KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Hideg van, sötét van és kaja sincsen – a rászorulóknak az ünnepek után a legrosszabb” - 11 éve segít a Budapest Bike Maffia

Szociális farmot és karitatív kávézókat is terveznek nyitni az idei évben. Mindekinek segítenek a hajléktalanoktól az idősekig.
Rónyai Júlia. Fotó: Budapest Bike Maffia/YouTube - szmo.hu
2023. január 14.



Szociális farmot és karitatív célú kávézókat tervez, de hajléktalan nőket ellátó nőgyógyászatot is létrehozott a most 11 éves Budapest Bike Maffia. Ez azonban csak néhány kiragadott példa: az egyesület számtalan projekttel segíti a rászorulókat, ezért pedig több mint 15 díjat is elnyert az idők során. Havasi Zoltán egyesületvezetővel az évfordulóról, az aktuális akciókról és az idei tervekről is beszélgettünk.

– Nemrég ünnepeltétek a fennállásotok 11. évfordulóját. Mit mondanál, ha tömören kéne bemutatni, kik vagytok és meddig jutottatok el?

– A tevékenységünk mára nagyon szerteágazó. Amikor 2011-ben elindultunk, új kezdeményezésnek számított, hogy mi magunk kerestünk meg a hajléktalan embereket. Nem hívtuk el őket valahová, ehelyett körbejártunk a városban bringával és vittünk nekik élelmiszert, takarót és minden egyebet, amire szükségük volt – ez ma is épp így működik, Vitamin Kommandó néven.

Amikor 2011 decemberében elkezdtük, még ketten voltunk, az első alkalmakon hárman-négyen vettünk részt. Aztán közösségi dolgokat szerveztünk – főztünk, bringáztunk –, így ez a szám gyarapodni kezdett. Az évek során volt némi fluktuáció, de a mostani, nyolcvan fős csapat stabilnak mondható.

11 év alatt rengeteg szociális projektet csináltunk végig. Volt, ami fennmaradt, és olyan is, amiről úgy éreztük: ma már nem annyira működőképes, vagy az igény nincs meg rá. Mindig az lebegett a szemünk előtt, hogyan tudunk hasznossá válni a társadalom számára. Jelenleg segítjük a szociális ellátó intézmények munkáját és a rászorulókat, a hajléktalanoktól az idősgondozáson át a gyermekotthonokig. Innoválunk, és olyan modelleket szeretnénk kialakítani, amelyekkel jó gyakorlatokat követhetünk a jövőben is.

– Ez alapján mi a tapasztalat, melyik karitatív cél mozgatja be leginkább az embereket?

– Mindig népszerű, ha úgy vonunk be rászorulókat, hogy hosszabb távon is tudunk nekik valamilyen lehetőséget biztosítani. A magaságyásos kertjeinkben például a hajléktalanok saját maguknak termesztik meg a zöldségeket a hajléktalanszállók mellett, így ez hosszú távú segítséget jelent nekik.

Most egy szociális farmot fogunk felhúzni: már megvan a területünk, magát az üzleti modellt is mi rakjuk össze. Ez egy 2500 négyzetméteres mezőgazdasági terület lesz Örsödön, Újbudán, ahol városi gazdálkodás folyik majd. Fűszernövényeket fogunk termeszteni éttermek részére, állami gondozottak segítségével, akiknek ezáltal hosszabb távon munkát szeretnénk biztosítani.

De nemcsak a hosszú távú céllal bíró projektjeink népszerűek, hanem azok is, amikkel prompt segítséget tudunk nyújtani. Sokakat megmozgat a +1 Szendvics program is, amivel a diákokat céloztuk meg. Ezt nagyon szeretik, mert érzékenyítő hatása is van.

A lényege, hogy a diákok visznek otthonról plusz egy szendvicset a suliba, és azt odaadják egy rászorulónak. Itt óriási számokkal dolgozunk, a diákok éves szinten 30-50 ezer adag ételt dobnak össze. Közben elmegyünk a sulikba: beszélgetünk a gyerekekkel a hajléktalanságról, a rászorulók helyzetéről, arról, ők hogy élik meg a mindennapokat.

– Mennyire kezdeményezők ebben a diákok?

– Van, ahol diákok maguktól kezdik el gyártani a szendvicseket és van, ahol a tanárok kapacitálják őket. Az is előfordul, hogy a diákok hozzák a szendvicset, amit a szülők készítettek el, de legalább aközben is elindul egy beszélgetés róla, hogy ezt miért csinálják, miért van rá szükség.

– Nemrég múltak el az ünnepek, amelyek általában az adakozás fő szezonját jelentik. Nálatok hogy zajott ez az időszak?

– Nagyon sok helyen a karácsonyra élezik ki az év végét, nálunk inkább a hidegen és a karácsony utáni időszakon van a hangsúly. Karácsonykor megszórják a rászorulókat szaloncukorral, de elfelejtik, hogy utána is jönnek még napok. A rászorulóknak az ünnepek után a legrosszabb: hideg van, sötét van és kaja sincsen. Mi ezért inkább a karácsonyon kívül eső időszakban próbálunk segíteni.

– Nemrég volt egy kampányhetetek is. Miben volt ez más, mint a többi?

– December 10-től zajlott, mivel ez volt az emberi jogok világnapja is. Ezen a héten bemutattuk mindazt, amivel egyébként is foglalkozunk, csak sokkal koncentráltabb formában. Ilyen volt például a Kétezer ember vacsorája. Ilyenkor ezer szendvicset készítünk el és meleg ételt főzünk, majd elszállítjuk a megfelelő helyekre. Ezúttal összesen 2200 adag ételt sikerült összekészíteni, de a +1 Szendics programban résztvevő diákok még ezen is túltettek: összesen 3400 szendvicset kentek a rászorulóknak, amihez 250 kg gyümölcsöt, rengeteg édességet és gyümölcslevet is hozzácsaptak.

A Vitamin Kommandó is járta az utcákat, karácsonyi fényekkel a bringákon a szokásos étel, takaró, forró tea és vitaminok mellett. Ez a projekt már 2013 óta, hetente kétszer zajlik, idén összesen 18 ezer szendvicsvacsorát sikerült eljuttatunk a rászorulóknak. Nemcsak az utcán, hanem a szociális ellátásban élőknek is biztosítunk élelmiszereket. Az Éljenek a csajok! napon pedig összesen 420 karácsonyi ajándékcsomagot készítettünk össze olyan nőknek, akik anyaotthonban, családok átmeneti otthonában vagy hajléktalanszállón élnek.

Nemrég jött ki a Budapest Bike Maffia híradó is, ahol a rengeteg frusztráló rossz hír helyett arra kértük az embereket, hogy mutassunk be jó dolgokat, amelyekkel segítettünk másokon.

– Milyen médiafelületekre támaszkodtok? Vannak virtuális események is?

– Kizárólag a közösségi médiában vagyunk jelen: Instán, Facebookon, YouTube-on. Offline legfeljebb csak matricázunk. Nem igazán volt olyasmi, ami mögé ne tettünk volna valami tettekkel igazolhatót. Az érzékenyítést általában erős médiajelenlét mellett végezzük, így be is mutatjuk, amit csinálunk, és hogy ebbe másoknak is be lehet szállni.

Ilyen volt például egy nőgyógyászati rendelő hajléktalan nőknek. Tavaly év elején kértük az embereket, hogy adjanak rá pénzt, mert akkor meg is tudjuk valósítani. Egymillió forinttal indultunk, összesen 10-re lett volna szükség. Öt nap alatt összejött rá a pénz. A rendelő most is működik, a BMSZKI (Budapesti Módszertani Szociális Központ) tartja fenn. Jelenleg heti egy napban tudják fogadni a hajléktalan nőket - persze a cél az lenne, hogy több napon is rendelkezésre álljanak.

– Ezek elég komoly eredmények.

– A tavalyi év elég erősen alakult a Bike Maffiánál. Tavaly februárban például, amikor kitört a háború, azonnal éreztük, hogy tennünk kell valamit. Már aznap elindult az adománygyűjtés: négy óra leforgása alatt 20 tonna adományt hoztak az emberek, még aznap este le is vittük a határra. Így indult a 2022-es év.

– A háború elején mindenki adakozott, aztán lecsendesedett a dolog. Ti mit tapasztaltatok ebből?

– Nyár elejéig mindenki segíteni akart. Aztán mi is észleltük, hogy egyre csendesedik, csillapodik ez a hullám. Ma már mintha szinte nem is lenne a szomszédban háború, igaz, a médiában sem találkozunk annyiszor vele. De mi most is foglalkozunk menekültekkel. Az ünnepek előtt például igazi ukrán vacsorát rendeztünk nekik, hazai fogásokkal. Ukrán előadó is volt, egy zongorista hölgy. Nagyon jól sikerült az egész sztori.

Nyolc mentőautót is adományoztunk Ukrajnának, a Migration Aidnek pedig továbbra is szállítjuk az ételt a menekültek élelmezéséhez. Összesen már 22,5 millió forintot adtunk kisebb civil szervezeteknek, hogy ők is tudjanak segíteni és együtt hatékonyabbak lehessünk.

Beszéltem az ENSZ egyik emberével, azt mondta: ilyen még a térségben nem volt, hogy egyik civil szervezet pénzt adott volna a másiknak.

Elég széles a paletta. Idén milyen újdonságot várhatunk ezekhez képest?

– Mindig vannak új ötleteink. Engem már inkább leállítani próbálnak, hiszen operatíve nem lehet mindent kivitelezni. Ennek ellenére idén nyitni fogunk két vendéglátóhelyet is: az egyik egy kávézós, forró csokizós, rétesezős hely a IX. kerületben, a másik a Bike Maffia közösségi tere a II. kerületben, ahol szintén lesz vendéglátás.

Olyan modellen dolgozunk, ahol a vendég fogyaszt és fizet, utána pedig rögtön látja, a pénzből mennyi kerül egy közösségi alapba. Az ott real time meg is jelenik egy kijelzőn. Ebből a bevételből a kerületben élő időseket fogjuk segíteni meleg étellel. Egy ipari konyhával fogunk leszerződni, akik ki is szállítják majd nekik az ételt az önkormányzat által megadott névsor alapján.

Egy franchise-t szeretnénk létrehozni ilyen helyekből, de már most jelentkeztek vendéglátók, akik ezt azonnal be akarják vezetni. Csomó emberben megvan ez a fajta felelős viselkedés.

– Szerettek bemutatni olyan embereket, akiknek segítettetek? Ez mennyire szolgálja az ügyet?

– Nem igazán szeretünk egy embert kiemelni, mert a nagy egészet figyeljük. Amit tudok ajánlani, a Szállóige című kisfilm – négy emberről, és arról, ők hogy élik meg a hajléktalanszállós hétköznapokat. Van köztük fiatal, idős, értelmiségi – négy külön karakter. De vigyázz, lehet, hogy belekönnyezel. Az ő vágyaikat pólóra nyomtattuk, és a pólók eladásából származó bevételt eljuttattuk nekik.

Vagy például nyáron ott volt a Nekünk a Balaton, ahol rászoruló családokat vittünk le a Balcsira. Hat hajléktalanszállóra és családok átmeneti otthonába pedig a Balatont „vittük el”: medencét, lángosost, fagyist és szintist, aki énekelt is nekik.

Számunkra persze tök elképzelhetetlen, hogy valaki még soha nem járt a Balatonon. Amikor levittük őket, akkor mondta egy hölgy, hogy neki és a családjának ez nagy motiváció volt: mostantól arra fognak törekedni, hogy jövőre is eljuthassanak ide. Ezekért a visszacsatolásokért különösen jó bike maffiázni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor
A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.


Kovács István Ádám, az Egy tábla szeretet alapítvány bohócdoktora 371 333 forintos áramszámlát kapott, írja a Blikk. A számla teljesen lesújtotta, mivel átalányban fizet havi 70 ezer forintot, és úgy érezte, ez az összeg teljesen váratlanul érte.

„Képtelen vagyok ezt kifizetni”

– mondta Ádi bohóc.

Miután megkapta a csekket, felkereste az áramszolgáltató ügyfélszolgálatát, bízva abban, hogy valamilyen félreértés történt, vagy legalább részletfizetést kérhet. Ott azonban elmagyarázták neki, hogy a követelés jogszerű. Egy januári kormányrendelet értelmében, ha egy háztartás bármely évben túllépi az 5 ezer kWh éves áramfogyasztást, kötelező új mérőórát felszerelni, amelyet távolról is le lehet olvasni. Ennek ára 251 ezer forint, a fennmaradó összeg pedig az áramszámla különbözete.

A szolgáltató azt is közölte, hogy

részletfizetést azért nem tudnak biztosítani, mert az ingatlan kevesebb mint egy éve van Ádám nevére írva.
Kovács Ádám István/Facebook

A bohócdoktor szerint a magas fogyasztás még azelőtt keletkezett, hogy ténylegesen beköltözhetett volna, mivel a házvásárlás hónapokig elhúzódott egy hagyatéki eljárás miatt. A mérőóra viszont már az ő nevén szerepelt.

Ádám két munkahelyen dolgozik, hogy biztosítani tudja a megélhetését és az alapítvány munkáját. Az Egy tábla szeretet alapítvány nevében rendszeresen látogatja a kórházakat, ahol beteg gyermekeknek segít mosolyt csalni az arcára

– és egy tábla csokit is ad nekik. Bár arra törekszik, hogy a gyerekek ebből semmit se vegyenek észre, sokszor nehéz elrejtenie a mögöttes feszültséget.

Egy korábbi orvosi műhiba miatt fél tüdejét el kellett távolítani. Ennek ellenére nemrégiben sikerült saját házat vásárolnia a Mátrában. Az ingatlan rossz állapotban volt, de munka mellett fokozatosan rendbe hozta.

Ha segíteni szeretnél a bohócdoktoron, az alábbi számlaszámon megteheted:

Megyesi Krisztián

OTP BANK

11773449-02829621-00000000


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat
Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.


Idén először hirdették meg Az ország legjobb iskolája díjat, amelynek győztese közönségszavazással dőlt el. Az elismerést az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola nyerte el a Telexen lebonyolított szavazáson.

A pályázatot még márciusban indította az Együttnevelés Szövetség, amely szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből áll. Összesen 44 jelölés érkezett különböző intézményektől, ezek közül választotta ki a szakértői zsűri azt az öt iskolát, amelyek bejutottak a döntőbe.

A zsűri tagjai között volt Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter is. A döntőbe jutott intézmények a következők:

  • Szent Pál Marista Általános Iskola, Karcag
  • Kondor Béla Általános Iskola, Budapest
  • Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaba
  • Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Újszász
  • Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola, Nézsa

A zsűri olyan iskolákat választott ki, amelyek bár nem a kompetenciamérések élmezőnyében szerepelnek, mégis kiemelkedő munkát végeznek. A tanárok odafigyelnek a diákokra, támogatják őket, ha nehézségeik vannak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Fontos szempont volt az is, hogy ezekben az intézményekben otthonos, elfogadó környezet várja a gyerekeket, ahol biztonságban érezhetik magukat. Emellett a szülőkkel való kapcsolat is közvetlen, a közösségek pedig összetartók.

Az ilyen iskolák nem válogatnak, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek.

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskoláról készült kisfilm elérhető a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Berohant a tűzbe, és kivezette a csikókat – a 16 éves Blanka mentette meg a lovakat a biztos haláltól Szarvason
A díjugrató versenyről hazatérő tinédzser nem habozott, amikor meglátta a füstöt. A tanya gazdája szerint 20 év munkája égett le, de az állatok túlélték.


Hazafelé tartott egy díjugrató versenyről a 16 éves Blanka és édesanyja, Lestyán Réka, amikor szokatlan látvány fogadta őket a szarvasi tanyavilágban. Sűrű, fekete füst gomolygott az égen – egy tanya lángokban állt. Blanka épp aludt az autóban, de amikor anyukája felébresztette, azonnal tudta, hogy baj van, írja a Blikk.

„Egyértelmű volt, hogy valakinek ég a birtoka. Félrehúzódtam, felébresztettem a lányom, aki nem kérdezett semmit, látta, mi a helyzet. Rohantunk a kertek alatt, bokrokon, árkokon, trágyadombokon át segíteni”

– idézte fel az édesanya.

A helyszínre érve látták, hogy lángol egy szénatároló. A forróság szinte elviselhetetlen volt, a lángok akár négy méter magasra is felcsaptak. A káosz közepette Blanka észrevette, hogy az egyik istállóban lovak rekedtek bent, és senki nem mert bemenni hozzájuk.

A tinilány nem habozott: félrelökte az embereket, és elindult az épület felé. Egyesével nyitotta ki a boxokat, majd kivezette a rémült állatokat. Mire a tűzoltók megérkeztek, mindegyik ló biztonságban volt.

„Mire észrevettem, mire készül Blanka, már nem tudtam visszatartani. Féltettem, de éreztem, hogy nem lesz baja, nem lehet baja, pontosan tudja, mit csinál” – mesélte meghatottan Réka.

„Ott állt a lányom, kormosan, izzadtan, de büszkén, és már nemcsak egy kislány volt, hanem egy igaz ember. Ott volt benne az édesapja öröksége, tartása, csendes ereje. Amit tett, nem puszta bátorság volt, hanem egy hatalmas, mély, emberi teljesítmény, ösztönös, valódi hősiesség.”

A tanya porig égett, de a gazda, Zsolt nem a veszteséget emelte ki, hanem azt, amit Blanka tett.

„A tanya a miénk, és a család nevében is szeretném megköszönni Blankának az önzetlen segítséget. Az életét kockáztatva segített a lovakon, ennél bátrabb dolgot még soha sem láttam. A lovaknak nem lett bajuk, de a pajta sajnos leégett. Ám ez, amit itt láttunk, tartást ad ahhoz, hogy ne keseregjünk, hanem takarítsuk el a romokat és építsünk új istállót a lovainknak, hiszen ők megmaradtak.”

Blanka gyerekkora óta lovagol, otthon is ő felel a hátasokért, és már olyan makacs lovat is megszelídített, akivel a tapasztaltabb idomárok is kudarcot vallottak. A hétvégén az országos bajnokságra készül a Kincsem Parkban.

A helyiek is tisztelettel beszélnek róla. Egy szarvasi lovas, Gábor így fogalmazott: „Nagyon jó látni, hogy ilyen gyerekek is vannak a telefonjukat nyomkodó korosztályban. Itt a tűzoltók is tisztelegtek tegnapelőtt egy csepp lánynak, aki viszont szerényen elhárított minden dicséretet, nyilatkozatot, csak annyit mondott, ki kellett hoznia a lovakat. Egy gyerek öntött belénk erőt, hitet, ez maga a csoda.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Életmentő kettős szervátültetésen esett át Franciaországban a 11 éves Olivér – két év után térhetett haza
A kolozsvári kisfiút két évig kezelték Franciaországban, miután itthon lemondtak róla. Egy fertőzés is megtámadta a szervezetét, ő azonban most örül, hogy iskolába járhatott, és hogy nemsokára ötödikes lesz.


Olivér mindössze néhány éves volt, amikor kiderült, hogy súlyos betegséggel kell megküzdenie. Először Miskolcon vizsgálták, majd Budapestre került, ahol a család a lehető legtöbb szakemberrel konzultált. A vizsgálatok eredménye azonban lesújtó volt: kiderült, hogy a kisfiú vesetágulata rosszabbodott, ráadásul a mája is súlyosan károsodott. Az orvosok kimondták: csak egy vese- és májátültetés adhat esélyt – írja a Blikk.

Romániában, ahol a család él, egyik orvos sem vállalta el a beavatkozást. Azt mondták, túl nagy a kockázat, és azt sem hallgatták el, hogy szerintük a kisfiúnak már csak egy éve van hátra. A szülők azonban nem adták fel a reményt: végül sikerült kijutniuk Franciaországba, Lyonba, ahol 2023. június 18-án elvégezték az életmentő műtétet.

A műtét után hosszú felépülési időszak következett.

Olivért két éven keresztül kezelték a lyoni kórházban. Több komplikáció is nehezítette a gyógyulást, többek között fertőzések és betegségek. A fiúnak a mai napig rendszeres kezelésekre van szüksége.

Május végén azonban végre hazatérhetett az édesanyjával együtt. „Május 21-én engedtek haza minket” – mesélte Boros Lídia, Olivér édesanyja a portálnak. „Egy hónapot kaptunk, és már utazunk is vissza Lyonba, hiszen a kezeléseket folytatni kell.”

Olivért közben egy kórokozó is megtámadta, ami miatt mintát kell venni a veséjéből. Egy olyan vírusról van szó, amely normál esetben minden ember szervezetében jelen van, de nála – a kilökődésgátló szerek miatt – felerősödött. A gyógyszereket emiatt le kellett állítani, ami azzal jár, hogy a szervezete elkezdett antitesteket termelni a beültetett vesével szemben.

Az elmúlt hónap azonban különleges volt Olivér számára. Végre nem csak a kórház és a kezelések határozták meg a napjait – iskolába járhatott, és olyan dolgokkal foglalkozhatott, mint a többi gyerek. „Talán ő az egyetlen, aki az osztályából tényleg szereti a sulit” – mesélte az édesanyja. Bár Lídia így sem tud teljesen elszakadni a betegségtől: kétóránként be kell mennie az iskolába, hogy katéterezze a kisfiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: