prcikk: Hegyi Barbara a Partyról: A törvény miatt 18 éven felülieknek való, pedig nem hiszem, hogy amúgy tömegével érkeznének óvodások az előadásra | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Hegyi Barbara a Partyról: A törvény miatt 18 éven felülieknek való, pedig nem hiszem, hogy amúgy tömegével érkeznének óvodások az előadásra

A népszerű színésznő a Wunderlich-ügyről is elmondta véleményét, hogy miért tartja igazságtalannak kollégája viselkedését.


Hegyi Barbarával eredetileg 2020 őszén szerettem volna beszélgetni, Az öreg hölgy látogatása bemutatója után, de akkor közbe szólt a Covid. Most egy újabb bemutató, a Party után szerencsére összejött a beszélgetés.

– Ebben az időszakban kötelező kérdés: hogy van, hogyan vészelte át eddig a Covidot?

– Én másokhoz képest szerencsés helyzetben voltam, mert szinte folyamatosan dolgozhattam.

– A Covid alatt mutatták be tavaly ősszel Az öreg hölgy látogatását, ami a drámairodalom egyik legtöbbet játszott alkotása és talán nem túlzás azt mondani, hogy Claire Zachanassian az egyik legjobb női karaktere. Nagy elődök nyomdokába léphetett, úgy mint Psota Irén, Temessy Hédi, Molnár Piroska. Rutkai Éva éppen a Vígszínházban játszotta a szerepet. Mi volt az első gondolata, amikor kiderült, hogy ön játszhatja?

– Nagyon szomorú apropója volt annak, hogy én kaptam meg, mert eredetileg Börcsök Enikő volt kiírva a szerepre, és tőle kellett átvennem a betegsége miatt. Úgyhogy örömtelinek semmiképp nem nevezném. Ráadásul tavaly októberben épp készültünk a második hullámra. Ahogy megvolt a bemutató, utána talán háromszor játszottuk még, és be kellett zárnunk. Tehát nagyon fura és szomorú körülmények között jött létre az előadás. Ennek ellenére a szerep nagyon vonzó. Annyira sokrétű, annyira sok mindent lehet belőle kihozni, ezért nagyon szeretem. Óriási kihívás, mégis nagyon jó egy ilyen erős karaktert próbálni. Ez volt az első alkalom, hogy Rudolf Péterrel, mint rendezővel dolgozhattam. Ez volt az első olyan produkció, amit maszkban kellett próbálnunk.

Nehéz volt megszokni a gondolatot, hogy hosszú ideig nem láthatjuk egymás arcát.

De mégis elkészült, és bevallom, nekem kicsit olyan érzés, mintha most lett volna az igazi premierje. Most lehetett remélni, hogy talán nem zárunk be, és akkor beáll az előadás abba a menetbe, amiben lennie kell.

– Szokták mondani, hogy kell 10-15 alkalom, mire egy előadás igazán kiforrja magát.

– Egy kis idő jót tesz. Kifekszi magát a szerep, mint egy ruha rásimul az emberre. Mindenki felveszi azt a repülési fokozatot, amiben lenni kell. A közönség is hozzáadja a maga reakcióit, a maga nevetését, a lélegzetvételeit, ami lök az előadás ritmusán.

– Mi a cél ilyenkor? Hogy valami teljesen újat hozzon ki a szerepből, vagy hogy minél inkább megpróbálja visszaadni azt, amit a szerző vélhetően szeretett volna?

– Is. Azt gondolom, az a fajta csalódás, az a fajta igazságkeresés – ami persze nagyon elvetemült módon jelenik meg Claire Zachanassian szándékaiban, hisz nagyon rafinált módon egy emberéletet fog követelni –, a bosszú és az igazságtétel az adott dolog. De hogy ez a nő miként van megnyomorítva, azt sokféleképpen játszották. Kívülről olyan, mintha rendben lenne, de belül nagyon nincs. Volt olyan felfogású előadás, ahol Claire nagyon meg volt kívülről is nyomorodva. Mi nem ezt az utat választottuk.

Remekül felöltöztettek. Nagyon szeretem Füzér Annie jelmezeit.

Az én Clairem még egy nő illúzióját tudja kelteni. Azt gondolhatja a néző, hogy egy vonzó nő. Csak hát a szándékaiban maga az ördög, mert ide juttatták, ez lett belőle. De ez nem feltétlenül látszik minden pillanatában, mert a megkeseredettség, a megkínzottság viszi erre az útra.

– Bevallom, nekem az volt az érzésem, Rudolf Péter nem véletlenül választotta ezt a darabot bemutatkozó rendezésnek. Kicsit benne van a színház közelmúltja. A törtető, mindenkin átgázoló nő figurájáról nem nehéz Eszenyi Enikőre asszociálni, Alfred Illben pedig kicsit a Marton ügy jelenik meg: mekkora büntetés jogos egy efféle bűnért, főleg több évtized után.

– Én nem hiszem, hogy bárki erre gondolt volna a darab kiválasztásakor. Szerintem az volt Péter célja, hogy új vezetőként minél több színésszel találkozhasson, legyen egy közös, jó hangulatú, nagy munka. Nekem legalábbis ezek a párhuzamok nem jutottak eszembe, de érdekes felvetés, fogok gondolkozni rajta.

– Akkor lehet, hogy csak én láttam bele…

– Nekünk igazából az lenne a feladatunk, hogy minél előbb túllegyünk ezeken a dolgokon, de nehezen enged az élet. Most például itt a Wunderlich-ügy… Nehéz helyzetben vagyunk, nem elég a Covid… Pedig azt kell mondjam, hogy ez például egy mondvacsinált ügy. Semmi értelme nincs, és végképp nem volt korrekt kivinni így a nyilvánosság elé. Főleg úgy, hogy most van lehetőség tárgyalni. Minden fórum adott a színházban a problémák vagy akár sérelmek orvoslására. Egyszerűen igazságtalan, hogy Wunderlich nem is próbálta megkeresni a többieket, hogy azt gondolta, nem lehet erről beszélni.

– Olyan híresztelések is megjelentek, hogy Wunderlich Józsefet letiltották, nem játszhat a színházban. Pontosan mi az igazság?

– Most kivárunk, hogy kiderüljön, mi okozta ezt az egészet, miért történhetett így. Amint konkrétumok vannak, úgy is nyilvánosságra hozza a színház.

Jóskának most pihenésre van szüksége, de persze a színház addig nem állhat le.

– Akkor térjünk is át az idei évadra, és beszéljünk a Kő című darabról, ahol egészen más szerepben, más oldaláról ismerhetjük meg, egy olyan nőt játszik, akinek menekülnie kell. Kicsit meséljen erről az előadásról, erről a szerepről.

– Az is egy fantasztikus történet, de egészen más szempontból. Mayenburg zseniálisan rakja össze ezeket az idősíkokat, furcsa időugrásokkal, egyetlen asszony szemén keresztül tulajdonképpen. Megmutatja, hogy a hazugságok hogyan szövik keresztül az egész életét, és miként nem bír szabadulni az „eredendő bűntől”. Az ottani szerepem egyszerűbb és bonyolultabb is, mivel az én szerepem az egyetlen, amelyik lineáris síkon halad előre a darabban. Tulajdonképpen egy másfél órás délutáni együttlét van felosztva 6 vagy 7 képre.

Ott az a nehézség, hogy minden egyes jelenetben ugyanazon a hőfokon kell folytatni, mint az előzőben.

– A Kő esetében is egy rendkívül nehézsorsú nőt kell megjelenítenie. Annyit talán spoiler nélkül elmondhatunk, hogy Mieze és férje a fasizmus árnyékában kénytelen eladni mindenét, hogy Amerikába meneküljön.

– Mieze esetében az igazi drámát azt jelenti, hogy mennyire más kultúrának, igényszintnek kell átengedni azt, ami az övé volt. Mit jelent a zongora? Mit jelent a neveltetés? Mit jelent az ezüst? Mit jelent késsel-villával enni? Mit jelent egy ölbe tett damaszt szalvéta? Ennek a világnak a pusztulását megélni...Az a játszani való, ahogy fokozatosan rádöbbenek, kikkel is állok szemben.

– Úgy érzem, a Kőben sokkal finomabb eszközök álltak rendelkezésére, mint Az öreghölgy esetében.

– Igen. Az öreghölgyben van egy demonstráció, hogy lám-lám, a pénzzel ennyi mindent lehet. Claire felmutatja a szegény városnak, hogy ez mind az övék lehetne, ha lenne pénzük. Más élethelyzet, más karakter, más eszközök.

– A legfrissebb Önhöz kapcsolódó színházélményem a Party. A darab alaphelyzete, hogy az Ön által játszott karaktert megválasztják a brit árnyékkormány egészségügyi miniszterének. Magyarországon az árnyékkormány, mint olyan, nem igazán ismert fogalom. Milyen rangot jelent ez pontosan?

– Ez a „ha”. „Ha” kormányra kerülünk, akkor majd...Egyfelől valami, másfelől semmi. Hoztam is meg nem is. Arra viszont jó, hogy ünnepelni lehessen a barátokkal, hitet lehessen tenni bizonyos elvek mellett. Janet reflektorfénybe kerül, de a férje rögtön lerombolja az álmait – ennyit talán elmondhatunk –, amikor kiderül, hogy magánorvoshoz ment.

Ez olyan, mint amikor az oktatási miniszterről kiderül, hogy magániskolába járatja a gyerekét.

Janet ebbe azonnal bele is bukhat akár. És ez még csak a kezdet...

– Ebben a szerepben az volt nagyon feltűnő, hogy Jane pillanatokon belül éli meg a legszélsőségesebb érzelmeket az eufóriától az öngyilkossági gondolatokig. Kívülről nézve ez mindig egy csoda.

– Ez benne az érdekes, a kihívás. Nagyon jó, mert még a kétségbeesésnek is különböző árnyalatai jelennek meg. Azért is jó, mert a darab végén a néző sok mindent átértelmez utólag. Lehet, hogy közben, az adott pillanatban nem is érti Janet bizonyos reakcióit. Utólag nyernek értelmet. Nagyon fordulatos darab, sokat lehet rajta nevetni. 70 perc az egész, egy szösszenet, de mindenkinek nagyszerű szerepe van benne.

– A Party tulajdonképpen egy politikai fricskadarab, van egy olyan kicsengése, hogy lám, ilyen a brit Munkáspárt. És miközben néztem, többször is arra gondoltam, hogy bárcsak nálunk is ilyen színvonalú lenne a politikai kritika!

– Hozzátéve, hogy ez egy magas színvonalú társaság. Tanult, diplomás emberek. Nem útszéli stílusban beszélgetnek. Kulturáltan próbálnak kommunikálni, és mindenki nagyon „politikailag korrekt”, amiről persze hamar kiderül, hogy semmi értelme.

– Sokáig törtük egyébként a fejünket a feleségemmel, hogy miért 18 éven felülieknek való az előadás. Aztán rájöttünk…

– Mert ilyen törvényt hozott a parlament, hogy a szexualitás semmilyen szinten nem jeleníthető meg tizennyolc éven aluliaknak.

Pedig nem hiszem, hogy amúgy tömegével érkeznének óvodások az előadásra.

– Mit hoz a jövő?

– Hogy a Vígszínházban lesz-e új bemutató, azt nem tudom, olyan bizonytalan a helyzet. A már meglévő darabjainkat sem tudjuk eléggé kijátszani, akkora a repertoárunk. A Pesti Magyar Színházban most újítjuk fel a Naptárlányokat, és ha minden igaz, lesz február elején egy bemutatóm az Art Színtérrel, Albee: Három magas nő című darabjában játszom.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„A cenzúra soha nem látott méreteket ölt” – letiltották Molnár Áronék filmjét egy kispesti gimnáziumban
A kispesti gimnázium igazgatója nem engedélyezte az Itt érzem magam otthon vetítését. Szarka Judit tanár vitatja, a főszereplők külön vetítésre hívják a diákokat. Az igazgató döntésére a film két főszereplője, Lovas Rozi és Molnár Áron is reagált.


A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója a közelgő választásokra hivatkozva nem engedélyezi az Itt érzem magam otthon című film levetítését az iskola hagyományos rendezvényén – írta a Telex.hu egy olvasói levél nyomán. Az eseményt szervező tanár szerint a szakmai kompetenciáját kérdőjelezték meg, a film főszereplői pedig cenzúrát emlegetnek, és külön vetítésre hívják a diákokat.

Az ügy előzménye, hogy az iskola médiaszakos tanára, Szarka Judit a tavaszi szünet előtti mozimaratonra tervezte bemutatni Holtai Gábor filmjét. A rendező személyesen, a saját laptopjáról vetítette volna le az alkotást, ami után beszélgetett volna a diákokkal. Múlt pénteken azonban az igazgató behívatta a tanárt, és közölte vele a döntését.

„Azt mondta, hogy bár nem látta a filmet, utánaolvasott a kritikáknak, és nem vetíthetjük le, mert ez aktuálpolitikai film” – idézte fel a történteket Szarka Judit, aki szerint éles, de kulturált vita alakult ki köztük. Az igazgató később propagandafilmnek is nevezte az alkotást, és bár a vetítést a „választás előtti érzékeny időszakban” nem engedélyezte, egy májusi időpontot lehetségesnek tartott.

A tanár, aki közel harminc éve szervezi a rendezvényt, a szakmai szabadsága megsértésének éli meg a történteket. „Mozgóképkultúrát és médiát tanító tanárként én választom meg milyen filmeket érdemes levetíteni a diákoknak, és minden évben szempont számomra, hogy legyen közöttük friss alkotás. Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmjét kétszer láttam, és azt gondolom, remek parabola ez a diktatúra természetéről” – mondta Szarka, aki hangsúlyozta, a pártpolitizálás nem volt célja. Úgy érezte, a döntéssel a kompetenciáját vonták kétségbe.

Az Itt érzem magam otthon helyett végül egy másik pszichothrillert, a Mesterjátszmát vetítik le. A diákok többsége úgy reagált a cserére, hogy vagy még nem szavazhatnak, vagy ha igen, akkor sem egy film fogja megváltoztatni a véleményüket.

Az igazgató döntésére a film két főszereplője, Lovas Rozi és Molnár Áron is reagált:

Szégyennek nevezték a történteket, és közölték, ha a jelenlegi kormány marad, a cenzúra erősödni fog. „Ezért a cenzúra soha nem látott méreteket ölt majd, ha nem váltjuk le ezt a rendszert” – üzenték. A két színész egyúttal meghívta a gimnázium diákjait egy nyilvános vetítésre, ahol közönségtalálkozót is tartanak nekik.

A film producere, Farkas Ádám elmondta, kedves gesztusnak tartották a felkérést, de a lemondás után már nem az ő dolguk vizsgálni a döntés hátterét. A rendező, Holtai Gábor nem kívánt reagálni az igazgató minősítésére, és szerinte a helyzetet úgy kell kezelni, hogy az ne okozzon problémát a tanároknak és a diákoknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Hevér Gábor is csatlakozik az újrainduló Heti Hetes csapatához
Újabb névvel bővült a visszatérő Heti Hetes stábja. A műsorvezető Nagy Ádám, Majka és Hajós András mellett a népszerű színész, Hevér Gábor is helyet foglal majd a műsorban.


Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, visszatér a Heti Hetes az RTL-re. A megújult műsor házigazdája a JÓLVANEZÍGY és Fókuszcsoport YouTube-csatornákról ismert Nagy Ádám lesz. Az már korábban biztossá vált, hogy a hetesfogatban helyet kap Hajós András és Majoros Péter Majka is. Az RTL azt ígérte, a teljes névsort a választásokig hátralévő időben folyamatosan hozzák nyilvánosságra.

Hétfő reggel újabb névvel bővült a műsor stábja: az RTL bejelentette, hogy Hevér Gábor is csatlakozik a műsorhoz.

„Helló Hevér Gábor, helló Heti Hetes! Reszkess, közélet, mert az RTL április 12-től újra tálalja a feketelevest!”

– írták az RTL közösségi oldalán.

Kép forrása: RTL Facebook

A csatorna múlt héten közölte, hogy a legendás közéleti-szatirikus műsor az országgyűlési választások estéjén, április 12-én, az urnazárást követően 19:30-kor tér vissza a képernyőre. A premiert követően az adások vasárnap esténként 21:00-tól lesznek láthatók az RTL-en, és ezzel egy időben felkerülnek az RTL+ Premium streamingplatformra is.

A bejelentés óta élénk vita alakult ki a műsor időzítéséről. Puzsér Róbert publicista szerint az, hogy a műsort csak a szavazóhelyiségek bezárása után tűzik képernyőre, politikai óvatosságra és gyávaságra utal. Erre Majka egy videóban reagált, ahol azzal érvelt, hogy a döntés éppen a felelősségről szól, mivel a kampánycsend után már nem akarták befolyásolni a választókat. A vitába vasárnap Hajós András is beszállt, aki kollégájával szemben Puzsérnak adott igazat.

A Heti Hetes eredetileg 1999 és 2016 között futott az RTL Klubon, így közel egy évtizedes szünet után tér vissza a képernyőre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Szexuális perverziók, szvingerezés, gyilkosság – A DTF St. Louisban David Harbour és Jason Bateman keverednek bele egy mocskosul vicces játszmába
Az alábbi kritikából kiderül, hogy minek a rövidítése a DTF, és az is, hogy mennyi epizódonkénti fordulattal kalkulálhatnak a nézők. Spoiler: sokkal.


Két sorozattitán, Jason Bateman és David Harbour egyesítették erőiket, hogy létrejöjjön a DTF St. Louis című sorozat, amely lehetőséget adott nekik, hogy komikus és drámai készségeiket egyaránt csatarendbe állíthassák. Batemant vígjátékszínészként ismerhettük meg Az ítélet: családban (amely 2008 és 2019 között 5 évadot élt meg), illetve olyan mozifilmekben, mint az Édes kis semmiség, a Kidobós, a Szakíts, ha bírsz, a Hancock, a Páros mellékhatás, a Sejtcserés támadás, a Förtelmes főnökök vagy a Testcsere. Majd jött a nagy karrierfordító projekt, a 2017-ben indult Ozark című sorozat, amelyben Bateman egy eddig nem, vagy csak ritkán látott oldalát mutatta meg: a főhős drámai színészét (oké, egy kicsit előtte, a 2015-ös Az ajándékkal már rendesen meg tudta lepni a közönséget, az igaz). Az Ozarkkal egyrész visszatalált a szériákhoz, másrészt újrakalibrálta a pályáját, így azóta láthattuk őt – ráadásul nemcsak színészként, hanem forgatókönyvíróként, rendezőként és producerként is akár – A kívülállóban (2020) vagy legutóbb a Fekete nyúlban (2025) is nagyot játszani komoly szerepekben.

David Harbour pedig sokáig az örök mellékszereplő volt (Világok harca, Túl a barátságon, A Quantum csendje, Zöld Darázs, A védelmező, Fekete mise, Suidice Squad: Öngyilkos osztag stb.), mígnem megkapta Hopper seriff szerepét a Stranger Thingsben, s lám, hirtelen főszereplőt faragtak belőle.

Akciósztár lett a Hellboyjal (2019) és a Vérapóval (2022), illetve szuperhős a Fekete Özveggyel (2021) és a Mennydörgők*-kel (2025). A Stranger Things olyan magaslatokba katapultálta Harbourt, hogy még jó ideig kedvére válogathat a szerepek közül. Főképp, ha olyasmiket választ, mint Batemannel közös új projektje, a DTF St. Louis, amit már jó ideje szerettek volna összehozni. Harbour különösen, mivel ez az első sorozatos munkája executive producerként. Eredetileg ő és Pedro Pascal játszották volna a főszerepeket, Pascal azonban kiesett a projektből, s így került a helyére Bateman.

A DTF St. Louis mindenese (értsd kreátora, írója, rendezője) egyébként Steve Conrad, akit főként olyan filmek forgatókönyvírójaként ismerhetünk, mint Az időjós (2006), A boldogság nyomában (2006), a Walter Mitty titkos élete (2013) vagy Az igazi csoda (2017).

S ahogy e listából is látható, Conrad igen rutinos már a humoros és drámai képsorok ügyes összecsiszolásában, a könnyes-vicces filmjeiben való jártasságát pedig ezúttal is kamatoztatni tudta.

A DTF St. Louis három középkorú (kb. az ötvenes éveikben járó) ember története. Clark Forrest (Bateman) St. Louis ismert és népszerű időjósa, aki megkapja maga mellé jelelőnek Floyd Smernitch-et (Harbour). Ők ketten a közös munka során jól összebarátkoznak, közel kerülnek egymáshoz a magánéletben is. Mindketten házasok, de Floyd felesége, Carol (Linda Cardellini) lesz a harmadik kerék a történetben.

Clark és Floyd ugyanis kipróbálják a DTF (azaz Down to Fuck) nevű társkereső alkalmazást (nevéből adódóan főként szexuális célból hozza össze az embereket), hogy megfűszerezzék egy kicsit a kihunyóban lévő házasságaikat. Majd Carollal kiegészülve kialakul köztük egy szerelmi háromszög, ráadásul az egyikük nemsokára halálát leli furcsa és látszólag megmagyarázhatatlan körülmények között. Ennél többet pedig nem is árulunk el a cselekményről, mivel a DTF St. Louis egyik nagy erénye, hogy folyton meg tudja lepni a nézőt.

Csak az első epizódban több minden történik, mint más sorozatok teljes hossza alatt, és ez nem vicc.

Erős felütést kapott tehát a széria, s bár a soron következő részekben egy kicsit már visszafogják a csavarok adagolását, azért így sem kell bánkódnunk, minden etapra jutnak meglepetések bőven. Mindig más kerül a gyanú középpontjába, illetve flashbackekben folyamatosan tárulnak fel előttünk a szereplők közti események, átverések, idézőjeles hátbaszúrások, valamint egy barátság krónikájának fejezetei.

A gyilkos után nyomozó Donoghue Homer (Richard Jenkinsnek mindig nagyon örülünk) és Jodie Plumb (Joy Sunday a Wednesday Biancájaként szerzett hírnevet magának) képviselik a nézőket, velük együtt próbáljuk mi is felderíteni, hogy mi mindent történhetett e három ember között, ami idáig vezetett.

David Harbour egyébként Hopper seriff mellett élete legjobb alakítását nyújtja a végtelenül kedves és odaadó, de súlyos önbizalomhiánnyal küzdő Floydként, aki mindenkin segíteni akar, csak magán nem tud. Jason Bateman kellemesen kiismerhetetlen Clarkként, aki látszólag valóban fontosnak tartja Floyd barátságát, mégis lefekszik a feleségével, és amúgy is van benne valami zavaró sunyiság. Linda Cardellini pedig egyfajta kertvárosi femme fatale-ként tetszeleg Carolként, aki boldogtalan a házasságában, és elhisszük róla, hogy ügyesen manipulálja a környezetét a kénye-kedve szerint.

Hármójuk szerelmi, barátsági, megbízhatósági és önzési tánca a DTF St. Louis, amelynek egészen sajátos (és abszolút működő) humora van, amelybe egy szempillantás alatt belevegyülhet az izgalom és a dráma is. Egy furcsa, de imádnivaló krimis műfajmix.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Re Va Dame és a Veled álmodtam nyerte A Dal 2026-ot
A műsor történetében először 11 versenydal jutott a döntőbe. A zsűri „fantasztikusnak és hipnotikusnak” értékelte a győztes dalt, az előadást pedig karizmatikusnak.


A Veled álmodtam című produkció lett 2026-ban Magyarország egyetlen dalversenyének győztese Re Va Dame előadásában. A Dal 2026 döntősei szombat este a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében hangoztak el, Balassa Krisztián vezényletével, számolt be róla az MTI.

A közmédia Duna csatornáján sugárzott magyar könnyűzenei verseny 15. évadában számos újdonsággal jelentkezett. A műsor történetében először 11 versenydal jutott a döntőbe. A finalista mezőnyt megújult zsűri, Szandi, Bebe, Trap kapitány és Ferenczi György, valamint az ötödik zsűritagként szavazó közönség alakította ki.

A döntőben az ítészek pontszámai alapján a legjobb négy közé jutott: BariLacitól a Talán, Re Va Dame-tól a Veled álmodtam, Dorimoczitól a Szuzi, valamint Arany Timitől a Kígyó című szám.

A nézők a Veled álmodtam című dalt választották, a fődíjat a Máté Péter-díjas, kétszeres EMeRTon-díjas és többszörös platinalemezes előadóművész, Szandi adta át. A zsűri „fantasztikusnak és hipnotikusnak” értékelte a győztes dalt, az előadást pedig karizmatikusnak.

A győztes produkció előadója 10 millió forintnyi támogatást kap.

A másik hét döntős szintén részesül nyereményben: a 4. helyezett, Arany Timi 3 millió forintot, a 3. helyezett, BariLaci 4 millió forintot, a 2. helyezett, Dorimoczi 5 millió forintot, míg a többi finalista 1-1 millió forint fordíthat a zenei karrierje fejlesztésére.

A nemzeti dalválasztó a nemrég elhunyt könnyűzenei legendáról, Fenyő Miklósról is megemlékezett, a slágercsokrot Vágó Zsuzsi, Kamarás Iván és Szabó Máté adta elő. Dér Heni pedig legújabb dalát hozta a showműsor színpadára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk