prcikk: Helikopterrel is építenek már Magyarországon – van, akinek a hegyoldal sem akadály | szmo.hu
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Helikopterrel is építenek már Magyarországon – van, akinek a hegyoldal sem akadály

Nincs akadály a hegytetőn sem! Egy magyar építőipari cég helikopterrel emelt fel SIP paneleket a dunai panorámás házhoz Tahitótfalun.


Az ADAM-HOUSE nem ismer lehetetlent: helikopterrel építkezett a hegytetőn

A SIP házak építésének hazai éllovasa ismét bizonyította, hogy nincsenek számára lehetetlen kihívások. Szeptember 12-én Tahitótfaluban, egy gyönyörű dunai panorámás hegytetőn lévő ház építésénél alkalmaztak most itthon még sosem látott módszert: helikopterrel emelték a SIP paneleket és KVH gerendákat a helyszínre.

Az épülő ház különleges szerkezeti megoldásaihoz nemcsak a könnyű, de masszív SIP panelek, hanem hosszú fagerendák is szükségesek voltak, amelyek szállítása hagyományos úton szinte lehetetlennek bizonyult. A hegytetőhöz vezető szűk, meredek úton ugyanis még a kisebb személyautók számára is kihívás a közlekedés, nemhogy a nagyobb teherautóknak. Márpedig a szükséges fagerendák között akadtak szép számmal 6 métert meghaladó példányok is, a házra pedig a tetőszerkezet is SIP panelekből készül. Éppen ezért döntött úgy a cég, hogy a szállítási feladatot a levegőbe emelik – szó szerint.

Az építkezés nagy port kavart: helikopteres teheremelés a Heliforce csapatával

A Heliforce egy Mi-2-es helikoptert állított szolgálatba a feladathoz, amit Imreh Lajos, repülős körökben elterjedt nevén Lujó irányított. A szállítás során a helikopter 14 alkalommal fordult, hogy a Tahitótfalu melletti, Kerékpáros pihenőként ismert területen lepakolt SIP paneleket és KVH gerendákat a hegyoldalba szállítsa. A munka gördülékenysége érdekében nem szállt le minden forduló után: mind a le- és felszállási helyszínen egy-egy tapasztalt csapat gondoskodott a terhek rögzítéséről és levételéről, miközben a gép a levegőben lebegett.

Sietni is kellett a munkálatokkal: 20 percenként szükség volt egy rövid tankolásra, amihez elkerülhetetlen volt a leszállás, és 11 órától várható volt egy szelesebb, a teheremelés számára kedvezőtlen időjárás megjelenése. Ez végül csak délben következett be – mintha az égiek is arra vártak volna, hogy utolsó terhével is sikeresen célba érjen a helikopter.

Ez az innovatív megoldás jelentősen felgyorsította az építkezést, amely során egy 154 négyzetméteres, teraszos, panorámás ház épül, amelyben helyet kap alul egy pince, garázs, liftakna, fent pedig szinteltolással egy tágas lakótér is. A kulcsrakész átadás novemberre várható, amely az ADAM-HOUSE és a Heliforce hatékony együttműködésének köszönhetően reális céldátum.

Na de mit szólt ehhez Tahitótfalu?

A cég munkatársai próbáltak mindent elkövetni, hogy az emelés a lakosság számára a legkevesebb terhet jelentse: az első tervezett alkalommal (aminél az időjárás közbeszólt) szórólapokat helyeztek a nagyobb parkolóban álló autókra és az érintett területeken a postaládákba, a tényleges emelési dátum előtt pedig az Önkormányzat bevonásával értesítették a lakosságot. A helikopter a lenti helyszínen töltötte a megelőző éjszakát az ADAM-HOUSE önrakodó kamionjával együtt. Azonban a munkálatok kezdetével így is megvárták a fél nyolcas időpontot.

A falu lakossága a visszajelzések szerint értékelte a fenti törekvéseket: a helikopter 14 fordulója alatt mindössze egyetlen lakossági panasz érkezett a zajterhelésre, miközben rengetegen fejezték ki bátorításukat. Azokon a pontokon pedig, ahonnan biztonságos távolságból ugyan, de jól lehetett látni a munkálatokat, igazi piknikhangulat alakult ki. Többen valóban takarókkal kitelepülve gyönyörködtek az egyedi látványban. Azt is sokan megjegyezték, hogy Tahitótfalu még sosem látott ilyet. Ebben igazuk voltak: helikopteres teheremeléssel történő ház szállításból Magyarországon ez volt az első.

Ha SIP ház, akkor ADAM-HOUSE – mit tudunk a cégről, aki kitalálta ezt az egészet?

Az ADAM-HOUSE 100%-os magyar tulajdonú, kizárólag SIP paneles készházakkal foglalkozó gyártó, kivitelező és tervezőcég. A teheremelést megelőző hetekben kapták kézhez EPD tanúsítványukat – ez a környezeti terhelést elemzi a termék teljes élete során, a SIP házak esetén független tanúsítványként bizonyítja, hogy a technológia használata nemcsak a SIP házakban élőknek, de a bolygónak is áldás. A cég 2018-as alapítása óta folyamatosan fejlődik, mostanra két telephelyen gyártják hulladékmentesen a SIP házakat. Az őrült ötletek nem idegenek tőlük, a gyakori földi szállítás mellett hollandiai lakópark projektjük során kipróbálták már a vízi utat is. Igazán itt volt az ideje egy légi szállításnak… A SIP technológia előnyei közé tartozik az energiatakarékosság, a gyors építési idő, valamint a rendkívüli tartósság. A cég filozófiája, hogy minden akadályt legyőznek, legyen szó bármilyen nehéz terepről, mint a mostani hegytetői projekt.

SIP technológiával általában az előre gyártott elemek, milliméterpontos és tökéletesen egyenes falszerkezetek és a szárazépítészet előnyei miatt lesz a megszokottnál sokkal gyorsabb a szerkezetépítés, itt azonban az is megmutatkozott előnyként, hogy nem kellett „minden egyes téglát” kézzel felvinni az elkészült betonalapra.

Ha kíváncsi vagy, miért ebben a technológiában hisz és miket tud megvalósítani az ADAM-HOUSE, nézd meg a honlapjukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A leggyűlöltebb magyar gyomnövény, amiért most sorban állnak a séfek és a patikusok
Az Európai Gyógyszerügynökség hagyományos növényi gyógyszerként ismeri el a pitypang gyökerét. Tápanyagban gazdag levele pedig gourmet alapanyagként jelenik meg a csúcsgasztronómiában.


A sárga virágfejek, amelyek március közepén már makacsul áttörik a gondosan nyírt pázsitot, a legtöbb kerttulajdonosból azonnali gyomirtási reflexet váltanak ki.

Pedig az a növény, amelyik kéretlenül is helyet követel magának a kertünkben, a tányérunkon, a teáscsészénkben és a házi patikánkban is kincset ér.

A pitypang, vagyis a gyermekláncfű ma már sokak számára egyáltalán nem kiirtandó gaz, hanem ingyen termő vadzöldség, illatos szirupok alapanyaga és egy komoly hagyományokkal rendelkező gyógynövény.

Kulináris és egészségügyi rehabilitációja javában zajlik, miközben a csúcsgasztronómia és a hivatalos orvoslás is újra felfedezi magának a benne rejlő hatalmas potenciált.

A hivatalos fitoterápia világában fontos növény a gyermekláncfű, és szigorú szakmai keretek között ismeri el a hatását.

Az Európai Gyógyszerügynökség egyértelműen rögzíti a növény gyökerének hagyományos felhasználási módjait. A testület hivatalos álláspontja kimondja, hogy a gyökérből készült készítmények hagyományos növényi gyógyszerként enyhe emésztési panaszok, mint a teltségérzet, a puffadás vagy a lassú emésztés tüneteinek enyhítésére, átmeneti étvágytalanság kezelésére, valamint a vizelet mennyiségének növelésére használhatók, utóbbi esetben az alsó húgyúti panaszok kiegészítő, átöblítő terápiájaként.

Fontos, hogy ezeket a javallatokat a hatóság kizárólag a régóta fennálló, hagyományos alkalmazás alapján ismeri el.

A felnőtteknek szánt adagolási útmutató is pontos: tört, szárított gyökérből 1-5 grammot kell 150 ml vízben főzni, és naponta kétszer-háromszor fogyasztani. A növény használata 12 év alatt nem ajánlott, és ha a tünetek két hétnél tovább fennállnak, orvosi konzultáció szükséges.

Míg a gyógyszeripar a gyökeret, a gasztronómia a növény többi részét fedezi fel újra. A séfek és az ételrajongók egyre bátrabban nyúlnak a pitypang zsenge leveleihez és virágaihoz. A kulcs a kesernyés íz megszelídítése. A trükk a fiatal, virágzás előtti levelek gyűjtése, valamint a savas és olajos dresszingek – citrom, olívaolaj – használata, amelyek remekül ellensúlyozzák a zöldség karakterét.

A virágok felhasználása is egyre népszerűbb.

A friss, sárga szirmoknak enyhén mézes aromájuk van, de az igazi tavaszi csemege a tésztában kisütött virágfej. A pitypangvirágok önmagukban is elég finomak, de be is márthatod őket tésztába és kisütheted.

A pitypang nevéhez egy másik népszerű termék, a pitypangméz is kötődik, de itt fontos tisztázni a fogalmakat. Létezik valódi, méhek által gyűjtött, ritka monoflorális pitypangméz, amelynek ízprofilja jellegzetesen erős, enyhén csípős és virágos.

Azonban amit a legtöbben házi pitypangmézként ismernek és készítenek, az valójában egy cukorral és vízzel főzött, sűrű pitypangvirág-szirup. Ez a vegán mézhelyettesítőként is emlegetett készítmény technikailag nem méhészeti termék, bár ízében és állagában is emlékeztethet a mézre.

A pitypang zöldje nemcsak ízélmény, hanem valóságos vadon termő multivitamin.

Egyetlen csészényi (körülbelül 55 gramm) nyers, aprított pitypanglevél mindössze 25 kalóriát tartalmaz, miközben 103 milligramm kalciumot, 218 milligramm káliumot és 19 milligramm C-vitamint rejt. Kiemelkedően magas az A- és K-vitamin-tartalma: előbbiből a napi ajánlott bevitel több mint felét, utóbbiból pedig a másfélszeresét fedezi, emellett gazdag a szem egészségéért felelős luteinben és zeaxantinban is.

A sokoldalú felhasználás mellett azonban elengedhetetlen a biztonsági szempontok ismerete. A fészkesvirágzatúak családjára érzékenyeknél a pitypang allergiás reakciókat, bőr- vagy légúti tüneteket válthat ki.

Mivel a gyökér serkenti az epeelválasztást, használata ellenjavallt epeúti elzáródás, epekövesség vagy más epeúti betegségek esetén. A tudományos szakirodalom felhívja a figyelmet a lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokra is: vízhajtókkal vagy lítiumtartalmú készítményekkel együtt szedve óvatosság indokolt.

A levelek magas K-vitamin-tartalma miatt pedig az alvadásgátlót szedő betegeknek mindenképpen egyeztetniük kell orvosukkal a fogyasztás előtt. Az Európai Gyógyszerügynökség adatok hiányában nem javasolja a pitypangkészítmények használatát 12 év alatti gyermekek, valamint várandós és szoptató nők számára.

A növény nemcsak az ember, hanem a természet számára is hasznos lehet.

Kora tavasszal, amikor még kevés más virág nyílik, bőséges pollenforrást biztosít a méheknek és más beporzóknak. Aki gyűjtésre adja a fejét, annak a jogi kereteket is ismernie kell. Magyarországon védett természeti területen a gyűjtés engedélyköteles.

Általános szabály, hogy csak vegyszermentes helyről, nem védett fajból és a terület tulajdonosának hozzájárulásával szabad növényt szedni, a fenntarthatóság elveit szem előtt tartva.

Via VeOl


Link másolása
KÖVESS MINKET:

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Évek óta rosszul gyomlálsz? Ezeket a növényeket vétek kitépni a kertből
Az ökológiai szemlélet szerint a csalán, a pitypang és a tyúkhúr is hasznos lehet a kertben. Ezek a növények javítják a talajt, segítik a beporzókat és tápanyagforrásként is szolgálnak.


Bár sokaknak a gyomokról a kerti kesztyű és a kapa jut eszébe, az ökológiai szemléletű kertészkedésben a hívatlan növényeknek is kulcsszerepük lehet, sőt, némelyikük a tányéron is kiköthet.

A gyomnövényeket általában azzal határozzák meg, hogy nem kívánt helyen és időben jelennek meg, elszívva a tápanyagot, a vizet és a napfényt a kultúrnövényektől. A teljes gyommentességre való törekvés helyett azonban érdemesebb az egyensúlyt keresni.

A gyomnövények ugyanis jó szolgálatot tehetnek a kert ökológiai rendszerében: talajtakaró és talajlazító funkciójukkal csökkentik a kiszáradást, a tömörödést és az eróziót.

A betakarítás után megjelenő, majd télen elfagyó gyomok beborítják a talajt, ezzel segítik megőrizni annak tápanyagtartalmát. Működhetnek csapdanövényként is, magukra csalva a levéltetveket vagy a poloskákat, ha pedig a kert egy félreeső részén meghagyjuk őket, alapanyagul szolgálhatnak a biokertészkedésben elterjedt növényi ázalékokhoz.

A tudatos megközelítéshez hozzátartozik az invazív fajok, mint például a súlyos allergiát okozó, Európa-szerte terjedő parlagfű vagy a kanadai aranyvessző következetes visszaszorítása.

Az egyik leghasznosabb gaz a csalán, amelyből a veteményestől távolabb érdemes egy kisebb foltot meghagyni. A belőle készített erjesztett csalánlé az ökokertészek egyik legsokoldalúbb tápoldata, zsenge hajtásai pedig főzelékként, pesztóként vagy teaként is fogyaszthatók.

A gyepből gyakran kiirtott pitypang virágai kora tavasszal, amikor még kevés más virágzik, létfontosságú táplálékot biztosítanak a beporzóknak és a lepkéknek.

Zsenge levele salátába tehető, a baromfiudvarba dobva pedig a csirkék sárgább tojást tojnak tőle.

A gyorsan terjedő, de áttelelő tyúkhúr sűrű növénypárnákat képez, ezzel hatékonyan takarja a talajt, segít a víz visszatartásában és az árnyékolásban.

Mivel kevés tápanyagot von el, idősebb növények, például paradicsomtövek alatt kifejezetten hasznos lehet, a nagy melegben pedig magától elhal. Zsengén salátába, turmixba vagy akár rántottába is tehető, de hashajtó hatása miatt csak mértékkel fogyasztandó.

A mélyre hatoló gyökereivel talajlazító libatop friss hajtásai szintén ehetők, de magas oxálsavtartalma miatt a fogyasztásuk csak kis mennyiségben ajánlott. Mivel rengeteg magot érlel, virágzás előtt érdemes kaszálni vagy kihúzni.

A szárazságtűrő, vastag levelű kövér porcsin szintén lazítja a talajt, javítja a talajmenti mikroklímát, és a csalánhoz hasonlóan ázalék is készülhet belőle a növények mikroelem-utánpótlására. Magas vas-, kálium-, kalcium- és omega-3-zsírsav-tartalma miatt táplálkozási szempontból is értékes, savanykás, ropogós levelei bármilyen salátában megállják a helyüket.

Via Sokszínűvidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Évek óta rosszul takarítod a fürdőszobát: ezen az egyetlen mozdulaton múlik minden
Sokan a drága szerekben keresik a hibát, pedig a bosszantó foltokat egy rossz szokás okozza. A megoldás egyetlen mozdulat, amit eddig szinte mindenki kihagyott a takarítás végén.


A fürdőben még ott lebeg a friss tisztítószer illata, a csaptelep csillog, a tükör makulátlan. Aztán pár óra múlva, amikor oldalról ráesik a fény a falra, előbújnak a csíkok és a matt foltok. A legtöbben ilyenkor azt gondolják, hogy rossz tisztítószert választottak, vagy túl kemény a víz, pedig a valóság ennél egyszerűbb: egy alapvető lépést hagyunk ki takarítás közben.

A fürdőszobai csempe ugyanis nem a tisztítástól lesz foltos, hanem a száradástól, pontosabban attól, hogy magától szárad meg.

A vízben oldott ásványi anyagok, valamint a tisztítószer-maradványok száradás közben kirajzolódnak a felületen, ez okozza a csíkos, fátyolos hatást.

A The Spruce női portál szerint a második tipikus hiba a túl sok tisztítószer használata. „A legtöbb csík nem a kosztól, hanem a fel nem törölt tisztítószer-rétegtől marad a csempén” – állítják nemzetközi takarítási szakértők.

Az ecetes vagy bolti tisztítószereket mindig hígítani kell, különben bevonatot képeznek a felületen, ami megszáradva matt foltokat hagy maga után.

A foltmentesség titka a helyes sorrend. Először mindig szárazon töröljük át a csempét, hogy a por ne váljon ragaccsá. Ezután jöhet a hígított tisztítószer, de elég pár perc hatóidő is a szappanmaradvány fellazítására. Ezt követi az alapos leöblítés, majd a legfontosabb lépés: az azonnali szárazra törlés egy mikroszálas kendővel, fentről lefelé. Ez az egyetlen módja annak, hogy ne maradjanak ásványi csíkok a csempén.

Kemény víz esetén a foltosodás még gyorsabban jelentkezik, mivel a benne lévő kalcium és magnézium száradáskor fehér lerakódást hagy. Ezért javasolják a szakértők, hogy időnként desztillált vízzel fejezzük be a takarítást.

Fontos, hogy savérzékeny természetes köveken, mint a márvány vagy mészkő, soha ne használjunk ecetes vagy savas tisztítót,

mert az marást okozhat, ezekhez pH-semleges szer szükséges. Vegyük komolyan a biztonságot is: soha ne keverjünk hipót tartalmazó szereket ecettel vagy ammóniával, mert a folyamat során mérgező gázok képződhetnek. A legegyszerűbb megelőzés, ha zuhanyzás után egy gumis üvegtisztítóval lehúzni vagy kendővel áttörölni a csempét. Ez napi két perc, cserébe a heti takarításnál nem kell súrolni.

Via Meglepetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
Eldőlnek a paradicsompalánták? – 5 hiba, amit a legtöbb magyar kertész elkövet
A túlöntözés és a fényhiány a legfőbb oka a palántadőlésnek a magyar otthonokban nevelt paradicsomnál. A szakértők szerint a hőmérséklet csökkentésével a legtöbb növény még megmenthető.


A legtöbb hobbikertész számára a március eleje egyet jelent a reménnyel. A föld illata a lakásban, a gondosan elrendezett magok apró ígérete a nyári bőségről.

Aztán jön a valóság: néhány hét múlva az ablakpárkányon és a kiskertben nem zömök, életerős palánták sorakoznak, hanem vékony, sápadt, a fény felé nyúló, gyenge szárak, amelyek az első erősebb fuvallattól is eldőlnek.

Ez a márciusi paradicsompalánta-pánik, egy évről évre ismétlődő jelenség, ami a leglelkesebb kertészeket is elkeserítheti. Megmutatjuk azt az öt alapvető hibát, amit a legtöbben elkövetnek, és azt is, hogyan lehet őket azonnal orvosolni, hogy a növények erősek és kiültetésre készek legyenek.

A téma aktuális, ugyanis a túl korai rajt több kárt okoz, mint hasznot.

A probléma gyökere a fény és a hőmérséklet felborult aránya. Március elején a nap még alacsonyan jár, a természetes fény ereje és a nappalok hossza egyszerűen nem elegendő a paradicsom számára, miközben a fűtött lakásban a meleg folyamatosan növekedésre ösztönzi.

A növény kétségbeesetten próbál több energiához jutni, ezért gyorsan, de vékonyan és gyengén nyúlik a fény felé – ez az etioláció jelensége. A Hobbikert Magazin egy friss cikkében egyenesen „márciusi öngólnak” nevezi a jelenséget, amikor a türelmetlenség felülírja a növény valós igényeit.

Az első és leggyakoribb buktató maga a túl korai vetés. A lelkesedés érthető, de ha nincs professzionális megvilágításunk, a március eleji indítás szinte garantálja a megnyúlt, instabil palántákat.

Ezek a növények nemcsak gyengék, de a kiültetés utáni regenerációjuk is sokkal lassabb lesz. Az azonnali megoldás a türelem: ha nincs erős növénylámpád, a vetést halaszd el március közepe és április eleje közé. Ekkorra a természetes fényviszonyok már sokkal kedvezőbbek lesznek ahhoz, hogy az ablakpárkányon is erős, zömök, vastag szárú és sötétzöld levelű palántákat nevelj.

A korai vetés csak akkor indokolt, ha fűthető fóliában vagy üvegházban, kontrollált körülmények között kertészkedsz.

A felborult fény-hő arány szintén komoly gondot jelent.

A paradicsommagok csírázásához meleg, 22-26 Celsius-fokos közeg az ideális, ám amint a sziklevelek kibújtak, ez a meleg a kevés fénnyel párosulva a növény ellenségévé válik. A meleg szoba felgyorsítja az anyagcserét, de fény hiányában a csíranövény csak nyúlni tud, erősödni nem. Az azonnali megoldás a környezetváltás.

Csírázás után a palántákat a lehető legvilágosabb, de hűvösebb, körülbelül 15-18 fokos helyre kell tenni. Ez lelassítja a felesleges magassági növekedést, és arra ösztönzi a növényt, hogy erősebb szárat és gyökérzetet fejlesszen.

A harmadik buktató a zsúfoltság. A sűrűn vetett magokból kikelő fiatal növények azonnal versenyezni kezdenek egymással a korlátozott fényért.

Árnyékolják egymást, ami ismét csak a megnyúlást serkenti. Az elmaradt tűzdelés – a palánták külön cserepekbe ültetése – gyenge, fejletlen gyökérzetet és törékeny szárat eredményez. Azonnal cselekedj: amint a palánták elérik az első lombleveles állapotot, tűzdeld őket külön cserépbe.

A szabály egyszerű: a növények levelei soha ne érjenek össze. A kiültetést megelőző hetekben is figyelj a megfelelő távolságra, szükség esetén rakd szét őket, hogy minden oldalról elegendő fényt kapjanak.

A negyedik komoly veszély a túlöntözés és a levegőtlenség, ami egyenes út a rettegett palántadőléshez. Ez egy gombás betegség, amely a talaj felszínén támadja meg a fiatal növények szárát, ami elvékonyodik, és a palánta egyszerűen kidől.

A túlfűtött, levegőtlen ablakfülkében, állandóan nedvesen tartott közeg ideális környezet a kórokozók számára. Ne hidd, hogy a víz pótolja a fényhiányt. Azonnali megoldásként vizsgáld felül öntözési szokásait.

A közeg legyen egyenletesen nyirkos, de soha ne tocsogjon a vízben. Két öntözés között hagyd a föld felszínét enyhén megszikkadni, és biztosíts megfelelő légmozgást a palánták körül. Ha a baj már megtörtént, és a palánták nagyon megnyúltak, egy tapasztalt kertész tanácsa segíthet. Kezdd elölről, ha tudod… ha nem, ültesd nagyobb cserépbe és temesd a szárat szinte teljesen, hogy új gyökereket fejlesszen.

Az ötödik gyakori probléma a túl korai kiültetés. Még ha sikerült is gyönyörű, erős palántákat nevelned, a kinti világ sokkot jelenthet számukra.

A paradicsom fagyérzékeny, a 0 Celsius-fok közeli hőmérséklet, a hideg talaj, az erős UV-sugárzás és a szél mind visszavetheti, sőt el is pusztíthatja a védett szobai környezethez szokott növényeket. Az azonnali teendő a naptár figyelése. Szabadföldbe ültetni csak a fagyveszély teljes elmúltával, Magyarországon jellemzően május közepe után biztonságos.

Előtte azonban elengedhetetlen egy 7-10 napos időszak: minden nap egyre több időre tedd ki a palántákat a szabadba, először árnyékos, szélvédett helyre, majd fokozatosan szoktatva őket a közvetlen napfényhez és a kinti körülményekhez.

Via HobbiKert


Link másolása
KÖVESS MINKET: