prcikk: Hernádi Zsolt: Az orosz energiáról teljesen leválni lehetetlen, csak felvállalhatatlan társadalmi áldozat árán | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Hernádi Zsolt: Az orosz energiáról teljesen leválni lehetetlen, csak felvállalhatatlan társadalmi áldozat árán

„Miért is kell leválni?” – tette fel a kérdést a MOL-vezér, aki szerint az oroszok a legolcsóbb és a legbiztonságosabb szállítók. Úgy gondolja, a 60 éve kiszámíthatóan működő rendszer eldobása „önsorsrontás”.
M.M. - szmo.hu
2026. február 19.



A Telexnek adott interjút Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, amelyben a Tisza Párt programjától kezdve az orosz energiáról való leváláson át a cég szerbiai terjeszkedéséig és személyes befektetéseiig számos témát érintett.

Hernádi szerint a MOL a magyar gazdaság megkerülhetetlen része, és ezt a felelősséget a politikai élet minden szereplője tudomásul vette, amin szerinte a jövőben semmi nem fog változni. Nem akart a választásról spekulálni, a tényeknél maradva kijelentette, hogy jelenleg:

„Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják. Pont.”

A Tisza Párt programját Hernádi Zsolt inkább „választási kommunikációnak” nevezte, mintsem kormányprogramnak, amely szerinte több kérdést vet fel, mint amennyi választ ad. A párt energiapolitikával foglalkozó szakembereiről is véleményt mondott.

Orbán Anitát olyan szakembernek tartja, akinek markáns észak-atlanti elkötelezettsége volt, és aki Hernádi szerint mindent le szeretett volna vágni, ami keleti, így hiányolta belőle az egyensúlyt.

Kapitány Istvánról, a Shell korábbi vezetőjéről elismerően nyilatkozott, mint tehetséges kereskedelmi szakemberről és jó vezetőről, de feltette a kérdést, hogyan birkózna meg egy ország költségvetésével vagy gazdaságfejlesztésével.

„Egy nemzet vezetése azért más tészta. Ott nem a profit és a tulajdonosi érdek, hanem az ország egésze a fontos”

– fogalmazott.

Az orosz energiáról való leválás kapcsán a MOL-vezér kifejtette, hogy a diverzifikációnak szerinte magában kell foglalnia az orosz forrásokat is, nem pedig kizárnia azokat. „Nem tudok egyetérteni azzal, aki az ellenkezőjét gondolja” – jelentette ki.

Álláspontja szerint a teljes leválás az országnak, a MOL-nak, a vegyipari vállalatoknak és a lakosságnak is rossz lenne, mert dráguláshoz és ellátási problémákhoz vezetne.

Az európai szolidaritás kérdését firtató felvetésre, miszerint más országokat zavar a MOL orosz olajon elért extraprofitja, Hernádi Zsolt kritikusan reagált. „Van egy mondás, miszerint aki mindenki barátja, az mindenki bolondja. Nem lehetünk mindenkivel jóban. Magunkkal legyünk rendben.” Valamint úgy fogalmazott, hogy

„imádom az európai szolidaritást, magyarul pusztuljon a szomszéd tehene is”

– mondta, hozzátéve, hogy ezt olyan tengerparttal rendelkező országok mondják, amelyek más helyzetből indulnak. Szerinte a szankciós politikában erős kétarcúság van, és a MOL-nak a magyar emberek érdekeit kell képviselnie.

A teljes leválást jelenleg lehetetlennek tartja, vagy csak hatalmas társadalmi áldozatvállalással látja megvalósíthatónak.

Emlékeztetett a 2009-es gázválságra, ami szerinte megmutatta, milyen sérülékeny a rendszer. Úgy véli, az orosz olaj nemcsak olcsóbb, de a vezetékes szállítás rugalmasabb is, mint az LNG. Az Adria-vezeték kapacitását „sötét lónak” nevezte, amelynek teljesítménye nem bizonyított.

Kijelentette, a leválási ütemterv készítésétől „a haja égnek áll”, mert a 60 éve kiszámíthatóan működő rendszer eldobása szerinte „önsorsrontás”: „Miért is kell leválni? Az életünk alapvető része az energiabiztonság. Az oroszok a legolcsóbb és a legbiztonságosabb szállítók”

- fogalmazott.

A Lázár János által említett 30 százalékos kedvezményről azt mondta, valóban volt ekkora árkülönbség a Brent és az orosz REBCO típusú olaj között, de ez piaci helyzet volt, nem pedig „Putyin kedvezménye”. Ez a különbség ma 15-17 százalékos. Azt is megkérdőjelezte, miért kellene Magyarországnak lábon lőnie magát. „De ha már lőni akarunk, akkor miért saját magunkat lőjük lábon?” – tette fel a kérdést.

A szerbiai NIS-tranzakcióval kapcsolatban elmondta, hogy folyamatban van az amerikai szankciós hivatal (OFAC) engedélyének beszerzése, aminek záró határideje március vége. A tárgyalásokon személyesen is részt vett Washingtonban, Belgrádban és Moszkvában, és a magyar diplomácia szerinte soha nem látott módon segíti a magyar vállalatok külpiaci fellépését.

A tranzakció után a MOL-nál marad az irányítás, a NIS 51 százaléka egy magyar-arab közös vállalaté lesz, amelyben szintén a MOL lesz többségben.

A tervezett magyar-szerb vezeték megépítését ellátásbiztonsági kérdésnek és a horvát Janaffal szembeni jobb alkupozíció kiharcolásának eszközének tartja. A horvát INA-val kapcsolatos korábbi konfliktusokról azt mondta, a helyzet olyan volt, „mint egy kocsmai verekedésben, ahol már nem tudta senki, hogy kezdődött, de mindenki benne volt.” Hozzátette, ma sem csinálná másként, mert szerinte nekik volt igazuk.

A MOL hulladékgazdálkodási cége, a MOHU működésével kapcsolatos téli panaszokra reagálva elismerte, hogy voltak fennakadások, amiért elnézést kért.

„A bosszúságokért utólag is elnézést kérek, függetlenül attól, hogy a bosszúságot kinek a hibája okozta” – fogalmazott. A Tisza Párt koncesszióval kapcsolatos kritikájára úgy reagált, hogy a rendszer nélkül Magyarországnak esélye sincs felzárkózni az uniós célokhoz. Elismerte, hogy a rendszer egyelőre veszteséges, de kiemelte az elért eredményeket, például az évi 3 milliárd visszagyűjtött palackot.

Személyes befektetéseiről szólva a Dunakeszi Járműjavító kudarcát egy „tipikus vis maior helyzetnek” nevezte, amit az orosz partner szankcionálása okozott. A rovarfehérje-befektetéséről elmondta, a cég nem bukott meg, de csődvédelem alá került. „De a kockázatitőke-üzlet az ilyen” – jegyezte meg.

Az egyetemi modellváltás és a Tisza Párt alapítványokat megszüntetni kívánó terve kapcsán Hernádi Zsolt védelmébe vette a rendszert. Szerinte az egyetemi autonómiát senki nem törölte el, sőt, a korábbi struktúrában az állam jobban beleszólt az egyetemek életébe.

„Sokszor érzem azt, hogy aki az autonómiát hiányolja, valójában azt a felelősséget szeretné elkerülni, hogy valaki felé elszámoltatható legyen” – vélekedett. Végül az Újpest focicsapatával kapcsolatban elismerte, hogy a sportszakmai részben „luftot rúgtak”, de bízik az új sportigazgatóban, Dárdai Pálban. „Pali ért a dolgához és egy olyan hiteles ember, akinek a játékosok elhiszik, hogy győzni lehet, vagy ami még ennél is fontosabb, hogy mindennél jobban akarni kell a győzelmet” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor fontos bejelentésre készül péntek reggel
A miniszterelnök reggel fél nyolckor üzenne minden magyarnak a Facebookon. Arról egyelőre nem derült ki semmi, hogy miről szól majd a bejelentése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 09.



Nem sokkal csütörtök este fél tíz után új poszttal jelentkezett Orbán Viktor. „Bréking” - kezdte rejtélyes bejegyzését a miniszterelnök, aki a továbbiakban sem volt ennél bőbeszédűbb:

„Holnap 07:30-kor fontos üzenet minden magyarnak. Kövessétek itt, a Facebook-oldalamon.”

Orbán egy órával előtte arról is közzétett egy bejegyzést, hogy szombaton este a budapesti Szentháromság téren zárja a kampányt Szijjártó Péterrel és Lázár Jánossal közösen. A három politikus vadnyugati öltözékben látható a mellékelt fotón, de hármójuk közül a miniszterelnök viseli a seriffcsillagot:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Egyetlen szóval reagált Orbán Viktor a kiszivárgott Putyin-beszélgetésre
Orbán Viktor a Debrecen felé vezető úton, egy benzinkúton minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésének kiszivárgását. A miniszterelnök szerint az ügy bűncselekmény, a beszélgetés leiratát a héten hozta nyilvánosságra a Bloomberg.


Orbán Viktor egyetlen szóval minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott, tavaly őszi telefonbeszélgetésének kiszivárgását, amikor csütörtök este a Debrecen felé vezető úton, a görbeházai pihenőnél a Telex kérdezte. A miniszterelnök ugyanitt a 444-nek Donald Trump távjelenlétéről annyit mondott: „De ott volt.”

„Bűncselekmény.”

A miniszterelnök a nyilvánosság előtt reagált arra a tavaly októberi telefonbeszélgetésre, amelynek leirata a héten került nyilvánosságra. A kormányfő Debrecenbe tartva, egy görbeházai pihenőnél állt meg, ahol a kiszivárogtatásról feltett kérdésre válaszolt a fent idézett módon – írta a Telex.

A 444 stábja ugyanitt arról kérdezte, csalódott-e, hogy Donald Trump végül nem jött el személyesen Budapestre, amire Orbán a szimbolikus jelenlétre utalva válaszolt.

A Bloomberg által a hét elején nyilvánosságra hozott leirat szerint Orbán Viktor egy tavaly őszi telefonhívás során egy magyar mesére hivatkozva, a kisegér és az oroszlán történetével biztosította támogatásáról Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A beszélgetésben a magyar miniszterelnök felajánlotta, hogy Budapesten megszervezik az amerikai–orosz tárgyalásokat, és jelezte, hogy „bármiben” szívesen segít Putyinnak.

A telefonleirat nemzetközi vitát is kiváltott, Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en vonta felelősségre Orbán Viktort, ami nyilvános szóváltáshoz vezetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lélegeztetett beteggel állítottak meg egy mentőt az amerikai alelnök konvoja miatt
Az amerikai alelnök, JD Vance konvoja miatt percekre feltartóztattak egy mentőt Budapesten, amelyben a rendőrségi rádióforgalmazás szerint lélegeztetett beteg utazott. Az Országos Mentőszolgálat ezzel szemben azt közölte, a beteg stabil állapotban volt, és nem szorult lélegeztetésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 09.



Percekig vesztegelt egy mentőautó Budapesten az amerikai alelnök, JD Vance konvoja miatt, miközben a rendőrségi rádióforgalmazás szerint egy lélegeztetett beteget szállított – számolt be róla az RTL Híradó egy szemtanú által készített felvételek alapján. Az Országos Mentőszolgálat szerint azonban a beteg stabil állapotban volt, és nem szorult lélegeztetésre.

Az eset kedden, nem sokkal délután négy óra után történt, amikor JD Vance az MTK Sportparkba tartott, hogy beszédet mondjon és kiálljon Orbán Viktor mellett. A konvoj útvonalát a rendőrök hermetikusan lezárták, ekkor érkezett a Városligeti fasor felől egy szirénázó mentő.

„Ekkor vettem elő a telefonomat, mert mi sem értettük, mi történik, és miért állította meg a rendőr a mentőautót” – mesélte a csatornának a felvétel készítője, aki felháborítónak tartotta a látottakat.

A mentőautó a rendőri jelzésre visszafordult, de a dráma ezzel nem ért véget. A szemtanú egy perccel később a helyszínt biztosító rendőr rádióján hallotta, ahogy a mentő áthaladási engedélyt kér a Bajza utca és az Andrássy út sarkánál. A rádiózás szerint a mentőben egy beteget lélegeztettek, de a kérésre az a válasz érkezett, hogy nem mehetnek át. Néhány perccel később, a konvoj elhaladása után újra szóba került a jármű a rendőrségi rádióban:

„Mehet az Izabellán is!”

„Mármint ugyanarról a mentőről van szó?”

„Semmi más nem mehet, csak ez a mentő, aki lélegeztet.”

A telefonos felvételek időbélyegzője szerint a mentőnek körülbelül öt percet kellett várakoznia.

Az Országos Mentőszolgálat közleményében egészen más képet festett a helyzetről. Azt írták, egyetlen olyan esetet azonosítottak, ahol egy mentő a zárás miatt „rövid időre” megállni kényszerült.

Szerintük az ülve szállított beteg stabil állapotban volt, lélegeztetésre nem szorult, ezért nem volt szükség a forgalmi zárás feloldására.

Ezzel szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság elismerte a feltartóztatást. Közölték, hogy ilyenkor egy úgynevezett csapatszolgálati törzs hangolja össze a hatóságok munkáját, amelyben a mentők is részt vesznek, így az irányítóknak közvetlenül kellett hallaniuk a lélegeztetett betegről szóló rádiózást. A rendőrség szerint a forgalmat irányító rendőrnek van lehetősége mérlegelni, és ha lehetséges, átengedheti a megkülönböztető jelzést használó járművet, de a kérdéses esetben erre szerintük „már nem volt lehetőség”, ezért kellett a mentőnek várnia.

Az RTL riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kurvaanyad1, Password, 1234567: százszámra szivárogtak ki magyar kormányzati jelszavak
A Bellingcat oknyomozó portál tárt fel egy súlyos adatszivárgást, amely közel 800 magyar kormányzati e-mail címet és jelszót érint. A kompromittált adatok között a honvédelmi és a külügyi tárca mellett a Nemzetgazdasági Minisztérium is szerepel.


Közel 800 magyar kormányzati e-mail-cím és a hozzá tartozó jelszó kering az interneten – írta a Bellingcat oknyomozó portál. A nyílt forrásokon végzett elemzés alapján a kormány 13 minisztériumából 12 érintett, bizonyos esetekben pedig külföldön dolgozó katonai személyzet és köztisztviselők bizalmas adatai is nyilvánosságra kerültek.

A legsúlyosabban az a négy kulcsfontosságú minisztérium volt érintett, amelyek az ország kormányzásáért, védelméért, külügyeiért és pénzügyeiért felelősek. A Pénzügyminisztériumtól 145, a Honvédelmi Minisztériumtól 120, a külügytől 107, a Nemzetgazdasági Minisztériumtól pedig 99 e-mail-cím és jelszó kombinációja került ki.

A kínos jelszavak között szerepelt a „Password”, az „1234567” és az „embassy13hungary” is. A Belügyminisztérium alá tartozó büntetés-végrehajtásnál egy magas rangú tisztviselő az „adolf” jelszót használta.

A versenyt a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik munkatársa nyerte, aki a „Kurvaanyad1” jelszót használta.

Az érintettek között volt egy információbiztonságért felelős magas rangú katonatiszt, a külügyi minisztérium terrorizmusellenes koordinátora, valamint egy olyan alkalmazott, akinek a feladata az ország elleni hibrid fenyegetések azonosítása volt.

Az adatok zöme nem célzott, csúcstechnológiás behatolás, hanem a gyenge digitális higiénia következménye: a munkavállalók a munkahelyi e-mail-címüket használták civil weboldalakon való regisztrációhoz, amelyeket később feltörtek. Ugyanakkor 97 kormányzati gépen jelszólopó kártevő nyomait is azonosították.

„Világos a most napvilágra került adatszivárgásokból, hogy a kormányzati szervek nem vették elég komolyan az adatbiztonságot” – mondta Dull Szabolcs politikai elemző a Bellingcatnek.

A szakértők szerint a rendszerszintű védelem hiányosságaira utalhat a probléma. „Többtényezős hitelesítés nélkül a rendszerek lényegesen sérülékenyebbek a megszokott támadási módszerekkel szemben, mint a phishing vagy a hitelesítési adatok tömeges próbálgatása” – fejtette ki Bárdos Kata Kincső kiberbiztonsági szakértő.

A Bellingcat megkereste a kormányzati szóvivőt és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ. A mostani eset nem előzmény nélküli: 2022-ben a Direkt36 írta meg, hogy az orosz titkosszolgálatok hozzáfértek a külügy számítógépes hálózatához. A minisztérium akkor „kampányhazugságnak” nevezte az értesülést. Később a 444 nyilvánosságra hozott egy, az Alkotmányvédelmi Hivataltól a külügynek küldött levelet, amely több ezer munkaállomást és 930 szervert „megbízhatatlannak” minősített.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk