Siralmas fizetésért dolgoznak a pedagógiai asszisztensek, akik a saját bőrükön érzik a tanárhiányt – írja az Eduline. Egyre több feladatot kapnak, helyettesítik a tanárokat és felügyelik a diákokat.
Az iskolai és az óvodai pedagógiai asszisztensek fizetését a közalkalmazotti bértábla alapján számolják, ami tizenhárom éve, 2008 óta nem változott.
Egy heti negyven órát dolgozó pedagógiai asszisztens a garantált bérminimumot, vagyis nettó 145 ezer forintot kap havonta.
A tanárhiány miatt ők segítenek az iskolai adminisztrációban, gyermekfelügyeletet látnak el és ebédeltetik az osztályokat. Pedig az eredeti elképzelések szerint a lemaradó, különböző problémákkal küzdő tanulóknak segítettek volna az órákon, tehát a tanár vagy a tanító mellett ők is részt vettek volna az osztálytermi munkában.
„Egy finn tanteremben egy pedagógust és két pedagógiai asszisztenst találunk, ott három, fejlesztést igénylő tanulóra jut egy ilyen segítő munkatárs. Nálunk kétszáz diákra figyel egy pedagógiai asszisztens – mindegy, hogy rózsadombi iskoláról vagy hátrányos helyzetű település általános iskolájáról van szó. Ez alapvető probléma”
– mondja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, aki úgy látja, többek között a tankerületi vezetőtől és a rendelkezésre álló pénzügyi kerettől függ, felvehet-e egy iskola legalább még egy pedagógiai asszisztenst.
Siralmas fizetésért dolgoznak a pedagógiai asszisztensek, akik a saját bőrükön érzik a tanárhiányt – írja az Eduline. Egyre több feladatot kapnak, helyettesítik a tanárokat és felügyelik a diákokat.
Az iskolai és az óvodai pedagógiai asszisztensek fizetését a közalkalmazotti bértábla alapján számolják, ami tizenhárom éve, 2008 óta nem változott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Orbánék propagandája a szokásos hazugságok mellett odáig süllyedt, hogy azt terjesztik, hogy én nem létező/román népviseletben beszéltem tegnap” - írta Facebook-oldalán a TISZA Párt elnöke.
„Orbánék totális pánikba kerültek a tegnapi csodálatos nagyváradi bevonulásunk után: Besült a Magyarországról buszoztatott két tucat provokátoruk” - írta vasárnap reggeli posztjában Magyar Péter.
Magyar Péter 11 nap alatt 300 kilométert tett meg, hogy eljusson a Partiumba, és kifejezze szolidaritását a külhoni magyarokkal Orbán Viktor tihanyi beszéde után. Voltak, akik szinte az egész távot végiggyalogolták vele. A politikus szombaton érkezett meg Nagyváradra, ahol többszáz ember gyűlt össze. Magyar beszédet is mondott, amit néhány ellentüntető bekiabálásokkal próbált megzavarni.
Legújabb posztjában pedig arról is ír, hogy a kormánypárti médiumokban azt írták: egy „nem létező/román népviseletet” viselt.
„Orbánék propagandája a szokásos hazugságok mellett odáig süllyedt, hogy azt terjesztik, hogy én nem létező/román népviseletben beszéltem tegnap. Segítek skacok, amit láttatok rajtam, az egy kézzel hímzett, kalotaszegi, azon belül is egy magyarvalkói mellyesnek nevezett viselet, amit ünnepi alkalmakkor (például konfirmáláskor) viselnek a helyi magyar testvéreink”
- fogalmazott posztjában Magyar, majd hozzátette: „ha melldöngető, Simion-támogató óriási magyarként nem ismernétek Magyarvalkót, vagy Kalotaszeget, az talán nem az én hibám. Érdemes egyszer ellátogatni, csodákat fogtok látni”.
