News here
hirdetés

HÍREK

Hivatali vesztegetéssel gyanúsítják az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát

Völner Pál a gyanú szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Mentelmi jogának felfüggesztését kéri a legfőbb ügyészség

Link másolása

hirdetés

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél dr. Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére - írja az ügyészség honlapja.

A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban

megalapozott gyanú merült fel arra, hogy dr. Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.

A politikus a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.

Azt írják, hogy a fideszes országgyűlés képviselő cselekménye "vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti".

A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta dr. Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

A büntetőeljárás lefolytatására csak a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.

hirdetés

Völner Pál neve a Pegasus-botrány kapcsán is felmerült korábban, Varga Judit nyilatkozta azt, hogy ezekre a "szakmai kérdésekre" igazságügyi miniszterként semmilyen rálátása nincsen, ő a jogszabályok betartásáért felel, nem azért, hogy milyen szakmai tartalom kerül az asztalukra. Varga Judit szerint az engedélyek megadása vagy éppen megtagadása ki van szervezve, Völner Pál államtitkár hatáskörébe tartozik mindez. Völner - ha valóban ő szignált mindent - ráadásul idén július 19-ig közel ezer engedélyt írt alá, vagyis a munkanapok számával leosztva naponta hetet.

A korrupciós ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes.

Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll - derül ki a közleményből.

Szombaton Hadházy Ákos független képviselő a közösségi oldalán írt arról, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a Bírósági végrehajtói kar elnöke ellen nyomoz. Kormánytagot érintő hivatali vesztegetés, vesztegetés elfogadása vagy befolyás vásárlása gyanú miatt indult vizsgálat. A politikus korábban Polt Péter főügyészt kérdézte a témában, de akkor megtagadták a választ. Az 24.hu korábbi írása emlékeztet rá, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is tudott az ügyről, mikor úgy fogalmazott: "valamilyen korrupciós ügy miatt" tartóztathatták le Schadlt.

A kormány.hu adatai szerint Dr. Völner Pál 2010 óta egyéni országgyűlési képviselő. Ekkor nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkárává. 2014 és 2015 között az Országgyűlés Gazdasági bizottságának alelnöke volt, 2015-től 2018-ig pedig Komárom-Esztergom megye fejlesztési biztosa. 2015-től az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára.

A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség Komárom-Esztergom megyei szervezetének 2006-tól, az esztergomi szervezetének pedig 2015-től az elnöke. A Magyar Hajózási Országos Szövetséget szintén 2015-től vezeti elnökként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Megpróbálták Putyint megölni, de túlélte a merényletet
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint az eset két hónapja történhetett, de nem Ukrajna, hanem feltehetően orosz belső körök szervezhették meg a merényletet.

Link másolása

hirdetés
Vlagyimir Putyin orosz elnök túlélt egy merényletet, amelyet nem sokkal Ukrajna megszállása után követtek el ellene

– közölte az ukrán katonai hírszerzés vezető tisztviselője.

Kyrylo Budanov az Ukrayinska Pravda című ukrán lapnak elmondta, hogy márciusban "kísérlet történt Putyin meggyilkolására - írja a Business Insider.

Budanov azt mondta: "Putyint megpróbálták meggyilkolni. Még a Kaukázus képviselői is megtámadták, állítólag, nem is olyan régen.

Ez nem volt nyilvános információ. A próbálkozás teljesen sikertelen volt, de megtörtént, körülbelül 2 hónapja.

Nem lett hír a dologból, de megtörtént."

A lap szerint Budanov többször is ellenőrizetlen információkat terjesztett Putyin fenyegetéseiről, és nem szolgáltatott bizonyítékot legutóbbi állításának alátámasztására sem. Körülbelül egy héttel ezelőtt azt állította, hogy Putyin egészségi állapota hanyatlóban van. A Sky Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy az év végére vezetőváltásra számít.

hirdetés

Arra is kitértek, hogy mivel Budanov a "Kaukázus képviselőire" hivatkozott, úgy tűnt, hogy nem Ukrajna áll a támadás mögött. Az ukrán hatóságok azt mondták, hogy nem ők álltak a merénylet mögött, azt orosz belső körök szervezhették meg.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
„Fogjatok össze és helyezzétek letétbe felmondásaitokat” – Közös felmondásra buzdítja kollégáit egy pedagógus
„Nekem ne fenyegetőzzön az a miniszter, akinek az a dolga, hogy értem dolgozzon” - mondta Simkó Edit.

Link másolása

hirdetés

Simkó Edit Facebook-oldalán tette közzé levelét, amiben azt kéri, akik hozzá hasonlóan a tanári pálya elhagyását fontolgatják, egy időben tegyék, hátha ezzel változást tudnak kikényszeríteni.

"Nekem ne fenyegetőzzön az a miniszter, akinek az a dolga, hogy értem dolgozzon"

- mondta. Hozzátette: várta, hogy talán az új kormány majd nagyobb figyelmet fordít az oktatásra, de most úgy érzi, hogy erre esély sincs.

A jövőben az oktatásért felelős miniszter, Pintér Sándor korábban arról beszélt, az iskolákban rend lesz és szervezettség.

A PDSZ szerint sem érdemes csöndben maradni. Azt javasolják a kollégáknak, ha már el akarják hagyni az iskolát, akkor legalább látványos tegyék, így esélyt adhatnak arra, hogy hátha a kormány meggondolja magát. Hátha azt látják, hogy sokan hagyják el a pályát, akkor lépnek a pedagógusok érdekében.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés
Otthonában lőtték meg a zaporizzsjai atomerőmű egyik dolgozóját orosz katonák az Enerhoatom szerint
Az atomerőművet március 4. óta tartják megszállva az orosz erők.

Link másolása

hirdetés

Orosz katonák behatoltak Szerhij Svec, a zaporizzsjai atomerőmű energiajavító részlege egyik alkalmazottjának házába, és automata fegyverekkel meglőtték - közölte hétfőn az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az Enerhoatom hozzáfűzte, hogy a szakembert számos lőtt sérüléssel szállították kórházba és életveszélyes állapotban van. Az Ukrajiszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az ország keleti részében lévő atomerőművet március 4. óta tartják megszállva az orosz erők.

Közben az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg ágyúzása következtében megsérült a fő gázvezeték, amely Donyecket és Luhanszkot látja el. Emiatt helyi idő szerint 14 órakor leállt a gázszállítás a vezetéken. A vállalat kifejtette, hogy a károsodás helyét lokalizálták, de a hiba kijavítása és a gázszállítás újraindítása lehetetlen a térségben jelenleg zajló aktív harci cselekmények miatt.

"Az orosz csapatok által megszállt területen a gázszállító rendszer működésébe való jogosulatlan beavatkozás miatt nincs lehetőség arra sem, hogy a földgázt alternatív útvonalon juttassák el a két régió településeire - mutatott rá a vállalat, amely emlékeztetett arra, hogy "május 11-én szakembereik rögzítették a szelepek leállását a Donyeck és Luhanszk régió területére gázt szállító fő gázvezeték novopszkovi kompresszorállomásának területén".

A vállalat azt is hozzátette, hogy szakembereik nem hagyják el a Donyec-medence területét, folyamatos kapcsolatban állnak a katonasággal és a katonai-polgári közigazgatás képviselőivel annak érdekében, hogy a megrongálódott gázszállítási infrastruktúra mielőbbi helyreállítása megkezdődhessen.

hirdetés

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon arról számolt be, hogy eddig 24 település fölött vette vissza Ukrajna az ellenőrzését a keleti országrészben lévő Harkiv megyében. Szavai szerint a május elején visszafoglalt Kutuzovka faluban mintegy 170 helyi lakos - köztük negyven, 12 évesnél fiatalabb gyermek - élt több mint két hónapig egy óvoda pincéjében.

Az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy a dél-ukrajnai Herszon és a vele keletről szomszédos Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részein az oroszok már 19, úgynevezett "parancsoki hivatalt" hoztak létre.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról számolt be a Telegramon, hogy az orosz csapatok hétfőn is szünet nélkül lőtték Szeverodonecket, az eddigi információk alapján egy 58 éves nő megsérült.

Az ukrán határőrség arról tájékoztatott, hogy Kijev, Zsitomir és Rivne megyében a fehérorosz határmenti területeken megerősítették a korlátozásokat. Így az államhatárral közvetlenül szomszédos, 1 kilométer széles terepsávban tilos a civilek bármilyen mozgása, kivéve az államhatárral közvetlenül szomszédos települések területét. A rendelkezés a hadiállapot végéig marad érvényben.

Az Ukrajinszka Pravda hírt adott arról, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló heves harcok miatt leállította a munkát az Artemszil, Európa legnagyobb sókitermelő vállalata. Viktor Jurin, a vállalat igazgatója közölte, hogy a teljes késztermék készletet már áprilisban elszállították. Szavai szerint a vállalat leállása miatt nagy valószínűséggel Ukrajna külföldi behozatalra szorul majd sóból.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
KSH: 511 400 forint volt a bruttó átlagkereset márciusban
A bruttó kereset mediánértéke ugyanakkor 394 500 forintot ért el, a nettó átlagkereseté pedig 273 700 forint volt.

Link másolása

hirdetés

511 400 forint volt idén márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 352 200 forint - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Ez a bruttó esetében 17,5, a nettónál pedig 18,5 százalékos növekedés jelent az elöző év márciusához képest.

A számok az öt fősnél nagyobb, valamint az állami és önkormányzati cégek teljes állású dolgozóinak fizetését tartalmazzák.

A bruttó kereset mediánértéke 394 500 forintot ért el, 15,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset mediánértéke 273 700 forint volt, 16,5 százalékkal nőtt a tavaly márciusihoz viszonyítva.

A KSH elemzése szerint az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá.

A KSH adatai szerint az idén január-márciusi időszakban

a reálkereset 11,8 százalékkal emelkedett,

a fogyasztói árak előző évhez mért, 8,2 százalékos növekedése mellett.

hirdetés

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 561 600, a nők esetében 454 200 forint volt, ez a férfiaknál 22,7, a nőknél 18,3 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 449 500, a költségvetésben 431 900, a nonprofit szektorban 483 300 forintot ért el, ami 12,5, 14,6, illetve 33,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Ez utóbbi kapcsán azonban megjegyzik, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: