A 444 járt utána, hogy az öt évvel ezelőtti önkormányzati választáson 19,47 százalékos volt Debrecenben a részvétel délután egy óráig – és a fél évvel korábbi EP-választáson se érte el a 24 százalékot –, idén viszont a szavazásra jogosultak 30,41 százaléka már választott, ami azt jelenti, hogy a legutóbbi önkormányzati választáshoz képest másfélszeres volt az aktivitás a Fidesz egyik erősségének számító városában, ahol a közbeszédet az elmúlt években az akkugyárak építése határozta meg.
Az akkugyárak miatt két másik településen is hasonló jelenség látható, ugyanis Gödön, ahol a civilek és ellenzéki pártok többször is tiltakoztak, miután jogerős bírósági döntés ellenére sem fogta vissza a termelését az akkugyár, az öt évvel ezelőtti 26,97 százalékkal szemben délután egy óráig a választók 37,08 százaléka szavazott, ami jóval fölötte van az országos átlagnak (33,14 százalék).
Hasonló történt Iváncsán is, ahol elbocsátások is történtek már az akkugyári ágazat egészének visszaesését megszenvedő gyárban, 31,92 százaléknyian szavaztak most, míg 2019-ben az EP-választáson 15,89 százalékos, de az önkormányzatin is csak 20,17 százalékos volt a részvétel.
Szigetszentmiklóson például, aminek a helyi belügyei a Tisza párt nagyszínpadáig jutottak a 2019-es 23 százalék körüli mutatóval szemben 33 százalék fölött van a részvétel. Győrben, ahol két ellenzéki és a volt fideszes Borkai Zsolt is elvenné a polgármesterséget a fideszes Dézsi Csaba Andrástól,
az öt évvel ezelőtti jachtos botrány idején 24,06 százalékos volt a kora délutáni részvétel, most 35,17 százalékos. Egerben, ahol mindenki mindenki ellen indul, a 2019-es 28-29 százalékokkal szemben 35,4 százaléknyian szavaztak.
Az előző önkormányzati választáshoz képest Nyergesújfalun, ahol az utolsó pillanatban kiugrott a fideszes polgármester, meglepően kiemelkedő a választói aktivitás: öt éve a választók 19,39, most 32,47 százaléka ment el szavazni délután egyig.
Nagyon magas a választási részvétel Hódmezővásárhelyen, ahol 42,24 százalékos a legutóbbi adat. Itt viszont ez nem különösebben meglepő, az öt évvel ezelőtti önkormányzati választáson is 40,86 százaléknyi volt ez a mutató.
A 444 járt utána, hogy az öt évvel ezelőtti önkormányzati választáson 19,47 százalékos volt Debrecenben a részvétel délután egy óráig – és a fél évvel korábbi EP-választáson se érte el a 24 százalékot –, idén viszont a szavazásra jogosultak 30,41 százaléka már választott, ami azt jelenti, hogy a legutóbbi önkormányzati választáshoz képest másfélszeres volt az aktivitás a Fidesz egyik erősségének számító városában, ahol a közbeszédet az elmúlt években az akkugyárak építése határozta meg.
Az akkugyárak miatt két másik településen is hasonló jelenség látható, ugyanis Gödön, ahol a civilek és ellenzéki pártok többször is tiltakoztak, miután jogerős bírósági döntés ellenére sem fogta vissza a termelését az akkugyár, az öt évvel ezelőtti 26,97 százalékkal szemben délután egy óráig a választók 37,08 százaléka szavazott, ami jóval fölötte van az országos átlagnak (33,14 százalék).
Hasonló történt Iváncsán is, ahol elbocsátások is történtek már az akkugyári ágazat egészének visszaesését megszenvedő gyárban, 31,92 százaléknyian szavaztak most, míg 2019-ben az EP-választáson 15,89 százalékos, de az önkormányzatin is csak 20,17 százalékos volt a részvétel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, kedden, az éj leple alatt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal bármilyen olyan szervezetet listára tehet és megbüntethet, amelyik külföldről kapott pénzt. A listára került szervezetek nem gyűjthetnek többé 1 százalékos felajánlásokat. Minden támogatóról és támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amiben az szerepel, hogy a pénz nem külföldről származik. Ha kiderül, hogy a szervezet mégis külföldi pénzt fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Az így befolyt összegek, valamint a megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerülnek.
A hírre már reagált a Direkt36 is, akik az egyik legtöbbet támadott szervezet. Azt írják: „Múlt éjjel a Fidesz beterjesztett egy törvényjavaslatot, amely – elfogadása esetén - minden korábbinál durvább támadást fog intézni a független szerkesztőségek jelentős része és számos civil szervezet ellen.”
A kormány célja szerintük kettős.
„Ez a törvényjavaslat egyrészt a bosszúról szól. Így próbálják megbüntetni azokat, akik elmesélik például A dinasztia történetét, feltárják többek között az MNB-alapítványtól eltűnt százmilliárdok ügyét, vagy éppen hírt adnak arról, amikor elnöki kegyelmet kap egy pedofil bűncselekményben érintett elítélt.”
„Közben azonban az igazi célpont nem mi, újságírók vagyunk. A kormány ezzel a lépéssel azt akarja elérni, hogy ti ne értesülhessetek ezekről az ügyekről. Azt akarják, hogy csak a propaganda által sulykolt hazugságokat halljátok. Azt akarják, hogy a magyar választók ne tudjanak szabadon, a saját érdeklődésüknek megfelelően tájékozódni és döntéseket hozni” – teszik hozzá.
A jövőre nézve ettől függetlenül azt ígérték: „De azt már most meg tudjuk ígérni, hogy még elszántabban fogjuk végezni a munkánkat, mint eddig.”
Ahogy arról korábban írtunk, kedden, az éj leple alatt Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal bármilyen olyan szervezetet listára tehet és megbüntethet, amelyik külföldről kapott pénzt. A listára került szervezetek nem gyűjthetnek többé 1 százalékos felajánlásokat. Minden támogatóról és támogatásról teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérniük, amiben az szerepel, hogy a pénz nem külföldről származik. Ha kiderül, hogy a szervezet mégis külföldi pénzt fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság a támogatás 25-szörösét szabhatja ki bírságként, amit 15 napon belül be kell fizetni. Az így befolyt összegek, valamint a megszüntetett szervezetek teljes vagyona a Nemzeti Együttműködési Alaphoz kerülnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Momentum-elnök: Ha ez nem viszi át az ingerküszöböt, akkor itt a vége
A Momentum elnöke szerint az új törvényjavaslat padlóra küldené a független sajtót és civileket. Úgy érzi, most dől el, maradt-e még esély a demokráciára Magyarországon.
Ahogy arról korábban írtunk, kedd éjjel Halász János benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot. Ennek értelmében bármilyen, külföldről pénzt elfogadó civil szervezetet vagy sajtóterméket súlyos büntetéssel sújthatnak: elvehetik az adó 1%-os felajánlások lehetőségét, és a támogatás 25-szörösének azonnali visszafizetésére kötelezhetik az adott szervezetet.
Tompos Márton, a Momentum elnöke szerint Magyarország előtt most nagy próbatétel áll. A politikus Facebook-oldalán arról írt, hogy szerinte ez nemcsak egy újabb szabályozás, hanem „kivégzik MINDEN független magyar sajtóterméket, kivégezhetnek MINDEN kormányfüggetlen civil szervezetet, ami közügyekkel foglalkozik, és büntethetővé teszik az uniós pénzek felhasználását”.
Azt írta, a törvényjavaslat gyakorlatilag felszámolja a magyar nyilvánosság kormánytól független maradékát, a civil szféra közügyekben is aktív szereplőinek maradékát, valamint az uniós pénzek kormánytól független lehívásának és felhasználásának minden lehetőségét.
Tompos szerint a Fidesz ezzel megkezdte Orbán Viktor március 15-én beígért „tavaszi nagytakarítását”. A Momentum elnöke úgy fogalmazott, hogy a következő hetekben dől el, lehet-e még Magyarország demokrácia.
A Momentum minden pénzét, jogi tudását és politikai lehetőségét felhasználja majd, hogy ezt megakadályozza.
De felteszi a kérdést: mit tesz a magyar társadalom? Szerinte ha ez nem üti át az ingerküszöböt, „akkor itt a vége”.
Felidézte azt is, hogy korábban már szóltak, a gyülekezési törvény csak a kezdet volt. Úgy véli, a Tisza Párt akkor nem állt melléjük. Most megint figyelmeztet:
ha nem lépnek fel együtt, „akkor nem lesznek tiszta választások 2026-ban. Nem lesz, aki tudósít majd a csalásokról, fenyegetésekről, verésekről. Nem lesz, aki segít majd érvényt szerezni a jogaidnak, amikor a helyi erősember meghurcol vagy megzsarol. Nem lesz más, csak a Fidesz”.
Azt írta, most dől el, hogy a magyaroknak tényleg Mohács kell-e, vagy képesek saját kezükbe venni a sorsukat.
A Momentum az elmúlt héten azzal került be a hírekbe, hogy több egykori vezető politikusa is hátrébb lépett vagy erre szólított fel. Miután Orosz Annavisszaadta parlamenti mandátumát, a párt egykori elnöke, Fekete-Győr Andrásazt javasolta, hogy ne induljanak a 2026-os választáson. Korábban Hajnal Miklós, majd Tóth Endre és Gelencsér Ferenc képviselők már be is jelentették, hogy nem indulnak parlamenti mandátumért egyéniképviselő-jelöltként.
Ahogy arról korábban írtunk, kedd éjjel Halász János benyújtotta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot. Ennek értelmében bármilyen, külföldről pénzt elfogadó civil szervezetet vagy sajtóterméket súlyos büntetéssel sújthatnak: elvehetik az adó 1%-os felajánlások lehetőségét, és a támogatás 25-szörösének azonnali visszafizetésére kötelezhetik az adott szervezetet.
Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke azután vállalta be a 300 km-es távot, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbán Viktort, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.
A túra előtt beszédet is mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.
A beszéd után útnak is indult a menet, Magyar Péter túrazsákkal a hátán egy kisebb tömeggel kezdte meg a sétát.
Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke azután vállalta be a 300 km-es távot, hogy Orbán Viktor május 9-én a Tihanyi Apátságban a korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző, szélsőjobboldali román elnökjelölt, George Simion szavait idézte egyetértően. Magyar hazaárulással vádolta Orbán Viktort, majd bejelentette, hogy szerdán gyalog indul Erdélybe.
A túra előtt beszédet is mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tegnap a hatalom átlépett ismét a Rubiconon, minket vádolnak jó kommunista módjára azzal, amit ők tettek” – Magyar Péter megkezdte egymillió lépését Nagyvárad felé
A Tisza Párt elnöke a Szent István-bazilikától indult el szerda délelőtt. Útja előtt keményen üzent Orbán Viktornak, és megerősítette, hogy feljelentést is tett a miniszterelnök ellen.
Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter, hogy gyalog tegye meg az utat Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke a békéért és a nemzet egységéért vállalta a közel 300 kilométeres távot. A túra előtt beszédet mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.
„Egymillió lépést teszünk, nem hagyjuk, hogy még jobban megosszák a magyar embereket, hogy még mélyebb árkokat ássanak” – hangsúlyozta a politikus, aki azt is elmondta, hogy útja során külhoni magyarokkal is szeretne találkozni.
Magyar Péter korábban közösségi oldalán jelentette be az akciót, és azt is hozzátette: „Szerdán elindulok és egymillió lépést teszek meg egy magyar nemzeti lobogóval a békéért és a magyar nemzet egységéért.” A politikus azt szeretné, ha minél többen csatlakoznának hozzá, akár csak néhány kilométerre is. A magyar-román határt egy kis, legfeljebb húszfős csapattal tervezi átlépni.
A gyaloglás apropóját az adta, hogy Orbán Viktor nemrég Tihanyban, a felújított apátság átadásán kijelentette: egyetért George Simion román politikussal, aki így fogalmazott: „Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk.” Magyar Péter ezt úgy értékelte, hogy „a tihanyi apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a külhoni magyarságot, és ezzel a nemzetet”.
„Nem magyar áll szemben a magyarral, mi komolyan gondoljuk, hogy nincs jobb, nincs bal, csak magyar” – fogalmazott beszédében, és hozzátette: bárki, aki annak született vagy annak vallja magát, magyar.
A Tisza Párt elnöke a beszéd végén felolvasott egy nyilatkozatot is, amelyben arról beszélt, milyen feltételek mellett hajlandó válaszolni újságírói kérdésekre.
Mint mondta, azok tegyék meg vele legalább két napig az utat, élő adásban kérdezzenek, és előbb kérdezzék meg Orbán Viktort: „hogy jön ő ahhoz, hogy elárulja a magyar nemzetet”.
Orbán Viktor keddi szavaira reagálva Magyar Péter azt mondta: „Tegnap a hatalom átlépett ismét a Rubiconon, vádolnak minket jó kommunista módjára azzal, amit ők tettek.” Szerinte az Orbán-kormány „külföldi hatalmak kottájából játszik”, és bejelentette, hogy feljelenti a miniszterelnököt. A miniszterelnök szerint a Tisza Párt segít az ukránoknak”, és „tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban”.
Szerda délelőtt elindult Budapestről Magyar Péter, hogy gyalog tegye meg az utat Nagyváradra. A Tisza Párt elnöke a békéért és a nemzet egységéért vállalta a közel 300 kilométeres távot. A túra előtt beszédet mondott a Szent István-bazilika előtt, ahol sokan gyűltek össze, hogy elkísérjék az indulásra.
