HÍREK
A Rovatból

Hiába állt meg a jegybanki kamatemelés, a bankok tovább emelték a kamatokat

A lakáshiteleknél egyre gyakoribb a 10 százalék feletti kamat, a személyi kölcsönök pedig már 20 százaléknál járnak.
Bank360.hu, fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2022. november 03.



Alaposan bepótolták a kamatemelést november elején azok a bankok is, amelyek még nem reagáltak az MNB legutóbbi lépéseire. Ennek hatására

a lakáshiteleknél egyre gyakoribb a 10 százalék feletti kamat, a személyi kölcsönöknél pedig mind több nagybanknál találkozni 20 százalékot is meghaladó ajánlatokkal.

A bankok november elején ugyanis újabb kamatemelésekkel sorozták meg az ügyfeleket - derül ki a Bank360.hu összegzéséből. A hitelintézetek közül most azok drágítottak a kölcsöneiken, amelyek még nem reagáltak a jegybank utolsónak szánt szeptemberi végi, majd az ez követő október közepi rendkívüli kamatemelésére.

Az elmúlt egy hónapban valamennyi nagybankon végigfutó drágítási hullám hatására az ügyfeleknek egyre inkább meg kell barátkozniuk a 10-20-as hitelhelyzettel: azaz lakáshitelt 10 százalékos, személyi kölcsönt pedig 20 százalék körüli kamattal kaphatnak.

A portál szerint különböző kamatkedvezményekkel és vállalásokkal ezeket a költségeket még lejjebb lehet faragni, de 9 százalék alatti teljes hiteldíj mutatónak (THM) már nagyon örülni kell egy lakáskölcsönnél, a személyi hitelnél pedig a 15 százalék körüli THM-nél jobbat már így is kevesen adnak. Az utóbbi esetekben ingatlanfedezettel menekülőútvonalat kínáló szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is általánossá vált a 11-12 százalékos kamat - írják.

A jegybank utolsó kamatemelései óta ugyan már viszonylag sok idő eltelt ahhoz, hogy reagáljanak rájuk a bankok a hitelajánlataikban, azonban novemberben még érkezhetnek újabb hiteldrágítások. Ezek száma és mértéke azonban már el fog maradni az elmúlt bő egy hónapban tapasztalttól a Bank360.hu szakértői szerint.

20 százalék környékén a nagybankok személyi kölcsön kamata

A K&H Bank személyi kölcsöne legalább 300 ezer forint nettó jövedelem igazolása esetén 1,09 százalékponttal lett drágább, ez alatt pedig 1,59 százalékpont volt az emelés mértéke. Így az ügyleti kamat 17,99 és 19,99 százalékra emelkedett.

Az Erste Bank is emelt a személyi kölcsönök kamatain, ideértve a hagyományos és a minősített fogyasztóbarát hiteleket is. A hagyományos szabad felhasználású és hitelkiváltó hiteleknél, havi nettó 200 ezer forintos jövedelem igazolása mellett a kamatok emelkedésének a mértéke a felvett hitelösszegtől függően 0,30-0,50 százalékpont. Az ügyleti kamat szabad felhasználás és hitelkiváltás esetén is 14,99 és 17,49 százalék között alakul. A magasabb jövedelmű igénylőknek nagyobb mértékű emeléssel kell számolnia, 300 ezer forintos havi nettó jövedelemnél a hitelösszegtől függően 0,8-1,50 százalékossal. Így az ügyleti kamat 14,99 és 16,99 százalék között van. 400 ezer forintos vagy azt meghaladó jövedelem esetén az emelés 0,60-1,1 százalékos, ami után az ügyleti kamat 14,99 és 15,79 százalék között alakul.

Az Ersténél a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsön kamatai is változtak. Az emelés mértékét a felvett hitelösszeg, a jövedelem és a futamidő is befolyásolta. Legalább 200 ezer forintos jövedelem igazolása esetén, 48-60 hónapos futamidőt vállalva 2,40 százalékpontos emelést hajtott végre a bank, így az ügyleti kamat 22,71 százalékra módosult. Ennél hosszabb, 66-84 hónapos futamidő esetén az emelés mértéke 1,68 százalékpont volt, kivéve a legmagasabb, 8-10 millió forint közötti hitelösszeg sávot, ahol fél százalékponttal emelkedett az ügyleti kamat.

A nettó 250 ezer forintos vagy annál magasabb jövedelemhez között fogyasztóbarát hitelek kamata 0,80 és 2,40 százalékpont közötti mértékben változott, ami után így 14,99 és 22,71 százalék között alakul az ügyleti kamat.

A Cofidis is emelte a személyi kölcsönök kamatait az alábbi mértékben:

• a Fapados kölcsönnél 1,99-2,19 százalékpont közötti emelés történt,

• az Adósságrendező kölcsönnél 1,97-2,17 százalékpont között volt az emelés mértéke,

• a Fogyasztóbarát kölcsön kamata 1,75-1,79 százalékpont közötti mértékben emelkedett.

A jelzáloghiteleknél egyre gyakoribb a 10 százalékos kamat

A Raiffeisen Bank lakáscélú jelzáloghiteleinek a kamata az alábbiak szerint emelkedett:

• 5, 15 és 20 éves kamatperiódusnál 0,60 százalékponttal,

• 10 éves kamatperiódusnál 0,80 százalékponttal.

Ugyanennyivel nőtt a fogyasztóbarát lakáshitelek kamata is. Így a lakáshitelek ügyleti kamata 10,19 és 10,69 százalék között van.

Üdítő kivételként a Raiffeisennél a szabad felhasználású és a nem lakáscélú hitelkiváltást segítő hitelek kamata viszont csökkent:

• 5, 15 és 20 éves kamatperiódusnál 0,40 százalékponttal,

• 10 éves kamatperiódusnál pedig 0,20 százalékponttal csökkent a kamat.

A kamatcsökkentést követően 11,19 és 11,69 százalék között van a nem lakáscélú jelzáloghitelek ügyleti kamata.

A CIB Bank jelzáloghiteleinek feltételei az alábbiak szerint változtak:

• futamidő végéig fix kamatozás mellett a lakáscélú jelzáloghitelek kamata 0,90 százalékponttal, a szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata pedig 0,50 százalékponttal emelkedett,

• az 5 és a 10 éves szabad felhasználású jelzáloghiteleknél szintén 0,50 százalékponttal nőtt,

• az ötéves kamatperiódusú, fogyasztóbarát lakáshitel ügyleti kamata 0,81 százalékponttal nőtt,

• a 10 éves kamatperiódusú, fogyasztóbarát lakáshitel ügyleti kamata pedig 0,20 százalékponttal emelkedett.

A CIB Banknál 9,68 és 12,22 százalék közötti ügyleti kamattal igényelhetünk jelzáloghitelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Németh Balázs újra posztolt a Micimackó-ügy kapcsán: Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás
A fideszes képviselő egy Facebook-posztban sorolta fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben. A bejegyzésben a politikus a „tiszás/liberális szeretetet” bírálta, utalva egy korábbi parlamenti vitára is.


Németh Balázs fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben ironikus hangnemben sorolja fel, szerinte milyen kettős mérce érvényesül a közéletben a politikai tartalmú művészeti és humoros megnyilvánulások kapcsán.

A posztot azzal a felütéssel kezdi, hogy „ÉRTEM ÉN”.

„Ha lelövik a kormányfőt koncert közben, az csak művészi előadás. Ha bottal verik agyon egy színdarabban a “kormánypárti oligarchát”, az csak bábjáték. Ha kivégzéssel fenyeget a humorista, akkor csak viccel.”

A fideszes politikus a példák sorát egy friss parlamenti utalással folytatja, amelyben összeköti a margitszigeti eseményeket és a Micimackóból ismert leeső farok motívumát: „A margitszigeti szatírrá átváltozott miniszterelnök és a leesett farok pedig a Micimackó.”

Németh a bejegyzést a következő szavakkal zárja:

„Akkor legyen így! Éljen a tiszás/liberális szeretet”.

A poszt azután született, hogy kedden a parlamentben a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámokról szóló vita során egy államtitkárnak kellett elmagyaráznia a Micimackót, miután Németh egy influenszer videójára reagálva felvetette a témát.

A bejegyzésben említett „kormányfő lelövése” a 2025-ös Campus Fesztiválon történtekre utal, ahol Majka koncertjén egy fiktív ország fiktív miniszterelnökének „fejbelövését” játszották el, ami akkor komoly vitát váltott ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek” - Beszólt a Tisza orvos-képviselőjének Takács Péter, kemény választ kapott
Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselője első parlamenti felszólalásán kapott bekiabálást Takács Péter volt államtitkártól. Az orvos-politikus Facebookon vágott vissza, harmincéves szakmai múltját és a havi 280 órás munkát hangsúlyozva.


Takács Péter volt egészségügyi államtitkár egy bekiabálással reagált Balatincz Péter, a Tisza Párt képviselőjének első parlamenti felszólalására kedden. A traumatológusból lett politikus szerint a fideszes képviselő azt vetette a szemére, hogy közpénzből dolgozott. Balatincz a Facebookon reagált a történtekre, szerinte a megjegyzés nemcsak az ő munkáját, hanem az összes orvos, ápoló, mentős és tanár tevékenységét is megkérdőjelezi.

Balatincz a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megkapta az első bekiabálást, amit úgy értelmezett, hogy

„ezek szerint az orvosok, a nővérek, a mentősök és a tanárok mind csak közpénzből élő emberek”

– írta meg a 24.hu. Az ajkai kórház egykori orvosa posztjában kifejtette, nem érti, harmincéves szakmai múltját hogyan lehet kétségbe vonni.

„Én 30 éven át traumatológusként dolgoztam, sokszor havi 250–280 órát. Ha valaki szerint ezért nem a munkámmal szolgáltam a betegeket, az vagy nem érti az egészségügy működését, vagy nem tudja, mit jelent egy baleseti osztály felelőssége.”

A képviselő különösen érdekesnek nevezte, hogy a kritikát éppen a korábbi egészségügyi államtitkártól kapta, és szakmai múltját is szembeállította a bekiabálóéval. „Én – vele ellentétben – szakvizsgát szereztem, főorvosként dolgoztam, és vállaltam ennek minden terhét” – fogalmazott, majd hozzátette, büszke a közszolgálatban eltöltött éveire.

„Igen, közpénzből fenntartott, állami kórházban dolgoztam. Büszkén vállalom” – írta.

A bejegyzést azzal zárta, hogy az ő teljesítményét három évtizeden át a betegek szolgálatában mérték, nem pedig parlamenti padsorokból. „Én nyugodtan vállalom az összehasonlítást.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt Győrfi Pál menesztéséről: A régi kommunikációs kultúra elfáradt és elhasználódott
Az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán értékelte Győrfi Pál szóvivői leváltását. Szerinte a váltás nem személycsere, hanem annak beismerése, hogy az intézményvédő reflexek helyett új, transzparens kommunikációra van szükség a mentőknél.


Hegedűs Zsolt szerint Győrfi Pál leváltását nem érdemes pusztán szóvivőváltásként értelmezni, mivel ő nemcsak a mentők ismert arca volt, hanem hosszú éveken át az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója is. Ezért a szerepe és a felelőssége megkerülhetetlen abban, hogy milyen hangon, milyen szemlélettel és milyen kultúrában beszélt a mentőszolgálat a nyilvánossághoz.

Hegedűs hangsúlyozza, hogy a mentés kiemelten érzékeny terület, ahol minden hiba emberi életekben mérhető, ezért a kommunikáció feladata nem az intézmény reflexszerű védelme, hanem „a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúrájának” segítése.

„Mi abban hiszünk, hogy az arányos transzparencia, a szakmai őszinteség és a lakosság felnőttként kezelése nem gyengíti, hanem erősíti a közbizalmat. Az emberek nem tökéletes intézményeket várnak, hanem olyanokat, amelyek képesek szembenézni a hibáikkal, tanulni belőlük, és világosan elmondani, mit tesznek azért, hogy ugyanaz ne ismétlődjön meg”

írta a miniszter a Facebookon.

A poszt szerint

a hallgatás és a túlzott intézményi önvédelem hosszú távon éppen a bizalmat rombolja.

Ehhez új kommunikációra van szükség, mert a valódi szakmai fordulathoz nem elég vezetőket cserélni, meg kell újítani azt is, ahogyan az intézmény a hibáiról, a betegekről és a nyilvánosságról beszél.

Szűcs Brigitta megjelenése ebben lehet fontos lépés, aki egy „tisztább hangként” lehetőséget ad arra, hogy a mentőszolgálat kommunikációja „végre ne elsősorban védekezzen, hanem magyarázzon; ne eltakarjon, hanem feltárjon; ne bűnbakokat keressen, hanem tanuljon”.

Ez az esély azonban csak akkor válik valódi változássá, ha mögötte a mentőszolgálat egész működésében megjelenik a tanuló egészségügyi kultúra: a transzparencia, a betegbiztonság és a hibák őszinte feldolgozása.

Győrfi Pál távozása ebből a szerepből tehát nem egyszerű személycsere, hanem „annak a felismerése lehet, hogy a régi kommunikációs kultúra elfáradt, elhasználódott, és már nem képes hitelesen képviselni azt az egészségügyet, amelyre szükségünk van”.

A bizalom ugyanis nem a hibák kimagyarázásából, hanem az azokkal való szembenézésből születik. Hegedűs elismeri Győrfi Pál több évtizedes, példamutató szolgálatát, de úgy zárja gondolatait: „Mindennek rendelt ideje van. Van idő szolgálni, van idő képviselni egy intézményt, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának. Most ennek az ideje jött el.”

Múlt szerdán szűnt meg az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, Csató Gábornak a megbízatása, helyére pedig Constantinovits Miklóst nevezték ki megbízott vezetőként. Ezt követően, kedden jelentették be, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt lesz a szervezet új szóvivője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a lista, mit kért Pósfai Gábor az új országos rendőrfőkapitánytól
A belügyminiszter a közösségi oldalán sorolta fel elvárásait dr. Mecser Tamás frissen kinevezett országos rendőrfőkapitánnyal szemben. A kérések között a szakmai alapú vezetés és az állomány elvándorlásának megfordítása is szerepel.


Pósfai Gábor a Facebookon számolt be arról, hogy ünnepélyes állománygyűlés keretében mutatták be az új országos rendőrfőkapitányt, dr. Mecser Tamás dandártábornokot, aki átvette a csapatzászlót is.

Pósfai a posztjában azt is részletezte, mit vár az új vezetőtől.

„Amit tábornok úrtól többek között kértem: szakmai alapú vezetést, nagyobb autonómiát és megfelelő döntési szabadságot minden szinten, az alulról jövő javaslatok, ötletek becsatornázását, a kritikai vélemény erősítését mindkét irányba, továbbá, hogy dolgozzunk együtt az állomány elvándorlási trendjének megfordításán is.”

A bejegyzést azzal zárta: „Tábornok úr munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok!”

Múlt szerdán a belügyminiszter felmentette tisztségéből Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányt. Hétfőn a miniszterelnök visszavonta Balogh János korábbi országos rendőrfőkapitány megbízatását, és a Heves vármegyéből érkező Mecser Tamást bízta meg az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk