lakosság és a vállalkozások védelmére.

A hazai üzemanyagpiaci feszültség azzal kezdődött, hogy január vége óta akadozik a kőolajszállítás a Barátság-vezetéken. A kormány ukrán zsarolásról beszél, a miniszterelnök szerint „az ukránok megtámadtak bennünket, most még csak a gazdaságunkat vették célba, hiszen ha nincs kőolaj a Barátság-vezetéken keresztül, akkor abból gazdasági káosz lesz.” A kormány válaszul részlegesen felszabadította a stratégiai kőolajtartalékot. Eközben márciusban a Mol és a horvát Janaf elindította az Adria-vezeték több hónapos kapacitástesztjét, hogy bizonyítsák, a Dunai Finomító biztonságosan ellátható a tengeri útvonalról is. A helyzetet árnyalja, hogy a százhalombattai finomító egy tavaly októberi tűz miatt eleve csökkentett kapacitással működik, a teljes helyreállítást a vállalat az év harmadik negyedévére ígéri.

Gazdasági káosz a Barátság-vezeték leállása miatt biztosan nem lesz – írta a G7. Az Adria-vezetéken keresztül ugyanis biztosítható a Dunai Finomító kőolajellátása, különösen, hogy a finomító a már említett tűzkár miatt amúgy sem tudna teljes kapacitáson működni. A stratégiai készlet felszabadítása rövid távon enyhíti a nyomást, de a készletek későbbi, vélhetően magasabb világpiaci áron történő visszatöltése drágulást hozhat.

A magyarországi üzemanyagárakat nem az orosz kőolaj ára, hanem a nemzetközi jegyzésárak határozzák meg. A Mol nem a költségei, hanem a világpiaci árak alapján áraz, így az olcsóbb orosz nyersolaj eddig elsősorban a cég profitját növelte, nem a fogyasztói árakat csökkentette.

Ha a Mol drágább, nem orosz kőolajat dolgoz fel, az a profitját csökkenti, a kútárakat viszont a világpiaci trendek, jelenleg leginkább az iráni háború miatti kockázati felár mozgatja. A Mol egyébként egy közgyűlési dokumentuma szerint elkötelezett a kőolaj diverzifikációs programja mellett, amelynek keretében már több mint 15 alternatív kőolajtípust teszteltek.

A kormány a helyzetet politikai nyomásgyakorlásra használja: Orbán Viktor jelezte, Magyarország addig nem hajlandó továbblépni uniós döntésekben, amíg garanciákat nem kap arra, hogy hasonló helyzet a jövőben nem fordulhat elő. „Újabb fenyegető levelet kaptunk az Európai Bizottságtól. A brüsszeliek most azt követelik, hogy ne adjuk olcsóbban az üzemanyagot a magyaroknak, mint a külföldieknek” – nyilatkozta a miniszterelnök.

Szakértői elemzések szerint ugyanakkor a magas hazai üzemanyagárak mögött nem az orosz olaj hiánya, hanem a nemzetközi jegyzésárak követése, a magas árrés és az adótartalom áll.

Hosszabb távon az orosz energiától való függés amúgy is megszűnik, egy érvényes uniós rendelet szerint 2027 őszétől már a hosszú távú szerződések alapján sem lehet orosz földgázt importálni az EU-ba.

Az ezer forintos benzinár tehát nem az orosz olaj esetleges hiánya, hanem egy súlyosbodó közel-keleti konfliktus esetén válhat valósággá.

Az ellátásbiztonságot a csökkentett kapacitáson működő Dunai Finomító helyreállítása és az Adria-vezeték jelenti, az árakat pedig a világpiac, nem pedig a Barátság-vezeték állapota diktálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET: