Újabb hidegháború? - a globális felmelegedés orosz-amerikai összeütközéshez vezethet az Északi-sarkon
Miközben olvadásnak indult a korábban áthatolhatatlannak hitt jégsorompó Oroszország és Észak-Amerikai között, Moszkva arra készül, hogy újabb részeket követeljen magának az északi-sarkvidéki területekből.
Az egész onnan indult, hogy 2013-ban leszakadt egy jéghegy egy nagy katonai bázis közvetlen közelében. Ez a jéghegy öt év alatt elolvadt, és ezáltal Oroszországot egyenesen Kanada küszöbéig "vitte", felborítva ezzel az „Észak-Amerika erődítmény” koncepciót, amely hosszú ideig elkényelmesítette az Atlanti-óceán túlpartjának katonai tervezőit – írja a New York Times.
Az egyre melegedő Északi-sarkon az a helyzet állt elő, hogy júliusban a hajók könnyedén átkelhetnek az Északi-Nyugati Átjárón, amelynek keresése közben 1845-ben Sir John Franklin brit felfedező még jéggé fagyott a Vilmos király-sziget közelében, legénysége 129 tagjával együtt.
A NATO igyekszik az eseményekkel lépést tartani. Márciusban több tag- és partnerállam, köztük Franciaország, Norvégia, Finnország és Svédország katonái is csatlakoztak a Nanook-Nunalivut fedőnevű hadgyakorlathoz, amelynek célja az volt, hogy felkészüljenek a rendkívüli hidegben egy oroszokkal való esetleges szembenállásra. (Az Egyesült Államok csak megfigyelőkkel volt jelen).
„Oroszország növeli katonai jelenlétét az Északi-sarki övezetben” – jelentette ki Dylan White NATO-szóvivő, és felhívta a figyelmet egy új orosz jégtörő flottára, valamint fegyver- és radar-rendszerekre.
Oroszország már korábban is magának követelte az Északi-sarkot, és 2007-ben két minitengeralattjárót küldött, hogy elhelyezzenek egy titániumból készült orosz zászlót mintegy 4000 méterrel a tenger alatt.