„Kérlek fogadjatok meg egy tanácsot, ne románozzátok le az egyik legcsodásabb magyar viseletet. Még akkor se ha életetekben nem jártatok Kalotaszegen és a gyűlölet valamint a rettegés elhomályosítja a szemeteket és a szíveteket”
„Orbánék totális pánikba kerültek a tegnapi csodálatos nagyváradi bevonulásunk után: Besült a Magyarországról buszoztatott két tucat provokátoruk” - írta vasárnap reggeli posztjában Magyar Péter.
Magyar Péter 11 nap alatt 300 kilométert tett meg, hogy eljusson a Partiumba, és kifejezze szolidaritását a külhoni magyarokkal Orbán Viktor tihanyi beszéde után. Voltak, akik szinte az egész távot végiggyalogolták vele. A politikus szombaton érkezett meg Nagyváradra, ahol többszáz ember gyűlt össze. Magyar beszédet is mondott, amit néhány ellentüntető bekiabálásokkal próbált megzavarni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kalotay Kristóf, Sümeg KDNP-s alpolgármestere a közösségi oldalán jelentette be, hogy azonnali hatállyal lemond tisztségéről. Mint írta, az elmúlt időszakban, különösen az elmúlt héten olyan események történtek a hivatalban, amelyekkel nem tud azonosulni.
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta, hogy számára
a köz szolgálata „nem csupán pozíció, hanem felelősség” is, ezért „nem tud, és nem is akar átlépni egy bizonyos erkölcsi határvonalat”.
Hozzátette, hogy továbbra is tenni szeretne a városért, de a jelenlegi keretek között ezt már nem tudja felelősséggel és lelkiismerettel vállalni.
Kalotay a tavalyi önkormányzati választás után került be a testületbe, amikor Végh László fideszes polgármester külsős alpolgármesterként maga mellé emelte. Most azonban.
a lemondással egy időben feljelentést tett a nyomozó ügyészségen ismeretlen tettes ellen.
Bejegyzésében azt írta: „hiszek abban, hogy az igazság és az elszámoltathatóság nem üres szavak, hanem alapkövei a hiteles közéleti szerepvállalásnak ma Magyarországon”.
A közleményben azt is jelezte, hogy ez a végleges állásfoglalása, és további nyilatkozatokat nem kíván tenni.
Helyi források szerint Kalotay a feljelentésben azt állította, hogy az önkormányzatban arra próbálták rávenni az illetékes ügyintézőt, hogy módosítsa visszamenőleg több pályázati referens munkaköri leírását. Így a pályázati pénzekből kifizethető lett volna számukra a projektmenedzseri díj. Kalotay szerint amikor az ügyintéző ezt megtagadta, és az esetről dokumentumot rögzített a hivatali informatikai rendszerben, a dokumentumot másnapra törölték.
A város fideszes vezetése az előző ciklusban is több ügyben került reflektorfénybe. 2021-ben derült ki, hogy Végh László polgármester élettársa, Szabó Krisztina hamis érettségi bizonyítvánnyal kapott igazgatói kinevezést a Sümegi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központban. Néhány hónappal később a Pénzügyminisztérium több mint 120 millió forint visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot, miután az átvilágítás során két, uniós forrásból finanszírozott beruházás esetében súlyos jogsértéseket tártak fel.
Végh Lászlót 2024-ben ismét megválasztották Sümeg polgármesterének, mindössze 11 szavazattal megelőzve Kovács Mihályt, az Élhetőbb Városért Egyesület jelöltjét.
Kalotay Kristóf, Sümeg KDNP-s alpolgármestere a közösségi oldalán jelentette be, hogy azonnali hatállyal lemond tisztségéről. Mint írta, az elmúlt időszakban, különösen az elmúlt héten olyan események történtek a hivatalban, amelyekkel nem tud azonosulni.
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta, hogy számára
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszűnhet a Hintalovon Alapítvány, ha életbe lép az „átláthatósági” törvény
Az alapítvány nem kap magyar támogatást, a külföldi források viszont ellehetetlenülhetnek. Gyurkó Szilvia szerint ez veszélyezteti a gyermekjogi munkát.
Ha június 1-jén életbe lép az „átláthatósági” törvény, az veszélybe sodorhatja a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány működését – erről Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakember beszélt az Indexnek. A szervezet alapítója elmondta: azért pályáztak külföldi támogatásokra, hogy ezeket a forrásokat Magyarországon használják fel, mivel a tevékenységük kizárólag hazai gyerekekre irányul.
Gyurkó Szilvia szerint
az elmúlt években mintegy 100 millió forintnyi uniós és más európai pályázati pénzt fordítottak tanácsadásra, kutatásokra és szakmai munkára, amely mind magyar gyerekeket érintett.
Hozzátette: mivel a gyermekvédelmi rendszerben évek óta humánerőforrás-hiány van, és sok szakember hagyta el a pályát, még inkább szükség van az alapítvány támogatására.
Az Index felidézte, hogy a szervezet nemrég publikálta a 2024-es gyermekjogi jelentését. Ebben az szerepel, hogy tovább romlott a hazai szakszolgálatok helyzete, és a gyerekek mentális állapota is rosszabb lett. Emellett nőtt a bántalmazások és a családon belüli erőszak előfordulása is.
A jelentések célja, hogy valós képet adjanak a gyermekvédelmi rendszerről, és láthatóbbá tegyék azokat a problémákat, amelyek a gyerekeket érintik.
„Láthatóbbá teszünk jelenségeket – annak érdekében is, hogy ne legyen stigmatizáló a gyermekek számára az állami gondozásba vétel. A jelentéssel mások is látják, milyen út vezetett idáig” – fogalmazott Gyurkó Szilvia.
Az alapítvány nemzetközi kutatásokat is végez: online visszaéléseket, bántalmazási eseteket vizsgálnak, valamint iskolai, sport- és közösségi helyzeteket elemeznek a visegrádi országokban.
Ha június 1-jén életbe lép az „átláthatósági” törvény, az veszélybe sodorhatja a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány működését – erről Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakember beszélt az Indexnek. A szervezet alapítója elmondta: azért pályáztak külföldi támogatásokra, hogy ezeket a forrásokat Magyarországon használják fel, mivel a tevékenységük kizárólag hazai gyerekekre irányul.
Gyurkó Szilvia szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Soha nem látott drón- és rakétatámadást indított Oroszország Ukrajna ellen
A pokoli támadásban 12 ember halt meg, köztük három gyerek is. Az ukrán elnök Amerika segítségét kérte, miközben ezerfős fogolycserét is lebonyolítanak a felek.
Oroszország szombatról vasárnapra virradó éjszaka 298 drónnal és 69 rakétával támadta Ukrajnát – írta a Guardian.
Ez volt a 2022-ben indult háború eddigi legnagyobb ilyen típusú támadása.
Az orosz hadsereg több hullámban indított támadást, amelyek során több várost is célba vettek. A legsúlyosabb csapás Kijevet és a főváros körüli térséget érte. Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint összesen 12 ember vesztette életét, köztük három gyerek, és több tucatnyian megsérültek.
Az orosz fél azt állította, hogy az éjszaka folyamán 110 ukrán drónt semmisítettek meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon kért fellépést az Egyesült Államoktól az orosz támadásokkal kapcsolatban. Bejegyzésében azt írta: „Amerika és mások hallgatása csak felbátorítja Putyint.”
A támadásokkal egy időben fogolycsere is zajlik a két ország között. A tervek szerint három nap alatt összesen ezer-ezer foglyot adnak át egymásnak.
Oroszország szombatról vasárnapra virradó éjszaka 298 drónnal és 69 rakétával támadta Ukrajnát – írta a Guardian.
Ez volt a 2022-ben indult háború eddigi legnagyobb ilyen típusú támadása.
Az orosz hadsereg több hullámban indított támadást, amelyek során több várost is célba vettek. A legsúlyosabb csapás Kijevet és a főváros körüli térséget érte. Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint összesen 12 ember vesztette életét, köztük három gyerek, és több tucatnyian megsérültek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
