Hétvégén jön a sarkvidéki fagy, most lehet igazán aggódni a gyümölcsösökért
A talaj ugyan már jól átnedvesedett, de a kajszira és az őszibarackra komoly veszély leselkedik. Hétfőtől mínusz 5 fok is lehet, hózáporral és erős széllel.
A HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai elemzése szerint március végére csaknem országszerte feltöltődött a talaj felső egy méteres rétege. Az elmúlt tíz nap során 20–50 milliméter csapadék hullott, délnyugaton és az ország középső részén ennél is több, míg északon és az Alföld egyes részein kevesebb eső esett. A 90 napos csapadékmennyiség is sokfelé meghaladja az ilyenkor szokásos értéket. Délnyugaton és északkeleten az 1–1,5 méteres talajréteg is telítetté vált, helyenként belvízfoltok is kialakultak.
A rendszeres esőzések miatt a szántóföldek talaja tartósan sáros maradt, ezért a gépi munkák sokfelé csak korlátozottan voltak elvégezhetők.
Az utóbbi napok szeles időjárása viszont segített a felszín szikkadásában. Az őszi vetések tavaszi fejlődése kedvezően halad, a megfelelő nedvesség- és hőmérsékleti viszonyok hatására a gyengébben áttelelt őszi búza táblák is szépen erősödnek.
A talajhőmérséklet 5 centiméteres mélységben a múlt hét közepe óta 10 Celsius-fok körül alakul. Ez már elegendő lenne a kukorica vetéséhez, de a következő napokban érkező lehűlés miatt a szakértők szerint még érdemes várni.
Az elmúlt időszakban az átlagosnál melegebb volt az idő. Éjszakánként többnyire 5 és 10 fok közé hűlt le a levegő, napközben pedig jellemzően 15 fok körül, a naposabb tájakon 20 fok közelében alakult a hőmérséklet.
A HungaroMet figyelmeztetett:
„vasárnapra sarkvidéki levegő érkezik”, ezért hétfőtől újra fagyokra kell számítani.
Hétfő reggelre jellemzően 0 és mínusz 5 Celsius-fok közé hűl majd le a levegő. A szél csökkenti ugyan a felszín közeli légréteg lehűlését, de ez megnehezítheti a fagy elleni védekezést. Keddtől fokozatos enyhülés kezdődik, az éjszakai lehűlés mértéke a felhőzet alakulásától is függ.
A kajszi és a mandula a legtöbb helyen már elvirágzott. A gyakori csapadék kedvezett a gombás betegségek megjelenésének. A kajszi a sziromhullás, terméskezdemény fejlődési szakaszában már mínusz 1–2 foknál károsodhat, míg az őszibarack teljes virágzásban mínusz 2–3 foknál érzékeny a fagyra.
A hét végéig még enyhe marad az idő, de vasárnaptól sarkvidéki eredetű hideg légtömeg éri el a Kárpát-medencét, amely hózáporokat is hozhat.
Országos csapadékra a jövő hét közepéig nem kell számítani, a záporokból várható mennyiség nem haladja meg a 10 millimétert. A fagyvédelemre azonban mindenképpen fel kell készülni.
A HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai elemzése szerint március végére csaknem országszerte feltöltődött a talaj felső egy méteres rétege. Az elmúlt tíz nap során 20–50 milliméter csapadék hullott, délnyugaton és az ország középső részén ennél is több, míg északon és az Alföld egyes részein kevesebb eső esett. A 90 napos csapadékmennyiség is sokfelé meghaladja az ilyenkor szokásos értéket. Délnyugaton és északkeleten az 1–1,5 méteres talajréteg is telítetté vált, helyenként belvízfoltok is kialakultak.
A rendszeres esőzések miatt a szántóföldek talaja tartósan sáros maradt, ezért a gépi munkák sokfelé csak korlátozottan voltak elvégezhetők.
Az utóbbi napok szeles időjárása viszont segített a felszín szikkadásában. Az őszi vetések tavaszi fejlődése kedvezően halad, a megfelelő nedvesség- és hőmérsékleti viszonyok hatására a gyengébben áttelelt őszi búza táblák is szépen erősödnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos: Önmagában ez a lopás is elég lenne minimum Rogán Antal és Jászai Gellért leültetéséhez
Hadházy Ákos a közösségi oldalán írt egy állami szoftverlicenc-ügyről, amelyben Rogán Antal és Jászai Gellért felelősségét veti fel. A politikus szerint az állam millió számra vett olyan adattörlő kódokat, amelyeket a legtöbb esetben fel sem használtak.
Hadházy Ákos a Facebookon írt a 32 milliárdos szoftverlicenc-ügyről. „Örülök, hogy ez a huncut, agyafúrt ‘kis’ 32 milliárdos lopás az új kormánynak is feltűnt” – kezdte bejegyzését. Azt írta, ő már körülbelül egy éve foglalkozott az esettel.
A politikus szerint „önmagában ez a lopás is elég lenne minimum Rogán és Jászai Gellért leültetéséhez, remélem, ez így is lesz.”
A poszt egy Telex-cikkre hivatkozva foglalja össze az ügy lényegét: „a kormány akkor is megvett milliószámra kétezer forintos programlicencet, ha azt senki nem használta (vagy mert nem volt rá szüksége, vagy mert nem is tudott róla, hogy van ilyen).”
A bejegyzésben említett ügy hátterében egy állami adattörlési program áll, amelynek keretében 2021 decembere és 2026 júniusa között több mint 15 millió darab, egyenként 1990 forintba kerülő adattörlő kódot bocsátottak ki. A kifizetés megközelítette a nettó 31,2 milliárd forintot.
A szolgáltatást a Certus Software Zrt. nyújtotta, a véglegestorles.hu oldalt pedig az Antenna Hungária üzemeltette, a konstrukcióban pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is részt vett. A Certust kormányrendeleti kivétel alapján, közbeszerzés nélkül választották ki.
A probléma forrása, hogy az állam nem a ténylegesen felhasznált, hanem a kibocsátott kódok után fizetett, miközben az érintett szervezetek nem vezettek nyilvántartást a felhasználás mértékéről.
Az ügy azért is aktuális, mert 2026 elejétől a kormány a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) felügyeletével új, központosított szoftverlicenc-gazdálkodási rendszert vezetett be. Ennek célja éppen az átláthatóság növelése és a túlvásárlások visszaszorítása, vagyis az olyan gyakorlatok megszüntetése, ahol a tényleges igénybevételtől függetlenül történnek nagy értékű kifizetések. A kormány július 9-én bejelentette, hogy több, a korábbi időszakhoz köthető gyanús szerződés ügyében feljelentést tettek.
Hadházy Ákos a Facebookon írt a 32 milliárdos szoftverlicenc-ügyről. „Örülök, hogy ez a huncut, agyafúrt ‘kis’ 32 milliárdos lopás az új kormánynak is feltűnt” – kezdte bejegyzését. Azt írta, ő már körülbelül egy éve foglalkozott az esettel.
A politikus szerint „önmagában ez a lopás is elég lenne minimum Rogán és Jászai Gellért leültetéséhez, remélem, ez így is lesz.”
A poszt egy Telex-cikkre hivatkozva foglalja össze az ügy lényegét: „a kormány akkor is megvett milliószámra kétezer forintos programlicencet, ha azt senki nem használta (vagy mert nem volt rá szüksége, vagy mert nem is tudott róla, hogy van ilyen).”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
RTL: Már nem csökkentené az üzemanyagok ÁFÁ-ját Magyar Péter, pedig a kampányban még ezt követelte
A miniszterelnök most uniós szabályokra hivatkozva zárta ki az üzemanyagok áfájának csökkentését. A kormányfő korábban még az adók mérséklésével tartotta elérhetőnek a 480 forintos literenkénti árat.
Alig három héttel az árstop eltörlése után péntek reggelre az üzemanyagok átlagára ismét átlépte a korábbi hatósági szintet, miközben Magyar Péter miniszterelnök, aki kampányában még adócsökkentést követelt, most arról beszél, hogy uniós szabályok miatt nincs mozgástér. A kiskutasok szerint viszont egyszerűen ki kellene vezetni a különadókat, és máris 20-22 forinttal olcsóbb lehetne a tankolás.
Péntek reggel a benzin literenkénti átlagára 60 fillérrel haladta meg az 595 forintot, a gázolajé pedig 70 fillérrel a 615 forintot, vagyis a korábbi védett árak szintjét.
A drágulást az iráni háború miatti piaci helyzettel magyarázzák a kutasok. Bár délelőttre az árak kevesebb mint egy forinttal ismét a régi sapka alá csúsztak, a helyzet feszült – számolt be róla az RTL Híradó.
A piaci szereplők szerint a Mol árazási gyakorlata kulcsfontosságú. „A Mol nem érvényesíti a kiskereskedelmi árakban azt a nagykereskedelmi árváltozást, amit mindig előző nap bejelent. A többi szereplő valamilyen úton-módon kénytelen követni ezt az árazást, hogy ne veszítsen piacot vagy vevőket” – magyarázta Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője.
A Mol ezzel szemben azt közölte, hogy „árazási politikájában a szomszédos országok árszintjét veszi alapul, és ennek megfelelően a magyarországi üzemanyagárak nem haladják meg a régiós átlagot”.
A Magyar Ásványolaj Szövetség szerint azonban a drágulás elkerülhetetlen. „Egy biztos: ilyen mértékű nagykereskedelmi árváltozás biztosan meg fog jelenni a kiskereskedelmi árakban” – vetítette előre Grád Ottó főtitkár.
A kormányfő csütörtökön már arról beszélt, hogy az adócsökkentés nem járható út.
„A jövedéki adó szinte már az Unió által minimálisan előírt szinten van, tehát ott túl nagy mozgástér nincsen. Az áfatartalma nagyon magas a benzinnek és a gázolajnak, de uniós előírások miatt nem alakítható ki külön, újabb áfasáv, úgyhogy ott nem tudunk csökkenteni” – mondta Magyar Péter.
A miniszterelnök hozzátette, hogy jelentős drágulás esetén újra maximálhatják az árakat. Ez éles váltás a kampányban hangoztatott véleményéhez képest, amikor még azt állította, hogy „ha kismértékben csökkentik az áfát, a jövedéki adót és a kis adókat, akkor minden további nélkül elérhető a jelenlegi világpiaci árak mellett is a 480 forintos ár a kutakon”.
A Független Benzinkutak Szövetsége szerint viszont van megoldás. Gépész László elnök szerint az extraprofitadót, a Robin Hood-adót és a kiskereskedelmi különadót is meg lehetne szüntetni.
„Vezessék ki a különadókat. Az bőven elég lenne: körülbelül 20–22 forinttal csökkentené az árakat, ha legalább azokat a különadókat kivezetik, amelyekre semmiféle európai uniós kötelezettség nincs, és nem gátolja senki a kivezetésüket” – nyilatkozta.
A probléma egyik gyökere, hogy a benzinkutakon az adót is adóztatják, a legmagasabb tételre, a jövedéki adóra is áfát vetnek ki. Így a tankolásért fizetett összeg nagyjából fele az államkasszában landol.
A drágulást az autósok a saját bőrükön érzik. „Nem tudunk mit tenni: az autót használni kell, munkaeszköz. Majd lemondunk az élvezeti cikkekről meg ilyesmiről” – mondta az egyik sofőr, Nagy Zoltán. Egy másik autós, Kovalcsik László pedig arról beszélt, hogy „nem bírom már fizetni. Ez az autó a városban megeszi a 10 litert, és ezt sajnos az élelemből, a jólétből kell megvonni”.
Alig három héttel az árstop eltörlése után péntek reggelre az üzemanyagok átlagára ismét átlépte a korábbi hatósági szintet, miközben Magyar Péter miniszterelnök, aki kampányában még adócsökkentést követelt, most arról beszél, hogy uniós szabályok miatt nincs mozgástér. A kiskutasok szerint viszont egyszerűen ki kellene vezetni a különadókat, és máris 20-22 forinttal olcsóbb lehetne a tankolás.
Péntek reggel a benzin literenkénti átlagára 60 fillérrel haladta meg az 595 forintot, a gázolajé pedig 70 fillérrel a 615 forintot, vagyis a korábbi védett árak szintjét.
A drágulást az iráni háború miatti piaci helyzettel magyarázzák a kutasok. Bár délelőttre az árak kevesebb mint egy forinttal ismét a régi sapka alá csúsztak, a helyzet feszült – számolt be róla az RTL Híradó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Teljesen lecserélik a rendőrök egyenruháját, már a pontos dátumokat is közölték
A Belügyminisztérium bejelentette a rendőrség köznapi szolgálati egyenruházatának teljes megújítását. A beszerzés nyílt közbeszerzési eljárásban zajlik majd, kiemelt szempont lesz az ergonómia.
Teljes ruházati reform jön a magyar rendőrségnél: 2027 telétől új téli, 2028 nyarától pedig új nyári köznapi egyenruha érkezik, a beszerzés pedig szakít a régi gyakorlattal, és nyílt közbeszerzésben valósul meg.
A Belügyminisztérium vezetése a rendvédelmi szervek megbecsültségének helyreállítása és a munkatársak szolgálati körülményeinek javítása érdekében döntött a teljes megújításról, olvasható a tárca honlapján. A minisztérium közleménye szerint
az új egyenruházati termékek beszerzésekor szakítanak az elmúlt évtizedek rendszerével, és piaci alapon, nyílt eljárásban szerzik be az új darabokat,
figyelembe véve az állomány igényeit és mindennapi tapasztalatait.
Kiemelt szempont lesz az ergonómia, a komfort, az esztétikum, a tartósság, a széles méretskála, az időtálló anyagok használata, valamint a jó tisztíthatóság és karbantarthatóság.
A tervek szerint a rendőri egységek 2027 decemberétől több ütemben vehetik át az új téli ruházatot. 2028 júniusától pedig megkezdődik az új típusú nyári ruházat folyamatos kiosztása is.
A bejelentés egy olyan rendszerbe hozhat változást, amely régóta ad témát az állományon belül. Rendőrségi érdekképviseletek évek óta jelzik, hogy egyes ruházati cikkek, különösen a bakancsok minősége és ár-érték aránya problémás, és a ruhapénz mértéke sem mindig fedezi a valós igényeket.
A mostani bejelentésben hangsúlyozott ergonómia és tartósság szempontjai éppen ezekre a belső kritikákra reflektálnak.
A „nyílt közbeszerzés” ígérete szintén jelentős váltást jelez, hiszen az egyenruha-ellátás eddig szigorúan szabályozott, központosított rendszerben zajlott. Az állami szervek öltözködési előírásai más területeken is láthatók: a kormányhivatalok dolgozóinak például korábban kötelező öltözködési szabályt (dress code) írtak elő, amihez évi nettó 150 ezer forintos keretet is biztosítottak.
Az egyenruha-beszerzések a nyilvánosság előtt is érzékeny témának számítanak, főként a költségek miatt. Korábban az Országgyűlési Őrség ruházati kiadásai kaptak nagy sajtóvisszhangot a magas darabárak miatt, ami jól mutatja, hogy a közvélemény kiemelten figyeli az ilyen jellegű állami költéseket.
Teljes ruházati reform jön a magyar rendőrségnél: 2027 telétől új téli, 2028 nyarától pedig új nyári köznapi egyenruha érkezik, a beszerzés pedig szakít a régi gyakorlattal, és nyílt közbeszerzésben valósul meg.
A Belügyminisztérium vezetése a rendvédelmi szervek megbecsültségének helyreállítása és a munkatársak szolgálati körülményeinek javítása érdekében döntött a teljes megújításról, olvasható a tárca honlapján. A minisztérium közleménye szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
7,3-as erősségű földrengés rázta meg Mexikót, cunami-riadót hirdettek a partvidéken
A rengés epicentruma a mexikói Chiapas állam partjainál volt, és a szomszédos Guatemalában is érezni lehetett. A hatóságok szerint a hullámok akár egy méterrel is meghaladhatják a normál tengerszintet.
Pénteken 7,3-as erősségű földrengés rázta meg Mexikó déli partvidékét, a rengést még Guatemalában és Salvadorban is érezni lehetett. Az amerikai földtani intézet szerint a rengés epicentruma a mexikói Chiapas tengerparti állam egyik településétől 48 kilométerre délnyugatra, a tengerben volt.
A Csendes-óceáni Szökőár-előrejelző Központ a rengés után azonnal cunamiveszélyre figyelmeztetett az epicentrum 300 kilométeres körzetében.
A központ szerint Guatemala és Mexikó partjainál akár egy méterrel is meghaladhatják a hullámok a normál tengerszintet - írta a CNN. A guatemalai szeizmológiai intézet később azonban már arról közölt, hogy alacsony a szökőár kialakulásának veszélye.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök az X-oldalán azt írta, hogy az észlelt rengések után egyeztetett Chiapas és Tabasco államok kormányzóival, és egyelőre egyik helyről sem jelentettek komolyabb károkat. Hozzátette, a hatóságok helyszíni ellenőrzéseket végeznek, hogy felmérjék az esetleges szerkezeti károkat.
A haditengerészet vezetője óvatosságra intett a partvidéken.
„Nincsenek súlyos károk. A tengeri viszonyokat illetően a vízszint néhány strandon akár fél méterrel is megemelkedhet a földrengés miatt. A lakosságnak azt javasoljuk, hogy egyelőre kerülje a strandokat” – nyilatkozta Raymundo Pedro Morales Ángeles, Mexikó haditengerészeti minisztere.
A chiapasi hatóságok két sérültről számoltak be: egy ember azután sérült meg, hogy ijedtében leugrott egy épület harmadik emeletéről, egy másikra pedig egy autókereskedésben esett rá egy ajtó.
Guatemala elnöke, Bernardo Arévalo közölte, hogy egyelőre nem érkezett bejelentés halálos áldozatokról, és megkezdték a vészhelyzeti tervek végrehajtását.
Salvador tűzoltósága pedig arról számolt be, hogy eddig nem észleltek károkat az országban.
A mostani földrengés helyszíne, a Chiapas és Guatemala partjai előtti térség geológiailag rendkívül aktív. A Közép-Amerikai-árok mentén fekszik, ahol a Cocos-lemez folyamatosan a jóval nagyobb észak-amerikai lemez alá bukik. Ez a folyamat, a szubdukció, óriási feszültséget halmoz fel a kőzetlemezekben, ami időnként ilyen erős földrengések formájában oldódik fel.
Mivel a rengések a tengerfenék alatt pattannak ki, gyakran jelentenek cunami-veszélyt is a közeli partvidékre, ahogy ez a mostani esetben is felmerült. A latin-amerikai régiót az elmúlt időszakban több nagy erejű földmozgás is megrázta, a legsúlyosabb katasztrófa Venezuelát érte.
Pénteken 7,3-as erősségű földrengés rázta meg Mexikó déli partvidékét, a rengést még Guatemalában és Salvadorban is érezni lehetett. Az amerikai földtani intézet szerint a rengés epicentruma a mexikói Chiapas tengerparti állam egyik településétől 48 kilométerre délnyugatra, a tengerben volt.
A Csendes-óceáni Szökőár-előrejelző Központ a rengés után azonnal cunamiveszélyre figyelmeztetett az epicentrum 300 kilométeres körzetében.
A központ szerint Guatemala és Mexikó partjainál akár egy méterrel is meghaladhatják a hullámok a normál tengerszintet - írta a CNN. A guatemalai szeizmológiai intézet később azonban már arról közölt, hogy alacsony a szökőár kialakulásának veszélye.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
