Hernádi Zsolt az extraprofitadóról: „olyan, mint a kábítószer – rá lehet szokni”
Bebizonyosodott, hogy a szankciókkal Oroszországot nem lehet térdre kényszeríteni - mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.
Hernádi Zsolt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt pódiumbeszélgetésén szombaton Esztergomban azt mondta: mindenki azt hitte, hogy emiatt le fog ülni az orosz gazdaság, de az oroszok átcsoportosították a teljes ellátási útvonalat. Ma az orosz kőolajexport 80 százaléka áttevődött Indiába és Kínába.
Az európai energiapaci helyzetről szólva hangsúlyozta: áttevődtek a súlypontok, de az ellátásbiztonsági kockázat többé-kevésbé fennmarad. "Ellátásbiztonsági káosz" azért nem alakult ki - mondta -, mert egyrészt meleg tél volt egész Európában, másrészt az árak miatt "elképesztő mértékben" csökkent a gázfogyasztás, Európában 22 százalékkal.
A hulladékgazdálkodás és a zöld átmenet témájával kapcsolatban egyebek mellett azt emelte ki, hogy a Mol tíz éven belül 185 milliárd forintnyi beruházást vállalt. Úgy fogalmazott: "Elvállaltuk azokat a kritériumokat, amelyeket a magyar államnak teljesítenie kell a hulladékfeldolgozásnál." Megjegyezte az is, hogy teljesen más típusú hulladékválogatókat fognak építeni, olyanokat, amelyek valóban minőségi alapanyagot tudnak készíteni az újrahasznosításra, és ezeket értékesíteni lehet. Kitért arra is, hogy a hulladék a rezsivédelem alá tartozik, és "per pillanat nincsen arról szó, hogy a hulladék elviteléért a lakosság többet fizessen".
Hernádi Zsolt a rezsivédelem témáját érintve fontosnak tartotta, hogy a rezsicsökkentés kedvezményezettjei valóban a ténylegesen rászorulók legyenek, és a lakosságnak egy részének igenis szüksége van támogatásra - hangoztatta. "Van létjogosultsága annak, hogy a lakosság kap támogatást, de nem lehet, hogy ez mindenkire érvényes legyen" - jelentette ki.
A Mol pénzügyi helyzetéről és gazdasági környezetéről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei évben a cég makrogazdasági, olajipari környezet sokkal rosszabb, mint a tavalyi volt. Hozzátette: tavaly a vállalatoknál az ipari beruházások összege már markánsan elkezdett csökkenni, és a magyar makrogazdaságban három év múlva hiányzik majd, ha a Mol csökkenti a beruházásait.
Kitért arra is, hogy a Molnál azt vallják, ami jó a cégnek, az jó az országnak is, és ez fordítva is igaz: ami rossz az országnak, az rossz a Molnak is. Hozzáfűzte: egy magyarországi központú vállalat akkor lehet erős, ha a magyar kormány is erős.
Hernádi Zsolt - aki a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójának, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke is - arról beszélt, hogy az ő felfogásában az egyetemek átalakítása sebességváltásnak tekinthető. A kuratóriumok sok olyan döntést tudnak meghozni, ami korábban évekig tartott. Az átalakítás gyorsítás, ütemváltás, amire a felsőoktatásnak szüksége volt.
Az Erasmus programmal kapcsolatban Brüsszellel fennálló vitáról szólva Hernádi Zsolt közölte azt is, hogy az alapítvány szükség esetén Brüsszel helyett kifizeti a diákoknak az ösztöndíjat.
