HÍREK
A Rovatból

Hernádi Zsolt: Az orosz energiáról teljesen leválni lehetetlen, csak felvállalhatatlan társadalmi áldozat árán

„Miért is kell leválni?” – tette fel a kérdést a MOL-vezér, aki szerint az oroszok a legolcsóbb és a legbiztonságosabb szállítók. Úgy gondolja, a 60 éve kiszámíthatóan működő rendszer eldobása „önsorsrontás”.
M.M. - szmo.hu
2026. február 19.



A Telexnek adott interjút Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, amelyben a Tisza Párt programjától kezdve az orosz energiáról való leváláson át a cég szerbiai terjeszkedéséig és személyes befektetéseiig számos témát érintett.

Hernádi szerint a MOL a magyar gazdaság megkerülhetetlen része, és ezt a felelősséget a politikai élet minden szereplője tudomásul vette, amin szerinte a jövőben semmi nem fog változni. Nem akart a választásról spekulálni, a tényeknél maradva kijelentette, hogy jelenleg:

„Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják. Pont.”

A Tisza Párt programját Hernádi Zsolt inkább „választási kommunikációnak” nevezte, mintsem kormányprogramnak, amely szerinte több kérdést vet fel, mint amennyi választ ad. A párt energiapolitikával foglalkozó szakembereiről is véleményt mondott.

Orbán Anitát olyan szakembernek tartja, akinek markáns észak-atlanti elkötelezettsége volt, és aki Hernádi szerint mindent le szeretett volna vágni, ami keleti, így hiányolta belőle az egyensúlyt.

Kapitány Istvánról, a Shell korábbi vezetőjéről elismerően nyilatkozott, mint tehetséges kereskedelmi szakemberről és jó vezetőről, de feltette a kérdést, hogyan birkózna meg egy ország költségvetésével vagy gazdaságfejlesztésével.

„Egy nemzet vezetése azért más tészta. Ott nem a profit és a tulajdonosi érdek, hanem az ország egésze a fontos”

– fogalmazott.

Az orosz energiáról való leválás kapcsán a MOL-vezér kifejtette, hogy a diverzifikációnak szerinte magában kell foglalnia az orosz forrásokat is, nem pedig kizárnia azokat. „Nem tudok egyetérteni azzal, aki az ellenkezőjét gondolja” – jelentette ki.

Álláspontja szerint a teljes leválás az országnak, a MOL-nak, a vegyipari vállalatoknak és a lakosságnak is rossz lenne, mert dráguláshoz és ellátási problémákhoz vezetne.

Az európai szolidaritás kérdését firtató felvetésre, miszerint más országokat zavar a MOL orosz olajon elért extraprofitja, Hernádi Zsolt kritikusan reagált. „Van egy mondás, miszerint aki mindenki barátja, az mindenki bolondja. Nem lehetünk mindenkivel jóban. Magunkkal legyünk rendben.” Valamint úgy fogalmazott, hogy

„imádom az európai szolidaritást, magyarul pusztuljon a szomszéd tehene is”

– mondta, hozzátéve, hogy ezt olyan tengerparttal rendelkező országok mondják, amelyek más helyzetből indulnak. Szerinte a szankciós politikában erős kétarcúság van, és a MOL-nak a magyar emberek érdekeit kell képviselnie.

A teljes leválást jelenleg lehetetlennek tartja, vagy csak hatalmas társadalmi áldozatvállalással látja megvalósíthatónak.

Emlékeztetett a 2009-es gázválságra, ami szerinte megmutatta, milyen sérülékeny a rendszer. Úgy véli, az orosz olaj nemcsak olcsóbb, de a vezetékes szállítás rugalmasabb is, mint az LNG. Az Adria-vezeték kapacitását „sötét lónak” nevezte, amelynek teljesítménye nem bizonyított.

Kijelentette, a leválási ütemterv készítésétől „a haja égnek áll”, mert a 60 éve kiszámíthatóan működő rendszer eldobása szerinte „önsorsrontás”: „Miért is kell leválni? Az életünk alapvető része az energiabiztonság. Az oroszok a legolcsóbb és a legbiztonságosabb szállítók”

- fogalmazott.

A Lázár János által említett 30 százalékos kedvezményről azt mondta, valóban volt ekkora árkülönbség a Brent és az orosz REBCO típusú olaj között, de ez piaci helyzet volt, nem pedig „Putyin kedvezménye”. Ez a különbség ma 15-17 százalékos. Azt is megkérdőjelezte, miért kellene Magyarországnak lábon lőnie magát. „De ha már lőni akarunk, akkor miért saját magunkat lőjük lábon?” – tette fel a kérdést.

A szerbiai NIS-tranzakcióval kapcsolatban elmondta, hogy folyamatban van az amerikai szankciós hivatal (OFAC) engedélyének beszerzése, aminek záró határideje március vége. A tárgyalásokon személyesen is részt vett Washingtonban, Belgrádban és Moszkvában, és a magyar diplomácia szerinte soha nem látott módon segíti a magyar vállalatok külpiaci fellépését.

A tranzakció után a MOL-nál marad az irányítás, a NIS 51 százaléka egy magyar-arab közös vállalaté lesz, amelyben szintén a MOL lesz többségben.

A tervezett magyar-szerb vezeték megépítését ellátásbiztonsági kérdésnek és a horvát Janaffal szembeni jobb alkupozíció kiharcolásának eszközének tartja. A horvát INA-val kapcsolatos korábbi konfliktusokról azt mondta, a helyzet olyan volt, „mint egy kocsmai verekedésben, ahol már nem tudta senki, hogy kezdődött, de mindenki benne volt.” Hozzátette, ma sem csinálná másként, mert szerinte nekik volt igazuk.

A MOL hulladékgazdálkodási cége, a MOHU működésével kapcsolatos téli panaszokra reagálva elismerte, hogy voltak fennakadások, amiért elnézést kért.

„A bosszúságokért utólag is elnézést kérek, függetlenül attól, hogy a bosszúságot kinek a hibája okozta” – fogalmazott. A Tisza Párt koncesszióval kapcsolatos kritikájára úgy reagált, hogy a rendszer nélkül Magyarországnak esélye sincs felzárkózni az uniós célokhoz. Elismerte, hogy a rendszer egyelőre veszteséges, de kiemelte az elért eredményeket, például az évi 3 milliárd visszagyűjtött palackot.

Személyes befektetéseiről szólva a Dunakeszi Járműjavító kudarcát egy „tipikus vis maior helyzetnek” nevezte, amit az orosz partner szankcionálása okozott. A rovarfehérje-befektetéséről elmondta, a cég nem bukott meg, de csődvédelem alá került. „De a kockázatitőke-üzlet az ilyen” – jegyezte meg.

Az egyetemi modellváltás és a Tisza Párt alapítványokat megszüntetni kívánó terve kapcsán Hernádi Zsolt védelmébe vette a rendszert. Szerinte az egyetemi autonómiát senki nem törölte el, sőt, a korábbi struktúrában az állam jobban beleszólt az egyetemek életébe.

„Sokszor érzem azt, hogy aki az autonómiát hiányolja, valójában azt a felelősséget szeretné elkerülni, hogy valaki felé elszámoltatható legyen” – vélekedett. Végül az Újpest focicsapatával kapcsolatban elismerte, hogy a sportszakmai részben „luftot rúgtak”, de bízik az új sportigazgatóban, Dárdai Pálban. „Pali ért a dolgához és egy olyan hiteles ember, akinek a játékosok elhiszik, hogy győzni lehet, vagy ami még ennél is fontosabb, hogy mindennél jobban akarni kell a győzelmet” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk