A péntek esti Magyar Közlönyben jelent meg, hogyan kell kinéznie a frissített árstopokat soroló táblának.
A táblán már a tyúktojás és a krumpli is szerepel.
Magyar Péter szerda reggel arról írt a Facebookon, hogy a 21 Kutatóközpontnál az eddigi legnagyobb különbséget mérték a pártja javára.
– jelentette ki a politikus.
Emlékeztetett, hogy 11 nap van hátra a sorsdöntő választásig, ezért arra kért mindenkit, hogy használják ki a hátralévő napokat és pillanatokat, jussanak el mindenkihez és beszélgessenek minél többekkel.
„Most jön a kampány legfontosabb időszaka. Tudom, hogy sokan fáradtok, de ilyenkor minden segítség duplán számít!” – írta Magyar, aki posztját azzal zárta, hogy „Munka, derű, békesség és egy nagy adag hazaszeretet.” Megköszönte a segítséget, és úgy fogalmazott: „Fel, győzelemre!”
A 21 Kutatóközpont szerda reggel megjelent, március végi felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.
A Magyar Péter által is hivatkozott friss felmérésről ebben a cikkben írtunk:
Nyílt levélben tagadta meg egykori tanítványát, Szijjártó Pétert a Corvinus Egyetem volt oktatója. Békési László a Facebookon azt írja, hónapok óta gondolkodott a nyilatkozaton, de most jött el a pont, ahol már nem tudta tovább halogatni, mert élete legnagyobb csalódásáról van szó.
Békési felidézi, hogy a Corvinus Egyetemen (akkori nevén Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen) heti hat órában tanított társadalom- és politikai földrajzot a jelenlegi külügyminiszternek, aki szerinte nagyon rendes, szorgalmas diák volt. Az egyetemi órákon arról tanultak, hogy a posztmodern világban a hatalmas, rugalmatlan vállalatok helyett a kis- és középvállalkozásokat kell támogatni. „Beszéltünk telephelyelméletekről, például, hogy hova nem szabad üzemet telepíteni, illetve, hogy a területfejlesztés célja nem a vállalatok kiszolgálása, hanem a lakosság életkörülményeinek javítása és a regionális különbségek csökkentése” – írja a volt oktató.
A politikai földrajz keretében szó esett geopolitikáról is.
A volt tanár hozzáteszi, hogy az orosz területi gondolkodásról és identitásról szóló tárgyát Szijjártó még nem hallgathatta, pedig abban Békési állítása szerint már húsz éve megjósolta Oroszország várható terjeszkedését.
A volt oktató úgy véli, ha valaki egyetemen sajátít el dolgokat, majd tudatosan az ellenkezőjét teszi, az bűn.
„Ha valamit egyetemen sajátítottunk el, majd tudatosan, rosszindulatúan, prostituálódva, szisztematikusan az ellenkező irányba visszük a dolgokat, az bűn. Vannak dolgok, amit egy értelmiségi nem tesz meg, mert nem tehet meg. Vannak dolgok, amit egy becsületes ember nem tesz meg, mert nem tehet meg” – fogalmazott, majd közölte döntését:
Békési László posztja végén megemlíti, hogy nyolc éve lépett ki a Corvinusról, és reméli, hogy volt kollégái között is van olyan, aki szerint a „Szijjártó-féle tudatos ámokfutás” óriási károkat okozott.
Az oktató azután tagadta meg a jelenlegi külügyminisztert, hogy kedden oknyomozó portálok nyilvánosságra hoztak egy hangfelvételt, amin Szijjártó Péter az orosz külügyminiszterrel egyeztet telefonon az uniós szankciós listákról.
Egy bírósági per során derült ki, hogy Tiborcz István egyik érdekeltsége, az Andezit Magántőkealap újabb 35 milliárd forint állami forráshoz jutott a Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A Transparency International Magyarország által indított közérdekű adatigénylési perben került napvilágra az is, hogy a befektetésről döntő testületben olyan személy is ült, aki korábban a miniszterelnök vejének cégét, a kedvezményezett alapot kezelő Gránit Alapkezelőt vezette.
A korrupcióellenes szervezet azért fordult bírósághoz, mert az állami hátterű MFB Invest Zrt. nem adta ki a Baross Gábor Tőkeprogram későbbi, kevésbé átlátható szakaszában odaítélt befektetések részleteit.
A befektetéshez 30 százalékos magánbefektetői hozzájárulás is kellett, amit a Főnix Magántőkealapon keresztül egy szintén Tiborcz Istvánhoz kötődő energetikai vállalat, az Alteo Nyrt. biztosított 15 milliárd forintos kötelezettségvállalással. Az Andezit Magántőkealapot a Magyar Nemzeti Bank tavaly augusztusban vette nyilvántartásba.
A bíróságon bemutatott dokumentumok szerint a befektetésről az MFB csoport igazgatósága 2023. november 29-én hozhatott döntést.
A jelenlegi magyarországi szabályozás nem korlátozza az úgynevezett forgóajtó-jelenséget, vagyis azt, hogy valaki a magánszférából szinte azonnal átüljön egy olyan állami döntéshozói székbe, ahol korábbi munkaadójának kedvezhet.
A Baross Gábor Tőkeprogramot 2023 márciusában hirdette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding 600 milliárd forintos keretösszeggel. A program hivatalos leírása szerint célja „a gazdaság élénkítését, a magyar gazdaság növekedési pályára állítását, a beruházási aktivitás növelését, a versenyképesség növelését, a munkahelyek védelmét, az energiahatékonyság javítását, zöldfejlesztések realizálását hivatott szolgálni, sikeresen működő piaci alapkezelők közreműködésével.” Míg a program elején 164 milliárd forintot nyílt pályázaton osztottak ki, a később létrehozott Zöld Alapok és Gazdaságélénkítő pillérek esetében már nem hirdettek pályázatot, és a kedvezményezettek listáját, valamint a befektetések feltételeit is titkolták – írta a 24.hu.
A Transparency International korábbi, Közpénzek és magánhasznok című tanulmánya szerint az MFB csoport által magántőkealapokba fektetett mintegy 740 milliárd forintból 2024 végéig 146 milliárd forint a Gránit Alapkezelő által menedzselt alapokhoz került.
Nem nyilvános, hogy az állam milyen hozamelvárások és kockázatmegosztási feltételek mellett szállt be az alapba, és az sem ismert, hogy az MFB belső eljárásrendje alapján Benczédi Balázs részt vett-e a döntésben, vagy kizárta-e magát az eljárásból.
– írta kedd este Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en, miután újabb hanganyagok kerültek nyilvánosságra Szijjártó Péter és Szergej Lavrov beszélgetéseiről – írta a Népszava.
A kedden publikált anyagok szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter több alkalommal, informális csatornákon egyeztetett orosz kollégájával. A felvételeken hallható, ahogy Szijjártó Péter segítséget ígér uniós szankciós listákról való lekerüléshez, és olyan fordulatokat használ, mint hogy „mindig a rendelkezésedre állok”. A nemzetközi oknyomozó konzorcium által közzétett beszélgetések stílusa a magyar külpolitika eddig nem ismert közvetlenségét tükrözi.
Szijjártó Péter és a kormányoldal politikailag motivált beavatkozásnak és álhírnek minősítette a vádakat. A külügyminiszter azzal érvelt, hogy az ilyen egyeztetés a diplomácia része. A kormány emellett vizsgálatot helyezett kilátásba a lehallgatás miatt, amely mögött külföldi titkosszolgálati szerepet sejtenek.
A kiszivárgott hangfelvételek miatt a DK Szijjártó Péter azonnali lemondását követeli. A nemzetközi visszhang is jelentős, Tusk mellett több más európai politikus is aggasztónak nevezte a magyar–orosz külügyi kapcsolatok most feltárt jellegét. A bírálatok elsősorban az uniós szankciós politika megkerülésének gyanújára összpontosítanak.
A Washington Post egy tényfeltáró cikkben arról írt a múlt héten, hogy magyar kormányzati szereplők rendszeresen osztottak meg érzékeny uniós információkat Moszkvával. Bár a külügyminiszter ezt akkor szintén álhírnek nevezte, két nappal később Brüsszelben elismerte, hogy rendszeresen hívta Lavrovot az uniós miniszteri találkozók szüneteiben.
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
