SZEMPONT
A Rovatból

Hettyey András: Ha akarja, a Fidesz ki tudja vezetni Magyarországot az Európai Unióból

A szakértő szerint az Európai Unió és az Orbán-kormányok viszonya most már leginkább egy rossz házasságra hasonlít. Rövidtávon ez biztosan nem vezet magyar kilépéshez, de 5-10 év múlva egyre erőteljesebben vetődhet fel ez a kérdés.


„Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk, és ha nem akarunk, akkor nem táncolunk” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor október 23-i, veszprémi beszédében. Két nappal később Josep Borrell az unió külügyi főbiztosa úgy válaszolt: „senki sem kényszeríti Magyarországot arra, hogy az Európai Unió része legyen”.

A magyar kormány és az EU között az utóbbi években érezhetően egyre feszültebb a helyzet. A Európai Unió visszatartja a hazánknak járó kifizetéseket, miközben Magyarország folyamatos vétókkal lassítja a közösség gördülékeny működését. Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatok és diplomácia tanszékének docense szerint azonban nem valószínű, hogy Orbán Viktor kivezetné Magyarországot az Európai Unióból. Legalábbis egyelőre.

– Hová vezethet ez az egyre inkább kiéleződő viszony?

– Amit most látunk, az rövidtávon csak egy szópárbaj, de azért tükrözi a helyzetet, ami kialakult az Orbán-kormányok és az Európai Unió között. Ez egy újabb állomása a két fél közötti elidegenedésnek. Az EU-t és hazánkat összekötik gazdasági érdekek: Magyarország külkereskedelmének háromnegyedét továbbra is az uniós országokkal bonyolítja, és a befektetési tőke 60-65 százaléka is még mindig az Európai Unióból érkezik. Ezen felül sokrétűen profitálunk az uniós tagságból a különböző támogatásoknak köszönhetően, de legalább ennyire fontos, hogy a magyar cégek hozzáférnek egy 450 milliós lélekszámú nyitott, szabad piachoz. Ezek a racionális érdekek, amik Magyarországot a közeljövőben is az Európai Unióban fogják tartani. De efölött

politikai, világnézeti, kulturális és érzelmi téren van egy teljes széttartás, egy harag, egy megszégyenítési kísérlet mindkét irányban.

A miniszterelnök október 23-i szavaiban ez szépen látszódik: mintha az unió egy kényszerítő, külső hatalom lenne, mely az alárendelt Magyarországnak diktálná a tempót és a dallamot. Eközben a másik oldalról pedig kapjuk a kritikát a jogállamisági problémákról, az igazságszolgáltatás és a média helyzetéről, amire mi visszalövünk, hogy az unió gyenge, hanyatlik. Ennek ellenére

rövidtávon ez biztosan nem vezet magyar kilépéshez, de 5-10 év múlva, ha a Fidesz még mindig hatalmon lesz, egyre erőteljesebben vetődhet fel ez a kérdés.

Ekkorra már várhatóan megközelítjük az EU fejlettségi átlagát és emiatt kevesebb támogatás érkezik hazánkba, cserébe tagok lesznek a balkáni országok, ahova több pénzt csoportosítanak át majd a felzárkóztatásra, az esetlegesen egyre szorosabb viszony Kínával pedig mind-mind további érvek lehetnek a kilépés mellett.

– Viszont Magyarországon minden felmérés szerint nagyon magas az emberek körében az Európai Unió támogatottsága. Ennek tükrében mekkora esélye lenne egy esetleges kilépésről döntő népszavazásnak?

– Ezt egyáltalán nem gondolom egy komoly, fajsúlyos akadálynak. Szerintem

a Fidesz a közvéleményt, de legalábbis a saját szavazóit elég sikeresen tudja vezetni és irányítani. Elég csak megnézni azt, hogyan gondolkoztak a Fidesz-szavazók Oroszországról 2008-ban, és hogyan gondolkoznak ma.

15 év alatt hatalmas fordulat következett be: a korábbi szkeptikus, negatív megítéléssel szemben napjainkban jóval pozitívabbak és megengedők. Mindezt úgy, hogy Oroszország az utóbbi másfél évtizedben három háborút indított, ebből kettőt Ukrajna ellen. Ezt a pozitív fordulatot nem nagyon lehet másnak betudni, minthogy a Fidesz eléri ezeket a szavazókat, és nagy mértékben tudja irányítani, hogy mit gondoljanak. Ha ez így van, akkor szerintem

hosszú évek munkájával elő lehet készíteni azt is, hogy érdemes lenne népszavazást tartani az EU-s tagságunkról.

Ráadásul nem kell erről az egész magyar közvéleményt meggyőzni: mozgósítani kell a fideszes szavazókat, akiknek az egyharmada már most is azt gondolja, hogy nem kell nekünk az európai uniós tagság, de népszerű a kilépés ötlete a Mi Hazánk szavazóinak körében is. Amennyiben a fennmaradó fideszes szavazók kétharmadát meg tudják győzni a kilépésről, és az ellenzéki szavazók közül nem megy el mindenki voksolni, akkor nem lenne egy politikai ördöngősség a Fidesz részéről ezt a projektet levezényelni. Éppen ezért nem látom egy jelentős ellenérvnek ebben az ügyben a magyar lakosság EU-pártiságát, mint ahogy ezt szokás emlegetni.

– Ha mégis megtörténne Magyarország kilépése az Európai Unióból, mit érezne ebből egy átlagember az életében?

– Biztos vagyok abban, hogy már a kilépésről szóló kampány is kedvezőtlen hatással lenne a forint árfolyamára. Ezen felül megnőne az infláció, a befektetők nem Magyarországot választanák, hiszen épp azért vagyunk vonzó célpont sok esetben, mert EU-tagok vagyunk. Újra visszaállítanák a határellenőrzéseket, és nem részesülnénk azokból az uniós támogatásokból sem, amikről most az épületek, terek, autópályák mellett elhelyezett kis táblákról értesülhetünk.

– Az Európai Unió is dolgozik a helyzet megoldásán és a „többsebességes Európa” bevezetésének lehetőségét vizsgálják. Apró bökkenő, hogy ezt egyhangú szavazással lehetne csak életbe léptetni, Magyarország pedig biztosan nem szavazna saját érdekei ellen. Mekkora esélye lehet egy ilyen átalakításnak?

– Már ma is „többsebességes Európa” van. Van, aki tagja az eurózónának vagy a schengeni térségnek, mások pedig nem. Akadnak olyanok, akik részt vesznek a közös biztonságpolitikában, de olyan is, aki teljesen kimarad ebből. Magyarország a közös ügyek többségében részt vesz. De az említett változtatások elfogadásába hazánknak komoly beleszólása lenne, úgyhogy egyelőre nem tartom reálisnak, hogy létrejöjjön egy olyan Európai Unió, ahol Magyarország csak a második körben szerepel. Ugyanakkor

a mostani, „egysebességes Európában” már most is a periférián vagyunk.

Nagyon elszigetelődtünk, és a folyamatnak csak egy újabb pontja a legutóbbi lengyel választás. Most is akadnak olyan vélemények, hogy Magyarország ugyan nem lépett ki az Európai Unióból, de a korábbinál már így is sokkal kisebb ráhatása van a konkrét szakpolitikai döntésekre. Ilyenkor pedig marad a legdurvább eszköz a vétó alkalmazása, amiben a magyar kormány nagyon-nagyon aktív és aránytalanul sokat használja. Mindent egybevetve szerintem marad a jelenlegi felállás, azaz ha az EU-ban vagyunk, akkor teljes jogú tagként és a jelenlegi, „egysebességes Európában”.

– Hogyan érintheti Magyarországot a hetes cikkely szerinti eljárásban, hogy Lengyelországban várhatóan kormányváltás lesz, és minden előjel szerint hamarosan Donald Tusk veheti át az ország irányítását? A lengyelek helyére beléphet Magyarország támogatójaként Szlovákia, ahol Robert Fico lett a miniszterelnök?

– 2010 és 2015 között nagyon jó személyes kapcsolata volt Orbán Viktornak Donald Tuskkal. 2010-ben például a megválasztása után az első útja Varsóba vezetett a magyar miniszterelnöknek. Kettejük kapcsolata azonban emblematikus példája a már említett elidegenedésnek, vagyis hogy 2014 után Magyarország folyamatosan elveszíti a barátait a nemzetközi színtéren. Azt látom, hogy ki nem mondva, de

a magyar diplomácia tulajdonképpen lemondott minden olyan európai országról, ahol olyan pártok vannak hatalmon, akikkel nem szimpatizálnak.

A diplomáciának pedig épp az lenne a lényege, hogy azokkal az országokkal is együttműködjünk, akiket nem szívlelünk. Lengyelországhoz képest Szlovákia kisebb, gazdasági problémákkal küzd, Fico korábbi miniszterelnöksége alatt vezették be az eurót, ami talán mutathatja azt is, hogy az ő euroszkepticizmusa nem olyan szintű, mint a magyar kormányé, ráadásul a Fideszhez képest jóval törékenyebb, hárompárti koalícióban vezetheti az országot. Ezek miatt szerintem első körben érdemes kivárni, hogy Robert Fico hogyan pozícionálja magát.

– Hogyan változhat az Európai Unió és Magyarország viszonya a következő év második felében, amikor hazánk lesz az EU soros elnöke?

– Ha változás alatt azt értjük, hogy javul és konstruktívabb lesz a viszony, akkor azt nem tartom valószínűnek. Úgy látom, hogy ez az érzelmi árok a két fél között túl nagy ahhoz, hogy be lehessen temetni, és ezen a jövő júliusban kezdőd soros elnökségünk sem fog változtatni.

Az Európai Unió és az Orbán-kormányok viszonya most már leginkább egy rossz házasságra hasonlít, amit nem lehet tartósan visszafordítani.

Mindenkinek a figyelmébe ajánlom, hogy kövesse azokat a híreket, amikor Magyarország pozitív gesztusokat tesz az Európai Unió felé, például egy közös sikert emel ki, kapcsolódási pontokat hangsúlyoz vagy közös célokat fogalmaz meg. Az elmúlt években jókora nagyító kellett ahhoz, hogy az ember észrevegye ezeket. Amíg ebben nincs változás, addig a nagy, átfogó kapcsolatban sem valószínűsíthető más.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!
A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk