Hitlerbajuszos, horogkeresztes Orbán-plakátokat ragasztottak ki az észt főváros közterületein
Mutasd meg észt becsületedet, és mondd meg Magyarországnak, hogy nem vásárolhat tovább orosz energiát, amit az ukrán nép véréből finanszíroznak – írták a plakátokra.
Hitlerbajszos, horogkeresztes Orbán-képeket ragasztottak ki az észt fővárosban, a magyar követség címerére is jutott - számolt be róla rtl.hu. A plakátokat egy Reddit felhasználó szúrta ki.
A tallinni köztereken felbukkanó plakátokon egy angol nyelvű szöveg is olvasható, amelyben Orbánt tévesen Magyarország elnökének nevezik.
„Ez Orbán Viktor, Magyarország elnöke. Szereti Ukrajna orosz invázióját, mivel szereti a halott ukránokat. Engedélyezte egy orosz nukleáris erőmű telepítését az országában. MAGYARORSZÁG KOLLABORÁL OROSZORSZÁGGAL, ÉS NEM SZABADNA AZ EU TAGJÁNAK LENNIE. Kérjük, mutasd meg észt becsületedet, és mondd meg Magyarországnak, hogy nem vásárolhat tovább orosz energiát, amit az ukrán nép véréből finanszíroznak.”
Az nem derült ki, hogy ki helyezte ki a plakátokat, de a szöveg végén a Human Rights Watch oldalára irányítják a nézőt.
Hitlerbajszos, horogkeresztes Orbán-képeket ragasztottak ki az észt fővárosban, a magyar követség címerére is jutott - számolt be róla rtl.hu. A plakátokat egy Reddit felhasználó szúrta ki.
A tallinni köztereken felbukkanó plakátokon egy angol nyelvű szöveg is olvasható, amelyben Orbánt tévesen Magyarország elnökének nevezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy
az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.
Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.
A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy
a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást.
Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.
Bejelentették:
„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.
A film nézettsége szombaton, a reggeli órákban átlépte az 1 milliót, és percről percre folyamatosan nő.
Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy
az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.
Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Küldöm a heti MP-s információkat” – Kiszivárgott, hogyan figyelték a Tisza-közeli üzletembert
Az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai belső levelezésükben utaltak egy üzletember lehallgatására. A Tisza Párt megerősítette, hogy az illető korábban szervezett nekik találkozókat.
„Küldöm a heti MP-s információkat” – ezzel a megjegyzéssel továbbították egymásnak egy magyar üzletember lehallgatásáról szóló anyagokat az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai, derül ki a 444-hez eljutott titkos dokumentumokból.
A hivatal 2024 vége és 2025 eleje között figyelte meg az üzletembert, aki rendszeres kapcsolatot ápolt ellenzéki körökkel, köztük a Tisza Párt környezetével, és találkozókat szervezett a politikai és gazdasági élet szereplői között.
A Tisza Párt megerősítette, hogy az üzletember korábban valóban szervezett találkozókat egyes politikusaik számára, de a kapcsolatot azóta megszakították vele. Az eset a Tisza Párt környezetében zajló titkosszolgálati műveletek sorába illeszkedik, amelynek részletei az elmúlt napokban kerültek nyilvánosságra: a kormány március 28-án egy, az Alkotmányvédelmi Hivatalban készült meghallgatási videót tett közzé, majd Hrabóczki Dániel, azaz „Gundalf” informatikus adott interjút, csütörtökön pedig egy magát titkosszolgának kiadó „Theo” nevű személy üzenetei láttak napvilágot.
A lehallgatások tényét két dokumentum is alátámasztja, köztük egy olyan e-mail, amely az üzletember telefonhívásainak és sms-váltásainak kivonatát tartalmazza.
Maga az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte a cikk szerzőinek, hogy az üzletembert korábban megfigyelték, miután egy ügy kapcsán a látókörükbe került, de ezt a hivatal jogszerűnek tartja.
A jelentésekben következetesen használt MP rövidítés körül éles vita alakult ki. A hivatal szerint a betűszó nem Magyar Péter nevére utal, hanem a Magyar Proliferáció rövidítése.
A proliferáció a tömegpusztító fegyverek és a kettős-felhasználhatóságú termékek, valamint az előállításukhoz szükséges eszközök nem kívánatos továbbadását jelenti, ugyanakkor a lap szerint több körülmény miatt is valószínűtlen, hogy erről lenne szó.
„Küldöm a heti MP-s információkat” – ezzel a megjegyzéssel továbbították egymásnak egy magyar üzletember lehallgatásáról szóló anyagokat az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai, derül ki a 444-hez eljutott titkos dokumentumokból.
A hivatal 2024 vége és 2025 eleje között figyelte meg az üzletembert, aki rendszeres kapcsolatot ápolt ellenzéki körökkel, köztük a Tisza Párt környezetével, és találkozókat szervezett a politikai és gazdasági élet szereplői között.
A Tisza Párt megerősítette, hogy az üzletember korábban valóban szervezett találkozókat egyes politikusaik számára, de a kapcsolatot azóta megszakították vele. Az eset a Tisza Párt környezetében zajló titkosszolgálati műveletek sorába illeszkedik, amelynek részletei az elmúlt napokban kerültek nyilvánosságra: a kormány március 28-án egy, az Alkotmányvédelmi Hivatalban készült meghallgatási videót tett közzé, majd Hrabóczki Dániel, azaz „Gundalf” informatikus adott interjút, csütörtökön pedig egy magát titkosszolgának kiadó „Theo” nevű személy üzenetei láttak napvilágot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ki vagyunk rekesztve” – Drámai helyzetbe kerültek az izlandi magyar szavazók
Az Izlandon élő magyar állampolgárok egy része még nem kapta meg a levélszavazási csomagját. A postai késések miatt veszélybe került, hogy voksaik a törvényi határidőre beérkezzenek a Nemzeti Választási Irodához.
Több Izlandon élő magyar sem kapta még meg a levélszavazási csomagját, hiába regisztráltak időben, még februárban az áprilisi választásra. Mivel Izlandon nincs magyar külképviselet, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak ez az egyetlen módja a szavazásnak – írta a Telex. A húsvéti ünnepek miatti postaszünet után a csomagok legkorábban kedden érkezhetnek meg, így szinte lehetetlen, hogy a válaszborítékok a törvényi határidőig, április 12-én este 7 óráig visszaérjenek a Nemzeti Választási Irodához.
Az Izlandra költözött magyarok azonban szervezkedni kezdtek: az Izlandi Magyarok nevű Facebook-csoportban megtervezték, hogy összegyűjtik a beérkező borítékokat, és egyikük hazarepül az összes levélszavazattal.
Ehhez az kell, hogy a szavazási csomagok legkésőbb április 10-ig megérkezzenek hozzájuk. A helyzetet nehezíti, hogy a helyi tiszteletbeli konzul április 16-ig nem elérhető, a norvégiai magyar külképviselet pedig már nem tudja pótolni a hiányzó csomagokat.
Egy Izlandon élő, a neve elhallgatását kérő olvasó a kialakult helyzetről azt mondta: „
Az a véleményem, hogy ki vagyunk rekesztve a szavazati jogunk gyakorlásából, illetve függünk a rendszer bürokráciájától.
Ugyanolyan jogunk kellene hogy legyen a szavazatok időben való leadásához, mint az összes többi állampolgárnak”.
Mindeközben országszerte rekordokat dönt a külföldön leadott szavazatok száma. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint több mint 90 ezren regisztráltak a külképviseleti szavazásra, a levélszavazásra jogosultak száma pedig meghaladja a 471 ezret.
Az első levélszavazatok március végén már be is érkeztek Budapestre.
A Nemzeti Választási Iroda szerint a rendszer felkészült a lebonyolításra, és nem számítanak fennakadásra. A hivatalos tájékoztatás szerint a levélszavazatokat postán, bármely magyar külképviseleten a megadott időszakban, illetve Magyarországon a szavazás napján este 7 óráig lehet leadni. Civil jogvédők és politikai elemzők ugyanakkor korábban többször felhívták a figyelmet a levélszavazás rendszerének igazságtalanságaira, például arra, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó állampolgárok nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.
Több Izlandon élő magyar sem kapta még meg a levélszavazási csomagját, hiába regisztráltak időben, még februárban az áprilisi választásra. Mivel Izlandon nincs magyar külképviselet, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak ez az egyetlen módja a szavazásnak – írta a Telex. A húsvéti ünnepek miatti postaszünet után a csomagok legkorábban kedden érkezhetnek meg, így szinte lehetetlen, hogy a válaszborítékok a törvényi határidőig, április 12-én este 7 óráig visszaérjenek a Nemzeti Választási Irodához.
Az Izlandra költözött magyarok azonban szervezkedni kezdtek: az Izlandi Magyarok nevű Facebook-csoportban megtervezték, hogy összegyűjtik a beérkező borítékokat, és egyikük hazarepül az összes levélszavazattal.
Ehhez az kell, hogy a szavazási csomagok legkésőbb április 10-ig megérkezzenek hozzájuk. A helyzetet nehezíti, hogy a helyi tiszteletbeli konzul április 16-ig nem elérhető, a norvégiai magyar külképviselet pedig már nem tudja pótolni a hiányzó csomagokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tart a háború legkockázatosabb mentőakciója: még mindig keresik a lelőtt F-15-ös pilótáját
Irán felett lelőttek egy F-15E Strike Eagle vadászgépet, a kéttagú személyzet egyik tagját kimentették, a másik pilótát azonban a Forradalmi Gárda és az amerikaiak is keresik. Közben egy másik gép, egy A-10-es is lezuhant a Hormuzi-szoros közelében.
A levegőben és a földön is versenyfutás zajlik Iránban, miután pénteken két amerikai harci repülőgép is lezuhant a térségben. Egy F-15E Strike Eagle vadászbombázó kéttagú személyzetének egyik tagját sikerült kimenteni, a másik pilótát azonban még mindig nagy erőkkel keresik az ellenséges területen.
Az amerikaiak mellett az iráni hadsereg is keresi a gépet és a személyzetet, az Iráni Forradalmi Gárda pedig lezárt egy területet Kohgiluyeh és Boyer-Ahmad tartományban, ahol a repülő feltételezhetően lezuhant.
Az F-15-ös pilótája utáni kutatás mostanára a háború eddigi legkockázatosabb mentőakciójává vált.
A The Washington Post által ellenőrzött felvételek tanúsága szerint egy amerikai C-130-as teherszállító repülőgép extrém alacsony magasságon, mélyen Irán területe felett, az iraki határtól mintegy 145 kilométerre keletre töltötte fel üzemanyaggal a kutatásban részt vevő két HH-60G Pave Hawk helikoptert. Ez a manőver jól mutatja, mekkora kockázatot vállalnak a mentőegységek.
„Ez magas kockázatú küldetés. Minél tovább van valaki a földön, annál kisebb az esély a biztonságos kimentésére” – értékelte a helyzetet James Slife nyugalmazott altábornagy, a Különleges Műveleti Parancsnokság volt vezetője.
A kockázatot jól jelzi, hogy az iráni állami média jelentései és név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a mentésben részt vevő helikoptereket földi tűz érte.
Az egyik Black Hawk típusú helikopter találatot kapott, a fedélzeten többen megsérültek, de a gép még repülőképes maradt, és a sérült legénységgel együtt vissza tudott térni a bázisára.
Ezzel szinte egy időben egy A-10 Thunderbolt II csatarepülőgép is a Perzsa-öbölbe csapódott a Hormuzi-szoros közelében. Az A-10-es lezuhanásának körülményei kevésbé tisztázottak, de a gép az elmúlt hetekben kifejezetten az Iráni Forradalmi Gárda gyorsnaszádjai elleni műveletekben vett részt a Hormuzi-szoros térségében, ami megmagyarázza a jelenlétét. Az iráni állami média azt állította, hogy az ő légvédelmük lőtte le a csatarepülőt.
A Fehér Ház szűkszavúan közölte, hogy az elnököt tájékoztatták a helyzetről. Eközben az iráni állami televízió ellentmondásos üzeneteket küldött a lakosságnak: az egyik műsorban arra kérték a nézőket, hogy keressék az amerikai katonákat, míg egy másik felhívásban arra szólítottak fel, hogy „NE ENGEDJÉK, hogy bárki bántsa a pilótát”.
Néhány nappal ezelőtt Pete Hegseth védelmi miniszter még arról beszélt, hogy Irán légvédelme annyira legyengült, hogy az Egyesült Államok akár B-52-es bombázókat is küldhet az ország fölé. A mostani veszteségek azonban mást mutatnak.
Több mint húsz éve nem fordult elő, hogy amerikai, ember vezette harci repülőgépet ellenséges tűz következtében veszítsenek el.
A levegőben és a földön is versenyfutás zajlik Iránban, miután pénteken két amerikai harci repülőgép is lezuhant a térségben. Egy F-15E Strike Eagle vadászbombázó kéttagú személyzetének egyik tagját sikerült kimenteni, a másik pilótát azonban még mindig nagy erőkkel keresik az ellenséges területen.
Az amerikaiak mellett az iráni hadsereg is keresi a gépet és a személyzetet, az Iráni Forradalmi Gárda pedig lezárt egy területet Kohgiluyeh és Boyer-Ahmad tartományban, ahol a repülő feltételezhetően lezuhant.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
