Hiába oltották már be a lakosság kétharmadát, a túl korai nyitás miatt mégis csúcson a járvány Chilében
Soha nem volt még annyi koronavírus-fertőzött Chilében, mint április 9-én, miközben az ország lakosainak kétharmadát már beoltották. A napi fertőzöttek száma egy hete meghaladta a 9000 főt, ami 2000-rel több a tavaly június szomorú rekordnál. A kórházak intenzív osztályai túlterheltek, a politikusok szerint a pandémia kritikus pillanatait éli az ország, miközben a 18 millió lakosból már 12,5 millióan megkapták az oltás legalább első adagját. Akkor mégis mit rontottak el Chilében? Erre kereste a választ elemzésében a BBC.
A kritikusok szerint Sebastián Piñera és kormánya a világszerte is kiemelkedően sikeres oltási program eredményeibe belerészegedve túl gyorsan döntött a járványügyi intézkedések lazítása mellett. 2020 márciusától egészen novemberig lezárták Chile határait, az országon belül pedig szigorú korlátozásokat léptettek életbe. Miután a drasztikus módszerekkel sikerült a napi esetszámot az év végére 1300 környékére szorítani, megkezdték az enyhítéseket.
Kinyithattak az éttermek és szállodák, amit a gazdaság szempontjából fontos lépésnek tartottak a szakértők. Újra beindult a belföldi turizmus, amire a chileiek mentális egészsége szempontjából tekintettek fontos mérföldkőként. Ráadásul a határzárakat is feloldották a külföldről érkezők előtt.
Bár az oltási program valóban gyorsan kezdődött december végén a dél-amerikai országban, még így is elkéstek. Eleinte csak az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok és a 90 év felettiek kapták meg az injekciókat, miközben még oltatlan chileiek milliói januárban és februárban megkezdték hagyományosan éves szabadságaikat, az elkerülhetetlen rokonlátogatásokkal és baráti összejövetelekkel együtt.
A helyzetet tovább rontotta, hogy az országban leginkább a koronavírus P.1 törzse terjed, amit világszerte csak brazil mutánsként emlegetnek.
Mindezek együtt vezethettek oda, hogy az átoltottság tekintetében Izrael és az Egyesült Királyság után legjobb mutatókkal rendelkező országban tombol a világjárvány.
Az eddig beadott oltások 93 százaléka a kínai Sinovac vakcinája volt. A CoronaVac nevű oltóanyag hatásosságát brazil kutatók 50,4 százalékra mérték, ugyanakkor Indonéziában és Törökországban ennél jóval magasabb, 65 és 83 százalék arányt állapítottak meg a kutatók.
A chilei egyetem múlt héten publikált tanulmánya szerint
A chilei egyetem rektora, Ennio Vivaldi az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a CoronaVAc első adagjának önmagában nincs "releváns hatása".
Miközben az eredmények alapján a chileiek közül sokan kételkedni kezdtek a kínai vakcina hatékonyságában, szakértők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a második adag nyújt csak igazán megfelelő védelmet. Az állampolgárok között azonban egyre többen nem kérnek a kínai oltóanyagból, és a széles körben elismert, hatékonyabbnak vélt Pfizer-vakcinát szeretnék maguknak beadatni.
Ugyanakkor helyi kutatók kiemelik, hogy a második Sinovac oltás után a vírust elkapó embereknél csak enyhe tünetekkel, vagy tünetek nélkül folyt le a fertőzés, és közülük senki nem került intenzív osztályra. Az oltóanyag klinikai vizsgálatát vezető Susan Bueno professzor szerint a CoronaVac nemcsak megelőzi a haláleseteket és a súlyos betegség kialakulását, de még a világszerte egyre több aggodalmat keltő brazil mutánssal szemben is hatékonynak bizonyult.
Az emberek többsége egyetért a tudósokkal, és úgy gondolkozik, hogy csakis az oltás lehet a kiút a jelenlegi helyzetből. Mindegy, hogy melyiket kapják meg, mert típustól függetlenül mindegyik vakcina életeket menthet.
